Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar idén is meghirdeti a szülés és születés témájában szervezett változatos programjait, melyek során a résztvevők mélyrehatóan megismerkedhetnek a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal és legfrissebb kutatásokkal.
A programok átfogják a szüléshez kapcsolódó legkülönfélébb témákat, az intézeten kívüli/otthonszüléstől kezdve a születésházakon át a császármetszés utáni hüvelyi szülésig. Szó lesz a törvényi szabályozásról, a perinatális szakemberek szerepéről, valamint a császármetszéssel kapcsolatos tényekről és tévhitekről. Külön figyelmet kapnak a szülés körüli időszak demográfiai vonatkozásai, mint például a szoptatási nehézségek, a meddőségi kezelések aránya, vagy a lakóhelyi orvosi ellátás elérhetősége.
A női medence anatómiája és élettanának megértése kulcsfontosságú a szülés folyamatában, ahogy a dúlák szerepe is egyre inkább előtérbe kerül. A programok kitérnek arra, hogy kik a dúlák, mi a feladatuk, miért vágynak rá egyre többen, és mi a különbség köztük és a bábák között. Emellett szó esik arról is, hogy miért nyugodtabbak az apák, ha dúla is támogatja a párjukat.
Az anya és a baba közötti szinkron, valamint a korai gyermekfejlődés is fontos témakörök. A gólyamesék helyett a természetes, őszinte hozzáállás az egész család javára válik, a kisgyerekek pedig megtapasztalhatják, hogy a nemiséggel kapcsolatos kérdésekben is bizalommal fordulhatnak szüleikhez. Az előadásokon bemutatásra kerül, hogyan lehet egy óvodás korú gyerekkel a születés csodájáról beszélgetni.
A szülési fájdalom kezelése és a természetes szülés
Külön foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogyan lehet a szülési fájdalmakat gyógyszerek nélkül menedzselni. Kerekasztal-beszélgetés keretében járják körül, hogy kell-e csillapítani a szülési fájdalmat, mi a különbség a fájdalom és a szenvedés között, milyen körülmények fokozzák a fájdalomérzetet, és vannak-e előnyei a gyógyszeres fájdalomcsillapításnak.
Szó esik arról, hogy milyen világba születnek a gyermekek, és párhuzamokat vonnak az étrendi és társadalmi fogyasztás, a vegyszeres növénytermesztés és a túlmedikalizált születési protokollok között. Bemutatnak olyan kertészeti és szülészeti gyakorlatokat, amelyek a 21. században képesek az embert visszavezetni a biológiai normához.
A tények és tévhitek az otthonszülésről is terítékre kerülnek, interaktív beszélgetések formájában, bába-szülésznői szemléletben dolgozó szakemberekkel. Kétféle megközelítést vizsgálnak: a medikalizált és a bábai modelleket, azok hasonlatait, különbségeit és összeegyeztethetőségét esetbemutatókkal illusztrálva.
A születés időzítése: kutatások és evolúciós magyarázatok
Egy angol kutatás szerint a spontán születések legnagyobb arányban hajnali 4 órakor történnek, és összességében a babák jelentős része éjjel 1 és reggel 7 között jön a világra. Ezzel szemben a császármetszéses születések jelentős része a hétköznapok valamelyik reggelén történik.
A londoni University College kutatása, amely közel ötmillió születés időpontját elemezte, arra az eredményre jutott, hogy a természetes úton születő csecsemők leginkább az éjjeli órákban látják meg a napvilágot. A kutatók szerint ennek evolúciós okai lehetnek: az emberiség történetében a szülés, mint kiszolgáltatott folyamat, éjszaka volt a legbiztonságosabb, amikor a közösség együtt volt és védelmet nyújtott.
A kutatás eredményei aggasztóak abból a szempontból, hogy a természetes úton születő csecsemők leggyakoribb születési időszaka (hajnali 1 és reggel 7 között) egybeesik azzal az időszakkal, amikor a legkevesebb egészségügyi dolgozó van műszakban. A kutatók javasolják a szülészeti osztályok dolgozóinak időbeosztásának újragondolását.
Érdekességként említik, hogy szenteste, illetve karácsony másnapján átlagosan körülbelül 7 százalékkal kevesebb újszülött jön a világra, amire a kutatók sem találtak magyarázatot.
Tippek a vajúdás kezdeti szakaszához
A vajúdás kezdeti szakaszában a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, és ne rohantsunk azonnal kórházba, mert ez egy medikalizált szüléshez vezethet. Három fő tippet javasolnak a gördülékenyebb, természetes ritmusú szülés érdekében:
- Ne törődj a vajúdással: Csináld azt, amit más napokon is tennél. Ha nappal van, reggelizz, tegyél-vegyél otthon, vásárolj, vagy vidd el a nagytestvért játszótérre. Ha este van, vacsorázz, pihenj, olvass vagy tévézz, és főleg aludj! Ne foglalkozz az összehúzódások mérésével.
