15 hónapos baba éjszakai alvászavarai: okok és megoldások

Ha a babád este csak 11-kor vagy éjfélkor alszik el, az nemcsak neked, hanem neki is fárasztó lehet. A megoldás a napirendben rejlik. A bioritmus, a nappali alvások időpontja és hossza, valamint a reggeli ébredés mind kulcsfontosságúak.

Ha babád reggel későn kel, vagy napközben túltolja az alvásokat, az esti elalvás időpontja áttolódhat. Először is, figyeld meg, hogy babád jelenleg mikor kel és mennyit alszik napközben. Ez segít meghatározni, hogy a napirend hogyan igazítható az igényeihez.

A bioritmusunk természetes működése szerint a szervezet estén, a sötétedés hatására hormonokat termel, amelyek segítik az elálmosodást. Hajnalban a stresszhormonszint megemelkedik, ami felkészíti a testet az ébredésre. Ezenkívül az alvásnyomás („sleep pressure”) is fontos szerepet játszik. Minél több időt tölt a baba ébren, annál nagyobb az alvás iránti késztetés, ami segíti az elalvást.

Ellenőrizd, hogy nem alszik-e túl sokat napközben! Figyelj az alvásigény változására! Sok szülő ódzkodik attól, hogy felébressze a babáját, pedig néha ez elengedhetetlen a ritmus helyreállításához. Egy 10-18 hónapos baba bioritmusa nem fog teljesen megborulni, de az alvásidők elcsúszhatnak.

Fontos látni, hogy a reggeli ébredés meghatározza az egész nap menetét. Ha biztosítod, hogy reggel 6-7 körül keljen, a napközbeni alvások is a megfelelő időben lesznek, és este könnyebben fog elaludni. A baba bioritmusa természetes folyamatok mentén működik, amelyek alkalmazkodnak a nappalok és éjszakák váltakozásához.

Ha a reggeli ébredés túl későre tolódik, az ébrenléti idő kitolódik, és este nehezebben jön el az elalvás ideje. A rendszeres ébredés segít stabilizálni a baba belső óráját. Ha minden nap nagyjából ugyanabban az időben ébred, akkor az alváskésztetés - amely az ébren töltött órák során halmozódik fel - eléri a megfelelő szintet estére, és könnyebben álomba merül.

Gyengéd ébresztés: Ne siess, és ne okozz stresszt a babának. Rögzült időpontok: Tűzz ki egy célt, például hogy minden reggel 6:30-kor ébreszted a babát. Miután a baba felébredt, biztosíts neki aktív reggeli időszakot. A természetes fény, a friss levegő és a mozgás mind segítenek abban, hogy a bioritmusa a nappali üzemmódra váltson. Ez különösen fontos télen, amikor kevesebb a természetes napfény.

Az éjszakai terror (Pavor nocturnus)

Az éjszaka közepén felretten a gyerek, üvölt, mintha kínoznák, önkívületi állapotban van, vigasztalhatatlan hosszú percekig, reggel mégsem emlékszik semmire. Nem az ördög szállta meg, csak úgynevezett pavor nocturnus szindrómában szenved: egy ritka alvászavarban, amely rendszerint az idő előrehaladtával magától megszűnik, addig viszont a frászt hozza a tehetetlen szülőkre.

A gyerekek 0,2-8%-a szenved legalább időszakosan valamilyen alvászavarban, ezek közül pedig az egyik legijesztőbb jelenség a pavor nocturnus, amelyet más néven éjszakai terrornak neveznek. Az elnevezés igencsak találó, hiszen olyan, mintha hirtelen démonok szállnák meg a gyerekágyat, minket pedig arra kényszerítenének, hogy tehetetlenül végignézzük, ahogy megkínozzák a gyerekünket.

Hiába nyugtatjuk, beszélünk hozzá, kérdezzük, hogy mi történik, ő csak dobálja magát, mereven néz és visít hosszú percekig, míg nem egyszer csak visszaalszik, reggel pedig nem emlékszik valamire. Nem csoda, ha ezt tapasztalva szülőként kétségbe esünk. A jó hír, hogy ez a paraszomnia (alvás szabályozását érintő zavar) általában csak időszakos, és bár a pontos kiváltó okot a mai napig nem ismerjük, a tünetek enyhítésére a tudománynak már vannak bevált javaslatai!

