A táplálékallergiák és -intoleranciák egyre több embert érintenek, és a mindennapokban komoly odafigyelést igényelnek. Az élelmiszerekkel szembeni allergiás reakciók változóak a súlyosságukra nézve, és potenciálisan végzetesek is lehetnek. Fontos megérteni a különbséget a táplálékallergia és a táplálékintolerancia között, valamint tisztában lenni a tejfehérje-érzékenység és tejallergia specifikumaival.
Mi a különbség a táplálékallergia és a táplálékintolerancia között?
Táplálék allergia alatt általában az élelmiszerben található fehérje által kiváltott, specifikus, reprodukálható, a megszokottól eltérő tünet-együttest értjük, amelyben kóros immunológiai reakciók mutathatók ki. Az élelmiszerekkel szembeni allergiás reakciók változóak a súlyosságukra nézve és potenciálisan végzetesek lehetnek. A tünetek tartalmazhatnak gyomorzavarokat, kiütéseket, ekcémát, a bőr vagy a száj viszketését, illetve a szövetek duzzanatát.
Táplálék intoleranciáról akkor beszélünk, ha a táplálék vagy a táplálék-összetevők által kiváltott, specifikus reakció immunológiai vagy pszichés eltérés nélkül következik be. Táplálékintoleranciát okozhat például enzimdefektus, ami a tejcukorbontó enzim hiányát jelenti, vagy enzimaktivitás gátlása. Egyszerűen azt jelenti, hogy a test képtelen egy adott élelmiszert megemészteni, amiért fontos, hogy ismerjük az élelmiszer tolerancia gyakoribb típusait, mint például a tejcukor intoleranciát.
Tejallergia és tejfehérje-intolerancia: Két különböző állapot
A tejallergia (tejfehérje-allergia) az immunrendszer kóros reakciója a tejben található fehérjékre (például kazeinre vagy savófehérjékre). Tejallergiában a szervezet idegenként ismeri fel ezeket az egyébként ártalmatlan fehérjéket, és allergiás immunválaszt indít el ellenük. Fontos tudni, hogy a tejallergia nem azonos a laktózintoleranciával, bár a két állapotot gyakran összekeverik. Míg a laktózérzékenység kellemetlen, de nem életveszélyes állapot, addig a tejallergia súlyos esetben életet veszélyeztető allergiás reakcióhoz (anafilaxiához) is vezethet.
A tejfehérje intolerancia érzékenység, vagyis nem valódi allergia. A panaszokat ez esetben is a tejfehérje fogyasztása okozza, azonban nem IgE ellenanyag termelődik a szervezetben, mint tejfehérje allergia esetén, hanem IgG típusú ellenanyag. A tejfehérje intolerancia ún. késői reakció, a felismerése éppen ezért nehezebb is lehet. Elősorban a hasi panaszok miatt könnyen összetéveszthető a laktóz intoleranciával, ám ez esetben a laktózmentes termékek fogyasztása nem szünteti meg a panaszokat, hiszen nem a tejcukor fogyasztása a gond.
A tehéntej-fehérje allergia tünetei és diagnózisa
A tehéntej-fehérje allergia többnyire csecsemő- vagy kisgyermekkorban jelentkezik, rendszerint akkor, amikor az anyatejről vagy a hipoallergén tápszerről a gyermek tehéntej alapú tápszert kap, vagy a tejtermékek bevezetésre kerülnek az étrendjébe. Ilyenkor a szülők azt vehetik észre, hogy a baba vagy kisgyermek tej fogyasztása után nem várt tüneteket produkál. Csecsemőknél gyakori jelek lehetnek: bőrkiütések (ekcéma, csalánkiütés), hányás, hasmenés, véres széklet, hasfájás vagy fokozott sírás/nyugtalanság evés után. Előfordulhat légúti tünet is, például orrdugulás vagy sípoló légzés.
