A Szerencsi Járás Egészségügyi Ellátásának Története és Jelene

Szerencs város és környékének mintegy 60 000 lakójának régi igénye volt, hogy olyan vizsgálatok miatt, amelyek ambulánsan elvégezhetők, ne kelljen Miskolcra bejárni. Egy beteg ember számára az utazás fizikailag és pszichésen nagyon megterhelő, magát a betegséget is negatív irányban befolyásolja.

A Rendelőintézet Megalapítása és Kezdeti Működése

Ilyen indíttatásból a Szerencsi Városi Tanács 1984-ben megalapította a rendelőintézetet, melynek irányítása az akkori művelődési, egészségügyi- és sportosztályhoz tartozott. Maga a rendelőintézet önálló egységként szervezte a terület alapellátását, szakellátását, anya- és gyermekvédelmi munkáját. Az 1985-től szervezett Gazdasági Hivatal révén a Bölcsőde, a Közegészségügyi Járványügyi Szolgálat és az Öregek Napközi Otthona gazdasági tevékenysége is ide tartozott.

A rendelőintézet - egymástól aránylag távol lévő - három épületben fogadta a betegeket. Beindításkor az alábbi szakrendelések működtek: munkaalkalmasság, nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, tüdőgondozó, röntgen, laboratórium, szemészet, fül-orr-gégészet, fizikoterápia, üzemi fogászat, EKG, főorvosi felülvizsgálat, pszichiátria, alkoholgondozás, bőr- és nemi beteggondozás, diabetikus gondozás. A sportorvosi rendelést az alapellátás keretében végezték, emellett volt MSZSZ nőgyógyászat és gyermekgyógyászat.

Az Orvosok Elhelyezése és az Alapellátás

Kezdetben túlnyomórészt részfoglalkozású orvosok jártak ki Miskolcról, de a város tíz szolgálati lakást épített folyamatosan, illetve a már rendelkezésre álló négy szolgálati lakásuk meglétével lehetővé vált az orvosok letelepítése és teljes munkaidejű foglalkoztatása. Az alapellátásban négy körzeti orvos, két körzeti gyermekorvos, három körzeti fogorvos dolgozott, ezzel együtt központi orvosi ügyelet működött, melyhez tíz orvosi körzet tartozott 24 000 lakossal. Öt évvel ezelőtt másutt még csak tárgyaltak róla, mi már vállalkozásnak átadtuk az orvosi ügyelet működtetését.

Az alapító okirat az egészségügyi ellátás koordinálását, működtetését az intézmény vezetőjére bízta. 1985-ben a betegforgalom 81 815 fő volt.

Az Új Rendelőintézet és a Szakellátás Bővülése

Szerencs városa 1988-ban a Megyei Tanács segítségével az idősek éjjel-nappali ellátására 220 ágyas szociális otthont alapított, melynek területén kijelölte az újonnan felépítendő 30 munkahelyes rendelőintézetet. 1990. augusztus 23-án az akkori népjóléti miniszter, dr. Surján László adta át az új járóbeteg-szakellátást szolgáló új épületet. Ennek felépítésében az akkori Városi Önkormányzat és személyesen Magda Gábor polgármester úr döntő szerepet játszott. A pénzügyi alapok megteremtéséhez 50 millió forint értékben lakossági kötvényt bocsátottak ki.

Méltatlan lenne, ha nem emlékeznénk meg az akkori megyei főorvosról, dr. Szabó Istvánról. Helyben a tervezés dr. Budaházy Emil, a kivitelezés dr. Argay László igazgatók nevéhez kötődik 1991-ig. Azóta dr. Bobkó Géza vezeti az intézetet. Kezdetben ideiglenesen bízták meg, mivel a kétpólusú egészségügyi modellben nem volt helye a szakrendelőknek. Ennek megfelelően módosították az alapító okiratot, és létrehozták az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézetet (ESZEI).

Az ESZEI Szerepe és a Szolgáltatások Fejlődése

Az ESZEI hatáskörébe tartozott minden szociális és egészségügyi tevékenység, ami a város területére terjedt ki. 1991-től fokozatosan bővült a szakellátás. Az addigi szakrendelések, melyeket részfoglalkozásban láttak el, később már teljes óraszámban (heti 30 orvosi óra) főfoglalkozású orvosokkal álltak a betegek rendelkezésére. Profilbővítésre is sor került: sebészet, reumatológia, gyermekszemészet, kancsalszűrés, UH szakrendelés beindítása, ortopédia, gyógytorna.

