A várandós és szoptató nők koronavírus elleni oltásával kapcsolatos információk az elmúlt időszakban sok bizonytalanságot okoztak. Pénteken született a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) határozata, hogy be lehet oltani a várandós és szoptató nőket. Eszerint ők a háziorvosaikon vagy a nőgyógyászaikon keresztül igényelhetik az oltást, ehhez először is regisztrálniuk kell a vakcinainfo.gov.hu felületen.
Ellentmondásos információk és a tisztázás folyamata
Március 26-án az NNK engedélyezte a várandósok koronavírus elleni oltását. A döntés szerint a várandós nők a második vagy a harmadik trimeszterben kaphatják meg az első vakcinát, az ismétlő oltást pedig a szülés után. A szoptató édesanyák az előírások szerint bármikor beolthatók az első vakcinával, és 5 hetet kell a második dózissal várniuk.
Március 27-én, szombaton a Semmelweis Egyetem (SOTE) kiadott egy közleményt, hogy külön oltópontot hoznak létre a kismamák oltására. Helyszíni tudósítások szerint ekkor még hatalmas sorok alakultak ki, és azokat is beoltották, akik sem beutalóval, sem igazolással nem rendelkeztek. A SOTE vasárnapra már szigorúbb szabályokat ígért, leszögezve, hogy a szoptatós nőket nem fogadják, és csak a várandósokat oltják, közülük is csak azokat, akik regisztráltak oltásra, van beutalójuk, plusz terhesgondozási kiskönyvük is. "A Semmelweis Egyetem elhivatott annak érdekében, hogy mielőbb minél több leendő és szoptató édesanya megkaphassa a védőoltást, ugyanakkor az oltások zavartalanságának biztosítása és a várakozási idők csökkentése érdekében priorizálni szükséges" - állt a közleményükben.
Hétfőn jelent meg az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) honlapján az a hivatalos dokumentum, amelyet a védőnőknek kell kitölteni, és amit aztán a szoptató nőknek az oltópontokon kell bemutatni. Ez az igazolás azonban rövid időn belül eltűnt az oldalról, ami tovább fokozta a bizonytalanságot.
A háziorvosok és kismamák dilemmája
A szoptató anyák joggal gondolhatták, hogy mivel ők is a kismama kategóriába tartoznak, ezért hamarabb megkaphatják az oltást. Ezzel szemben azonban több szoptató kismama kapott olyan tájékoztatást háziorvosától, hogy csak a várandósokat oltják soron kívül, a szoptatós kismamákat nem. Az egyik olvasónknak azt mondta a háziorvosa, hogy ők azt a hivatalos tájékoztatást kapták, hogy csak a várandós kismamáknak él ez a lehetőség, "a többi csak egy újságcikk volt."
Dr. Erlaky Hajna gyermekorvos a közösségi oldalán azt írta, hogy a betegség szempontjából egyértelműen magasabb kockázati csoportba csak a várandósok tartoznak, az egyébként egészséges szoptatós édesanyák nem. Hozzátette: azok közül az édesanyák közül, akik még szoptatnak, minden esetben egyéni mérlegelés alapján fog eldőlni, hogy indokolt-e, hogy az édesanya előrébb kerüljön az oltási rendben, illetve, hogy nem érkezett hivatalos tájékoztatás arról, hogy kell-e a védőnőknek igazolni, azt hogy valóban szoptat-e az édesanya.
COVID és szoptatás, vakcinák és szoptatás
Tisztázódó szabályok Müller Cecília levele alapján
A Másállapotot a szülészetben szerdán délután osztotta meg Müller Cecília kormánymegbízottaknak írt levelét, amelyben tisztázza, hogy a szoptató édesanyák nem kerültek előrébb az oltási rendben. Ha a szoptató anya krónikus beteg, akkor természetesen megkaphatja előbb az oltást. A tisztifőorvos levele szerint ha az amúgy egészséges szoptató anyák kérik a védőoltást, akkor nekik is regisztrálniuk kell a vakcinainfo.gov.hu oldalon, és a háziorvosuk fogja megszervezni az oltást. A korábbi információkkal ellentétben az ő esetükben nincs szükség igazolásra.
A várandósoknak szintén regisztrálni kell, illetve fel kell venni a kapcsolatot a háziorvossal, aki az eljárásrendnek megfelelően megszervezi majd az oltást.
A szoptatás és az anyatej fontossága
A Szoptatás Világhetét 1992 óta ünnepeljük minden év augusztus 1-7. között a World Alliance for Breastfeeding Action (Fellépés a Szoptatásért Világszövetség, WABA) kezdeményezésére. Az évről évre visszatérő kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a szoptatás támogatásának fontosságára. A WABA évente meghatározza a világhét témáját, amely a szoptatásnak és a szoptatás támogatásnak különböző aspektusaira hívja fel a figyelmet.
