A neutropénia egy olyan egészségügyi állapot, amely akkor fordul elő, ha véráramában a normálnál alacsonyabb neutrofilek (egyfajta fehérvérsejtek) vannak. A neutrofil granulociták a fehérvérsejtek egyik fajtáját jelentik, amelyek alapvetően a baktériumokkal szembeni védekezésben vesznek részt. A neutrofileket, a fehérvérsejtek egyik típusát az Ön hozza létre csontvelő. Ezek a neutrofilek azután a véráramban utaznak, és a fertőzési területekre költöznek, ahol lenyelik, majd semlegesítik a károsító baktériumokat. A neutrofilek az összes fehérvérsejt körülbelül 55-70%-át teszik ki. Egészséges emberben a neutrofilek normál tartománya 2,500 és 6,000 között van mikroliterenként a vérben. Ha a vér neutrofilszintje 1,500 alatt van, akkor neutropéniáról van szó. A neutropénia nem egy betegség, hanem egy állapot, melynek hátterében számos tényező állhat. A neutropénia a neutrofil granulocitáknak a vérben való csökkent mennyiségét jelenti. Ennek következtében a szervezet jobban ki van téve fertőzésnek. A neutropénia tehát önmagában nem okoz tüneteket, de a neutropénia miatt kialakuló fertőzések igen. A neutropénia nem fertőző állapot, nem lehet elkapni másoktól.
A neutropénia nem mindig jár nyilvánvaló panaszokkal. Sokszor látunk alacsonyabb, de nem kórosan alacsony neutrofil számot fiatal vékony nők esetén, bármilyen kóros tünet nélkül. A neutropénia önmagában nem okoz látható tüneteket. A legtöbb esetben az embereknél csak akkor diagnosztizálják a neutropéniát, ha teljesen más okból vérvizsgálatot végeznek. Egyes esetekben fertőzések léphetnek fel a neutropénia szövődményeként. Gyakrabban ezek a fertőzések a nyálkahártyákon, például a bőrön vagy a száj belsejében fordulnak elő. Az enyhe neutropénia nem okoz látható tüneteket. A klinikai kép, a tünetek jelentkezése attól függ, hogy a hullámzó értékeket mutató granulocitaszám a vizsgálatkor éppen milyen értéket mutat. Ha súlyos fokú a neutrofil sejtek hiánya, akkor az aktuális roham is súlyos fokú lehet. A neutropénia tünetei változatosak lehetnek. Enyhébb formában előfordulhat, hogy nem társul hozzá tünet (általában 1G/l fölötti érték esetén). Ellenkező esetben az alábbi tünetek jelentkezhetnek: bakteriális fertőzésre utaló jelek a bőrön (pl.: tályogok, kiütések, nehezen gyógyuló fekélyes szájsebek, fogínygyulladás); szájüregi érintettség esetén jellemző lehet a fájdalmas nyelés; kisgyermekekre jellemző lehet az ingerültség és rossz etethetőség. Ha lázzal és neutropéniával (lázas neutropéniának nevezik) együtt jár, kórházban kell maradnia.
A Neutropénia Okai
A neutropénia több okból is kialakulhat. A leggyakoribb okok a háttérben a következők lehetnek: csökkent fehérvérsejtképződés néhány veleszületett kórképben, vagy ciklusos neutropénia esetén; fertőzések során, amely lehet bakteriális, vírusos, de más kórokozó is; csontvelői betegség, daganat, vagy daganatos csontvelői infiltráltság esetén; daganatellenes kezelések mellékhatásaként: sugárterápiát követően, citosztatikumok hatására (lázas neutropénia); fokozott fehérvérsejtpusztulás: immunmechanizmusok, autoimmun betegségek (pl. SLE), immunszupresszív gyógyszerek alkalmazásakor; kórosan nagy lép esetén fokozott „raktározás” miatt is kialakulhat; gyógyszermellékhatás (pl. thyreostatikumok, algopyrin). Becslések szerint a kemoterápiában részesülő emberek 50%-ánál alakul ki neutropénia. A daganat ellenes kezelések, mint például a kemoterápia és a sugárkezelés mellékhatásként károsíthatják vagy elpusztíthatják a neutrofileket és/vagy a neutrofileket termelő csontvelőt. Vannak bizonyos genetikai rendellenességek, amik a szülőkről gyermekeikre átörökíthető neutropéniával járnak. A véralvadás igen bonyolult folyamat, hiszen számos tényező befolyásolja. A vér különböző típusú és funkciójú sejtekből és a vérplazmából tevődik össze. A vérplazma a vér folyékony része, amely vízből, fehérjékből, sókból, hormonokból és egyéb tápanyagokból áll. A plazma szállítja a vérsejteket és más anyagokat a test különböző részei között. A sejtek közül a vörösvértestek feladata az oxigén szállítása a tüdőből a szövetekbe, és a szén-dioxid visszaszállítása a tüdőbe. A vérlemezkék (trombociták) fontos szerepet játszanak a véralvadásban. A fehérvérsejtek az immunrendszer részei, amelyek védelmet nyújtanak a fertőzésekkel és betegségekkel szemben. Különböző típusú fehérvérsejtek léteznek, például a limfociták, monociták és a granulociták. A granulocyták legnagyobb csoportját a neutropénia szempontjából fontos sejtek, a neutrofilek alkotják.
