A babahordozás az emberiség történetével egyidős gyakorlat, melynek gyökerei az evolúciós fejlődésünkbe nyúlnak vissza. Az embergyerekek tulajdonképpen koraszülötten jönnek a világra, és a szüleik segítsége nélkül képtelenek helyet változtatni. Ennek oka az ember felegyenesedése és ezáltal a medence leszűkülése, illetve az emberi agy növekedése: ha az embergyerek olyan fejletten jönne világra, mint közeli rokonaink, a majmok utódai, egyszerűen nem férne ki a szülőcsatornán! Az állatvilágban kétféle „megoldás” jött létre a kicsik védelmére: az egyik csoport a fészekben hagyja a kicsinyeit, akik elrejtőzve várják a szülő visszatérését az élelemmel. A másik csoport szülői mindenhova magukkal viszik a kicsinyeiket és így védelmezik őket. Mivel a majmokkal ellentétben nem vagyunk elég szőrösek ahhoz, hogy a kisbaba a bundánkba csimpaszkodjon, marad egy külön erre kitalált eszköz vagy a karban hordozás. Ez a gyakorlat nem csupán egy kényelmi funkció, hanem számos pozitív hatással bír mind a baba, mind a szülő számára, melyet ma már a tudomány is alátámaszt.
A hordozás élettani és érzelmi előnyei a babára nézve
Kötődés és biztonságérzet
A hordozás elősegíti a szoros testi kontaktust, ami növeli a kötődést a baba és az édesanya vagy édesapa között. Ez különösen fontos az újszülött időszakban, amikor a csecsemők a leginkább igénylik a közelséget, mert ez ad nekik biztonságérzetet. A hordozás segít a babának megnyugodni, mivel az anya testközelsége, szívverése és mozgása emlékezteti őt a méhen belüli környezetre. Amikor a baba a szülő mellkasára hajtja fejét, hallja a szívverését, a séta vagy házimunka közbeni mozgás ismerősen hintáztatja a babát, a finom anyagból készült hordozóeszköz pedig szorosan öleli a szülőhöz a picike testet. A szakértő szerint a hordozás közben biztonságban érzi magát a baba, így ismerkedik a világgal, miközben figyeli az őt hordozó felnőtt arckifejezését, viselkedését.
Prof. Dr. Bagdy Emőke és csapata a Károli Gáspár Református Egyetemen folytattak vizsgálatokat a témában és megerősítették, hogy különösen az első életévben nagyon jótékony hatása van a napi három óra hordozásnak az idegrendszeri fejlődés szempontjából és a baba-szülő közötti kapcsolat szempontjából is. Prof. Dr. Bagdy Emőke szavaival élve: „A kicsinek szüksége van arra, hogy érezze, szeretik, testen van, védelemben van. Megéli, hogy fontos vagyok, gondoskodnak rólam. Ezzel sejtszinten programozzuk bele, hogy jó élni, fontos a világnak, hogy bízzon abban, hogy ő szeretni való.”
Fejlődési hatások
- Idegrendszeri fejlődés: A fel-le mozgás, ringatózás és a hordozó által biztosított finom ingerek segítik a baba egyensúlyérzékének (vesztibuláris rendszerének) fejlődését és az idegrendszerének érését. A térben való változatos mozgástól, a vesztibuláris rendszeren keresztül fejlődik az idegrendszer. Ez nagy szerepet játszik a későbbi mozgás-, beszédfejlődésben és akár az írásban, olvasásban.
- Csontozat és mozgásszervrendszer: A megfelelő hordozóeszközben és pozícióban való hordozás elősegíti a csecsemő csontozatának fejlődését. Ma már egyre több ortopéd szakorvos javasolja a hordozást a csípőficam megelőzésére. A hordozás ráadásul a teljes mozgásszervrendszerre jótékony hatású: finoman edzi a baba izmait, javul a vérellátás, segíti a csontok, izmok és ízületek fejlődését is.
- Ingergazdag környezet: A hordozott gyermek a világot nem alulról, hanem fölülről tanulja. Nincs olyan érzése, hogy kicsi és hogy egyedül van. Azok az emberek, akikkel az őt hordozó személy társaságában találkozik, vele szemben állnak és nem fölötte. A hordozott babát sokkal több inger éri, hiszen a mozgás a szinapszisok kiépülését segíti, több és más idegi kapcsolódások alakulnak ki.
