A kísérők szerepe és a felkészülés a szülésre: Minden, amit tudni érdemes

Az állatvilágban megszokott dolog, hogy az anyák egyedül hozzák világra kicsinyeiket, míg az embereknél általában többen is részt vesznek a folyamatban. Ennek egyik magyarázata, hogy bizonyos vészhelyzetek megkövetelik a gyors, szakszerű beavatkozást. Ám az orvosi szempontok mellett legalább ennyire fontos a vajúdó nő lelki támogatása is. Amennyiben találkozunk környezetünkben szülés előtt álló nővel, szóba kerülhet, hogy ki kíséri majd el a szülőszobába a kismamát: apás szülést terveznek-e, vagy testvér, barátnő, leendő nagymama, esetleg dúla lesz még jelen. Sokan legyintenek e téma hallatán, ám tudományosan bizonyított a segítő személy jelenlétének támogató mivolta.

A kísérők szerepe a szülés során

A kísérő gyakran maga is édesanya, aki amellett, hogy tanácsokkal látja el a kismamát, érzelmi támogatást nyújt és érdekképviseletet is ellát. A szeretett személy(ek) jelenléte és a tőlük kapott vigasz, bátorítás (ahogyan az orvosi személyzet általi is) mind segítik az oxitocin felszabadulását szülés közben, ezáltal csökken a stressz, a fájdalom, javul a hangulat.

Egy viszonylag friss amerikai kutatás annak vizsgálatát tűzte ki célul, miképpen hat a kismamára, ha nincs mellette szülés közben az általa választott személy. Az eredmények azt mutatták, hogy a támogató nélküli szülés hasonlóan magas stresszszintet eredményezett, mint ami sürgősségi császármetszéskor volt tapasztalható. Az elmúlt évszázadokban az asszonyokat szülés során olyan emberek (főként nők) támogatták, akiket ismertek és akikben megbíztak. Érthető hát az az érzelmi megrázkódtatás, amikor a kismamának ezen a fontos folyamaton segítség nélkül kell végigmennie. A szülés közbeni stressz a kísérők számának növekedésével szignifikánsan csökkent. A hanggal vagy videóval becsatlakozó kísérő nem volt képes relevánsan segíteni. A támogatás nélkül szülő nők 80%-a számolt be érzelmi megrázkódtatásról, míg azon szerencsések, akiket három általuk választott személy is bekísérhetett a szülőszobába, szinte stresszmentes szülést éltek át. Természetesen ehhez számításba kell venni, hogy az alapvetően szorongóbb nők a szülésüket is stresszesebbnek élték meg. Sokat jelentett a kismamának, ha az általa ismert kórházi dolgozó végig ott tudott lenni és érzelmileg támogatni tudta őt.

Apás szülés: Előnyök és tudnivalók

Egy-két évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy az édesapa is aktív szereplője legyen a gyermeke érkezésének, napjainkban viszont ennek már semmi akadálya. Több kutatás is alátámasztotta, hogy azzal, hogy a férfi is a meghitt pillanatok részévé válik, az apa-anya-gyermek kapcsolat már az első pillanatban szilárd alapokat kap, hiszen a szereplők kölcsönhatásba kerülnek egymással. Az apás szülés pozitív hatása ma már vitathatatlan - persze, csak akkor, hogyha a leendő szülők közösen egyeztek meg benne, és mindketten ugyanannyira szerettek volna élni ezzel a lehetőséggel. Napjainkban az “együttszülések” száma csak növekszik, nem véletlenül. Amikor egy férfi szülővé - avagy édesapává válik -, hasonló lelki mechanizmusokat él át, mint a kismama, amikor anyuka lesz. Ha ugyanis a várandósság idején a férfi is tevékenyen jelen van, nem kizárólag az anya és a magzat között alakul ki kapcsolat, de mindhármójuk köteléke elmélyül, aminek csúcspontja a közös szülésélmény. Az apás szülésnek köszönhetően a férfi és a nő közötti viszony is még meghittebbé válik, ami nagy hatást gyakorol a kapcsolatukra és külön-külön a személyiségfejlődésükre. Ennek hátterét már tudományosan is vizsgálják, aminek megfelelően a szülés együtt történő átélését, a szakemberek családközpontú szülészeti gyakorlatként is emlegetik. A kismama igényein túl, szerencsére egyre több férfi érzi azt, hogy közvetlen támaszként és segítségként, ott szeretne lenni a gyermeke születésénél. A folyamatnak egyszerre kíván a passzív megfigyelője és az aktív résztvevője lenni, hogy a kedvesének minél nagyobb biztonságot tudjon nyújtani a legnehezebb pillanatokban. Ez az indíttatás benne, és végül a kismamában egy erőteljes pozitívumként csapódik le, olyannyira, hogy a nő biztonságérzete megnövekszik, szülési fájdalmainak intenzitása csökken.

