A gyermek születése örömteli esemény és egyben egy merőben új életszakasz kezdete, amely gyökeresen megváltoztatja az újdonsült szülők korábban megszokott életritmusát. Különösen igaz ez az édesanya esetében. A születés csodája igen meghatározó egy nő életében. A terhesség és a szülés utáni hosszabb-rövidebb időszakában a menstruációs vérzés (és maga a ciklus, a peteérés) megszűnik. A szülés pillanatában a szervezetünkben drámai változások indulnak el. A méhlepény kilökődésével hirtelen lezuhan a terhességet fenntartó hormonok, az ösztrogén és a progeszteron szintje. Ez a hormonális zuhanás indítja el a tejtermelést, és egyben megteremti az alapot a ciklus újraindulásához is. Szülés után a prolaktin nevű hormon szintje az egekben van, mivel ez a hormon felelős - többek között - a tejelválasztásért. Amennyiben mennyisége nem áll vissza az alacsonyabb tartományba, úgy a menstruáció elmarad, illetve rendszertelen lesz. Ezért van az, hogy minél tovább és minél többet szoptat a kismama, annál később jelentkezik a menstruáció. Ekkor nem megy végbe peteérés, megakadályozva ezzel egy újabb gyermek fogantatását. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy amíg szoptatnak, addig biztosan nem eshetnek teherbe. Sajnos pontos időpontot nem lehet mondani, hogy mikor jelentkezik az első menstruáció. Amennyiben szoptat a kismama, úgy akár egy év is eltelhet, ha nem, akkor a gyermekágyi időszak letelte után (szülés utáni 6 hét) nem sokkal. Az is előfordulhat, hogy kell pár hónap, hogy beálljon rendszeressé a ciklus.
A termékenység visszatérése és a szoptatás
A szoptatás összetett biológiai folyamat, mely az újszülött táplálásán túl szerepet játszik az immunológiai védelem, illetve az anya és gyermeke közötti szoros kötődés kialakításában. A szoptatás a természetes fogamzásgátlás legősibb formája. A prolaktin az a hormon, amely a tejtermelésért felelős. Amikor a baba szopik, az idegi impulzusok a mellbimbókból az agyba, azon belül is a hipotalamuszba jutnak. Ez az ingerület kiváltja a prolaktin felszabadulását az agyalapi mirigyből (hipofízis). A GnRH hiánya megakadályozza, hogy az agyalapi mirigy elegendő LH (luteinizáló hormon) és FSH (follikulusz stimuláló hormon) termeljen. Mivel az FSH és az LH elengedhetetlen a petefészkek stimulálásához és az ovulációhoz, a szoptatás hatására a petefészkek „alvó” állapotba kerülnek. A LAM, mint fogamzásgátló módszer, bizonyítottan hatékony, de csak akkor, ha szigorú feltételeknek felel meg:
- A szülés után még nem tért vissza a menstruáció.
- A csecsemő kizárólagosan vagy majdnem kizárólagosan szopik.
- A baba még nem töltötte be a hat hónapos kort.
