Székrekedés csecsemőknél: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A székrekedés a gyerekek 30%-át érintő jelenség, amely leggyakrabban az iskoláskor előtt, az óvodai években jelentkezik, de bármely életkorban előfordulhat. Csecsemőkorban a háromnaponkénti egy és a napi nyolcszori székletürítés is beletartozik a normál tartományba.

Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítések száma ez alá csökken, illetve a széklet állaga keménnyé válik, éppen ezért a székelés fájdalommal jár. Az első széklet (mekónium) megszületést követően 24-36 órán belül meg kell jelenjen (néhány ritka kivételtől eltekintve, pl. koraszülöttség).

Fontos megfigyelni, hogy ha a babánál hirtelen székrekedés lép fel, és egyeztetni a gyermekorvossal. Az anyatejes babák széklete hígabb, mustársárga színű és kevésbé szagos. A tápszerrel táplált baba produktuma sűrűbb, sötétebb, szilárdabb és szagosabb is. Hozzátáplálás során az anyatejes babák széklete keményebbé válhat, a tápszeres babáké pedig lágyabbá. Lehet olyan is, hogy megemésztetlen ételdarabokat találsz a pelenkában.

A székrekedés típusai és okai

Az okokat két csoportra lehet osztani: szervi okok nélkül kialakuló, illetve szervi okokra visszavezethető székrekedésre. Egyes felmérések szerint az esetek 95 százalékában a székrekedés kialakulásáért az étkezési szokások, a környezeti tényezők illetve pszichoszociális tényezők, tehát nem szervi eltérések tehetők felelőssé.

Funkcionális székrekedés (szervi ok nélkül)

Ez a leggyakoribb típus, és felnőtt- és gyerekkorban egyaránt előfordul. Okai:

• Táplálkozási szokásokból eredő: Kevés folyadék és/vagy rostanyagok, vagy azok helytelen aránya (túl sok rostanyag is okozhat szorulást); sok szintetikus anyagot, élettelen (konzerv, befőtt, mélyhűtött) tápanyagot, cukrot tartalmazó élelmezés.
• Lelki eredetű: Helytelenül kialakított kakilási-, pisilési szokások, erőszakos szoktatás, feszült családi helyzet, különleges események, félelmek. Tipikus kiváltó ok lehet a kistestvér érkezésekor jelentkező székletürítési zavar. Ez megelőzhető a várandósság alatt a nagyobbik gyermek pszichológiai felkészítésével. Kiváltó ok lehet a szorongás, pl. nem akar az óvodában próbálkozni, csak otthon.
• Mozgásszegény életmód: A mozgás hiánya lassíthatja a bélműködést.
• Fájdalommal járó székelés: A kemény széklet okozta fájdalom visszatartáshoz vezethet, ami ördögi kört eredményez. A popsi kipirosodása, gyulladása is lehet oka a székrekedésnek, a fájdalomtól való félelem miatt visszatarthatja a székelést. A kicsi végbélnyílása az erőlködéstől berepedhet (fissura), mely nagyon lassan gyógyul.

Infantilis dyschesia

Külön jelenségnek számít az infantilis dyschesia, mely 9 hónaposnál fiatalabb babákat érint, és eredménytelen székelési ingert jelent, ami fájdalmas erőlködéssel jár legalább 10 percen át. A végül mégis megjelenő széklet állaga ezt követően normális, nem kemény. A probléma oka, hogy némely babának nehézséget okoz annak összehangolása, hogy a székeléshez a hasi izmok megfeszítésével párhuzamosan a záróizom ellazítása szükséges. Szerencsére ezt a babák egy idő után maguktól kinövik.

Szervi eredetű székrekedés

Első lépésként ki kell zárni az esetleges szervi betegségeket. Bár ritkábban fordulnak elő, súlyosabbak lehetnek:

• Tejfehérje-allergia: A tehéntej-allergia szerteágazó tüneteket okozhat, és csecsemő- és kisgyermekkorban a leggyakoribb táplálékallergia. A tehéntej a legelső idegen fehérje, amivel a kisbaba találkozik. Tünetei közé tartozhat a nagymértékű székrekedés, hányás, haspuffadás, hasmenés, hasi fájdalom, étvágytalanság, bőrtünetek (apró, vörös vagy fehéres göbök az arcon, nyakon, fejen, nem IgE emelkedés), vérszegénység, vagy a székletben mikroszkóposan kimutatható vérzés.

  A tejkiütést mindössze a még fejletlen bélrendszere idézi elő, amely nem tudja tökéletesen megemészteni az anyatejet. Csecsemő- és kisgyermekkorban az akut gyomor-bél hurut hajlamosíthat a táplálékallergia kialakulására.