Már napi 30 perces, közepes intenzitású testmozgással célt érhetsz. A relaxációs technikák alkalmazása nagy segítséget jelenthet a vajúdás alatt. Ezek elsajátításához akár a szülésfelkészítő tanfolyamon is tanácsokat, segítséget kaphatsz. Relaxációs technikaként alkalmazható például jóga vagy meditáció, mely csökkentheti a szülési fájdalmat és oldhatja a szorongást a szülőszobában. A legfontosabb, amit a másik támaszaként megtehetsz, hogy a megfelelő szóval vagy érintéssel mindvégig biztonságot és nyugalmat biztosítasz. A kismamának tehát éreznie kell, hogy mind testileg, mind lelkileg számíthat Rád, még akkor is, amikor a vajúdás közben bántóvá, támadóvá, a folyamat ösztönös cselekvőjévé válik.

Az apás szülés kapcsán fontos tudni, hogy (a fertőzésveszély elkerülése miatt), császármetszéskor nem maradhatsz a műtőben. Ettől függetlenül ugyanúgy ott lehetsz, de csak kívülről, egy ablakon keresztül figyelheted az események alakulását. Ne aggódj, ettől még a szülésélmény nem veszít az értékéből, ugyanis a baba kiemelését követően, azonnal a kezedbe veheted a gyermeked.

Dúlák és bábák: Mi a különbség?

A történelem során megjelentek szülésnél a dúlák és a bábák is. A kettőjük közti különbség abban rejlik, hogy a dúla „szülés körüli asszonytársi segítő, egy olyan nő, aki fizikai és érzelmi támaszt nyújt a várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak alatt”. Ők nem szakemberek. Kiegészítik a védőnő, a szülésznő és az orvos munkáját, de nem helyettesítik azt. Dúlának minősül például a szülő nő édesanyja, vagy egy tapasztalattal rendelkező rokon, barátnő. Ezzel szemben a bába sokszor az orvos helyett volt jelen a szülésnél, s bábák ma is léteznek. Ők szemléletükben különböznek az orvostól: elfogadják, hogy a szülés egy természetes folyamat, s míg az orvos levezeti, ők kísérik a szülést, „időt és törődést adnak a családnak, s a kórházi viszonyokkal ellentétben ők nem befolyásolják a szülés megindulását és lefolyását különböző beavatkozásokkal”. Ma már inkább az otthon segédkező szülésznőt nevezzük bábának (legfőképp hagyományőrzés céljából).

A szülésre való felkészülés

A babavárás idejének legnagyobb részét talán a szülésre való felkészülés teszi ki, és egyben ez is adja a legtöbb feladatot. Különösen az első gyermeküket váró anyukáknak és apukáknak hasznos, ha jelentkeznek egy szülésre felkészítő tanfolyamra, melyet szinte minden egészségügyi intézmény szervez, ahol szülészeti osztály működik. Ezeken a tanfolyamokon nemcsak a szülés testi részére készülhettek fel, hanem lelki támogatást is kaphattok a felkészüléshez. A helyes légzési technika és a fájdalomcsökkentő stratégiák elsajátításán túl nagyon sok mindenről szó esik, egészen a hazatérés utáni kezdeti időszakig.

Szülési terv

A szülés jelentős fizikai és mentális megterhelést jelenthet, függetlenül attól, hogy gyorsan vagy elhúzódóan zajlik. A folyamat során gyakran van szükség döntések meghozatalára, amelyekre a leendő édesanya a szülési terv elkészítésével előre felkészülhet. A szülési terv lehetőséget ad arra, hogy a kismama átgondolja, milyen ellátási lehetőségeket részesít előnyben, miket szeretne elkerülni, és milyen körülmények között érzi magát biztonságban. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a vajúdás és a szülés alatt jobban értse a történéseket, és szükség esetén megalapozott döntést tudjon hozni. A szülési terv az egészségügyi ellátó csapat számára is jelzi, hogy az édesanya tájékozott, aktív résztvevője kíván lenni a szülés folyamatának. Az előzetes egyeztetés során az is kiderülhet, ha az adott intézmény nem tudja biztosítani azt az élményt vagy biztonsági szintet, amelyet a kismama szeretne.