1992-től tovább bővült a szakellátás, négy háziorvosi rendelő és egy gyermek-háziorvosi rendelő vállalkozási formában kezdte meg működését. Az alapellátás koordinálását az Önkormányzat az intézetre bízta. A vállalkozási szerződések megkötése kapcsán minden orvossal sikerült békésen megállapodni, elszámolni. Több dolgozó nem kívánt kimenni vállalkozó orvosként (háziorvosok, üzemorvos, ügyelet, fogorvos), őket itt, az intézetben helyezték el, tehát senkit nem hagytak magára, mindenkinek gondoskodtak a munkahelyéről.

Új Szakellátások és a Finanszírozás Kérdése

Új szakellátások indultak: II. Belgyógyászat, EKG, gasztroenterológia, urológia, foglalkozás-egészségügyi szakellátás, pszichológiai szakellátás. Amikor az egészségügy átalakulása kapcsán bizonyos szolgáltatások veszélybe kerültek, és átmenetileg nem finanszírozták őket (sportorvoslás, foglalkozás-egészségügy és MSZSZ-ek), az intézet azokat akkor is saját erőből működtette, majd amikor stabilizálódott a helyzet, s az egészségügyi vezetés belátta ennek szükségességét, megkapták rá a finanszírozást. Az intézet elsők között vállalta a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátását (csaknem száz cégét Szerencs és környékén), így jelentős bevételre tett szert, amit fejlesztésre fordítottak.

A Vállalkozási Forma Elterjedése és a Betegellátás

1996-tól beindult a szakrendeléseknél is a vállalkozási forma, majd fokozatosan több szakrendelés kezdett működni ebben a formában. Jelenleg tizenkettő élő vállalkozási szerződése van az intézetnek (a sebészettől az ortopédián keresztül a gyermekgyógyászati MSZSZ-ig). Az OEP szerződés és a terület ellátási kötelezettsége az intézeté. Az itt dolgozó szakorvosok szabadfoglalkozású vállalkozóként dolgoznak, vagy gazdasági társaságot alapítottak, s a bevétel után kapják a részarányos díjazásukat. Ezzel érdekelté tették őket a betegellátásban. Az intézet biztosítja a szakdolgozókat, a rendelőket, eszközöket, műszereket, gyógyszereket, informatikát. Tehát a működtetés ott, az ESZEI-ben maradt. Azóta ezeken a helyeken nincs reklamáció, elégedettek lettek a betegek.

A Váltás a Közalkalmazotti Státuszból

A közalkalmazotti státuszból a vállalkozási formába való váltás szigorúan az orvos személyes döntésén alapult. Az intézetvezetés valamennyi orvosának felajánlotta a lehetőséget, de sokan a közalkalmazotti biztonságról nem kívántak lemondani (pl.: szemészet, nőgyógyászat, labor, bőrgyógyászat dolgozói).

Jelenleg Működő Szakellátások és Szolgáltatások

Jelenleg működő szakellátásaik és szolgáltatásaik a következők:

• Belgyógyászat I. és II.
• Sebészet
• Nőgyógyászat (MSZSZ is)
• Gyermekgyógyászat (MSZSZ is)
• Fül-orr-gégészet
• Szemészet
• Bőrgyógyászat
• Ideggyógyászat
• Ortopédia
• Urológia
• Reumatológia
• Pszichiátria - addiktológia
• Tüdőgyógyászat, tüdőgondozó
• Gasztroenterológia
• Laboratórium
• Röntgen
• Ultrahang
• Fizikoterápia
• Foglalkozás-egészségügy és szakrendelés
• Pszichiátriai gondozó
• Gyógytorna
• Sportorvosi rendelés

Az 1999. évi betegforgalom 139 141 fő volt, a napi átlagforgalom 589 fő.

Az Egészségügy Helyzetének Változása és Fejlesztések

Az intézet különböző pályázatokon vesz részt, melyek (amennyiben sikeresen végződnek) a saját bevételeikkel együtt, fedezetet nyújtanak nagy értékű műszerek illetve eszközök cseréjének finanszírozásához. (1997-ben 20 millió forint értékű műszerfejlesztés történt, melyet pályázat útján nyertek el). A saját erőt az Önkormányzat mindig biztosította. Jelenleg a 15 éves röntgen berendezést szeretnék lecserélni.

