A terhesség során a méhlepény (placenta) létfontosságú szerv, amely táplálékot és oxigént biztosít a fejlődő magzatnak, miközben számos hormont termel a terhesség fenntartásához és a méh felkészítéséhez a szülésre. Normális esetben a méhlepény a méh felső részén, a mellső vagy hátsó falon tapad. Azonban előfordulhat, hogy a méhlepény rendellenes helyen tapad meg, ami különböző problémákat okozhat. Az egyik ilyen rendellenesség a placenta praevia, vagyis az elölfekvő méhlepény, amikor a méhlepény részben vagy teljesen fedi a méhszájat.
Mi az a placenta praevia?
A placenta praevia egy olyan állapot, amikor a méhlepény a méh alsó részén, a belső méhszájnál vagy annak kóros közelségében tapad meg, és részben vagy teljesen fedi azt. Ez az állapot a kismamák körülbelül 0,5%-át, azaz ezerből öt várandósságot érint. Általában a terhesség második felében, a 20. hét után diagnosztizálják ultrahangvizsgálat során.
A méhlepény-rendellenességek típusai
A placenta praevia mellett számos más méhlepény-rendellenesség is létezik, amelyek a magzat és az édesanya életét is veszélyeztethetik:
- Placenta praevia: Elöl vagy mélyen fekvő méhlepény, ami a méhszájat részben vagy teljesen fedi.
- Abruptio placenta: A méhlepény idő előtti leválása (részben vagy egészen) a méh faláról.
- Placenta accreta spektrum (PAS): A méhlepény rendellenes, túl mély tapadása a méhfalba. Ennek három fokozata van:
- Placenta accreta: A lepényi bolyhok elérik a méh izomrétegét.
- Placenta increta: A lepényi bolyhok a méh izomzat mélyebb rétegeibe is behatolnak.
- Placenta percreta: A méhlepény teljes egészében keresztülnő a méh falán, és akár más hasi szervekbe (pl. húgyhólyagba) is belehatolhat.
A placenta praevia tünetei és diagnózisa
Az elöl vagy mélyen fekvő méhlepény tünetei változóak lehetnek:
- Az első és második trimeszterben pecsételő vérezgetések.
- A harmadik trimeszterben hirtelen fellépő friss, élénk vérzés, amely többnyire hirtelen jön, intenzív, fájdalommentes és csak rövid ideig tart. A vérzés mennyisége jelzi a kórkép súlyosságát.
- Nők 10%-ánál a vérzéshez fájdalom is társul.
- A magzat gyakran haránt- vagy ferdefekvésben helyezkedik el, mert az elöl fekvő lepény akadályozza a hosszfekvés kialakulását.
- Néha görcsök is kísérik.
A placenta praevia a hasi ultrahangon jól látszik, az orvos könnyen észleli, hogy a méhlepény rendellenes helyen tapad. Ideális esetben a lepény beágyazódási rendellenesség gyanúja még tünetmentesen, ultrahangvizsgálat során merül fel, általában a 12 és 20 hetes genetikai ultrahang vizsgálat során.
Kezelési lehetőségek és tanácsok
Elöl vagy mélyen fekvő méhlepény esetében a tennivalókat mindig a vérzés mértéke határozza meg. A placenta praevia diagnózissal a kismama rendszeres ellenőrzés alatt áll, és veszélyeztetett terhesnek számít.
Pihenés és életmódbeli változások
Enyhébb vérzés esetén, vagy ha nincs vérzés, a kezelés leggyakrabban ágynyugalomból és életmódbeli változtatásokból áll:
- Kerülje a fizikai megterhelést és minél többet pihenjen. Karolina története is ezt példázza: „Egyik pillanatról a másikra megváltozott a napirendem. A Horvátországi nyaralást az ágy váltotta fel. Feküdnöm kellett, csak a toalett és a zuhany volt megengedett. Tulajdonképpen 4 hónapon át feküdtem.”