Gyógyító és nyugtató hatások
A testközelség és az azzal járó testi és érzelmi biztonság a nyűgös, síró, beteg babákat megnyugtatja. Amikor a babánk sír, akkor ösztönösen felvesszük. Köztudott, hogy a hordozott babák nyugodtabbak és kevésbé sírósak, hiszen közelről hallhatják édesanyjuk szívverését és légzését. Betegség esetén is nagyon hasznos, amikor a gyermekek - akár az idősebb totyogók is - több testkontaktusra vágynak. Gyorsabb a betegségből való felépülés, a sebgyógyulás folyamata is azoknál a babáknál, akiket hordoznak. A szülő folyamatos mozgása és a testkontaktus miatt a baba beleinek mozgása is élénkebbé válhat. Etetés után 30-60 perc függőleges helyzetű hordozás csökkentette a bukások számát, sőt a reflux is ritkábban alakult ki a hordozott babáknál.
Babahordozók és -kendők használata | Előnyök és biztonsági tippek a babahordozáshoz
A hordozás előnyei a szülő számára
Praktikusság és szabadság
A hordozás lehetővé teszi, hogy a szülő mindkét keze szabad legyen, így könnyebb más feladatokat is elvégezni a baba gondozása közben. A babahordozás praktikus megoldás, ha olyan helyen kell közlekedni, ahol nehézkes lenne babakocsival. A szülő nyer két szabad kezet és szabadságot kap: nem kell a négy fal között maradni, a közlekedés akadálymentessé válik, nem jelentenek gondot a szűk helyek, a lépcsők, a nagytesóval is lehet foglalkozni.
Kötődés és szülői kompetencia
A hordozás segít a szülőknek jobban megérteni és gyorsabban reagálni a baba jelzéseire. Testközelben előbb ismerhetőek fel a baba jelzései, ezáltal a szülő kompetensnek érezheti magát a baba gondozásában. Hordozott babák anyukáit megvizsgálva a kutatók azt találták, hogy ők sokkal könnyebben tudják „olvasni” a baba sírását. Így ki tudjuk mondani, hogy a hordozott babák azért (is) sírnak kevesebbet, mert az anya jobban tudja, hogy mikor mire van szüksége a babának.
Fizikai és mentális jólét
A hordozás közben a szülők gyakrabban vannak mozgásban, ami fizikailag is jótékony hatású. Szülés utáni depresszió esetén sem szabad abbahagyni a hordozást, az összebújást. A testközelség mennyiségét vizsgálták a kutatók, és az édesanyák kortizol szintje szignifikánsan csökkent a sokat összebújós csoportban. A kortizolt stresszhormonként is emlegetik és ha tartósan magas a szintje, az jól előre jelzi a szülés utáni depresszió kialakulását.
A tudomány a hordozásról
A szakirodalom nem számol be negatív hatásokról a babahordozással kapcsolatban, sőt, számos kutatás alátámasztja jótékony hatásait.
- Sírás csökkentése: Egy tanulmány szerint azok a hat hetes babák, akiket rendszeresen hordoztak, nappal 43%-kal és este 51%-kal sírtak kevesebbet.
- Szoptatás támogatása: Olaszországban végzett kísérlet szerint a hordozó anyák körében szignifikánsan nagyobb volt a szoptatás aránya 2 és 5 hónappal a szülés után.
- Biztonságos kötődés: Egy 1990-ben végzett kutatás szerint a hordozás hatással van a gyerek kötődésére az anyához. A hordozott babák nagyobb arányban alakítottak ki biztonságos kötődést.
- Kenguru-módszer: A bőr-bőr kontaktusban történő kenguru-módszer (napi 6 óra) során a babák jobban fejlődtek és nagyobb súlyt értek el, mint a sztenderd inkubátorban lévők.
Dr. Newman szerint a szoros fizikai kapcsolat alapvető fontosságú az élet első perceitől kezdve: „Ma már egy tucat tanulmány létezik, ami alátámasztja, hogy az anyáknak és babáknak együtt kell maradniuk, szoros fizikai kapcsolatban (a baba meztelenül az anya meztelen mellkasán) a szülés után azonnal, ahogy később is. A kisbaba boldogabb, a hőmérséklete normálisabb és stabilabb, a szívritmusa és a légzése normalizálódott és stabilabb, a cukorszintje emelkedett. A bőrkapcsolat ráadásul hozzájárul ahhoz, hogy a kisbaba megkapja az anya baktériumflóráját, ami - a szoptatással együtt - nagyon fontos az allergiák megelőzésében.”
A megfelelő hordozóeszköz kiválasztása
Fontos, hogy a baba és a szülő számára egyaránt kényelmes és ergonomikus hordozóeszközt válasszunk. Nem minden hordozó egyformán áll minden szülő-gyerek pároson, és nem mindenki tudja egyformán használni azokat. Nincs tehát egyetlen „igaz” út vagy megoldás, ami mindenkinek egyformán jó lenne. A hordozóeszközök piaca szerencsére széles, és mindenki megtalálhatja a maga és babája számára legkényelmesebb darabot.