A neutropénia lehet akut vagy krónikus, veleszületett vagy szerzett. A leggyakoribb okok a háttérben a következők lehetnek: csökkent fehérvérsejtképződés néhány veleszületett kórképben, vagy ciklikus neutropénia esetén; fertőzések során, amely lehet bakteriális, vírusos, de más kórokozó is; csontvelői betegség, daganat, vagy daganatos csontvelői infiltráltság esetén; daganatellenes kezelések mellékhatásaként: sugárterápiát követően, citosztatikumok hatására (lázas neutropénia); fokozott fehérvérsejtpusztulás: immunmechanizmusok, autoimmun betegségek (pl. SLE), immunszupresszív gyógyszerek alkalmazásakor; kórosan nagy lép esetén fokozott „raktározás” miatt is kialakulhat; gyógyszermellékhatás (pl. thyreostatikumok, algopyrin).
A leggyakoribb kiváltó tényező a kemoterápiás szerek alkalmazása. A kemoterápia során a daganatos sejtek pusztítása mellett a fehérvérsejtek egy része is elpusztul, így ezek a betegek a fertőzésnek jobban ki vannak téve. A neutropénia kiváltó oka lehet továbbá: veleszületett neutropénia, melynek számos génmutáció állhat a hátterében; fertőzés (pl.: bárányhimlő, hepatitis A, hepatitis B, hepatitis C fertőzés, HIV fertőzés, salmonella); gyógyszermellékhatás (pl.: methimazol, vancomycin, ganciclovir, sulfasalazin, clozapin, prokainamid, valproát, propiltiouracil stb.); sugárzás, sugárkezelés; autoimmun betegség (pl.: lupus, rheumatoid arthritis, Crohn-betegség); csontvelő betegsége (pl.: aplasztikus anémia, mielodiszpláziás szindróma); B12-vitamin és folsav hiánya; lépmegnagyobbodás; vegyi anyagok (pl. benzol).
Diagnosztika és Súlyossági Fokozatok
A betegség gyanúja esetén az orvos kérni fog egy teljes vérképet, majd valószínűleg - adott időn belül - egy kontroll vérképet is, hogy láthassa, tartósan alacsony-e a fehérvérsejtek és azon belül is a neutrofil granulocyták száma a vérben. A neutropénia diagnosztizálásához a részletes kórelőzmény (anamnézis) felvételét követően vérkép vizsgálatra van szükség, ami a fehérvérsejt csoportok százalékos és abszolút mennyiségét is megmutatja. Fontos azonban kiemelni, hogy ha egyszeri vérkép alacsony neutrofil számot jelez, az még nem mondható neutropéniának, a diagnózisalkotáshoz meg kell ismételni a vizsgálatot. A vizsgálatot kiegészítheti még immunológiai vizsgálat, illetve csontvelő biopszia. Az orvos egyszerű vérvizsgálatot fog végezni, más néven a teljes vérkép, a neutropénia diagnosztizálására. A vérvizsgálat felfedi a neutrofilek számát a véráramban. Ha egyetlen vérvizsgálat azt mutatja, hogy a neutrofilek szintje alacsonyabb a vérében, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy neutropeniában szenved. A neutropenia a neutrofil granulocitáknak 1,8 G/l alatti értékét jelenti a vérben. Ennek következtében a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre, különösen 0,5-1 G/l közötti érték esetén. 0,5 G/l alatt a neutropénia súlyos. A neutropénia súlyossági fokozatai: enyhe neutropénia: 2,5-1,0 G/L érték esetén; mérsékelt neutropénia: 1,0-0,5 G/L esetén; súlyos neutropénia: 0,5 G/L érték alatt. Súlyos neutropéniáról akkor van szó, ha a vérben keringő neutrofilek abszolút száma 0,5 g/l alatti vagy 0,5-1,0 g/l között van és csökkenő tendenciát mutat.