  A vékonybél nyálkahártyáján a baktérium, a vírus vagy parazitás fertőzés gyulladást és károsodást okoz, fokozódik a bélnyálkahártya áteresztőképessége a táplálékantigének számára, ami szenzitizációt eredményezhet. A tehéntej-allergia egyik jellegzetes megnyilvánulása, amikor a nem megfelelően lebontott tejfehérjék hatására a vékonybélbolyhok elpusztulnak. A tápanyagok nem szívódnak fel megfelelően, emésztési zavar jön létre. A nem felismert és nem kezelt csecsemőkori tehéntejfehérje-allergia súlyos bélsorvadáshoz vezethet.

  Egyes vizsgálatok szerint a páciensek 28%-nál a székrekedés megszűnt a tejmentes diétának köszönhetően, majd újrakezdődött a tehéntej visszavezetését követően 48-72 órával.

• Hirschsprung-kór: A bél beidegzési zavarával járó betegség, amelyre már általában csecsemőkorban fény derül, és az első néhány napban elmarad, vagy nehezen megy a mekónium ürítése.
• Egyéb bélfejlődési rendellenességek: Enyhe bélforgási zavarok, melyek egy része műtéti beavatkozást tesz szükségessé.
• Hormonális okok: Például a pajzsmirigy alulműködése.
• Gyógyszerek mellékhatása: Bizonyos gyógyszerek szedése (például vaskészítmények) is székrekedést eredményezhet.

Tünetek és diagnózis

A székrekedés jelei, amikre figyelni kell:

• A szokásosnál kevesebb vagy szárazabb és keményebb a széklet.
• Túlzott erőlködés, sírás székelés közben.
• Kemény, fájdalmas, puffadt has, sokszor bűzös szelek távoznak.
• Vér a székletben vagy a WC-papíron (végbél berepedése miatt).
• Nagyobb gyermekeknél a széklet "csordogál" és beszennyezi a fehérneműt.
• A kicsi a fájdalmas székletürítés miatt általában nem akar székletet üríteni, inkább bent tartogatja.

Diagnosztikai vizsgálatok

Ha a székrekedés tünetei tartósan fennállnak, mindenképpen érdemes felkeresni a gyermekorvost. A diagnózis felállításában segíthetnek:

• Fizikai vizsgálat: Az orvos megtapintja a hasat, meggyőződhet a székletrögökről, és megvizsgálja a végbélnyílást.
• Rektális digitális vizsgálat: Különösen régóta fennálló székrekedés esetén kötelező, amely során az orvos a végbélen keresztül tapintja a vastagbelet.
• Vérvétel: Hormonstátusz ellenőrzésére, illetve allergia vizsgálatra (pl. multiplex allergiateszt tejallergia gyanúja esetén). Kisgyerekeknél - egy éves kor felett, ennél korábban nem érdemes vérvizsgálatot végezni tejallergia tisztázására, mert az ellenanyag képződés még alacsony.
• Hasi ultrahang: Kóros eltérések felderítésére.
• Irrigoscopia: Kontrasztanyaggal történő röntgenvizsgálat a bélszűkületek, béltágulatok azonosítására.
• Endoscopia és bél biopszia: A bélfal pontosabb szerkezetének megítélésére, illetve polipok eltávolítására.

Kezelési lehetőségek

A kezelés az okoktól függ, és számos módszert foglal magában:

Életmódbeli változtatások

1. Megfelelő folyadékbevitel: Kulcsfontosságú.

   Életkor / Testtömeg	Ajánlott napi folyadékmennyiség
   6 hónapos kisbaba (átlagos testtömeg)	1-2 dl víz
   9 hónapos baba	3-4 dl víz
   11 hónapos baba	6-8 dl víz
   1 éves kor után (első 10 kg)	100 ml/kg/nap
   1 éves kor után (második 10 kg)	50 ml/kg/nap
   1 éves kor után (minden további kg)	20 ml/kg/nap
   1-3 éves gyerek	1,2-1,5 l víz/nap
   25 kg-os gyerek	1600 ml folyadék/nap

   Fontos, hogy gyakran kínáljunk vizet a gyerkőcnek és finoman bátorítsuk, hogy igya meg. A legtöbb ember tévhitben van, azt gondolja, ha rostos üdítőt iszik az rost. Sajnos azonban nem rost, legalábbis nem értelmezhető mennyiségű, ellenben rengeteg cukor.