Bár Magyarországon a szülési terv alkalmazása még nem általánosan elterjedt, és az intézmények, illetve az orvosok hozzáállása eltérő lehet, megléte mindenképpen kiindulópontot jelenthet a nyílt és támogató párbeszédhez. A szülési terv alapvetően egy vázlat a szülés menetéről, amelyet az édesanya általában orvosával, szülésznőjével együtt készít el. Ennek pontjait érdemes előre megosztani a szülésnél jelen lévő szakemberekkel és a kísérővel, aki az adott helyzetben gyakran hatékonyabban képes kommunikálni. Fontos hangsúlyozni, hogy a szülési tervet mindig rugalmas keretként érdemes kezelni. A szülés során adódhatnak előre nem látható helyzetek, amikor az anya és a gyermek biztonsága elsőbbséget élvez a korábban megfogalmazott elképzelésekkel szemben. A szülési terv egy lista, amely tartalmazza, hogy a szülő nő mit szeretne és mit nem szeretne, hogy szülése idején történjen. Ebben beletartoznak a fájdalomcsillapítással és egyéb beavatkozásokkal kapcsolatos elképzelések és a szülés utáni közösen eltöltött időre vonatkozó kérések. A lista célja, hogy az orvos és szülésznő ezt követve a lehető legszebb és legörömtelibb szülésélmény mellett kísérhesse a baba megszületését.

A szülés jelentős testi-lelki megterhelést, bizonyos esetekben traumát is okozhat. Ennek megelőzésében nagy szerepe lehet annak, ha az édesanya úgy érzi, hogy a folyamat feletti kontroll legalább részben az ő kezében van, és nem történik nála vagy gyermekénél olyan beavatkozás, amelyhez nem járult hozzá, illetve amelyet nem szeretne. A szülési tervet érdemes a kismamának az orvosi konzultációkra is magával vinni, hiszen ezek során tisztázható, ha egyes elemek az adott kórház ellátási protokolljának kötelező részét képezik, vagy ha bizonyos kérések az állapotából adódóan nem alkalmazhatók. A jól összeállított szülési terv tartalmazhat alternatív lehetőségeket is, például fájdalomcsillapítás tekintetében, hogy a váratlan helyzetekben gyorsabb és egyszerűbb legyen a döntéshozatal.

Mit tartalmazzon a szülési terv?

• A kísérők száma, neve, a kismamához való viszonya (a baba apja, barátnő, édesanya, dúla stb.).
• A szülés kívánt módja (pl. természetes szülés császármetszés után).
• Egyéb beavatkozások elfogadása vagy elutasítása (pl. beöntés, borotválás stb.).
• Evés-ivás, szabad mozgás lehetősége.
• Fájdalomcsillapítási módok.
• Használni kívánt alternatív eszközök (labda, kád stb.).
• Tervezett szülési pozíció.
• Esetleges vallási előírások.
• Esetleges korábbi traumák, amelyek miatt más bánásmódot igényel a szülő nő.
• Szülés utáni ellátás részletei: köldökzsinór elvágásának ideje, ki vághatja el a köldökzsinórt, aranyóra, rooming in elhelyezés.
• Kommunikációs elvárások: milyen részletességgel szeretné, hogy tájékoztassák a történésekről, döntésekről.
• Sürgősségi helyzetek kezelése: milyen elvek alapján hozhatók döntések, ha az anya vagy a baba biztonsága kerül előtérbe.
• Újszülött ellátása: korai bőrkontaktus, szoptatás megkezdésének ideje, igény szerinti vagy ütemezett szoptatás.
• Fájdalomcsillapítás utáni regenerációval, mobilizációval kapcsolatos kívánságok.
• Apa vagy kísérő jelenléte a műtéti beavatkozások (pl. császármetszés) esetén.
• Dokumentáció és emlékek: fotózás, videózás engedélyezése, lepény megtekintése vagy hazavitele, szülés élményének rögzítése.

Kórházi csomag

Bár ez egyszerű és gyors feladatnak tűnik, a szülés beindulása utáni kapkodásban és feszültségben könnyen otthon maradhatnak fontos dolgok. Ne hagyatkozz teljes mértékben a szülés kiírt időpontjára a csomag összekészítésekor, hiszen talán kevesen tudják, hogy a szülések mindössze 5 százaléka indul be az „előírt” időpontban. A csomag tartalmát illetően sokféle lista lelhető fel az interneten, melyekből minden anyuka saját igényeinek és prioritásainak megfelelően írhatja össze saját személyre szabott listáját. A szülésfelkészítő tanfolyamon is érdemes tanácsot kérni arra vonatkozóan, mi kerüljön a kórházi táskába. Egy előre összeállított, jól átgondolt lista nagy segítség lehet.