A legapróbb eltérés is - például, ha a baba elhagyja az éjszakai szopásokat, vagy ha az anya elkezd fejni, ami más hormonális választ vált ki, mint az élénk szopás - csökkentheti a védettséget. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy amíg szoptatnak, addig biztosan nem eshetnek teherbe. A prolaktin-gát csak akkor működik megbízhatóan, ha a szopások gyakorisága és intenzitása állandóan magas szinten tartja a hormont. Amint a baba elkezd szilárd ételeket kapni, vagy ha az anya elkezdi ritkítani a szoptatásokat (pl. éjszakai elválasztás), a prolaktin szintje elkezd ingadozni és csökken. A szoptató nők esetében gyakran előfordul, hogy a szülést követően akár több hónapig is kimarad a menstruációs vérzés. Ez az a pont, ahol a legtöbb nem tervezett terhesség bekövetkezik, ezért ez a legfontosabb információ a termékenység szülés utáni visszatérésével kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, hogy ha még nem jött meg a menstruáció, akkor nem eshetnek teherbe. Egy ciklus mindig az ovulációval kezdődik, és csak utána (kb. 14 nappal később) következik be a menstruáció, ha a megtermékenyítés elmaradt. A szoptatás gátló hatása miatt az első ovuláció gyakran egy „próbálkozás” a szervezet részéről. Előfordulhat, hogy a peteérés megtörténik, de az azt követő sárgatestfázis (amely a progeszteron termelésért felelős) nem elég erős a terhesség fenntartásához, vagy akár a menstruáció kiváltásához sem. A szoptató anyák esetében az első vérzés előtt bekövetkező ovuláció az első termékeny időszak. Ahogy a prolaktin szintje csökken, a petefészkek lassan újra termelni kezdik az ösztrogént. Az ösztrogén felelős a méh nyálkahártyájának felépítéséért és a hüvelyi nedvességért. Az első pár hónapban gyakori, hogy a szervezet megpróbál ovulálni, de a hormonális jelzések nem elég erősek. A follikulus (tüsző) növekedésnek indul, termel némi ösztrogént, ami kiváltja a vérzést (menstruációt), de a tüsző végül nem reped meg, és nem szabadul fel petesejt. Ezek a vérzések gyakran eltérnek a normális menstruációtól: lehetnek pecsételő jellegűek, nagyon enyhék, vagy éppen ellenkezőleg, hosszabbak és erősebbek. A progeszteron termelődik az ovuláció után a sárgatestben, és ez a hormon stabilizálja a méh nyálkahártyáját. Ha az ovuláció kimarad, progeszteron sem termelődik.
Mikor várható a ciklus visszatérése?
Bár a legtöbb nő nem ovulál a gyermekágy alatt, néhány, nem szoptató nőnél vagy azoknál, akik nagyon korán elkezdenek tápszert adni, az ösztrogénszint hamarabb emelkedhet. Ez elméletileg lehetővé teheti a peteérést, de a termékenység szülés utáni visszatérése általában a 6. hét után várható. Fontos kérdés, hogy egyáltalán teherbe eshet-e egy nő, miközben nem tért vissza a menstruációja. A válasz igen, de a kezdeti időszakban ez elég ritka, ha a csecsemő gyakran szopik. Sok esetben a menstruáció visszatérése nem jelenti automatikusan azt is, hogy lenne peteérés. Ez főleg az első menstruációra igaz. A kizárólag szoptatás mindenképpen feltétele a természetes terméketlenségnek, de egyéni hormonális eltérések lehetnek. A termékenység visszatérésének legkorábbi jele a hüvelyi váladék változása. Bár a menstruáció még nem jelentkezik, a megnövekedett ösztrogénszint hatására megjelenhet a termékeny típusú, tojásfehérje állagú váladék (cervikális nyák). Ebben az időszakban a szoptatás már nem tekinthető megbízható fogamzásgátló módszernek.
- Részlegesen szoptató anyák: Amennyiben a baba kap tápszert vagy szilárd ételt, a ciklus általában a 3. és 8. hónap között rendeződik.
- Kizárólagosan szoptató anyák: Náluk a ciklus visszatérése sokkal később, gyakran csak a szopások jelentős ritkítását vagy a teljes elválasztást követően következik be.
Ne feledjük, a visszatérő vérzés az első menstruáció. Ez azt jelenti, hogy a méh nyálkahártyája már épült, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez egy ovulációs ciklus volt. A szülés utáni rendszertelen ciklus általános jelenség, még akkor is, ha a terhesség előtt a ciklus mindig pontos volt.
SPORT szülés után: mikor és hogyan kezdhetjük újra?
Tényezők, amelyek befolyásolják a termékenység visszatérését:
- Szoptatás gyakorisága és intenzitása: A szoptatás alatti terméketlenség egyértelműen összefüggésben van azzal, hogy naponta hányszor szopik a csecsemő. A cumisüvegből való táplálás, a tápszeres táplálás, a cumihasználat, illetve az, ha éjjel hosszabb ideig nem szopik a baba, összefügg a termékenység visszatérésével.
- Életkor: A termékenység általában csökken az életkor előrehaladtával. Míg egy fiatalabb nő szervezete gyorsabban visszanyerheti a ciklusát, a 35 év feletti anyáknál a hormonális egyensúly helyreállása több időt vehet igénybe.