Felnőttkorban a tejallergia kétféle módon jelentkezhet: vagy a gyermekkorból megmaradt allergia kíséri végig a beteget, vagy - ritkábban - újonnan alakul ki tejallergia felnőtt életszakaszban. A felnőttkori tejallergia tünetei röviddel a tej vagy tejtartalmú étel fogyasztása után vagy késleltetve (akár néhány óra múlva) is jelentkezhetnek. Ezek közé tartoznak a bőrtünetek (viszkető kiütések, csalánkiütés, bőrpír, duzzanatok), emésztőrendszeri tünetek (hányinger, hányás, görcsös hasfájás, hasmenés), valamint légúti tünetek (orrdugulás vagy orrfolyás, torokviszketés, köhögés).
Diagnosztikai eljárások
A tejallergia biztos felismerése érdekében az orvos részletes kórelőzményi kikérdezéssel kezdi a kivizsgálást. Vérvizsgálattal ellenőrizhető a tej ellen termelődött specifikus IgE ellenanyagok szintje. A Prick teszt egy bőrpróbás allergiavizsgálat, amelyet sokféle légúti és táplálékallergia gyanúja esetén is el lehet végezni. A tejterheléses vizsgálatot a legtöbb esetben csak egy diétával töltött év után végzik el, amikor a vizsgált gyermek szervezetében nincs korábbról maradt tejszármazék.
A tejallergia diagnózisának arany standardja az eliminációs-provokációs teszt. Ennek lényege, hogy a páciens egy előre meghatározott ideig (általában 2-4 hétig) szigorú tejmentes diétát tart, majd orvosi felügyelet mellett visszakap bizonyos mennyiségű tejfehérjét (provokáció). Ha a provokáció során ismét jellegzetes allergiás tünetek jelentkeznek, az megerősíti a tejallergia diagnózisát.
Allergia típusok és vizsgálatuk
A laktóz-intolerancia vizsgálata egy teljesen más alapelveken nyugvó diagnosztikai eljárás, mint a bőrpróbás Prick teszt. A gyermeknek vízben elkevert tejcukrot kell elfogyasztania, majd néhányszor bele kell fújnia egy gépbe, miközben a kilégzéseit elemzik. A hidrogén- és metánszint emelkedése a kilélegzett levegőben a laktóz lebontásának zavarára - azaz laktózintoleranciára - utal.
Anafilaxia: Súlyos allergiás reakció
Az anafilaxia viszonylag ritkán előforduló, de nagyon súlyos következményekkel járó, életveszélyes allergiás immunreakció. A leggyakrabban gyógyszerérzékenység, rovarcsípés vagy bizonyos ételek váltják ki. Általában az allergén anyaggal való találkozást követően 5-20 percen belül már elindulnak a súlyos tünetek: csalánkiütés egy-két perc alatt beborítja a testet, iszonyú viszketést okozva; leesik a vérnyomás, elveszti az eszméletét, miközben a pulzusa hevesen ver, és kimarad a légzése. Megfelelő gyógyszeres fellépés hiányában a sokk fulladásos halált okozhat.
Ezért ha akár csak a gyanúja is felmerül az anafilaxiának, mindenképpen alapos kivizsgálásra van szükség. Mindig (!) legyen a betegnél (vagy ha gyerek, a családjánál) az orvos által előírt gyógyszer, például antihisztamin, szteroid és adrenalin injekció. Az anafilaxiás betegek étrendjére is nagyon oda kell figyelni, még ha nem is ételallergia okozta a tüneteket, gondolva a keresztallergia lehetőségére.
Tejmentes diéta és életmód
A tej okozta ételallergia kezelésében kulcsfontosságú az eliminációs diéta, azaz a tejfehérje allergéneket elkerülő diéta. A tünetmentesség egyetlen bevált módszere a tejfehérje mellőzése az étrendből, mely rendkívül nagy nehézséget jelent a mindennapokban. Minden állati eredetű tej (tehéntej, kecsketej, juhtej, bivalytej stb.) fogyasztása tilos, valamint az ezekből készült összes élelmiszer kerülendő. Fontos tudni, hogy a laktózmentes tejtermékek sem biztonságosak a tejallergiás számára, mivel azokból csak a tejcukrot bontották le, de a tejfehérje ugyanúgy jelen van bennük.