Fájdalomcsillapítás és alternatív módszerek

A szülészeti fájdalomcsillapításnak több módja is van. A legegyszerűbb természetesen a relaxáció, de sokszor ez kevés ahhoz, hogy a fájdalom elviselhető legyen. Ilyen esetekben leginkább epiduralis fájdalomcsillapítást alkalmaznak. Az eljárás előnye, hogy hatékonyan csökkenti a fájdalmat, többször is adható újabb adag gyógyszer, és csak egyszer kell a szúrást elviselni, utána egy katéteren keresztül adhatóak be az újabb adagok, ha szükséges. Hátránya, hogy renyhítheti a fájástevékenységet. Ritkán még bódító gázt is alkalmaznak, de ennek hatására gyakorlatilag egy eszméletvesztéshez hasonló állapotba kerül a vajúdó, nem tudja megélni a vajúdást, de a fájdalmat ez is hatékonyan csökkenti.

A relaxálás a „magunkkal való törődés”, az ellazulás, az intenzív pihenés művészete. A lélek és a test folyamatos kölcsönhatásban vannak egymásra: a lélek feszültsége, szorongása, az izmok hosszantartó túlfeszülését, fájdalmát okozzák. Az autogén tréning a relaxálásnak az a módja, amikor egy oktató által - néhány hetes tanfolyam után -, a résztvevő önállóan képes alkalmazni ezt a szándékos, ellazuláson alapuló technikát. A várandósság alatt végzett relaxáció feszültségcsökkentő hatású, javítja a kedélyállapotot, csökkenti az alvászavarokat, segít az anyaságra hangolódni a figyelem befelé fordítása által. A babával való kapcsolatteremtés egyik lehetősége. Szülés alatt a fáradtság és fájdalom csökkentésében, a méhösszehúzódások szünetében való hatékonyabb pihenésben nyújt segítséget. A meditáció a test ellazítása és a szellemi energia fokozása, a relaxációs technikák legmagasabb fokozata.

Testmozgás és speciális gyakorlatok

A várandósság időszaka alatt végzett testmozgás pozitívan hat a mamára és a babára egyaránt. Természetesen fontos néhány szempontot figyelembe venni, hiszen a várandós nő szervezetének a működése megváltozik. Megfelelően végzett testmozgás esetén elkerülhetőek vagy csökkenthetőek a várandósság alatt előforduló tünetek: megváltozott statikából eredő egyensúlyproblémák, hátfájás, izomfájdalmak, vizesedés, lábgörcs, zsibbadás, alvászavar. Segíti a test elfogadását, a mindennapok kihívásaiban a fókuszt a várandóságra helyezi, magabiztosabbá teszi a nőt abban is hogy könnyebben értelmezhetőbbé válnak a test jelzései. A mozgás segít a megfelelő légzés elsajátításában, mely nemcsak a várandósság alatt kedvező hatású, hanem a vajúdás alatt is a fokozott oxigénfelvételt, ezáltal a lepényi keringés és a baba oxigénnel való jobb ellátottságát biztosíthatja. Fokozza az állóképességet és kitartást, mely a szülés hosszú óráiban fontos. Az esetleges sérülések és rázkódások miatt az extrém sportok kerülendők (pl. siklóernyőzés, falmászás, lovaglás). A túl nagy intenzitással végzett mozgás a fejlődő magzatra lehet kedvezőtlen hatású, különösen azoknál, akik a terhesség előtt nem mozogtak rendszeresen.

Kismamatorna és intimtorna

Szülésre felkészítő elméleti tanfolyamok leggyakoribb kiegészítője a kismamatorna. Gyógytornászok által, speciálisan a kismama igényeinek megfelelő, terhességgel összeegyeztethető gyakorlatokat tartalmaz, melyeket sok esetben kiegészítenek intimtornával és relaxációval. A komplex mozgásprogram hangsúlyt helyez a helyes testtartásra, a légzés és keringés támogatására. A láthatatlan medencealapi izmok ismerete, fejlesztése, fitten tartása legtöbbször a várandósság időszakában kerül a figyelem középpontjába. Sokan a gátvédelemre való készülés kapcsán ismerkednek meg ezzel a módszerrel, amely azonban többet jelent egy eseményre (szülés kitolási szakára) való készüléssel. Az „intim” izmok egészséges működésének az alhasi szervek alátámasztásában, a vizeletszabályozásban és a szexuális életben is döntő szerepük van. Az intimtornát alapvetően vagy gyógytornászoktól, vagy intimtorna trénerektől tanulhatnak a kismamák. Ez utóbbi ismert változata a Kriston Andrea által kifejlesztett KIT (Kriston Intim Torna®). A tréninget legkésőbb a szülés várható ideje előtt 10 héttel érdemes elkezdeni, hogy az izmok megfelelően rugalmassá váljanak a szülésre. Az izmok tudatos összehúzásán kívül megtanulható a lazítás képessége is, mely a baba megszületésekor létfontosságú. A KIT a szülést követően a meggyengült gátizom megerősítésére és regenerálására is alkalmas. A módszert egy tízórás tanfolyam keretében oktatják, utána önállóan kell gyakorolni.