- Ne vesd be a fájdalomcsillapító trükköket: A fájdalomcsillapító technikákat tartogasd későbbre, amikor nagyobb szükséged lesz rájuk. A vajúdás eleje tökéletes alkalom arra, hogy elfoglald a gondolataidat valami mással: süss, főzz, rendszerezz, játssz társasjátékkal, vagy hívd át a barátokat. A tévézést csak módjával használd, mert a mozdulatlanság nem segíti a baba mozgását.
- Egyél, igyál és pihenj: A vajúdás kezdeti szakaszában nagyon fontos a táplálkozás és a folyadékbevitel, mert a szülés rendkívül energiaigényes folyamat. Töltsd fel a glikogén raktáraidat, hogy legyen energiád. Ha este vagy éjszaka indul a vajúdás, a legfontosabb a pihenés és az alvás. Egy meleg fürdő, tompa fények, gyertyafény vagy egy kényeztető masszázs segítheti az ellazulást és az alvást.
Fontos tudni, hogy a vajúdás eleje általában lassú folyamat, ami akár órák, sőt napok alatt fejlődik intenzív munkává. Azonban, ha a vajúdás rögtön erős összehúzódásokkal kezdődik, az egy gyors szülésre utalhat.
A babahordozás és a lelki köldökzsinór
Az ember evolúciósan hordozott lény, és a babahordozás, mint biológiai norma, testközelben, folyamatos mozgásban és testkontaktusban töltött első hónapokat jelenti. Ez a fajta szoros kötődés alapvető a gyermek fejlődésében.
A "Lelki köldökzsinór" módszer az anya és a magzat közötti kapcsolat elmélyítését célozza. A módszerrel való megismerkedés és alkalmazása magabiztosságot és felszabadultság érzését adja, segítve a szülést váró anyákat, hogy bizakodva nézzenek elébe.
Dorina @anyaterapia - Várandósság, anya-magzat kapcsolat
A szülés különböző megközelítései és a hagyományok
A szülészeti gyakorlatban két fő megközelítés ismeretes: a medikalizált és a bábai modell. Ezeket gyakran szembeállítják, de kiegészíthetik is egymást. A programok bepillantást engednek a szakmai hátterekbe, és esetbemutatókkal illusztrálják a két hozzáállás összeegyeztethetőségét.
A gyermekszüléshez kötődő hagyományok és rituálék minden kultúrában kitüntetett szerepet kapnak. Az óegyiptomi és kopt keresztény rituálékat elemezve bemutatják az átmeneti rítusok modelljeit (szeparációs, határhelyzeti és reintegrációs fázis), kitérve a kapcsolódó tabukra és az óegyiptomi eredetre.
A régi idők szülési gyakorlatai, mint az aktív és függőleges testhelyzetek, mozgás, masszázs, gyógynövények, valamint a lelki és szellemi segítség, nemcsak könnyítették és gyorsították a szülést, hanem biztosították a fertőtlenítést és az ártó erők távol tartását is. Az újszülöttnek szánt első ajándék az anyatej és a gyógynövényfürdő volt.
A szülészettel kapcsolatos demográfiai és etikai kérdések
A demográfiai vonatkozásokat is érintik, például hogy hány várandós tervezi kizárólagos szoptatással táplálni a babáját, és végül hányan szembesülnek szoptatási nehézségekkel. Azt is vizsgálják, hogy a babák hány százaléka fogan meg orvosi segítséggel, és hány várandós él olyan településen, ahol nincs orvosi ellátás.
Szó esik a honorárium, paraszolvencia és hálapénz kérdéséről a szülészeti ellátásban, és arról, hogy létezik-e ma szülés hálapénz nélkül.
Tudományos és terápiás megközelítések
A JERR® Koragyermekkori reflexkorrekciós módszer, amely az INPP reflexkorrekciós módszerén és gyógypedagógiai elveken alapul, egy komplex fejlesztési rendszer csecsemőkortól 5 éves korig. A workshopokon a résztvevők saját élményt szerezhetnek a reflexek működéséről.
A kranioszakrális terápia gyengéd, finom érintésen alapuló módszer, amely az újszülöttek kezelésére is tökéletesen alkalmas. Ezáltal csökkenhetnek a szülés alatti komplikációk, és kisebb a kockázata a különféle szülészeti beavatkozásoknak.