2. Rostbevitel növelése: Minden esetben javasolt. A megfelelő rostbevitel a minden áldott nap, napi több alkalommal fogyasztott zöldség/gyümölcs, és minimum napi egy alkalommal ez el kell érje a fél tányér mennyiséget!
   • Csecsemőknek (4-8 hónapos): Napi fél-egy dl gyümölcslevet kaphatnak elosztva néhány adagban (szilva, alma vagy körte).
   • Nagyobb gyerekeknek: Zöldségek (bab, borsó, brokkoli, spenót), gyümölcsök (szilva, őszibarack, sárgabarack, körte), teljes kiőrlésű gabonafélék, magvak (dió, mogyoró, mandula, utóbbiak csak három év felett ajánlottak).
   • Aszalt szilva: Szuperül lazítja a székletet. 4-5 éves kor alatt beáztatva és leturmixolva, ételhez keverve adható.
   • Őrölt lenmag: Elegendő folyadékbevitel mellett univerzális szerként alkalmazható gyerekeknél. Naponta kétszer adható egy-egy teáskanálnyi, kevéske méz és néhány csepp citrom kíséretében, vagy étkezés előtt aludttejbe, joghurtba, levesbe keverve.
   • Kerülendő ételek székrekedés esetén: Fehér kenyér, zsíros ételek, sok cukros csemege, kakaó, banán, alma, feketetea, feketeáfonya-lé és a tej.
   • Használható élelmiszerek: Rebarbara, káposztalék, szilvalé, beáztatott aszalt szilva, aludttej, joghurt, tejsavó, keserűvíz.
   
3. Testmozgás: Fontos a kielégítő testmozgás, a bélműködés beindításában segít. Már a has masszírozása, törzs csavarása is elősegítheti a széklet távozását.
4. Megfelelő székelési szokások kialakítása: Biztosítsunk nyugodt körülményeket. Ha a WC-re ül a gyermek (ha ez nem bili), ne lógjon a lába, biztosítsunk lábtámaszt. Soha ne siettessük vagy büntessük a gyereket, próbáljunk egy rutint kialakítani. Minden reggel az étkezés után fél órán belül hagyjunk 5-10 percet arra, hogy nyugodtan leülhessen a WC-re.

Gyógyszeres és egyéb kezelések

Ha a fenti lépések egyike sem volt elegendő, vagy a széklet visszatartás ideje már meghaladta a 7-10 napot, előfordulhat, hogy drasztikusabb módszerekre van szükség. Hashajtó készítményt véletlenül se adjunk a gyerkőcnek orvos megkérdezése nélkül!

• Beöntés, kúpok: Akut helyzetben a telített vastagbelet ki kell üríteni. A legjobb, legkímélőbb megoldás a magas beöntés kamillateával. Gyógyszertári beöntések, kúpok is alkalmazhatók, ám sokszor ezek sem puhítják fel jobban a székletet. Fontos, hogy az egész vastagbél kiürüljön, ne csak a végbél!
• Hashajtók: Krónikus székrekedés esetén szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Számos recept nélküli hashajtó kapható, de ezek alkalmazását mindig beszéljük meg előbb a gyermekorvossal vagy a védőnővel. Az effektív és kevés mellékhatással járó hashajtók közé az ásványi olajok (paraffin), sorbitol, lactulose, bisacodyl, poliethilén glycol, senna és a különböző magnézium tartalmú hashajtók tartoznak.
• Anyatejes babáknak: Ha anyatejes a baba, de eszik cumisüvegből, a BebaCare Fibre rostkészítmény használható születéstől kezdve (recept nélkül kapható a patikában).
• Homeopátiás szerek: Csecsemőknél Calcium carbonucum és Lycopodium jön számításba. Ha puffadás is kíséri a székrekedést, akkor a máj és az epe működését Magnesium muriaticummal támogatjuk. Nagyobbacskáknál a fent említettek mellett Sulfur, Argentit (ezüst-szulfid) vezetheti be a kezelést.
• Tejfehérje-allergia esetén: Pozitív eredmény esetén diétával lehet megszüntetni a tüneteket. Anyatejjel táplált csecsemők esetében az édesanyának kell korlátoznia, átmenetileg megszüntetni a tejtermékek fogyasztását, a szoptatást nem kell felfüggeszteni! Tápszeres babáknál a tápszer cseréje jelent megoldást. Igazolt tejfehérje allergia esetében kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk. Jó hír, hogy az ételallergiás gyerekek 95 százalékánál 3 éves korra megszűnnek a panaszok, a gyermekek kinövik a betegséget.
• Pszichológus segítsége: Egyes, különösen szorongó gyermek esetében pszichológus segítségét kell kérni.

tags: #tejtol #szekrekedes #csecsemoknek