Bár ébernek tűnnek, az alvajáráshoz hasonlóan, nincsenek tudatuknál. Megjelenése kisgyermekkorban (2-3 éves korban) a leggyakoribb, ekkor erős, pánikszerű sírás, reszketés és segélykérő hívogatás jellemzi, óvodáskorban inkább felüléssel, zavaros beszéddel jár, 7 éves korra pedig szinte minden érintett gyermek kinövi a problémát mindenféle külső beavatkozás nélkül.

A pavor szindróma - az alvajáráshoz hasonlóan - az éjszaka első harmadában (elalvást követő első 3 órában), a mélyalvás során jelentkezik, és lezajlása után nem ismétlődik újra. A gyermek, ébernek tűnő rémülete ellenére, nem tér teljesen a tudatához, és éppen ezért másnap általában nem is emlékszik a történtekre.

Bár a „roham” során mutathat erőteljesebb fizikai és verbális ellenkezéseket, ezek inkább ösztönösen indítottak, tehát csak a látszatát adják meg az ébrenlétnek. Többségében az erős sírások, vergődések max. 15 percig tartanak, de akadnak kirívó esetek is, amikor egy órába is beletelhet, mire a gyerek magától visszaalszik. Szülői ráhatásunk ritkán van a helyzetre, a gyerek ugyanis nem ébreszthető, nem vonható kontaktusba, vagyis a vigasztalásunk ritkán bizonyul eredményesnek.

A jelenség hátterében genetikai és idegrendszeri fejlődési okokat gyanítanak elsősorban, azonban lelki gondok, kimerültség, és orrmandula-megnagyobbodás okozta fulladásélmény is közrejátszhat a megjelenésében, előfordulásának gyakoriságában, ezért utóbbiak lehetőségét mindenképp érdemes átgondolni, megvizsgálni.

Trükkök, amelyek segítik a tünetek enyhülését

A pavor éjszakai terror megjelenése és megszűnése elsősorban talán nem a környezeti feltételeken múlik, ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyos ingerek ne lennének rá további negatív hatással. Miután egy idegrendszeri jelenségről beszélünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy ha túl sok inger éri a gyereket, az könnyen felerősítheti a problémát, növelve ezzel a szülők tehetetlenség-érzését és kimerültségét.

Íme tehát pár tipp, amely segíthet az éjszakai terror kezelésében:

1. Legyen kiszámítható a napirend! Különösen kisgyermekkorban a biztonságot, az időben való tájékozódást a kiszámíthatóság adja meg. Az idegrendszerileg érzékenyebb gyerekek tehát még inkább igényelnek egy stabil napirendet. Fontos, hogy minden nap, lehetőleg a megszokott időben legyen egy-két nyugodt, töltekezési idejük, amikor feldolgozhatják az addig őket érő ingereket.
2. Szüntessük meg, vagy minimalizáljuk a képernyőnézést! A tévézés, mesenézés kisgyermekkorban eleve mellőzendő a szakemberek szerint, mert a fejlődésben lévő, hiperérzékeny agynak túl sok ingert jelent, és komoly negatív következményeket okozhat. Éppen ezért egy eleve érzékenyebb idegrendszert azonnal túlstimulál, aminek eredményeként felerősítheti az éjszakai terror megjelenésének gyakoriságát, intervallumát és intenzitását is. Ne tévesszen meg minket a gyerek képernyőzéskor mutatott látszatnyugalma!
3. Olvassunk sok mesét! A meseolvasás segít az ingerek által kiváltott érzelmek feldolgozásában, így lazító hatású, ami elősegíti a nyugodtabb alvást, és az általános lelkiállapot kiegyensúlyozottságát (korosztályhoz mérten).
4. Iktassuk ki azokat az extra ingereket, amelyek összefüggést mutatnak! Lehetnek olyan tevékenységek, környezeti tényezők, melyek látványosan hatással vannak az éjszakák minőségére. Vizsgálódjunk, és ahol lehet, csökkentsük ezeket. Az eredményesség 1-2 hét után biztosan érzékelhető lesz!
5. Ha bármikor kérdésünk támad, forduljunk szakemberhez! A saját, szülői frusztrációnk minden esetben hatással van a gyerekünkre, ezért fontos, hogy merjünk segítséghet kérni, mielőtt teljesen kimerülünk, még nehezebb helyzetbe hozva ezzel az egész család életét.

Az alvászavarok típusai és okai gyermekkorban

Az alvászavarok a gyermekeket és a serdülőket is érintik, sőt némely formája kifejezetten életkori sajátosság. Legtöbb esetben a zavarok normál életkori jelenségek, amik idővel maguktól megszűnnek, ennek ellenére a szülőnek fel kell ismernie, hogy mikor szükséges segítséget kérni a probléma megoldásához.