- Teljesen kerülje az intim kapcsolatot és a tampon használatát.
- Kerüljön minden olyan tevékenységet, ami méhösszehúzódást okozhat, beleértve a stresszt is.
- Segíthet az egészséges, vasban gazdag ételek fogyasztása.
- Súlyosabb esetekben kórházi megfigyelésre lehet szükség, vagy akár hetekkel a kiírt időpont előtt be kell fektetni a kismamát a kórházba, hogy esetleges vérzés esetén azonnal el lehessen végezni a műtétet.
Terhesség alatt lehet-e ajakfeltöltést végezni?
Szülés módja
A szülés módjáról az orvos dönt. Amennyiben a placenta praevia nem fedi a méhszájat, a baba nagy valószínűséggel természetes módon, azaz hüvelyen keresztül jön a világra. Azonban ha a placenta praevia részben vagy teljesen fedi a méhszájat, császármetszésre lesz szükség. Ezekben az esetekben a hüvelyi szülés nagy kockázattal járna, beleértve az anya elvérzését vagy a baba halálát.
Erős vérzés esetén a terhesség korától függetlenül szükség lehet sürgős császármetszésre az édesanya életének megmentése érdekében. Ha a tünetek enyhülnek, az orvosok igyekeznek maximális mértékben késleltetni a szülést, hogy a magzatnak elegendő ideje legyen a fejlődéshez. Általában a 37-38. héten előrehozott, ütemezett császármetszést javasolnak.
A placenta accreta spektrum kezelése
A placenta accreta spektrum esetében, ahol a méhlepény túl mélyen tapad be a méhfalba, a kezelés bonyolultabb. Ez a kórkép a császármetszések gyakoriságának növekedésével egyre gyakoribbá válik. Hajlamosító tényező lehet minden olyan beavatkozás, ami heget hozhat létre a méhen, mint például a korábbi császármetszések, mióma-eltávolítás vagy méhkaparás.
Ebben az esetben a standard kezelési eljárás általában a császármetszés és a méh eltávolítása (hiszterektómia) a magzat megszületése után, mivel a kórosan tapadó méhlepényt teljes mértékben nem lehet eltávolítani, és a méhben hagyása súlyos vérzéshez, szepszishez vagy a méh elhalásához vezethet. A méheltávolítás ellenére a petefészkek a helyükön maradnak, így a hormontermelés fennmarad, de további terhesség nem vállalható.
A placenta accreta spektrum hajlamosító tényezői
Az alábbi táblázat összefoglalja a placenta accreta spektrum kialakulásának legfontosabb hajlamosító tényezőit:
| Hajlamosító tényező | Leírás |
|---|---|
| Előző császármetszés | Minél több volt, annál erősebb az összefüggés. |
| Méhen végzett beavatkozások | Mióma-eltávolítás, méhkaparás, mesterséges megtermékenyítés. |
| Előrehaladott anyai életkor | Növeli a kockázatot. |
| Magas vérnyomás | Rizikófaktor. |
| Dohányzás | Növeli a kockázatot. |
| Korábbi méhgyulladás | Rizikófaktor. |
| Többedik terhesség | Főleg ha több mint harmadik terhesség. |
| Korábbi kismedencét érintő sugárterápia | Növeli a kockázatot. |
| Méh fejlődési rendellenességei | Növelik a kockázatot. |
| Elölfekvő méhlepény (placenta praevia) | Különösen, ha császármetszés(ek) után fordul elő. |
Hol kaphatunk segítséget?
A placenta accreta spektrum ellátásához szükség van több szakma megfelelően tapasztalt képviselőjére, beleértve szülész-nőgyógyászt, aneszteziológust, intervenciós radiológust, urológust, sebészt, neonatológust és transzfúziológust. Magyarországon a négy orvosi egyetem klinikái (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) és a nagyobb budapesti centrum kórházak felkészültek a kórkép ellátására.