Dr. Kovács Lajos szülész-nőgyógyász: szakértelem és diagnosztikai lehetőségek Zalaegerszegen

A nőgyógyászat a női nemi szervek betegségeivel és azok kezelésével foglalkozik. Magánklinikánkon Dr. Kovács Lajos szülész-nőgyógyász és FMF akkreditácóval (felsőfokú ultrahangos képesítés) rendelkező főorvos végzi az ultrahang vizsgálatokat. Szép karriert futott be dr. Kovács Lajos főorvos. Dr. Kovács Lajos itt, Marosvásárhelyen végezte középiskolai tanulmányait, majd 1984-ben „summa cum laude” minősítéssel vehette át általános orvosdoktori diplomáját. Szakmai pályája 1984 és 1987 között a Beszterce Megyei Kórház Sebészeti, majd Szülészeti Osztályán kezdődött. Később a Ludas Városi Kórház Szülészeti Osztályán volt gyakornok Romániában. Életre szóló döntést hoztak a feleségével, hiszen a rendszerváltozás idején áttelepültek Magyarországra. A sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház gyakornoki állást kínált a Szülészeti Osztályon, ezt fogadta el. Hűséges a kezdetekhez, mert azóta is itt dolgozik. 1989 azért is fontos dátum a családja életében, mert ekkor született első gyermekük, Zsolt, majd 1993-ban jött Réka. Igen zsúfolt az élete a főorvos úrnak. 14 éve az osztályos orvosi tevékenysége mellett rendszeresen dolgozik a járóbeteg-szakrendelésen, a centrális terhesgondozóban, a szülészeti ultrahang-laboratóriumban. Szakmai tudását előbb adjunktusi, majd 2003-ban főorvosi kinevezéssel ismerték el. Szinte természetes, hogy felvételét kérte a Magyar Nőorvos Társaságba, és a Magyar Szülészeti és Nőgyó-gyászati Ultrahang Társaságba. Az pedig számára egyértelmű, hogy a Magyar Orvosi Kamara tagjai sorába tartozzon. Az orvos igazgató elmondása szerint nemcsak a fiatalabb kollégák, hanem az idősebb korosztály tagjai is rendszeresen képezik magukat. Eljár a tudományos konferenciákra, általában angol nyelvű szakfolyóiratokat böngész a magyar mellett, hogy a kor színvonalán gyógyító hazai és külföldi kollégák módszereit, gyógyító eljárásaikat megismerjek.

Down-kór szűrés Dr. Kovács Lajosnál

A Down-kór szűrés célja, hogy a lehető legpontosabban becsüljük a Down-kór és egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek előfordulásának kockázatát az adott várandósnál. Eredménye irányadó lehet a további vizsgálatok elvégzésének szükségességére. A 23 pár, azaz 46 kromoszóma minden sejtünkben megtalálható. Azonban előfordulhat, hogy fogantatáskor az embrió sejtjei valamelyik kromoszómából kevesebbet (monoszómia), vagy többet (triszómia) tartalmaznak. Döntő többségében az embrió ilyen esetben korán elhal, ellenben arra is van példa, hogy később vagy egyáltalán nem következik be. Testi kromoszómák közül a 13-as, a 18-as illetve a 21-es kromoszómahibák szűrésére fejlesztettek ki nagy hatékonyságú teszteket. Down-kór (21-es triszómia): A leggyakrabban előforduló kromoszóma rendellenesség, mely a magzat 21. kromoszóma többletére vezethető vissza, jellegzetes küllemmel járó értelmi fogyatékosságot okoz.

A szűrővizsgálat az anyai vérből és ultrahang-vizsgálat által nyert információk alapján kockázatmentesen - kiindulva az anyai életkorból - határozza meg a rendellenesség előfordulásának kockázatát. Az anyai vérben szabadon keringő magzati eredetű DNS molekuláris genetikai vizsgálatának fejlődésével lehetővé vált, hogy a számbeli és szerkezeti kromoszóma eltéréseken túl a génekben előforduló hibák, illetve mutációk is kimutathatóak. A családot tervező, valamint a gyermeket váró párok igénye a magzati diagnosztikától, hogy képes legyen a lehető legtöbb, esetlegesen előforduló fejlődési rendellenesség azonosítására a magzatban. A magzat genetikai jellemzőivel megegyező méhlepényből az elhasználódott sejtek DNS darabjai az anyai vérbe jutnak.

A vizsgálat elvégzésének módja

A várandósság első trimeszterében végezhető a vizsgálat, a 11-13. hét + 6. nap terhességi hét között (optimálisan a 12. héten), amikor a magzat ülőmagassága (CRL) a 45 és 80 mm között van. Ezen időszakban végzett átfogó, alapos és megfelelően akkreditált szakember által végzett ultrahangvizsgálat nagy jelentőségű a fejlődési rendellenességek szűrésében. A Kombinált-teszt elvégzéséhez az ultrahanggal mért magzati tarkóredő vastagsága és az anyai vérben vizsgálható, úgynevezett terhességgel összefüggő plazmafehérje (PAPP-A), valamint a human chorionic gonadotrophin béta egysége (ß-hCG) kerül számbevételre.

