A „véres a szemem” kifejezés gyakori szemészeti panasz, amit akár magukat szemészeti szempontból egészségesnek tartó személyektől is gyakran hall a szemorvos. A szem bevérzése azonban komoly betegség következménye is lehet, ha a szem belsejében, valódi belső vérzésként alakul ki. A köznyelv általában a kipirosodott, véreres szemet nevezi szembevérzésnek, ám ez orvosi értelemben nem helytálló, ugyanis nincs szó vérzésről, csupán vérbőségről, a kötőhártya hajszálereinek kitágulásáról.

A „vörös szem” és a valódi szembevérzés közötti különbség
A piros, véreres szem többféle probléma tünete lehet, és ugyan a köznyelvben gyakran a szembevérzés szinonímiájaként emlegetik, valójában két teljesen különböző jelenségről van szó. A vörös szem elnevezés tulajdonképpen azt takarja, mikor a kötőhártyán vérbőség keletkezik. A kötőhártya laza, áttetsző, erekkel átszőtt hártya, amely a szem fehérjét és a szemhéjak belsejét borítja.
Ezzel szemben a valódi szembevérzés akkor történik, ha a szemben vagy a szem felszínén található erek megsérülnek. A szembevérzést érdemes elkülöníteni a piros szem és a vörös szem fogalmától. Vöröses szem lehet a tünete például a kötőhártya-gyulladásnak, melyet vírus, baktérium, gomba, allergia vagy trauma is okozhat. A kötőhártya-gyulladás a pirosság mellett viszketést, idegentest érzést, égést és váladékozást is okozhat, a szempillák összeragadhatnak.
A látás evolúciója: egy fényérzékelő sejttől az emberi szemig
A szembevérzés típusai
- Kötőhártya alatti vérzés (suffusio): A legtöbb esetben a szem felszínét borító kötőhártya erei sérülnek meg. Ilyenkor a szemfelszín normál esetben fehér részein vörös területek jelennek meg, ugyanis a vér beszorul a kötőhártya két rétege közé. Bár ijesztőnek tűnhet, általában kevés vérről van szó, ami pár nap elteltével gond nélkül felszívódik.
- Hyphema (elülső szemcsarnok bevérzése): A hyphema során a szaruhártya és a szivárványhártya között, azaz az elülső szemcsarnokban jelenik meg vér. Az elülső szemcsarnok bevérzése elsősorban sérülés (tompa trauma) következménye. Amennyiben a vér mennyisége jelentős, az a látást megrontja, hiszen a kavargó vörösvértesteken keresztül a fény nem tud akadálytalanul áthaladni.
- Üvegtesti és retinális vérzések: A szem belső részében, az üvegtestben, a retina, illetve a sárgafolt alatt is előfordulhat vérzés. Az üvegtest érmentes, tehát az üvegtestben megjelenő vérzés mindig kívülről tör be az üvegtest területére. Leggyakrabban sérülés, illetve a retina érújdonképződése következtében alakulnak ki ilyen vérzések.
| Tünet | Kötőhártya bevérzés | Belső szembevérzés (pl. hyphema) |
|---|---|---|
| Fájdalom | Jellemzően nincs | Gyakran előfordul |
| Látás | Nem befolyásolja | Homályos, foltok a látótérben |
| Megjelenés | Éles határú, vörös folt | Zavaros szem, látható vér a csarnokban |
Miért fontos a szakorvosi vizsgálat?
A szembevérzést szemész szakorvos vizsgálja és diagnosztizálja szemvizsgálat és a kísérő tünetek figyelembe vételével. A szemvörösség szinte mindig maradandó következmények nélkül gyógyul, azonban a szem belsejét kitöltő vérzés sokkal súlyosabb, mint a kötőhártya vörössége. A glaukóma (zöld hályog) okozta vörös szemre különösen figyelni kell, mert látásvesztést eredményezhet.
Magas vérnyomás, cukorbetegség esetén tünetek és panaszok hiányában is javasolt a rendszeres szemészeti vizit, szemfenéki vizsgálattal és szemnyomás méréssel. Ha a szem felszínén fellépő vérzésnek egyértelműen azonosítható oka van, például vérzési rendellenesség vagy vérhígító gyógyszer, kérdezze meg kezelőorvosát, hogy tehet-e valamit a szembevérzés kockázatának csökkentése érdekében.
Bevérzett szem újszülötteknél
A leggyakoribb ok, amiért egy újszülött bevérzett szemmel jön a világra, maga a születés mechanizmusa. A szülőcsatornán való áthaladás során a baba testére, és különösen a fejére, hatalmas nyomás nehezedik, ami feszültséget generál a szem apró hajszálereiben. A kötőhártya alatti bevérzés az újszülötteknél semmilyen orvosi kezelést nem igényel, az esetek döntő többségében teljesen ártalmatlan jelenség, amely néhány hét alatt magától felszívódik.