Bizonyos határig normál életkori jelenség az alvászavar

A gyermekek idegrendszere még gyors fejlődési fázisban tart, gondoljunk csak arra, hogy az életkor növekedésével milyen gyorsan alakul át az alvásigény, annak hossza és ritmusa (a cirkadián ritmus) is. A gyermek életkörülményei és napirendje is változik az óvoda- és iskolakezdéssel, iskolán kívüli foglalkozások megjelenésével. A pubertás kor kezdetén a hormonális változások hatására a szervezet ismét jelentős átalakuláson megy keresztül. Mindezek hatással vannak az alvásra is.

Az esetek többségében az alvással kapcsolatos gyermekkori problémák bizonyos mértékben normál jelenségnek számítanak, ugyanakkor ha túlzottan gyakori, a gyermek biztonságát fenyegeti, vagy napközbeni panaszokat okoz, akkor már foglalkozni kell a problémával. Heti 1-2 epizód teljesen normális, azonban a hónapokon keresztül, hetente többször ismétlődő alvászavaros esemény (akár elalvási nehézség, akár más zavar) már vizsgálatot igényel. Bizonyos paraszomniáknál (alvás közbeni viselkedészavarok, mint pl. az alvajárás) fennáll a baleset és az önsértés veszélye, ebben az esetben is érdemes intézkedéseket hozni és szakemberhez fordulni.

Ha az elégtelen alvás kihat a gyermek napközbeni teljesítményére, viselkedésére. Ilyen a tartós fáradtság, koncentrációs zavar, az iskolai teljesítmény romlása, figyelmetlenség, ingerlékenység, gyakori fejfájás. Az alvászavarral küszködő gyerekek sokkal hajlamosabbak a depresszióra és a szorongásos betegségekre is.

A jellemző alvászavarok gyermekkorban

Akárcsak a felnőtteknél, a gyerekeknél is különböző okokra vezethető vissza, hogy miért nem alszanak jól. Az alvászavarok két fő kategóriába sorolhatóak.

Az első a disszomnia, amikor az alvás mennyisége okoz gondot, súlyos esetben alváshiányos állapotot eredményezve. Ez a típus magába foglalja az elalvási nehézségeket, a korai ébredést, vagy a mikroébredésekhez vezető horkolást, alvási apnoét. A gyermek sokszor nem akar lefeküdni, vagy nem engedi el ágya mellől a szülőt, ezért nem sikerül kipihennie magát, alvás után is fáradt marad.

A másik típusú alvászavar a paraszomniák csoportja, amikor alvás közben fellépő mozgások vagy negatív élmények akadályozzák a nyugodt alvást. Ezek legjellemzőbb előfordulási formái az alvajárás, az éjszakai felriadás, a rémálmok, ritmikus mozgászavarok (pl. fejrázás, rángatózás).

Kisgyermekkorban, iskoláskor előtt jellemzőek az elalvási problémák, a gyakori éjszakai felriadás, már ekkor megjelenhet az alvajárás. Iskoláskorban gyakoriak a rémálmok, és ilyenkor a leggyakoribb az alvajárás. A normál életkori jelenségként fellépő zavarok 10-12 éves korra legtöbbször megszűnnek. A serdülőkor kezdetétől az alvásfázis eltolódása okoz gondot, amikor a kamasz este még nem álmos, reggel viszont fáradt, nehezen ébred. Vannak olyan alvászavarok, amelyek életkortól függetlenül jelentkezhetnek.

Alvásigény gyermekkorban

A csecsemők még napi 14-16 órát alszanak. 1 éves korban napi 13,5 óra tekinthető ideálisnak, már döntően éjszaka, folyamatosan, kiegészülve néhány kisebb, azonos időpontban jelentkező napközbeni alvással. Óvodás korban a szükséges alvásmennyiség 11-13 óra, általános iskolásoknak napi 10-11 óra, kamaszkorban 8-10 óra. Csak fiatal felnőttkortól, a pubertás lezárultával elegendő a napi 7-8 óra alvás.

Gyakori alvászavarok részletesen

Inszomnia (álmatlanság, elalvási vagy átalvási nehézség)

Az inszomnia az alvási ciklus zavara, mely magába foglalja az elalvási nehézséget, a korai ébredést, vagy az éjszakai felriadásokat. Gyermekkorban ez néhány éjszakás vagy akár sok héten át tartó is lehet. Minden életkori szakaszban jelentkezhet, ide sorolják azt is, ha a gyermek csak a szülő jelenlétében tud elaludni.

