Milyen indokokkal írható ki táppénz Magyarországon?

Minden keresőtevékenységet végző személy életében adódhatnak olyan helyzetek, amikor betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját. Az egészségbiztosítás rendszere lehetővé teszi, hogy az így kieső jövedelem bizonyos része pénzbeli ellátással pótolva legyen. A táppénz az egyik leggyakrabban igénybe vett támogatási forma Magyarországon, mégis sokan nincsenek teljesen tisztában a feltételekkel, összegekkel és azzal, hogyan is működik pontosan ez a rendszer. Az alábbi cikkünkben a táppénz legfontosabb szabályait ismertetjük, hogy Ön is tisztában legyen az igénylés feltételeivel.

Táppénz és betegszabadság: Mi a különbség?

Bár a közbeszédben sokszor keveredik a betegszabadság és a táppénz, mégis fontos különbséget tenni a két kifejezés között. A betegszabadság és a táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított ellátás. Általánosságban elmondható, hogy ilyen helyzetekben csökken a bevételünk, a kiadásaink pedig megnőnek, ezért ilyen helyzetekre érdemes előre felkészülni. Jó megoldás lehet egy olyan biztosítás, amely pont tartós betegség vagy munkanélküliség esetén nyújt szolgáltatást.

Betegszabadság

Elsőként fontos tisztázni, hogy abban az esetben, ha például elkapjuk az influenzát, és emiatt nem tudjuk munkákat elvégezni, keresőképtelenségünk tartamára a munkáltató naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Fontos megjegyezni, hogy nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. A betegszabadság idején jövedelmünk kevesebb lesz (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján kiszámított távolléti díj 70%-a jár). A keresőképtelenséget orvosnak kell elbírálnia, és igazolást kell kiállítania annak érdekében, hogy a betegszabadságot igénybe tudjuk venni.

A betegszabadságot a munkáltató fizeti, maximum 15 napig tarthat és nem minden esetben jár keresőképtelenség esetén. Fontos, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles. Ha a munkavállaló év közben került a céghez, akkor ennek időarányos része jár. Igénybevételére azokban az esetekben van lehetőség, amikor az orvos keresőképtelennek nyilvánít valakit a táppénz 3-as, 4-es vagy 8-as kódjával. A munka törvénykönyve alapján nem jogosult betegszabadságra az, aki társas vagy egyéni vállalkozó, a bedolgozók, illetve azok, akik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak. Fizetetlen betegszabadság nincs.

Táppénz

A táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított általános pénzbeli ellátás, előfeltétele a biztosítottság, mértéke függ a biztosítottság idejétől és folyamatosságától, de legfőképpen a biztosítottságot eredményező munkáért kapott bruttó bértől. Táppénz az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett munkavállalóknak jár. Táppénzre akkor kerülsz át, ha a betegszabadság letelik, de továbbra is keresőképtelen vagy.

Keresőképtelenség és jogosultság a táppénzre

A keresőképtelenséget orvosnak kell elbírálnia, és igazolást kell kiállítania. Keresőképtelennek legtöbbször abban az esetben, de nem kizárólag akkor minősül valaki, ha saját vagy 12 éven aluli gyermekének a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. Az így kieső jövedelmet hivatott az egészségbiztosítás pénzbeli ellátással pótolni.

A táppénz feltételei

A táppénzre való jogosultság legfontosabb feltétele, hogy biztosítási jogviszonyunk fennálljon, tehát biztosítottak legyünk, amikor keresőképtelenné válunk. Biztosított többek között az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban áll, aki tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, aki álláskeresési támogatásban részesülő személy. További feltétel, hogy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére legyen kötelezett, ugyanis ez jogosítja Önt táppénzre.

A táppénzre való jogosultsághoz a következő három feltételnek kell teljesülnie:

• Kötelezettség egészségbiztosítási járulék fizetésére
• Biztosítási jogviszony megléte
• Orvosi igazolás

Előfordulhat azonban, hogy valaki akkor sem jogosult táppénzre, ha a fenti feltételeknek megfelel, például ha nem áll fenn keresetveszteség. Aki megkapja a fizetésének egy részét, de nem a teljes összeget, az is csak az elmaradó keresete után kapja a táppénzt. Nem jár táppénz a fizetés nélküli szabadság esetén, annak az idejére, ha valakit letartóztatnak, illetve szabadságvesztés idejére sem. Általában nem jár táppénz abban az esetben, ha valakinek más jogcímen jár egyéb támogatás, ilyen többek között a gyermekgondozást segítő ellátás és saját jogú nyugdíj folyósításának az időtartama, illetve a különböző korhatár előtti járadékok.

Táppénz kódok és a keresőképtelenség okai

A keresőképtelenné válásnak okai alapján 9 eshetőséget különböztet meg a hatályos jogszabály. Az alábbi táblázatból látható, hogy melyik milyen eseményre alkalmazható, illetve leolvasható róla, hogy jár-e betegszabadság az elején. Az utolsó oszlopban pedig az látható, hogy a napi átlagbér hány százaléka illeti meg a munkavállalót a kód alapján, ez csak az 1-es kódú üzemi baleset esetén 100 százalék. A többinél a biztosítottként töltött időtől és a kórházi ápolásra szorulástól függ, hogy 50 vagy 60 százalék.

