A tavaszi metszések és az őszi lombhullás idején sok kerttulajdonos szembesül a felgyülemlett zöldhulladék problémájával. Ilyenkor gyakran felmerül az égetés gondolata, azonban ennek számos negatív hatása van, és szigorú szabályok vonatkoznak rá. Fontos tisztában lenni a helyi előírásokkal, mivel a szabályok megszegése komoly bírságokat vonhat maga után, és tűzesetek kockázatát is hordozza.
A kerti égetés általános tilalma és a helyi rendeletek szerepe
Az avar és a kerti hulladék égetése jogszabály szerint alapvetően tiltott. Ez a tilalom elvileg 2021. január 1-jétől országosan érvényes a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján. Azonban a törvénykezés egy „kiskaput” biztosít a települések vezetésének: a 1995. évi LIII. törvény 48. §-a szerint az önkormányzatok rendeletet alkothatnak a kérdésben.
Azokon a településeken, ahol az önkormányzatok rendeletet alkottak, ott jellemzően az avar és kerti hulladék égetése az év egy időszakában vagy a hét bizonyos napjain engedélyezett. Emiatt érdemes a település hivatalos oldalán vagy a Nemzeti Jogszabálytárban ellenőrizni az aktuális előírásokat. Helyi szabályozás hiányában az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. §-a az irányadó.
Például Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2016. (2) rendelete értelmében:
- A nem égethető, nedves, égetéskor nagy füsttel járó kerti hulladékot tilos meggyújtani.
- Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet.
- A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.
A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát, legfeljebb 100 ezer forintos bírsággal büntethető.
Kerti égetés tűzvédelmi szabályai
Függetlenül attól, hogy az égetés engedélyezett-e egy adott településen, alapvető tűzvédelmi szabályokat mindig be kell tartani a biztonság érdekében. A helyi önkormányzati tűzoltóság által összeállított segédlet a szabadtéri tűzgyújtás szabályairól a következőket emeli ki:
- Kizárólag szélcsendes időben végezhető az égetés, ha feltámad a szél, annak erősségétől függően a tüzet azonnal el kell oltani.
- A kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.
- A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad.
- Az öltözet a szabadtéri tűz tulajdonságaihoz igazodjék (kerülni kell a bő, lebegő ruházatot, a tűz közelségét).
- A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható (pl. lapát, kerti csapra szerelt locsolótömlő).
- Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni.
- Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.
Sütés, szabadtéri főzés és grillezés szabályai lakóingatlanok udvarán, kertjében
A tilalom nem terjed ki a kerti sütögetésre, a bográcsozásra és a grillezésre. Ezek az év bármely napján végezhetők, a következő szabályok betartásával:
- Kizárólag szélcsendes időben végezhető a sütés, ha feltámad a szél, annak erősségétől függően a tüzet azonnal el kell oltani.
- Akkora tüzet szabad csak rakni, amit a rendelkezésre álló eszközökkel, erőkkel el lehet oltani (legyen készenlétben víz, vödör, homok, lapát).
- Az összegyűjtött égetnivalót lehetőleg egy gödörben, vagy süllyesztett vashordóban, esetleg műszakilag megfelelően kialakított sütőhelyen (téglával vagy kővel kirakott sütőhely, beton gyűrű) kell elhelyezni, vagy körbe kell árkolni a tűzgyújtás előtt.
- A sütőhely kialakításánál fogva a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen (szakszerűen kivitelezett égéstermék elvezetés, éghető anyagtól mentes környezet).
- A sütési hely megválasztásnál számolni kell a kedvezőtlenül változó széliránnyal, továbbá tekintettel kell lenni arra, hogy a szél erősségének változása a láng nagyságát, irányát jelentősen befolyásolja, illetve a felröppenő nagy távolságra elszálló izzó zsarátnokokra.
- Tilos a tüzet őrizetlenül hagyni.
- A gyerekeket ki kell oktatni a tűz veszélyeire (a parázzsal, tűzzel való pajkosság veszélyeire fel kell hívni a figyelmet és meg kell tiltani).