Normális lehet a szeparációs szorongás időszakában, a napi rutin megváltozásakor, azonban ha az álmatlansággal járó időszak hónapokig elhúzódik, akkor érdemes foglalkozni a problémával, mert a tartós alváshiány fokozhatja a stresszt, a fáradtság pedig viselkedési problémák, figyelmetlenség, ingerlékenység, tanulási zavarok és koncentrációzavar formájában jelentkezik. Magatartási problémák esetén sokszor hamarabb gondol a szülő hiperaktivitásra, mint a jóval gyakoribb álmatlanságra.

Ha gyermeke alvászavarban szenved, alakítson ki egy lefektetési szertartást, mely segít a gyermeknek ellazulni lámpaoltás előtt. Próbálja meg megkeresni a stressz okát, ami lehet családi, iskolai probléma, barátokkal fennálló nézeteltérés. Egyes esetekben a koffeintartalmú italok fogyasztása okozza. Ha mindez nem segít, kérjen tanácsot gyermekorvosától, mível komolyabb betegségek és pszichés problémák is járhatnak álmatlansággal!

Késleltetett alvásfázis szindróma

A cirkadián ritmus későbbre tolódása, ami különösen gyakori jelenség kamaszkorban. Okozhatja egyéni hajlam és a napirend (pl. esti képernyőhasználat), de serdülőkorban a hormonális változásokkal és a melatonin termelésének szabálytalanságával összefüggésben egyébként is gyakori életkori jelenség. A kamasz késő éjjel előtt nem álmos, reggel viszont nehezen ébred. Az összes alvásidő megfelelő lenne, amennyiben hagyják aludni a gyereket (pl. hétvégén), de hétköznapokon a korai ébredés miatt nem alszik eleget, napközben fáradt, ingerlékeny, nehezen koncentrál.

Horkolás és alvási apnoe

A gyerekek majdnem 10 százaléka rendszeresen horkol. Horkolás során azok az izmok, melyek segítik a levegő áramlását a felső légutakban, relaxált állapotban vannak. A szájpadlásban és a nyelvcsapon (a mandulák közötti kis darab) lévő szövet minden lélegzetvétellel vibrál. Ez a vibrálás okozza a horkoló hangot.

Egyes gyerekeknél előfordul, hogy leszűkül a levegő útja, ami erőteljes turbulenciát okoz, nagyobb mértékben rezektetve a horkoló hangot kiváltó szövetet. A horkolás lehet ártalmatlan, és a felső légúti megbetegedésekhez kötődő, átmeneti horkolás esetén sincs ok aggodalomra. A tartósan fennálló horkolás azonban okozhat problémát azáltal, hogy rontja az alvásminőséget, a nem pihentető alvás és a gyakori ébredések következtében pedig csökken a nappali figyelem, hangulat-ingadozások léphetnek fel.

Egyes esetekben a horkolás már egy komoly betegség, az ún. obstruktív alvási apnoe jele. Ez a kórkép az alvás közbeni légzéskimaradás, veszélyét az oxigénhiányos állapot gyakori ismétlődésének következményei jelentik. Az alvási apnoe eredményezheti a növekedés és fejlődés elmaradását, összefügg az ágybavizeléssel, viselkedési és tanulási problémákkal. Gyermekkorban a leggyakoribb ok a megnagyobbodott mandula. Sokan az érintett közül elhízottak és/vagy allergiások.

Az alábbi jellemzők alapján ismerhető fel:

• Éjszakai horkolás időszakos szünetekkel, felhorkanásokkal.
• Időszakos lélegzetmegállás, csuklás, zihálás.
• Az ébredés többnyire rövid ideig tart, a gyermek nem is emlékszik rá, de olykor tartósabb ébredés is történhet.

Az alvási apnoe mindenképp kezelendő állapot, elsősorban a kiváltó ok terápiájával. Ez lehet a súlycsökkenés, az allergiás tünetek kezelése, a krónikus felső légúti fertőzések kezelése, vagy a mandulák eltávolítása.

Alvajárás és más alvás közbeni mozgások

Az alvás közben jelentkező olyan szokatlan viselkedések, mint az alvajárás, gyermekkorban meglehetősen gyakoriak, leggyakrabban 5 és 12 éves életkor között, fiúknál nagyobb arányban. Az idegrendszer érésével kapcsolatban jelentkezik, egyszerű fáradtság is kiválthatja, családi halmozódás is jellemző. Általában az elalvást követő első vagy második órában jelentkezik, a mély alvás fázisában.