Dr. Kovács Lajos főorvos által végzett vizsgálat során (kiterjesztett kombinált szűrés) a magzathossz és a nyaki redő vizsgálatán kívül, a magzati anatómiát, az orrcsont meglétét, DV áramlás (ductus venosus flow), és tricuspidalis regurgitatio is megmérésre kerül.

Szűrőtesztek a várandósság alatt:

• Kombinált-teszt: A várandósság 11. (11. hét 0 nap illetve CRL 45 mm) és 14. hét (13. hét 6 nap illetve CRL 84 mm) közötti terhességi korban végezhető. Előnye, hogy a várandósság korai szakaszában ad eredményt. Találati biztonság: 95%
• Quartett-teszt: Akik lemaradtak volna a Kombinált tesztről, azoknak ajánlott a Quartett teszt elvégzése. A 15-20. hét közötti terhességi korban végezhető. Találati biztonság: 75%
• Szekvenciális/kontingens szűrés: Abban az esetben ajánlunk ennek a tesztnek az elvégzését, ha a Kombinált teszt eredménye nem megnyugtató. Az eredmény kibővíthető Quartett-teszttel, mellyel növelhetjük a vizsgálat megbízhatóságát. Időpontja ajánlottan a 15. vagy a 16. hét, de a várandósság 20. hetéig elvégezhető. Találati biztonság: 97%
• Integrált-teszt: Első fázisa ajánlottan a terhesség 12. hete, de a 11. és 14. hét között bármikor végezhető (CRL 45-84 mm). Második fázis időpontja ajánlottan a 15. vagy a 16. hét, de a terhesség 20. hetéig elvégezhető. Hátránya, hogy nem adható ki az eredmény a 16. hét előtt, alkalmazása ennek köszönhetően visszaszorult. Találati biztonság: 97%

A Kombinált-teszt az egyik leghatékonyabb módszere a Down-kórral sújtott terhességek kiszűrésének. Az első trimeszteri ultrahangvizsgálattal, valamint az anyai vérben mérhető jelzők számbavételével átlagosan 85%-os találati aránnyal szűri ki a rendellenességgel sújtott terhességeket. „Kiterjesztett” vizsgálati formájában a Kombinált-teszt további, ultrahanggal mérhető jelzők (orrcsont, ductus venosus áramlás mérése) számbavételével a szűrővizsgálat találati szintje 90% fölé növelhető, és az Edwards-kórral sújtott terhességeket is jó hatékonysággal szűri ki.

Egyéb nőgyógyászati vizsgálatok és diagnosztikai lehetőségek

A várandósság csodálatos időszak, amely tele van izgalommal és várakozással. Ugyanakkor minden kismama számára fontos a magzat egészségi állapotának minél pontosabb megismerése. A terhességi toxémia (másik nevén preeclampsia) a terhesség második felében előforduló szövődmény, mely fehérjevizelés és magas vérnyomás jelentkezése alapján ismerhető fel. Az Integrity Magánkórházban elérhető az egyik legmodernebb nem invazív prenatális teszt. Meddőség, habituális vetélés, valamint ivari kromoszóma aneuploidia gyanú esetén történő kromoszóma vizsgálat is kérhető. A kromoszóma vizsgálatot lehet kérni gyermeknél is, ha felmerülne a kromoszóma hiba gyanúja.

Genetikai betegségek szűrése

• Cisztás fibrózis: Az egyik leggyakoribb, súlyos, a szülőktől autoszomális recesszív módon öröklődő, elsősorban a tüdőt és bélrendszert érintő genetikai betegség. Európában minden 25. ember hordoz valamilyen típusú cisztás fibrózis génmutációt. Amennyiben mindkét szülő hordozza a génhibát, akkor 25% az esélye annak, hogy gyermekükben kialakul a betegség.
• Spinális izomatrófia (SMA): A szülőktől autoszomális recesszív módon öröklődő gerincvelői eredetű izomsorvadás, a leggyakoribb gyermekkori ideg-izombetegség. Minden 35. ember hordozza rejtetten a hibás gént, tünetmentesen.

Nőgyógyászati fertőzések és szűrésük

Részletes kórelőzmény (anamnézis) felvétele, ami kiterjed a tünetek, korábbi betegségek, valamint a családi betegségek kikérdezésére. Fizikális vizsgálat során a nőgyógyász feltárja (ún. kacsával) a hüvelyt, mely során láthatóvá válik a méhszáj, majd kenetvétel történik a méhszájról és a méhnyakból. A genitális váladékból a kórokozó baktérium(ok) kimutatása és azonosítása mikroszkóposan is történik.