Aquafitness és jóga

A víz nyomása természetes gátat szab az erőteljes, hírtelen mozdulatoknak, így sérülések sem fordulnak elő. Felhajtóereje miatt az erek és az izmok megterhelés nélkül tudnak mozogni. A szervezeten belüli vízháztartást jól szabályozza az úszás és más vizi-foglalkozás. Fokozódik a vizelet-kiválasztás, kevesebb a vízvisszatartás (ödéma), az ujjak és bokák duzzanata csökken. A rendszeres aquafitness erősíti az immunrendszert és jó közérzetet biztosít. Az Aquanatal® olyan szülésre felkészítő módszer, amely speciális légzéstechnikával, az orientális tánc elemeivel, vizualizációval, aerobikkal, lazítással, meditációval és jógával ötvözi a vizifittnesszt. Ezt a módszert egy kubai-amerikai bába fejlesztette ki kifejezetten kismamák számára. A felkészítés több síkon zajlik. Testi síkon a szülés közben hangsúlyosan szerepet kapó izmok, izomcsoportok, izületek tudatosítása, átmozgatása, rugalmasítása a cél. Ehhez kapcsolódik a légzés, mely a testet a tudatossággal köti össze. Lelki síkon a vizualizált képek segítik az anya és babája egymásra hangolódását. A víz lehetőséget biztosít az ellazulás, elengedés átélésére. Ez a vajúdás alatt, a méhösszehúzódások szüneteiben hatékonyabb pihenést eredményez, a szülés kitolási szakaszában pedig a magzat elengedését segíti. A vízben végzett testmozgások esetén is szükséges a várandósságot gondozó orvos javaslata. Nem ajánlott a vízben végzett testmozgás azoknak a kismamáknak, akiknek a méhszája nyitva van (fertőzésveszély), illetve idő előtti méhösszehúzódásokat tapasztalnak. A vízben végzett gyakorlatokhoz az ideális vízhőfok: 27-32 Celsius-fok.

A többezer éves hagyományokra visszatekintő jóga kismamák számára kifejlesztett változata a várandósság alatti mozgásformák egyik választható formája. Testgyakorlatokat, légzőgyakorlatokat és relaxációs módszereket ötvöz, melyek kiegészülnek a természetes szülést segítő vajúdási és gátvédő technikákkal. A jóga csendesíti az elmét, segíti a pozitív gondolkodást, a ráhangolódást, az elengedést és megnyílást, a szülési hormonok természetes működését.

Orientális tánc és Spinning Babies®

Az orientális tánc az ókori világban a termékenységi szertartások része volt. Szüléskor az asszonyok körbevették a vajúdó nőt és lágy, hullámzó has és csípőmozdulatokkal mutatták a vajúdást megkönnyítő mozdulatokat a szülőnőnek. A várandósság alatti testképnek (gömbölyödő has, teltebb mellek és csípő) és a lélekben zajló változásoknak elfogadásához nyújt segítséget az együttmozgás és a zenehallgatás. A kismama-hastánc felfogható a kismamatorna egy speciális formájának, melyben a mozgás már eddig felsorolt jótékony hatásai mellett a tánc hatására termelődő endorfin (boldogsághormon) is segíti a női test-lélek-szellem harmóniájának kialakulását. A hasizmok, belső női izmok edzettsége és tudatos használata, a nőiességet elfogadó öntudat megerősödése, a testi energiák könnyebb aktiválása nemcsak a vajúdás és szülés közben lesznek hasznosak, hanem a szülés utáni időszak gyorsabb regenerálódásában is.

A Spinning Babies® Várandóskurzus egy olyan alkalom, mely során a hatékony gyakorlatok a saját fiziológiai egyensúlya felé segítik az anyát, ezáltal legtöbb esetben enyhítik vagy megszüntetik a várandósság alatti kellemetlen tüneteket: lábvizesedés, isiász, alhasi húzódó érzetek, szeméremcsonti nyilallások, derékfájdalom, stb.. A gyakorlatok otthon heti 1-3 alkalommal kb. negyed óra alatt elvégezhetőek. A mindennapi rutinokhoz praktikus tippeket kapnak a résztvevők. Emellett a szülés fázisaihoz, és a baba pozícionálásához is különféle alternatívákat sajátíthatnak el, hogy a haladáshoz illeszkedve azt a medencerészt nyissa a gyakorlat, ami a leginkább megkönnyíti a baba útját. A női medence egy rugalmas, tökéletesen tervezett anatómiai forma, mely testhelyzettől és lágyszöveti tónusosságtól függően nagymértékben nyílni képes a gyermek kifelé forgása előtt.