A szoptatás minden gyermek számára létfontosságú a lehető legjobb életkezdéshez. Az anyatej a csecsemő első oltása, a legjobb táplálékforrás, támogatja az agy, az immunrendszer és valamennyi szervrendszer fejlődését. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy a gyermekeket kizárólagosan szoptassa az édesanyjuk 6 hónapos korukig, majd pedig - megfelelő hozzátáplálás mellett - folytatódjon a szoptatás legalább kétéves korig. Az anyatej pozitív hatása a babák agyfejlődésére és az immunrendszerük erősítésére tápszeres pótlás mellett is kimutatható.
Közösségi támogatás és a nyilvános szoptatás
A szoptatás nem csupán az anya feladata. A COVID-19 világjárvány után az „építsük újjá jobban” elve lehetőséget teremt arra, hogy létrehozzunk egy olyan szoptatást támogató hálózatot, amelynek részese az egészségügyi ellátó rendszer, a munkahelyek és a közösségek a társadalom minden szintjén. A társadalomnak olyan környezetet kell teremtenie, amelyben az anyák képesek szoptatni gyermekeiket és védve vannak a bébiipar káros hatásaitól.
A Másállapotot a szülészetben felhívta a figyelmet arra, hogy a szoptatás határozottan nem közszeméremsértés. Tapasztalataik szerint a szoptatás nem egy feltűnő tevékenység, és annak van teendője ezzel, akit zavar. Könnyen megvalósítható, hogy az az illető másfelé nézzen, és a figyelmét másra irányítsa. Mint írják, „a szoptató nők a társadalom szabad, egyenjogú és cselekvő tagjai, akik van, hogy szoptatás közben is aktívan jelen vannak a társadalom tereiben, mert épp dolgoznak, beszélgetnek, kikapcsolódnak, önkénteskednek, alkotnak”.
A Magyar Zene Háza egy hasonló eset kapcsán válaszolt a Másállapotot a szülészetben csoportnak, megköszönve, hogy felhívták a figyelmüket „egyik külső partnerünk munkatársának tájékozatlan intézkedésére”. Mint írják, a Magyar Zene Háza „természetesen tiszteletben tartja az édesanyák és kisbabák igényeit és szükségleteit. Az épületben kialakított baba-mama szoba egy lehetőség azon vendégeink számára, akik igénylik a nyugodtabb környezetet, de igénybevétele természetesen nem kötelező.”
A szoptató anyuka táplálkozása és életmódja
A szoptató anyuka táplálkozása és életmódja nemcsak a saját, hanem a babája egészségét is befolyásolja. Bár az anyatej tápértéke stabil, összetétele bizonyos mértékben változhat, így a kiegyensúlyozott étkezésnek és a megfontolt gyógyszerszedésnek kiemelt jelentősége van. A baba 6 hónapos koráig javasolt a baba kizárólagos anyatejes táplálása, ebben az időszakban tehát a csecsemő egyetlen tápanyagforrása az anyatej. Ebben megtalálhatóak a fejlődéséhez szükséges fehérjék, zsírok, szénhidrátok és a különböző mikrotápanyagok is.
Mit és mennyit ehet a szoptatós anyuka?
Egészséges szoptatós anyuka elvileg mindent ehet, a legfontosabb szabály a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás. A modern ajánlások szerint kifejezetten ellenjavallt a felesleges, orvosi indok nélkül alkalmazott megszorító (restriktív), vagy az egyes élelmiszereket teljesen kiiktató (eliminációs) diéta követése. Sok nő szorong amiatt, hogy étrendjével árthat a babának. Tudni kell azonban, hogy az anyatej összetétele nagyrészt stabil, a táplálkozás csak kisebb mértékben befolyásolja azt. Még hiányos táplálkozás esetén is hamarabb jelentkeznek a tünetek az anyuka szervezetében, mint a csecsemőnél, ezért a szoptatás alatti tápanyagbevitelre is jelentős részben önmaga egészsége miatt kell figyelmet fordítania.
Az ételek túlzott megválogatásánál fontosabb az elegendő mennyiség: szoptatás alatt plusz napi 600-700 kcal a szervezet energiaigénye, és kb. egy liter víz az extra folyadékigény. Természetesen fontos, hogy minél több friss ételt fogyasszunk, kerüljük az ultrafeldolgozott, tartósított élelmiszerek túlzott fogyasztását. Ez azonban általános szempont az egészséges táplálkozáshoz, nem csak a szoptatás időszakában érvényes.
Kerülni kell-e az allergéneket?
A kifejezetten allergénkerülő (tejmentes, tojásmentes, halmentes, földimogyoró-mentes stb.) anyai diéta kerülendő. Ennek csecsemőkori allergiát, ekcémát megelőző hatása nem bizonyított, ezért egészséges baba esetében nem indokolt. Az allergiás betegségek kialakulása inkább a baba immunrendszerének érésével van összefüggésben, ennek fejlődését magával a szoptatással és a kiegyensúlyozott táplálkozással támogathatja az anyuka, nem az allergének kerülésével. Az erős allergénként ismert élelmiszerek túlzott fogyasztása nem javasolt, de napi 2 dl tej, heti 3 tojás, heti 1 adag hal beillesztése az étrendbe ajánlott. A szoptatás alatt az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek, tápanyagok fehérjéi kis mennyiségben kiválasztódnak az anyatejben, így mire eljön a hozzátáplálás, addigra a szoptatott baba szervezete is sok mindennel találkozik már.