Felnőttkorba ritkán húzódik át, általában serdülőkorban magától megszűnik. Mivel az alvajáró könnyen megsérülhet, a szülő legfontosabb feladata a gyermek testi épségének óvása. Fontos, hogy a gyerekszoba biztonságos legyen, nehogy megsérüljön a gyermek. Hasonló mondható el más alvás közbeni mozgásokól (rángatózás, fogcsikorgatás) is. Az alvás közbeni beszéd gyermekeknél ugyancsak gyakori, többnyire ártalmatlan.

Nyugtalan láb szindróma

A nyugtalan láb szindróma elalváskor jelentkező mozgáskényszer a végtagokban, oka azonban alapvetően más, mint az alvás közben fellépő kényszermozgásoknál. Kellemetlen idegi panaszok jelentkeznek, mint a bizsergés, feszítő érzés, ami mozgás hatására javul. A lábmozgás tehát inkább kompenzáció, ami az elalvást nehezítő tényező, és nem alvás közben jelentkező akaratlan mozgás.

Felnőtteknél is jellemző, de gyermekkorban és kamaszoknál különösen gyakori a dopaminrendszer éretlensége, a gyors növekedés hatására, gyakran jár együtt ADHD-val. A nyugtalan láb szindróma nem jelez idegi károsodást, nem veszélyes betegség, de ha jelentős mértékben nehezíti az elalvást, akkor az alvászavarokra jellemző napközbeni panaszokat okozhat.

Ágybavizelés

Az ágybavizelés mind a lányoknál, mind a fiúknál egészen általános iskolás korig előfordulhat. Ugyancsak az idegrendszeri szabályozás érésével függ össze, ami gyerekenként eltérő ütemű lehet. Általában szorongás vagy egyéb érzelmi megrázkódtatás a közvetlen kiváltó ok, ám okozhatja fertőzés is. A már kialakult szobatisztaság után visszatérő ágybavizelést mindig érdemes kivizsgáltatni, pszichés és testi okai is lehetnek.

Éjszakai felriadás

Az éjszakai felriadások során a gyermek hirtelen riad fel álmából, sírás, visítás, szapora szívverés és kitágult pupillák kíséretében, a legtöbb gyermek nehezen nyugszik meg. Ezek a reakciók nem feltétlenül kötődnek rémálmokhoz, hanem önálló jelenség az alvászavarok között. Általában 18 hónapos kor környékén jelentkezhet először, 3 és 8 éves kor között gyakori. Akárcsak az alvajárás, ez is a nem megfelelően fejlett központi idegrendszer következménye, melyet idővel kinőnek.

Figyeljünk arra, hogy a lefekvés előtt már ne érje olyan hatás, mely felizgathatja, próbáljunk nyugodt, stresszmentes környezetet biztosítani.

Rémálmok

Rémálomnak nevezzük azokat az álmokat, melyek az alvás REM szakaszában történnek. A legrosszabb rémálmok 6 éves kor környékén jelentkeznek, majd ezek száma fokozatosan csökken, 10 éves kor után csak ritkán térnek vissza. A rémálmok a gyermekkor természetes velejárói, tulajdonképpen a külső hatások érzelmi feldolgozásának és a fantázia fejlődésének része.

Okozhatják a mindennapos stresszhelyzetek (vita a barátokkal, szülőkkel) és szorongásos időszakok is. A gyermek rémálma esetén ezért a szülőnek nem kell mindig jelentős okot keresni a hátterében, de ha hetente többször előfordul, nem köthető ismert eseményhez (pl. költözés miatti szorongás), és ha a gyermek napközbeni hangulatát is befolyásolja, akkor érdemes átgondolni - szükség esetén szakember bevonásával -, hogy nincs-e komolyabb pszichés stressz a hátterében.

Félelem a sötétben

A sötéttől való félelem egyike az ősi félelmeknek. A sötétben nem tudunk tájékozódni, elveszítjük azokat a fogódzóinkat, amelyek a biztonságunkat jelentik. A kisgyerek számára a szülő jelenléte adja a biztonságot, ha nem hallja, ha nem látja, ősi félelem uralkodik el rajta, a kiszolgáltatottság iszonyata.