- A szabadtéri főzéshez, sütéshez, grillezéshez használt eszközök stabilan kerüljenek megtelepítésre (a felboruló sütőhely égési sérülést okozhat, illetve a felboruló grillből a kiszóródó izzó faszén szintén gyújtási veszélyt jelenthet).
- Az égetés, sütés befejeztével a tüzet el kell oltani, úgy hogy a tűz ne gyulladjon vissza (a parázsló részeket vízzel le kell locsolni, vagy homokkal, földdel összefüggően le kell fedni és várni, amíg a teljes füstölgés, gőzölgés megszűnik).
- Meg kell győződni arról, hogy nem maradt izzó, parázsló anyag, mert az tűzveszélyt jelent.
Külterületi égetés feltételei
Külterületen az égetés szabályai még szigorúbbak, és gyakran előzetes engedélyhez kötöttek. Az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet az OTSZ 226. § (1) bekezdés alapján. Az engedélyeztetést az illetékbélyeggel (3000 Ft) ellátott kérelem benyújtásával kell kezdeményezni az égetést megelőző 10 nappal az illetékes tűzvédelmi hatóságnál (pl. Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség, 9700 Szombathely, Ady E. 2.).
Növényegészségügyi okokból történő égetés
A 306/2010. Korm. rendelet 27. § (3) bekezdése alapján a „lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.” Kivételt képezhet, ha növényegészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 48. §-a alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott eljárásokat írhat elő vagy tilthat be, beleértve az égetést is.
Erdőben és 200 méteres körzetében
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Etv.) szabályozza az erdőben és annak kétszáz méteres körzetében való tűzgyújtást. Az Etv. 65. § (1) bekezdése alapján „erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.”
Kivételek:
- Vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által.
- Erre a célra kijelölt és tűzvédelmi szempontból megfelelő, kialakított épített (kikövezett, vagy betonozott) tűzrakó helyen.
Az Etv. 67. § (1) bekezdése alapján fokozott tűzveszély esetén az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre a miniszter - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. Ebben az időszakban tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.
Tarlóégetés és növényi hulladékok égetése külterületen
Az égetés során az alábbi előírásait kell betartani:
- A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen.
- A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.
- Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel.
- A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
- A növényi hulladékokat, a hernyófészkeket és az arankafoltokat csak a helyszínen szabad elégetni.
- Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
- A tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.
- A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani.
- Tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.
- A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal (ásó, ásólapát, lapát, szikracsapó) ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
- A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
- A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - meg kell szüntetni.
A légszennyezés és a komposztálás előnyei
Az égetés során rengeteg egészségre káros anyag kerülhet a levegőbe, nem is beszélve a szomszédoknak okozott kellemetlen füstfelhőről. A Levegő Munkacsoport szerint több tanulmány is kimutatta, hogy szoros összefüggés van a vírusos légúti megbetegedések súlyossága, az emiatti elhalálozások száma, valamint a légszennyezés között. Tény, hogy az avarégetés jelentősen rontja a levegőminőséget: 100 kg avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti.
Az esti égetés semmit sem javít ezen a helyzeten, sőt, szélcsendes időben órákig megrekedhetnek a szennyező anyagok a házak között, és könnyen reggelig is kitarthatnak. Ráadásul a nyílászárók résein is jelentős mennyiségű füst juthat a beltérbe, arról nem is beszélve, hogy sokan szeretnének este szellőztetni vagy az udvarra kimenni.
Kósa Dániel kertészmérnök tanácsa szerint a lehullott leveleket, lenyesett ágakat vagy hajtásokat égetés helyett inkább komposztáljuk. Jelöljünk ki egy sarkot vagy egy erre alkalmas helyet a kertben, ahol nem csak ezeket, hanem a nyáron lenyírt gyepet, konyhai bio hulladékot is gyűjthetjük. Amennyiben beszerzésre kerül egy ágdaráló, akkor az ágyásainkba kevert ledarált ágak és gallyak nagyszerű tápanyagforrást jelentenek a dísznövényeink, palántáink, fáink számára, valamint kiválóan lazítja a talajt is. Bolygónk védelme és fenntartása a Planet Budapest 2023 rendezvény egyik kiemelt témája volt.