Szülési pozíciók és szülőszoba felszereltsége

Szülőszobáink berendezése nem azért alakult így, mert a divatot követjük. A kórházi szülések során kialakult felhúzott térddel háton fekvő („kőmetsző”) helyzet inkább az orvos dolgát könnyíti meg, mint a magzatét és az anyáét. Bizonyos speciális esetekben, amikor az orvosnak muszáj centiről centire követni a baba útját, ma is van létjogosultsága. Fontos, hogy ne tervezz. A kádat, labdát, kötelet, bordásfalat tekintsd inkább valami olyasminek, ami elindíthatja a fantáziádat, ami segít, hogy éppen abban a pillanatban rátalálj a számodra legjobb pozícióra. Általában az a legjobb, amit magadtól választasz.

Kórházi szülőszoba felszereltsége és pozíciók

• Franciaágy: A vajúdás nyugodtabb időszakaiban sok anya tud két méhösszehúzódás között néhány percet aludni. Akkor is jól szolgál, ha szeretnél a térdedre ereszkedve az ágy matracára hajolni, a hasadat lógatva, csípődet ringatva, a homlokodat egy párnára támasztva. Ebben a testhelyzetben jól tudják segítőid a derekadat masszírozni, ha így szülnél, a gátvédelmet is könnyű lesz kivitelezni.
• Tatamira: Itt négykéztérden vajúdhatsz, guggolhatsz, vagy bármilyen testhelyzetben készülhetsz a pici érkezésére.
• Nagy labda: Lágyan rugózik, ha ráülsz, jól eshet a combodat tehermentesíteni. Ebben a pozícióban a legtágabb a medencéd, a baba könnyebben jut előre. Apa vagy a dúlád a hátad mögé ülhet egy székre, így megtámasztja a labdát, te pedig hátradőlhetsz a karjaiba.
• Bordásfal vagy kötél: Lehetővé teszi, hogy az anya bármilyen magasságban belekapaszkodhas-son, és kontrakció alatt rövid ideig a karjaira helyezze át a testsúlyt. A baba születéséhez optimális az álló vagy guggoló pozíció, mert így a legszabadabb a vérkeringés és a medence tágassága is optimális. Ám, az igazat megvallva hosszan vajúdni álló helyzetben fárasztó. Bátran változtass!
• Vízben szülés: A vízben szülést sok legenda veszi körül, van, aki a lehető legjobbnak tartja, mások szerint hátborzongató még rágondolni is, hogy a baba az anya testével egy kádba érkezzen. A vízben szülés egy a sok jó lehetőség közül, egészséges várandósság után nincs veszélye. A kényelmes, meleg vízben a legtöbb anya kellemesen ellazul, itt könnyen átesik az aktuális holtponton. Ha nincs kedve kimászni a víz biztonságos, meleg öleléséből, itt is világra hozhatja kisbabáját.
• Patkó alakú szülősámli: Az egyik legősibb „bútordarab” a szakmában. Nem véletlen, hiszen az anya combjait kiválóan megtámasztja, lehetővé teszi a kitoláshoz optimális függőleges testhelyzetet.

Az intézeten kívüli szülés kérdése

A XIX. században még természetes volt, ha egy anya orvosi segítség nélkül hozta világra a gyermekét. Komplikációk azonban bármikor felléphetnek, melyek következményeként a gyermek akár halva is születhet, vagy maradandó károsodást szenvedhet. Éppen ezért napjainkban már teljesen természetes, hogy a szülő nő mellett van egy orvos, illetve egy egész csapat, aki figyelemmel kíséri a szülés folyamatát, s szükséghelyzetben azonnali, esetleges életmentő beavatkozásra is készen áll. Így a nők többsége - úgy tűnik - helytelenül beletartozónak érzi magát a beteg fogalmába. Évszázadokkal ezelőtt a nők önállóan hozták világra gyermeküket, s maga a szülés nem számított akkora eseménynek, mint manapság. Azonban éppen emiatt magasabb is volt a halálozások száma, mind a gyermekeknél, mind az anyáknál.