Az éjszakai ébredések és a baba fejlődése

Az éjszakai ébredések. A téma, ami minden kisgyermekes szülőt érint, érdekel és sokaknak meg is van a konkrét véleménye a dologról. Sok szó esik az elkényeztetésről, a cicin altatásról, a cumiról, az együtt alvásról, az alvástréningről, a sírni hagyásról, az éjszakai etetésekről és a fogzásról is. De a valódi ok ritkán hangzik el. Mert azt a tényt, hogy mindenki, minden baba, kisgyermek és felnőtt is felébred éjjelente, kevesen ismerik. Valójában az éjszakát senki sem alussza át.

Alvásunk során többféle alvásszakasz váltakozik. Vannak mélyebb és kevésbé mély szakaszok, és közte apró megébredések. A megébredések tehát minden éjjel bekövetkeznek. A megébredés célja az ellenőrzés - az alvás rövid megszakítása során eljut a tudatunkig, hogy hol vagyunk, mit csinálunk, mit érzünk. Feltesszük magunknak a kérdést: Jól vagyunk? Minden rendben?

De mi a helyzet, ha nincs minden rendben? Akkor a tudatunk cselekvésre késztet minket. Mi lehet a gond, ami miatt cselekednünk kell? Lehetünk szomjasak, fázhatunk, zsibbadhat a kezünk, lehet kényelmetlen az ágy. Megfájdulhat a fejünk, megijedhetünk egy hangos zajtól vagy észrevehetjük, hogy nem fekszik mellettünk a párunk. A cselekvés legtöbbször egyértelmű: iszunk, betakarózunk, megigazítjuk a kezünket vagy a párnát. Beveszünk egy fájdalomcsillapítót, kiderítjük a zaj forrását vagy a párunk távollétének okát.

A babák szintén hasonló megoldandó gondokkal találkozhatnak, amikor az éjszaka során ellenőrzik a helyzetüket, állapotukat. Lehetnek éhesek, szomjasak, teli lehet a pelus, fájhat a foguk vagy a hasuk. Fázhatnak vagy beszorulhat a lábuk az ágy rácsai közé.

Egyrészt, a babáknál a rövidebb alváscikusok miatt ezek az ellenőrző megébredések gyakoribbak, mint nálunk. Másrészt, az okok is picit eltérnek. A fő különbség viszont az problémamegoldás mikéntjében van. A babák a legtöbb problémát nem fogják maguk megoldani. Kellünk hozzá mi, a szüleik. Van azonban egy nehézség. A babák nehezebben tudják elmondani, hogy épp miben kérik a segítséget. És ilyenkor beindul a találgatás: „Biztos éhes. A foga fáj. A kutya ugatása keltette fel. Kitakarózott, biztos fázik.”

Ha sikerül eltalálni az okot és gyorsan megoldani a problémát, akkor a baba gyorsan és könnyen visszaalszik, és jó eséllyel a következő ellenőrzésnél nem fog újra riasztani minket ugyanazon probléma miatt. Ha nem találjuk el az okot, vagy csak átmenetileg tudjuk megoldani a problémát, vagy egyáltalán nem tudunk segíteni, akkor bajban leszünk. Nem fog menni a visszaaltatás, vagy minden újabb ellenőrző megébredésnél kapunk egy újabb segítségkérést. Így az éjszaka senkinek nem lesz pihentető.

Az éjszakai ébredések mögött álló okok lehetnek:

• Allergiás megbetegedések
• A baba más környezetben találja magát, mint mikor elaludt (pl. új szoba)
• Túlzottan korai ébredés hajnalban (rövidebb éjszakai alváshossz)
• Nagyobb gyermekeknél a koffeintartalmú italok fogyasztása (teák, kakaó, csoki, cola, energiaitalok)
• Túl sok inger napközben (utazás, bevásárlás, rokonok látogatása, rádió vagy tévé hangja)
• Mozgásfejlődés (mászás, felállás, járás, beszéd)
• Nagyobb változások a baba életében (bölcsőde, testvér születése, költözés, szobatisztaság elsajátítása)
• Lelki betegségek, hangulatzavarok, szorongásos kórképek, mentális fejlődési zavarok
• A baba nem alszik eleget nappal, vagy túlságosan sokat.
• Fázás vagy túlmelegedés.
• Betegség, például fogzás, hasfájás.

A baba gyakori ébredése amellett, hogy a család számára rendkívül kimerítő, aggodalmat is ki szokott váltani a szülőkből. Biztosan te is arra gondolsz, hogy a pici nem fogja megkapni a megfelelő mennyiségű pihenést, amely elsősorban a fejlődés szempontjából fontos. Az alvás valóban nagyon fontos a babáknak, de a gyakori ébrenlét utáni gyors elalvások megfelelően intenzíven pihenést javítanak.