Amennyiben a szoptatott babánál táplálékallergia lehetséges tünetei jelennek meg, pl. erős hasfájás, komolyabb ekcéma, véres széklet, meg kell kísérelni az erős allergéneket (pl. a tehéntejet) teljesen kiiktatni a szoptató anyuka étrendjéből. Ilyenkor mindenképp fel kell keresni a panaszokkal a gyermekorvost, gyermekallergológust, és csak igazolt ételallergia esetén indokolt fenntartani a panaszokat kiváltó allergént nem tartalmazó étrendet. Ebben az esetben a szoptatós anyuka kalcium- és vitaminpótlását külön vitaminokkal, vitaminkészítményekkel kell megoldani!
A másik ok, ha a várandós és szoptatós anyuka maga szenved ételallergiában vagy ételintoleranciában. Ilyenkor a betegség esetén indokolt diétát fenn kell tartani, de gondoskodni kell a szükséges tápanyagok fokozott beviteléről étrendi úton és gyakran étrend-kiegészítők segítségével.
Megelőzhető-e a baba hasfájása diétával?
Bizonyos élelmiszerekből a baba számára kellemetlen, puffasztó hatású, hasfájást okozó anyagok juthatnak át az anyatejbe. Ilyen, gázképződést kiváltó élelmiszerek a hüvelyesek, bab, borsó, lencse, káposztafélék. Az erős fűszerek, csípős paprika, bors irritatív hatású összetevői ugyancsak kimutathatóak az anyatejben. Ezek panaszokat okozó hatása azonban nem törvényszerű, az anyatejbe csak kis mennyiségben kerülnek át, továbbá jelentős az egyéni érzékenység szerepe. Rutinszerűen tehát nem indokolt kerülni fogyasztásukat, de ha megfigyelhető a baba hasfájása és a sírós időszakok előfordulása az anyai táplálkozással összefüggésben, érdemes korlátozni ezek mennyiségét.
Fogyaszthat-e élvezeti cikkeket az anyuka szoptatás alatt?
A dohányzás teljes tilalmát javasoljuk, beleértve a passzív dohányzást is. Egyértelműen bizonyított, hogy a szoptatás alatti anyai dohányzás is jelentősen növeli a baba későbbi hajlamát az asztmás betegségekre. Tehát: ne legyen dohányfüstből származó káros anyag se a baba körül a szoba levegőjében, se az anyuka vérében!
Koffeintartalmú italok, kávé, tea mértékkel fogyaszthatók, napi 1-2 feketekávé korábban is kávézó anyáknál megengedett. Energiaital fogyasztása nem javasolt, szükségtelen szoptatás alatt.
Gyógyszerek és szoptatás
Gyógyszerek vonatkozásában sok a félreértés. A legtöbb szoptató anyuka láz- és fájdalomcsillapítót sem mer bevenni ebben az időszakban, inkább szenved a láztól, fejfájástól. Pedig a legtöbb vény nélküli gyógyszer nem okoz semmilyen károsodást a szoptatott kisbabánál, mert minimális mértékben választódik ki az anyatejben és a hatóanyag nem jelent veszélyt a csecsemőre. A krónikus betegségek kezelésére felírt gyógyszerek többsége mellett megengedett a szoptatás néhány hónapig, de ilyenkor nem cél a 3-4 hónapon túl fenntartott szoptatás. Ma már viszonylag gyakori, hogy epilepszia, depresszió, pajzsmirigybetegség, trombózishajlam, magas vérnyomás vagy cukorbetegség miatt állandó gyógyszert szedő anyukák szülnek és szoptatnak is. Léteznek olyan gyógyszerek is, melyek szedése nem nélkülözhető az édesanya egészsége szempontjából, ugyanakkor szoptatás alatt nem szedhetőek. Ilyen esetben mindig beszélje meg a tennivalókat orvosával, kezelőorvosa tudta nélkül ne hagyja abba a gyógyszerszedést. Valószínűleg a szoptatástól kell eltekinteni, és más módon megoldani a baba anyatejes táplálását.
Vitaminok és étrend-kiegészítők
A különböző Lactobacillus törzsek segítik az emésztést, a baba bélcsatornájának érését, gátolják a fertőző kórokozók megtelepedését. Hasfájást megelőző és táplálékallergia kialakulását gátló szerepük is jelentős. Az anyuka által szedett probiotikumok hatására az anyatejben mérhető IgA immunglobulin szintje is megemelkedik, ami fertőzések elleni védelmet nyújt az újszülöttnek. Bizonyos magzatvédő vitaminokban már megtalálhatóak omega-3 zsírsavak, melyek támogatják a baba idegrendszerének egészséges fejlődését, de allergiát megelőző hatásuk is feltételezett.