- Alvás és stressz: A krónikus alváshiány és a magas stressz-szint emeli a kortizol szintjét. A kortizol, a stresszhormon, közvetlenül gátolhatja a GnRH felszabadulását a hipotalamuszban, elnyomva ezzel a teljes reproduktív tengelyt. A termékenység visszatérése szempontjából a legfontosabb tényező a megszakítás nélküli alvás. Amikor a baba elkezd hosszabb, 4-6 órás szakaszokat aludni éjszaka, a prolaktin szintje csökken, és a HHP-tengely könnyebben újraindulhat.
- Testzsír-százalék: A testzsír-százalék kritikus szerepet játszik az ösztrogén termelésében, mivel a zsírsejtek (adipociták) is részt vesznek a hormonok metabolizmusában.
Fogamzásgátlás szülés után
Mivel a termékenység visszatérése bizonytalan és az első ovuláció megelőzi az első vérzést, a védekezés elengedhetetlen, ha a pár nem szeretne szorosan egymás után gyermekeket. Amennyiben az anyuka még szoptat, úgy fontos, hogy olyan módszert válasszon, mely nincs hatással a tejtermelődésre. Jó megoldás lehet ezért a hormonmentes fogamzásgátlás (pl. gumióvszer), ám ha mindenképp hormonális fogamzásgátlón gondolkodik, úgy csakis az egykomponensű (csak progeszteront tartalmazó) készítmények - minipill, injekció - jöhetnek szóba. Ha a kismama nem szoptat, úgy egyszerűbb a helyzet, mivel lényegében bármit, bármikor lehet választani.
Ajánlott fogamzásgátló módszerek szoptatás alatt:
- Hormonmentes fogamzásgátlás: Pl. gumióvszer. Egyszerű, azonnal bevethető, és véd a nemi úton terjedő betegségek ellen is.
- Progesztagén alapú injekciók (pl. Depo-Provera) és implantátumok (pl. Implanon): A progesztagén tartalmú mini-pill szedését a szülés után 6 héttel biztonságosan megkezdheti.
- Termékenységtudatossági módszerek (NKM): Bár elméletileg használható, a szoptatás alatt a cervikális nyák és a bazális testhőmérséklet (BTM) értelmezése rendkívül nehézkes a hormonális ingadozások miatt.
A hagyományos kombinált (ösztrogént és progeszteront is tartalmazó) fogamzásgátló tabletták használata szoptatás alatt általában nem ajánlott, mivel az ösztrogén csökkentheti a tej mennyiségét és minőségét.
Mikor biztonságos újra teherbe esni?
A több gyermeket tervező pároknál gyakorta merül fel a kérdés, vajon mennyit érdemes várni a szülés után arra, hogy jöhessen az újabb baba. Azt az orvosok is leszögezik, ahogy minden szervezet, úgy minden terhesség más és más, és általában a nők teste önmagától érzi, hogy mennyi idő kell neki a szülés utáni felépülésre. Bár a test fiziológiailag képes lehet viszonylag gyorsan újra teherbe esni, a szakmai ajánlások (pl. WHO) azt javasolják, hogy a szülések között teljen el legalább 18-24 hónap. Minimum 12 hónap kell ahhoz, hogy az anya teste regenerálódjon. Olyan eseteket figyeltek meg, ahol a szülés és a teherbe esés között kevesebb idő telt el, mint egy év. A kutatások alkalmával a következő megfigyeléseket rögzítették:
- Az újszülöttek sok esetben veszélyesen kis súllyal születettek meg.
- Nagy volt a koraszülöttek aránya.
- Más esetekben szülési rendellenességek léptek fel.
A veszély még nagyobb fiatalabb nők esetén, illetve azoknál, akiknél a szülést csak 6 hónap választotta el az újabb teherbe eséstől. A tanulmány tehát megnövekedett kockázatot állapított meg mind az anyára, mind az újszülöttre nézve, ha az előző szülés óta nem telt el elegendő idő. A szülés és a következő terhesség között eltelt rövid idő arra utal, hogy nem tervezett terhességről lehet szó, különösen ha fiatal anyáról van szó. A hírek biztatóak lehetnek azoknak a 35 év feletti nőknek, akiknél viszonylagos kényszer a kis korkülönbség, mert kevés idejük van. A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között?