A feladatunk az, hogy megtaláljuk a valódi okot, a kivédhető vagy megoldható problémákkal (fájdalmak, környezet, nappali alvások, altatási szokások, stb.) foglalkozzunk, az átmeneti problémákat felismerjük (növekedési ugrás), a kivédhetetlen okokat (éhség) pedig türelemmel viseljük és segítsünk a babánknak abban, hogy minél kevésbé zavarják meg az éjszakai ébredések.

A 15 hónapos kori alvási regresszió

A 10-12 hónapos kor körül egy nyugodtabb korszak kezdődik az addig rosszabbul alvó babák életében is: a mozgásfejlődéssel, szeparációs szorongással kapcsolatos problémák végetérnek, a felső metszőfogak már kibújtak, és a napközbeni sok mozgás, mászás, felállás, járás annyira lefárasztja a lurkókat, hogy délután is többet és mélyebben alszanak, valamint éjszaka is ritkulnak a felkelések. Sok baba ebben az időszakban először elkezd kicsit jobban aludni.

A béke sajnos nem tart örökké. 14-15 hónapos korban sok kisgyermek újra nyugtalanabbul alszik. Ez a folyamat nemcsak fájdalmas, hanem könnyen felismerhető: duzzadt, gyakran piros íny, az arc egyik oldalának enyhe duzzanata, intenzív rágási inger, nyálzás és néha enyhe láz kíséri. Az áttörés 4-5 nap alatt lezajlik, majd újra visszaállhat a nyugodtabb alvás. Leggyakrabban a fogzás új hulláma, különösen a kisőrlők áttörése okozza.

A nagy mozgásigényű totyogóknál elalás előtt fontos a lecsendesítés. Lefekvés előtt 10 perc nyugodt tevékenység - mese, éneklés, simogatás, halk mondókázás - segít átvezetni a gyereket az aktív játékból az alvásba. Ezen a koron már érdemes alvási rituálékat kialakítani: kedvenc plüss, kispárna, esti mese, halk altatódal.

Az éjszakai kettéválasztás

Kisebb babáknál is előfordul, de az 1-2 éveseknél még gyakrabban, hogy éjjel felébrednek és órákat ébren vannak. Az éjszaka kettéválasztásának is nevezik azt a jelenséget, amikor a baba felébred és több óra hosszan ébren van. Mi az az alvási késztetés? Mi az a cirkadián ritmus? Újszülöttkorban a cirkadián ritmus még nem alakult ki, ezért gyakori, hogy a nappal nyugodtan alvó baba éjjel összevissza ébred, éber, összecseréli a nappalt az éjszakával vagy hosszan ébren van az éjszaka egy részében.

Fontos tudni, hogy az alvási késztetés az életkorral változik: minél idősebb lesz a gyermekünk annál inkább érzi, hogy fáradt és aludna. Ilyenkor még félálomban is gyakran „gyakorolja” az új mozgásformát vagy éppen feláll, beszélget, forgolódik, emiatt eleve később és nehezebben alszik el, amikor pedig félálomba kerül, gyorsan felébreszti magát.

Az éjszakai „felébred és órákig ébren marad”-jelenség néha annak a jele, hogy a gyermeked készen áll elhagyni valamelyik nappali alvást, például 3 alvásról áttérne a kettőre, vagy a kettőről az egyre. Hogyan tudsz a nappali alvások elhagyásában segíteni neki?

Nappali alvások és az éjszakai ébrenlét kapcsolata

Gyakran előfordul, hogy ha egy totyogó nappal kevesebbet alszik vagy kimarad az alvás, akkor éjjel is éberebb, rosszabbul alszik. Figyelj a nappali altatásra! Ha már nehezen alszik el a megszokott időpontban, tiltakozik, rövidebben alszik, mint a megszokott, talán már elhagyna egy nappali alvást (pl. 3. alvásról áttérne 2-ra).