A tejmentes étrend betartásakor az egyik legfontosabb feladat a rejtett tej összetevők elkerülése. Minden élelmiszer vásárlásakor gondosan el kell olvasni a címkén az összetevők listáját. Gyakori tejtartalmú adalékok vagy alapanyagok: kazein, laktalbumin, savó (tejsavó), kulturált tej (író), tejpor, tejsavópor, kazeinátok, laktoglobulin stb. Ha egy terméken az szerepel, hogy “nyomokban tejet tartalmazhat”, azt jobb elkerülni, mert a gyártás során belekerülhetnek kis mennyiségű tejfehérje-maradványok.
Tejpótló alternatívák
A tejmentes diéta kialakításánál mindig nehéz kérdés, hogy mit adhatunk tej helyett gyermekünknek, ami pótolja a fejlődéshez szükséges fehérjemennyiséget, és amit gyerekünk is szívesen fogyaszt. A kisgyermekek táplálásában a tejet leggyakrabban a gasztroenterológus által felírt speciális gyermektápszerekkel lehet kiváltani. Létezik ún. „zabtejszín”, a „rizstejet” otthon, házilag is el tudjuk készíteni, a „kókusztej” pedig valóban kifejezetten ízletes tejpótlék. Ez utóbbi kalácsfélék készítésére kiválóan alkalmas, és a hagyományosan tejes édességek elsőosztályú alapanyaga.
A tejallergiások étrendjében gondoskodni kell a kalcium és D-vitamin pótlásáról. Jó kalciumforrás lehet például sok növényi tej (szójatej, rizstej, mandulatej, zabtej stb.) - figyelni kell, hogy dúsított változatot válasszunk, amelyhez kalciumot és D-vitamint adtak. Emellett a mák, diófélék, sötétzöld leveles zöldségek (brokkoli, kelkáposzta), hüvelyesek, szezámmag, halak (főleg szardínia, amit szálkástul fogyasztunk) szintén tartalmaznak kalciumot.
Keresztallergia és rejtett allergének
Keresztreakcióról akkor van szó, ha az allergiás személy a rokon vagy hasonló szerkezetű allergéneket sem tolerálja, mert az immunrendszere „összetéveszti” azokat. Tejallergiásoknál sajnos gyakori, hogy a más állatok tejével (juhtej, kecsketej) is ugyanúgy reagálnak. Érdekes keresztallergia, hogy bizonyos esetekben a tehéntejre allergiás személy a marhahúsra is allergiás lehet. Ennek az az oka, hogy a marhahúsban lévő szérumalbumin nevű fehérje hasonlít a tej fehérjéihez, így az immunrendszer erre is reagálhat.
A leggyakoribb táplálékallergiát vagy -intoleranciát kiváltó élelmiszerek, és azok összetevői például a glutén, a tej (tejfehérje és tejcukor), a tojás, a halak, a rákok, a mogyoró, a diófélék, a szója, a szezámmag, a zeller, a mustár, a benzoesav, és a kén-dioxid. A kén-dioxid asztmás és szénanáthás személyeknél allergiaszerű tüneteket válthat ki, és bizonyos feldolgozott élelmiszereknél alkalmazzák a szín megőrzése, a felhasználhatósági időtartam meghosszabbítása és a mikroorganizmusok elszaporodásának megelőzése céljából.
A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank listájából vásárlás előtt tájékozódhatunk az aktuális termékekről, hogy milyen betegségben melyek fogyaszthatóak biztonsággal. A magyar jogszabályok hazánkban is előírják, hogy az élelmiszereken fel legyenek tüntetve a főbb allergének. Kötelező emellett jelölni az esetlegesen nyomokban tartalmazott allergéneket, amelyeket nem közvetlenül adnak a termékhez, hanem az előállítás és csomagolás során érintkezhettek azokkal, így allergiás reakciót válthatnak ki.
tags: #tejfeherje #erzekenyseg #mustar