Hordozó típusok
- Hosszú szövött kendő: Újszülött (akár koraszülött) kortól a hordozós kor végéig használható. Elöl-, csípőn- és hátonhordozásra alkalmas, többféle kötésvariációval köthető. Szövésük lehetővé teszi, hogy az anyagukat sávonként feszesre lehessen húzni, ez pedig a gerinc csigolyáról csigolyára való alátámasztását biztosítja.
- Karikás kendő: Kb. 1,7-2,2 m hosszú. Elöl- és csípőnhordozás a fő profilja, de lehet vele háton is hordozni.
- Rugalmas hordozóeszközök: Újszülött baba hordozására is alkalmasak, de kötött anyaguk miatt csak pár hónapig lehet őket használni, mivel a használattól és a baba súlyának gyarapodásától kinyúlnak.
- Mei Tai, félcsatos vagy csatos hordozó: Egyszerűbb használat, nagyobb babák számára is alkalmas, könnyen felvehető eszközök.
Mire figyeljünk a választásnál?
A csecsemő gerince nagyon érzékeny, a mellette futó és a hát egyéb izmai fejletlenek. A kisbabák éretlen csípővel jönnek a világra, így a csípőízületi vápa még sekély, lapos, a combcsont nyaka pedig kevésbé hajlított. Fontos az ergonomikus terpesztett guggoló lábtartás biztosítása (enyhe terpesztés, köldökig felhúzott térdek).
Miért kerüld a "bugyikengurut"?
A „bugyikenguruk” nem tartoznak az egészséges babahordozók közé. A szűk terpesz nem adja meg az ortopéd szempontból vett helyes csípőtartást, ezért fennállhat a csípődiszplázia veszélye. Ebben a hordozóeszközben lóg a baba egy keskeny alátámasztáson, kisfiúk esetében fennállhat a herezúzódás veszélye is. A kenguruk általában mesterséges, merev, műanyagokból állnak, melyek nem követik a baba helyes fiziológiás testtartását. Ezáltal - mivel nincs pontról pontra megtámasztva a kicsi - még befelé fordított pozícióban is terhelt állapotba kerül.
A kengurut nem lehet elég magasan „puszimagasságban” rögzíteni a hordozó személyen. Ezáltal a has magasságában lógó baba húzza előre a szülőt, aki folyamatosan ellentart, így a derék- és hátfájdalmak elég hamar kialakulhatnak. Egy egészséges hordozóeszközben a kettőtök súlypontja a lehető legközelebb van (és helyes magasságban), optimális terhelés elosztást biztosítva. A kenguru pántja vékony, nem párnázott, ezért hosszú távon kényelmetlen lehet, vághat viselőjének.
Miért veszélyes a kifelé hordozás?
A kifelé hordozás és a szűk terpesz (lógó lábak) homorításra kényszerítik a babát. Nekik a hátizmuk még fejletlen, ezért ha olyan dolgot kénytelenek csinálni, amit maguktól még nem tudnak, terhelt állapotba kerülnek. Ha elalszanak, nincs megtámasztása a fejnek, hacsak a szülői kéz be nem segít. Ha sok nekik a szemből jövő információ (fények, zajok, idegenek), nem tudnak megnyugvást találni hordozójuknál, mert csak lógnak kifelé az ingergazdag világba. Sok esetben a „túlpörgetett”, sok információt kapott babáknál a nap későbbi szakában látszik ez a túlterheltség, egy esetleges vigasztalhatatlan sírás formájában. Megoldásként a kifelé hordozás helyett a csípőn- és háton történő hordozást ajánlom.
Maminbaba és hordozóklubok
Amennyiben az anya szétnyílt hasizommal hordoz, a Maminbaba foglalkozás nagyon előnyös mozgásforma lehet számára, ugyanis itt megmutatjuk és figyelünk a helyes testtartásra, a baba szorosan az anya hátára és magasabb pontra van kötve szimmetrikus hordozási pozícióban, tehát egyenletes terhelést biztosít mindkét oldal számára, ellentétben például a csípőn hordozással.
A hordozóklubokban lehetőség nyílik megismerni a hordozókat. A Beli Buba Babahordozó Iskola hordozási tanácsadói örömmel segítenek eligazodni, elmagyarázzák, megmutatják a különbségeket az egyes típusok között, és lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a szülők a saját gyermekükkel kipróbálhassák, hogy melyik hordozóban milyen érzés a hordozás számukra. Az iskola tanácsadói országszerte és határainkon túl is örömmel segítenek a hozzájuk forduló családoknak a hordozó kiválasztásában, helyes használatában és a felmerülő problémák megoldásában.