Táppénz kód 1: Üzemi baleset

Az 1-es kódú táppénz az üzemi balesetre vonatkozik. Betegszabadság nem jár hozzá, de az összes többi típusú táppénzzel ellentétben itt a táppénz 100 százaléka illeti meg a jogosultat.

Táppénz kód 2: Foglalkozási megbetegedés

Foglalkoztatási megbetegedés esetén a 2-es kódot írja az orvos a táppénzes papírra. A jogosultnak akkor ítélhető meg, ha foglalkozás gyakorlása közben betegedett meg. Betegszabadság nincs, az első naptól táppénz jár.

Táppénz kód 3: Közúti baleset

Közúti baleset esetén a biztosítottat baleseti táppénz illeti meg, illetve van betegszabadság is.

Táppénz kód 4: Egyéb baleset

A 4-es kódú táppénz egyéb baleset következtében jár, baleseti táppénz lévén jár előtte a betegszabadság.

Táppénz kód 5: Gyermekápolási táppénz

Nem saját jogon, hanem 12 évnél fiatalabb beteg gyerek ápolására, vagy egy évnél fiatalabb kisgyerek szoptatására alkalmazható az 5-ös kódú táppénz. Az első naptól táppénz jár, betegszabadság nincs. A gyermekápolási táppénz a következő keresőképtelenségi esetekben jár:

• Ha az anya egy évesnél fiatalabb, kórház ápolásra szoruló gyerekét szoptatja.
• Ha a szülő 12 évesnél fiatalabb, vele egy háztartásban élő beteg gyerekét otthon ápolja.
• Ha a szülő 12 évesnél fiatalabb, vele egy háztartásban élő beteg gyereke mellett van, annak kórházi kezelésének időtartamára.

A gyermekápolási táppénz folyósításának az időtartama elsődlegesen a gyerek életkorától és attól függ, hogy egyedülállóként neveli-e a szülő:

• 1 éves korig: a gyerek egy éves koráig szoptatására vagy ápolására időkorlát nélkül jár a táppénz.
• 1 és 3 éves kor között: évente és gyermekenként 84 nap táppénz jár.
• 3 és 6 éves kor között: évente és gyermekenként 42 nap, egyedülállóknak ennek a duplája, azaz 84 nap táppénz jár.
• 6 és 12 éves kora között: évente és gyermekenként 14 nap, egyedülállóknak 28 nap gyermekápolási táppénz jár.

Táppénz kód 6: Terhesség miatti keresőképtelenség

Akkor vehető igénybe, ha terhesség miatt nem tudja valaki ellátni a munkáját, emellett a szülés előtt 28 nappal keresőképtelenné nyilvánítható a munkavállaló a táppénz 6-os kódjával.

Táppénz kód 7: Karantén, hatósági elkülönítés

A táppénz 7-es kódja arra vonatkozik, ha valaki a munkáját karantén miatt nem tudja ellátni és emiatt keresőképtelenné válik. Betegszabadság nem, táppénz viszont az első naptól jár. A koronavírusra nincsen különleges szabály, karanténból eredő keresőképtelenség miatt a táppénz 7-es kódja érvényesül. Koronavírussal való megbetegedésre sincsen külön táppénz-szabály, a 8-as kódú „egyéb betegség” kategóriába tartozik.

Táppénz kód 8: Egyéb betegség

Egyéb betegség esetén a 8-as kód kerül a táppénzes papírra. Van betegszabadság (max. 15 nap), utána táppénz.

Táppénz kód 9: Veszélyeztetett terhesség

Ha a keresőképtelenség veszélyeztetett terhesség miatt következik be. Betegszabadság ebben az esetben nincs, az első naptól kezdve táppénz jár.

A táppénz időtartama

Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban 1 évig járhat. A pontos időtartama több tényezőtől függ (például a biztosított saját vagy gyermeke betegsége miatt keresőképtelen, részesült-e korábban táppénzben).

A táppénz naptári napokra jár, tehát munkaszüneti napra, szabadnapra és pihenőnapra (azaz hétvégére) is. Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már részesült táppénzben, ennek időtartama az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamát csökkenti, azaz egy éven belül nem indítható újra a maximális ellátási időszak. Nem számít ugyanakkor előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, beteg gyermek ápolása, közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben.

Aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időtartamra kaphat. A társadalombiztosítási jogviszony időtartamára tekintet nélkül az alapszabályoknak megfelelő teljes időtartamig jár a táppénz annak, aki tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított volt.

A táppénz összege

A táppénz összegének kiszámítására részletes szabályok vonatkoznak, függ a biztosítási jogviszony folyamatosságától, időtartamától, valamint az adott időszakban figyelembe vehető jövedelemtől. Meg kell állapítani a táppénz alapját, és annak bizonyos százaléka (50% vagy 60%) lesz a táppénz összege.