Kezelési Stratégiák és Megelőzés
A neutropénia kezelése egyénre szabott, attól függően, hogy milyen a betegség típusa és súlyossága. Az enyhe fokú neutropénia nem feltétlenül igényel kezelést. A neutropénia kezelése a kiváltó októl és az állapot súlyosságától függ. Lehetséges kezelési módok a kiváltó októl és tünetektől függően lehetnek: neutrofil granulociták termelődését stimuláló injekciók; vitaminok; antibiotikumok; immunoglobulinok alkalmazása; immunszupresszív szerek alkalmazása; kortikoszteroidok alkalmazása; őssejt transzplantáció; a felsorolva kombinációi. A kezelési terv kidolgozása előtt az orvos számos tényezőt mérlegel, beleértve a neutropénia okait és súlyosságát. Az orvos előírhat granulocita kolónia-stimuláló faktorral (G-CSF) történő kezelést. Segít serkenteni a csontvelőt, hogy több neutrofilt termeljen. A csontvelő-elégtelenség által okozott neutropéniában az orvos őssejt-átültetést végezhet. Antibiotikumok: Az antibiotikumos kezelés életmentő lehet lázas neutropénia során. Kortikoszteroidok: A kezelőorvosa kortikoszteroidokat is felírhat Önnek, ha autoimmun betegsége van. Granulocita kolónia-stimuláló faktor (G-CSF): A kezelőorvos olyan gyógyszereket is felírhat, amelyek elősegítik a fehérvérsejtek termelődését az csontvelőben. Vitaminok: Neutropénia esetén fontos erősíteni az immunrendszert vitaminokkal és egyéb immunrendszert támogató szerekkel, hogy hatékonyabban tudjon megküzdeni a fertőzésekkel szemben.
A neutropénia sokszor átmeneti, vagy tartós is, alapvetően a kiváltó októl függően. Természetesen a kiváltó ok kezelése az elsődleges, amennyiben az ismert. Ha ez nem megoldható, adható növekedési faktor (G-CSF, granulocita-sejtvonal stimuláló gyógyszer), amely serkenti a csontvelői neutrofil granulociták képzését. A súlyos fertőzések elkerülése érdekében szükség esetén antibiotikus támogatás is szükséges lehet. Minden betegnél személyre szabottan kell értékelni a lázas neutropénia előfordulási rizikóját. Ez a kockázat függ a beteg jellemzőitől (általános állapot, kísérőbetegségek, életkor, korábbi neutropénia), a daganat típusától, s az alkalmazni tervezett onkológiai gyógyszerek mellékhatás-profiljától. Ha az előzetes értékelés szerint a lázas neutropénia valószínűsége 20 százaléknál magasabb, az első és minden további kemoterápiás ciklusban a kezelést követő 72 órán belül G-CSF (granulocita-kolónia stimuláló faktor) injekciót adnak, amely felgyorsítja a granulocita sejtek képződését és érését. Esetenként megelőző jellegű antibiotikum kezelés is indokolt lehet, ám ennek megítélése ellentmondásos, mert ha a megelőzésre irányuló törekvések ellenére is kialakul a fertőzés, akkor a baktériumok már ellenállóbbak lehetnek, így a gyógyítást célzó antibiotikum terápia hatásossága csökkenhet. Mivel ismert, hogy a vérben az első kemoterápiás ciklus utáni 1-2. héten alakul ki leggyakrabban a kóros fehérvérsejtszám-esés, ezért egy hét elteltével indokolt lehet vérképkontroll a láz- és tünetmentes betegeknél is a neutropénia irányában.