Figyeld a baba alvásigényét! A babák alvásigénye egyéni, vannak kevesebbet és többet alvó babák, de az mindig árulkodó, mennyire nyűgös, fáradt egy baba. Mivel a babák alvási szakaszai rövidebbek, ők kipihenik magukat úgy is, ha sokszor piciket alszanak, az ő kipihentsége nem áll összefüggésben a tiéddel, hiszen egy felnőttnek hosszabb alvási szakaszokra van szüksége ahhoz, hogy kipihenten ébredjen. Attól, hogy anya fáradt a kevés alvástól, a baba még boldog és jól fejlődik ugyanannyi alvástól. Érdemes tehát megfigyelned, vajon ő mennyire kiegyensúlyozott, fáradtnak tűnik-e, nincs-e olyan, hogy túlfárad és emiatt nyűgös, kezelhetetlen.

Az alvás-ébrenlét egyensúlya

Ahhoz, hogy létrejöjjön a megfelelő mértékű alvási késztetés, a kicsinek el kell fáradnia, de nem szabad túlfáradnia. A sok szabad levegőn és mozgással töltött idő kedvez az egészséges fáradtságnak és alvásnak, a zárt térben, mesterséges ingerek (tévé, kütyük, mesterséges fények stb.) között töltött idő csak elfárasztja a gyereket, de egyben túl is terheli az idegrendszert.

A mozgásfejlődés hatása az alvásra

Megfigyelhető, hogy sokkal több az éjjel ébren töltött idő akkor, amikor valami újat tanul a kicsi. Jellemzően a mászás, a felállás, a járás és a beszéd elkezdésének időszaka lehet ilyen nagy fejlődési ugrás, amikor a baba éjjel is az új tudományát gyakorolja. Nappal rengeteg időt és lehetőséget adsz neki arra, hogy gyakorolja az új képességeit! Lehetőség szerint keveset ültesd, hadd mozogjon szabadon, ha elmentek otthonról akkor is minél kevesebbet legyen ültetve és minél több lehetősége legyen használni az új képességeit.

A változások kezelése

Függetlenül attól, hogy átmenetileg nehezebbek az éjszakák, ne változtass az alvási/altatási szokásokon. Gyakran hallom szülőktől, hogy „csak azért ébred fel éjjel, mert figyelmet akar” vagy „rossz szokásból kel fel”. Mindkettő tévedés. A baba nem kel fel, ha nincs semmi baja.

Kisgyerekkorban (1,5-2 éves kor után), ha valami nagy változás van a kicsi életében, amit nem tud feldolgozni, előfordulhat, hogy ez éjjel is megzavarja az álmát. Ilyenkor nappal kevesebbet van velünk és sokan azt hiszik, azért van ébren, mert éjjel „bepótolja” azt az időt velünk, ami nappal kimaradt. Az ébrenlétek oka ilyenkor az, hogy az új helyzetben sok új dologra kell figyelnie (új szabályok, önállóan megoldandó feladatok, érzelmek, számára megterhelő helyzetek feldolgozása egyedül - mert Anya nincs vele a bölcsiben) és ezt még az első időszakban mind egyedül kell feldolgoznia.

Hasonló ez ahhoz, amikor felnőttként egy számunkra megterhelő stresszes időszakot élünk át, ami miatt esténként nehezen alszunk el és ha éjjel felébredünk, akkor is rögtön ezen jár az agyunk, emiatt nem tudunk visszaaludni. Ilyen új helyzetekben, mint pl. egy testvér születése, beszoktatás, költözés, szobatisztaság elsajátítása (ez is fárasztó és sok koncentrációt igénylő dolog a gyerek számára, amire nincs felkészülve), segíthetünk a gyermekünknek azzal, ha nappal segítünk neki feldolgozni az új élményeit, érzéseit.

Mit tehetünk a nyugodt éjszakákért?

Legyen lelkiismeret furdalásunk nélkül, mert attól csak még jobb szülők leszünk, ha segítünk gyermekünknek abban, hogy megtanulja az önálló alvást. Számítsunk a gyerek tiltakozására. A szoktatás elején ne hagyjuk azonnal egyedül, maradjunk mellette, majd lassan csökkentsük az ágya mellett töltött időt. Ha sír, akkor mindig menjünk vissza hozzá kb. 5 percenként, simogassuk meg, ismételjük, hogy aludjon, majd menjünk ki. A gyereknek tudnia kell, hogy nem hagyjuk magára.

Alakítsunk ki esti szertartásokat, amik kb. ¾ órásak, ebben legyen benne a fürdetés, a mese, a dajkálás, a babák, macik lefektetése. Ebben az időben csak a gyerekre figyeljünk, élvezzük a vele töltött időt. Ezek a pontok már többször beváltak, egy, két, maximum három hét után már nem lesz probléma az alvás.

tags: #miert #nem #aludja #at #az #ejszakat