Miből számítják a táppénz összegét?

A táppénzt alapesetben a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják:

• a táppénz megállapításánál figyelembe vehető maximális időszak, ún. irányadó időszak, amelyen belül a - járulékalapot képező - jövedelem, illetve a jövedelemmel ellátott napok száma vehető figyelembe, az ún. számítási időszak;
• a táppénz alapját képező jövedelem összege;
• az első két pont (a számítási időszak és a jövedelem) alapján számított naptári napi jövedelem;
• a táppénz %-os mértéke;
• az egy napra járó táppénz maximalizált összege.

Az ellátás összegének megállapításakor minden esetben csak a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításhoz bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a biztosított táppénz-jogosultsága a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennállna egy a megszűnt biztosítása, valamint egy újabb biztosítása alapján is (például két munkahely), táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult.

A táppénz mértéke

A táppénz összege napidíjban mérhető, az a keresőképtelenség táppénzes szakaszának minden naptári napjára jár. Az összeg után még adózni kell, 15%-os SZJA (személyi jövedelem adó) jön le belőle. Adózás után, azaz nettóban a táppénz naptári napi maximuma 18 292 forint (2026-os adatok alapján). Ha a fizetésünk alapján nem érjük el a maximális napi összeget, a táppénz összege általában a bruttó fizetésünk 50 vagy 60 százaléka.

• Legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának a 60%-a.
• 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának az 50%-a.
• Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénzalap 50%-a lesz, a biztosítási időtől függetlenül, legfeljebb azonban a maximális napi összeg mértékéig.

Az egy napra járó táppénz összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad részét. A pontos maximális összeg a minimálbér emelésével évente változik. 2026-ban a táppénz napi maximális összege napi bruttó 21 520 Ft. Ha havi bruttó 400 000 forintot keresel, és otthon gyógyulsz, akkor a napi táppénzed: (400 000 / 30) x 0,6 = 8 000 forint.

Speciális esetek a táppénz összegének megállapításánál

• Ha a biztosított a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya az igénylőnek. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, és a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.
• Ha a biztosított a megelőző naptári évben, sem a közvetlenül megelőző időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.
• Ha a biztosítottnak azért nem volt a megelőző évben és a közvetlenül megelőző időszak szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az az előző bekezdés alapján megállapított összegnél kedvezőbb (azaz a minimálbér alapulvételénél kedvezőbb).
• A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és a korábbi táppénzét a megelőző évben, vagy a 180 naptári napi jövedelme alapján állapították meg.

A táppénz igénylése és folyósítása

A táppénzt kérelmezni kell. Ha megbetegszel, és nem tudsz dolgozni, elsőként orvosi igazolást kell kérned a keresőképtelenségedről a kezelőorvosodtól. Az igazolást el kell juttatnod a munkáltatódnak, aki továbbítja azt a társadalombiztosítási kifizetőhely felé. Ha van foglalkoztató, akkor hozzá kell benyújtani az igényt. Ha nincs, például az egyéni vállalkozók vagy az őstermelők esetében, akkor a kérvényt a székhelyhez tartozó megyeszékhelyen lévő járási vagy Budapest esetén a kerületi hivatalhoz kell beadni.

A munkáltató a táppénz iránti igény, valamint az igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni, és a hozzá benyújtott kérelmet 5 napon belül továbbítania kell a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak. Ha a foglalkoztató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, akkor az igényt a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

Határidők és visszamenőleges igénylés

Célszerű a jogosultság során azonnal megtenni, de 6 hónapra visszamenőleg is érvényesíthető. Visszamenőleges hatállyal is megállapítható, saját orvosa legfeljebb 5 napig, különleges esetekben és orvosi dokumentációval a kormányhivatal szakértő főorvosa 30, míg az orvosszakértői szerv által akár 180 napig is. Ha hiánytalanul adtuk be a táppénz iránti igényünket, akkor azt az eljáró kormányhivatalba vagy kifizetőhelyre érkezéstől számított 8 napon belül elbírálják. Ha az igény nem bírálható el, például azért, mert szükség van hiánypótlásra, akkor ez a határidő 60 nap. Ha minden dokumentum rendben van, a táppénzt rendszerint 30 napon belül átutalják a számládra.

A folyósítás megszüntetése

Szem előtt kell tartani, hogy az elrendelt orvosi vizsgálaton meg kell jelenni, valamint a keresőképesség elbírálását ellenőrizhetik. Amennyiben az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelenik meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járul hozzá, a táppénz folyósítását meg fogják szüntetni. Fontos, hogy az orvos utasítását betartsa, hiszen ha nem tartja be, illetve gyógyulását tudatosan késlelteti, úgyszintén megszüntetésre kerül a folyósítás.

Méltányossági alapon igénybe vehető táppénzellátás

A megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor engedélyezheti a táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, de körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják. A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a méltányossági kérelem elbírálása során határozza meg. Az egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz a táppénzmaximum összegét.

tags: #milyen #indokkal #irhato #tp