Világszerte sok, különféle szabályozás létezik a szülést illetően. Sok állam elismeri az otthonszülés előnyét, s megadja a szülő nő számára a választás lehetőségét bizonyos keretek között, a szülés módját, helyét illetően, azonban vannak olyan államok is, melyek egyenesen elutasítják ezt a lehetőséget. Szembetűnő a különbség az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia szülészeti és nőgyógyászati szakkollégiumának álláspontja között, ugyanis míg a britek szemlélete szerint az otthonszüléssel nő annak az esélye, hogy az anya elégedetten és biztonságban hozza világra gyermekét, az amerikai szülészeti és nőgyógyászati szakkollégium maximálisan elutasítja az otthonszülést. Véleményüket arra alapozzák, hogy az otthonszülés veszélyezteti mind az anyát, mind a magzatot. A szomszéd országban a bábáknak több lehetőség is rendelkezésükre áll működésüket illetően: dolgozhatnak kórházakban, magánpraxisban, de akár szülőotthonokban, születésházakban és bábaházakban is. Ahogy távolodunk észak-nyugat felé, egyre liberálisabb az otthonszülés szabályozása, és egyre inkább elismerik a saját, megszokott környezet jótékony hatását. A németországi szabályozás szerint bábának minden szülésnél jelen kell lenni, az orvosoknak kötelességük minden szüléshez bábát hívni. Itt a szülő nő dönti el, hogy orvost vagy bábát választ, és döntésüket a legtöbb egészségbiztosító támogatja. Franciaországban a bábák 15 százaléka független bába, tehát kórházon kívül is praktizálnak. Finnországban magyarországi viszonylatban elképzelhetetlen mértékben értékelik a szülésznőket, kutatási eredményeiket is rendszeresen publikálják. Ők maguk az elsődleges szülészeti ellátók, a szülők ugyanis motiváltak arra, hogy tőlük vegyék igénybe az ellátást. A svájci szabályozás lehet azonban Európa „etalonja”, ott ugyanis a bábadiploma önálló szüléslevezetésre jogosít, s a szülés levezetésére minden orvos, tehát nemcsak a szülész-nőgyógyász szakorvos jogosult, ezzel pedig meg is oldották az orvoshiány problémáját. Fontos különbség még Svájc és Magyarország között - s akadályozó tényező a hasonló hazai szabályozás kialakításánál - a kórházak egyszerű elérhetősége, az infrastruktúra fejlettsége, továbbá a kórházi dolgozók kedvessége, jóindulata, rendkívüli segítőkészsége, miközben Magyarországon, ha egy otthonszülő nő komplikáció miatt kórházba kerül, adott esetben diszkriminatív bánásmódnak lehet kitéve. Sokszor ezért nem mernek a magyar nők az otthonszülés mellett dönteni.