Fontos fertőző ágensek:

• B csoportú Streptococcus (Streptococcus agalactiae): A várandós nők 5-25%-ban hordozzák a hüvelyükben. Jelentősége az újszülöttkori fertőzésekben van. Az újszülött fertőzése legtöbbször a szülés során a szülőutakban, ritkábban az anya terhessége alatt következik be. A Streptococcus agalactiae által okozott korai újszülöttkori kórképek: agyhártyagyulladás, szepszis, tüdőgyulladás majd ARDS (akut respiratoricus distress syndroma). A hüvelyi kolonizáció kimutatása a szülő nőnek a szülés közben adott antibiotikum prevenciót indikál, vagyis nem szükséges korábban, a terhesség során szisztémás antibiotikum terápia alkalmazása. Terhesség esetén van a legnagyobb jelentősége, ezért is fontos a várandós nők szűrővizsgálata B csoportú Streptococcus irányában a terhesség 35-37. hetében.
• Chlamydia trachomatis: Szexuális úton terjedő baktérium, mely által okozott megbetegedés a nők meddőségét is okozhatja. A baktérium egyes szerotípusai a szem megbetegedését is okozhatják, illetve amennyiben az anya fertőzött, az újszülött szülés során fertőződhet, melynek következménye súlyos tüdőgyulladás, illetve szemfertőződés lehet.
• Neisseria gonorrhoeae: A baktérium a külső környezeti hatásokra érzékeny, ezért a fertőzés csaknem mindig szoros testi kontaktus során jön létre. Nőknél az elsődleges behatolási kapu az endocervix, illetve az urethra. A megbetegedést mucopurulens cervicitis, fluor, dysuria jellemzi, de 20-40%-ban a nők tünetmentesek lehetnek.
• Trichomonas vaginalis: Egy parazita állati egysejtű mikroorganizmus (protozoon), mely a női (hüvely, húgycső) és a férfi urogenitális szervek (húgycső, prosztata) nyálkahártyáit fertőzheti meg, szexuális úton terjed. Nőknél a leggyakoribb kórképek: vaginitis (szürkésfehér, kellemetlen szagú, bő váladékozás), cervicitis, colpitis, urethritis, cystitis. Férfiaknál: urethritis, epididymitis, prostatitis, cystitis, infertilitás.
• Humán papillomavírus (HPV): Az emberek közel 80%-a megfertőződik valamikor élete során. Az esetek nagy részében a fertőzés magától elmúlik, ha viszont ez nem történik meg, akkor a vírus jelenléte különböző súlyosságú, jó- vagy rosszindulatú bőr- és nyálkahártya betegségek kialakulásához vezet. Míg egyes, alacsony kockázatú HPV-típusok genitális szemölcsöket okoznak, addig a magas kockázatú csoportba soroltak a méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, hímvesszőrák, végbélrák és szájüregi rákos daganatok kialakulásában játszanak fontos szerepet.

HPV és a méhnyakrák

A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A világon 550 ezer méhnyak- és egyéb rák kialakulásáért felelős, mely az összes daganatos megbetegedések 6,1%-a. Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális karcinómák több mint 90%-a összefügg a humán papillomavírussal (HPV). Közel 500 nő hal meg évente hazánkban méhnyakrák miatt, mely esetek elkerülhetőek lennének rendszeres szűréssel. Tekintettel arra, hogy a méhnyakrák kialakulása bizonyítottan összefüggésben áll a méhnyak környéki HPV-fertőzéssel, fontos, hogy a vírus időben kimutatásra kerüljön! Mivel az utóbbi évek kutatásai alapján a kenetcitológiai vizsgálatnál érzékenyebb a HPV-vizsgálaton alapuló szűrés, a legújabb európai szakmai protokollok már ezt ajánlják elsődlegesen választandó szűrőtesztként.

A HPV tünetei

A HPV nem feltétlenül okoz tüneteket, elsősorban férfiak esetében gyakori a tünetmentesség. A tüneteket a fertőzést okozó vírus típusa és a fertőzés kialakulásának helye határozza meg. A fertőzést számos esetben néhány hónap alatt legyőzi szervezetünk immunrendszere és észrevétlenül múlik el. A magas rizikójú fertőzések a hüvely, a végbélnyílás, illetve a szeméremtest nyálkahártyáját támadják meg, és megfelelő kezelés nélkül kóros sejtelváltozásokat okozhatnak.

Menstruációs zavarok és hüvelygyulladás

A nőgyógyászat a női nemi szervek betegségeivel és azok kezelésével foglalkozik. Hátterében többnyire hormonális rendellenesség áll, bár anatómiai eltérés is lehet a vérzészavar oka. Kórosnak tekintjük a menstruációt, ha a normálistól rövidebb vagy hosszabb ideig tart, rendszertelen, fájdalmas, alvadékos, a normálistól eltérő színű, illetve túl rövid vagy túl hosszú időszakok elteltével jelentkezik. A hüvelygyulladás leggyakoribb okai a baktériumok, gombák, vírusok, paraziták, kemikáliák túlzott használata, menopauza, megfelelő intim higiéné hiánya. A hüvelygomba az egyik leggyakoribb nemi fertőzések egyike.

tags: #kov #cs #lajos #n #gy #gy