Neutropénia esetén a fertőzés megelőzésének érdekében az alábbi javaslatokat érdemes betartania: Gyakran mosson kezet! Ügyeljen a megfelelő szájhigiéniára! Vegye fel a szükséges védőoltásokat! Közösségben hordjon maszkot! Kerülje a nagy tömeget és a beteg emberekkel való érintkezést! Ne használjon mással együtt üveget, evőeszközt, fogkefét! A sérüléseket szakszerűen kezelje, fertőtlenítse ki! Kertészkedés alkalmával használjon kesztyűt! Kerülje az állati ürülékkel való kontaktust! Táplálkozzon egészségesen! Figyeljen az elegendő és pihentető alvásra!
Neutropenic Fever:Latest in Care Delivery
Életmód és Tudnivalók Neutropénia Esetén
Neutropénia esetén a vérben keringő neutrofil granulocyták száma kórosan alacsony. Ha valakinél tehát neutropénia áll fent, az fogékonyabb lehet a fertőzésekre és hosszabb időbe telhet a gyógyulás esetükben. Ha a neutropénia súlyos, még a szájból és az emésztőrendszerből származó normál baktériumok - amik a normálflóra részét képezik - is súlyos betegséget okozhatnak. Neutropénia esetén a szervezet kevésbé ellenálló a fertőzésekkel szemben, így elsőként fokozott figyelmet kell fordítani a higiéniára. Fontos kiemelni, hogy egyetlen időpillanatban végzett vérvizsgálat alapján - amely alacsony neutrofilszintet mutat - még nem mondható ki a neutropénia diagnózisa. A neutropénia izolációhoz vezethet, ami lelkileg megterhelő lehet mind a betegnek, mind a családnak. Nem kell teljesen elzárkózni a világtól, de a tömegközlekedés és a zsúfolt bevásárlóközpontok kerülendők a kritikus időszakokban. Kérjük meg barátainkat és rokonainkat, hogy csak akkor látogassanak meg minket, ha teljesen egészségesek. Egy „csak egy kicsit folyik az orrom” típusú látogatás komoly kockázatot jelenthet egy alacsony sejtszámú személy számára. A szabadtéri programok, mint például egy séta az erdőben vagy a parkban, általában biztonságosak és jót tesznek a mentális egészségnek is.
A neutropénia kezelése azonnal meg kell kezdeni, nem mindig van idő tisztázni a fertőzés eredetét, így egyszerre több gyakori kórokozó ellen hatásos (széles spektrumú) antibiotikum kezelést indítanak. Az antibiotikumot adhatják injekcióban, infúzióban, kisebb kockázatú betegeknél kapszulában, tablettában. Közben pedig a fertőzés forrásának felderítésére folyamatban vannak a mikrobiológiai vizsgálatok. Ha a tünetek romlanak, 3-5 nap után felülvizsgálják a terápiát, újabb antibiotikumokat, esetleg gombaellenes gyógyszereket is adnak.
A neutropénia tehát önmagában nem okoz tüneteket, de a neutropénia miatt kialakuló fertőzések igen. A neutropénia tünetei és hatásai függenek attól, hogy mennyire súlyos az állapot. Enyhe neutropénia esetén előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem tapasztal az illető. A közepesen súlyos vagy súlyos neutropénia azonban jelentősen megnövelheti a fertőzés kockázatát. Kezelés nélkül a súlyos neutropénia akár életveszélyes is lehet. A lázas neutropénia a fertőzés gyors elhatalmasodási kockázata miatt sürgősségi állapotnak számít, s kórházi kezelést kíván.
A neutropénia diagnózisa utáni időszakban a rendszeres vérvétel a mindennapok részévé válik. Fontos, hogy vezessünk egy naplót az eredményekről, amelyben rögzítjük az ANC értékeket, az esetleges tüneteket és a szedett gyógyszereket. Néha szükség lehet csontvelő-mintavételre (biopsziára vagy aspirációra) is, hogy az orvosok lássák, mi történik a „gyárban”. Ez egy ijesztően hangzó, de rutin eljárás, amely választ adhat arra, hogy a sejtek termelődése akadályozott-e, vagy a pusztulásuk gyorsult fel. A kontrollvizsgálatok során az orvos nemcsak a számokat nézi, hanem a páciens általános közérzetét, fejlődését és a fertőzések gyakoriságát is. Ha valaki alacsony sejtszám mellett is ritkán betegszik meg, az biztató jel, és arra utal, hogy a meglévő fehérvérsejtjei hatékonyan dolgoznak.
tags: #szules #utan #neutropenia