Magyarországi szabályozás és kihívások

A magyarországi Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (SzNSzK) álláspontja majdnem tökéletesen egyezik az amerikaival, holott láthatjuk, hogy az otthonszülésnek van létjogosultsága: több nyugati országban is működőképes. Okkal feltételezhetjük, hogy a szülész-nőgyógyász szakorvosok a terület kizárólagos szakértői, azonban a magyar szülész-nőgyógyászok többsége nem vezetett le intézeten kívül szülést - ellentétben a bábákkal, így otthoni körülmények között nem rendelkeznek tapasztalattal. Ez legfőképp a képzés kialakításán múlik: ha az orvosképzésben is lehetőséget adnának ennek elsajátítására, az új generáció orvosai már nem feltétlen utasítanák el az otthonszülést, s ők is aktív résztvevői lennének a folyamatnak. Itthon az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 22.) Korm. rendelet rendelkezik. Természetesen az államnak gondoskodnia kell bizonyos feltételek megteremtéséről az életvédelmi kötelezettség keretén belül, s az elképzelés, miszerint szabályozni kell az adott kérdést, alapvetően jó. A kormányrendeleti szabályozási forma azonban álláspontom szerint nem megfelelő, tekintve, hogy alapjog korlátozásáról van szó, s az Alaptörvény I. cikk (3) úgy fogalmaz: „Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”. Alapjogot tehát nem lehet kormányrendeleti szinten korlátozni, annak ellenére sem, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Ternovszky kontra Magyarország-ügy kapcsán úgy rendelkezett: hazánk megsértette ezen alapjogot azáltal, hogy nem szabályozta az otthonszülés kérdését, s kormánya „rendeletben köteles meghatározni az intézeten kívüli szülésre vonatkozó szakmai szabályokat és feltételeket”. (Az ügyet Ternovszky Anna a magánélethez való jog megsértése miatt vitte a bíróság elé, mivel az otthonszülés kérdése szabályozatlan volt, a szülést otthon kísérő szakembereknek pedig szankcióktól kellett tartaniuk, ezért akadályokba ütközött, mikor úgy döntött, gyermekét otthon akarja világra hozni.) Az EJEB által támasztott követelménynek eleget tettek ugyan, de a hazai legmagasabb szintű rendelkezéseket figyelmen kívül hagyták. Ezzel azonban nem érik el a kívánt célt: inkább csak a korlátozás szándéka érződik át a rendelkezésen, ami egy demokráciában nem szerencsés. A hatályos szabályozás egyfelől nem veszi figyelembe egy „átlagember” lehetőségeit, másfelől túlságosan „általánosít”. Vajon jogosult ilyen korlátozásra az állam? Vagy az anya önrendelkezési joga élvez elsőbbséget? Valamilyen szinten figyelembe kell venni az állampolgárok egyediségét egy ilyen kényes területen. Nem lehet kizárni például, hogy egy nő otthon szüljön azért, mert betöltötte 40. életévét. Mivel nem minden 40. életévét betöltött nő rendelkezik azonos fizikai (és lelki) állapottal, a megoldás az lehetne, ha az orvos mérné fel esetenként külön, hogy a páciens alkalmas-e az otthonszülésre. Az 1949. évi XX. törvény, egykori Alkotmányunk is védelem alá helyezte az élethez és emberi méltósághoz való jogot, s hatályos Alaptörvényünk II. cikke is ekképpen rendelkezik: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Ez nem jelenti azt, hogy ennek értelmében az anya a születendő gyermekét bármilyen veszélynek kiteheti, hiszen az élethez és emberi méltósághoz való jog az alapjogi hierarchia csúcsán áll, úgynevezett anyajog, más jogok forrása az alkotmánybírósági gyakorlat [23/1990. (X. 31.) ABH] fényében. Oszthatatlan, abszolút, korlátozhatatlan alapjog, a belőle származó jogok azonban a 23/1990. (X. 31.) ABH alapján korlátozhatók a szükségesség és arányosság követelményeinek megfelelően. Az önrendelkezéshez való jog is - mint több más alapjog - az élethez és emberi méltósághoz való jogból vezethető le. Térjünk vissza arra a kérdésre, hogy jogosult-e az állam ilyen fokú korlátozásra. A modernebb alkotmányjogi felfogás értelmében az államnak aktívan biztosítania kell az alapvető jogok védelmét. Ennek pedig akkor tud maximálisan eleget tenni, ha a szülés kórházban zajlik. Nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy ez a kötelezettség nem abszolút (szemben az élethez és emberi méltósághoz való joggal), „ezért korlátozhatja az anya önrendelkezési joga vagy egészséghez való joga a magzati élet védelmére irányuló kötelezettséget”. A választási lehetőségek kapcsán itt is jelen kell, hogy legyen a pluralizmus mint a demokrácia alapértéke: a szülész-nőgyógyász szakmának és az államnak is el kell fogadnia, hogy többféle értékrend létezik. Az államnak semlegesnek kell maradnia, s nem foglalhat állást egyik szülési mód mellett sem, hiszen ez ellentétes a demokrácia alapelveivel. A magyar állam a kórházi szülés támogatásával több jogot is megsért: korlátozza az anyák önrendelkezési jogát, sértheti az emberi méltósághoz való jogot és beleszól a magánszférába is. A hatályos szabályozás akkor tudott volna egyenlő esélyeket teremteni, ha az intézeten kívüli szülés is bekerült volna az egészségügyi alapellátás keretei közé. Ez a mozzanat önmagában alighanem legalább azonos jelentőséggel bírt volna az ügy kapcsán, mint az apró részletekig menő szabályok megalkotása. A hatályos szabályozás diszkriminativitása továbbá abban is rejlik, hogy nemzetközi egyezményeket és az Alaptörvény XV. cikkét is sérti, mely kimondja: „Magyarországon mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.” Sérti továbbá az egészségügyi törvény (Eütv.) 20. paragrafusát is, mely szerint: „Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza (…)” figyelembe véve bizonyos korlátozásokat. A rendelet ezáltal „különbséget tesz ember és ember között, akik ennek következtében nem egyenlők többé”. Az Eütv. Figyelemre méltó, hogy a törvény egészségügyi ellátásként fogalmaz, nem orvosi ellátásként, ebbe pedig a bábák nyújtotta segítség is beletartozik. Ebből következően nem állíthatjuk, hogy az otthonszülést választó nő felelőtlen, s egyértelműen veszélyezteti a gyermek életét. Láthatjuk tehát, hogy Magyarországon is szükséges a választás szabadságának biztosítása, s ennek eszközeként az otthonszülés reális feltételeinek megteremtése, mely azonban nem kis feladat.

tags: #szules #kozben #kiserok #kovetelmenyek