Szakmai Fejlődés és Képzések

Az intézet vezetése állandóan nagy gonddal ügyelt arra, hogy orvosai, szakdolgozói a kor növekvő elvárásainak megfelelően minél magasabb tudásszinttel rendelkezzenek. Óriási tapasztalatot szereztek az 1988-1993 között az intézet szervezésében a WHO által jegyzett és felügyelt „alapellátási modell-program” végrehajtásával. Ennek kapcsán több dolgozó külföldön volt, közülük két orvos kandidált. A helyi ANTSZ-szel rendszeres szakmai továbbképzéseket terveztek az alapellátás részére, illetve a szakmai kérdéseken túl is a megtépázott szakmai és emberi kapcsolatok helyreállítására.

Szakdolgozók részére kihelyezett továbbképzéseket tartottak az „Ápolás minőségéért”, „Hospice”, „Ápolási Etika” témakörökben. A kihelyezett továbbképzések előnyei, hogy helyben vannak, és könnyen elérhetőek a környező falvak egészségügyi dolgozói számára is. Az intézetvezetés koncepciója a magas szintű szakmai elvárások teljesítése, melyhez igyekeznek anyagi segítséget nyújtani. Arra viszont szintén van példa, hogy aki nem felel meg az elvárásoknak, attól megválnak.

A Közösség és a Szociális Szolgáltatások

1993. február 23-án szélvihar ledöntötte a kazánház kéményét. Az intézet a -10 C-fokos hidegben - fűtés nélkül maradt, s még a 220 fő idős gondozott békésen pihent, addig azonnal válságstáb alakult, hogy elhelyezhessék őket estig, mire lehűl a szobákban a levegő. Minden dolgozó, a város számos intézménye megmozdult, így este 7-re megoldódott a gond. Ez katasztrófahelyzet volt, az országos médiák óránkénti jelentéseket kértek, s megyei válságstáb is alakult dr. Sedlák Mária vezetésével.

A munkán túl közös kulturális és sportprogramokkal szeretnék az intézet dolgozói között meglévő jó szellemet fenntartani. Az egészségügyi dolgozók részére az év egyetlen napja, a „mi napunk”: a Semmelweis nap, melyet szakmai és kulturális programokkal színesítenek, és lehetőség szerint anyagi elismerést is biztosítanak a dolgozóknak (2000. július 1-én mindenki egyhavi jutalmat kapott). Rendezvényeiket az Orvosi Kamarával vagy az EDDSZ helyi szervezetével rendezik. Kétévente bált szerveznek az egészségügyben dolgozók részére. A műsort saját dolgozóik nyújtják, ahol az aktuális témákat dolgozzák fel vidám előadásban. Nagyobb lélegzetű kirándulásokat szerveznek nemcsak belföldre, hanem Olaszországba és Szlovákiába is. Dolgozóik részére hetente van lehetőség aerobic tornára, félévente túrázásra, illetve színházlátogatásra. Éveken át nyelvtanfolyamokat biztosítottak kedvezményesen (angol, német), aminek betetőzéseként öten egy hétig londoni nyelvstúdióban bővíthették az addig megszerzett tudásukat.

Alapítványi Támogatás és Testvérvárosi Kapcsolatok

Honnan vannak erre anyagi eszközök? 1993-ban alapítványt hoztak létre, mely a rendezvényeket és a dolgozók továbbtanulását támogatja. Tervezik e tevékenység kiszélesítését a beteg vagy tartósan egészségkárosodást szenvedett egészségügyi dolgozók számára. A 90-es évek elején próbáltak telefonos lelki segélyszolgálatot szervezni a városban (pszichológus, pszichiáter és családgondozó részvételével), de mindez érdektelenség miatt megbukott.

A testvérvárosi kapcsolatok keretében több orvos járt tapasztalatcserén Németországban, Szlovákiában, Malchinban, Rozsnyón és Luxemburgban. A város egészségügyében végzett kimagasló munkájukért a következőket jutalmazta a képviselőtestület. A 2000. évben financiális okok miatt a város önkormányzata a szociális otthont átadta a megyének, de a lakókat továbbra is az ESZEI látja el. Annak ellenére, hogy egy-egy szakrendelésük ráfizetéses, továbbra is fenntartják, csakhogy a lakosságnak ne kelljen más városba utaznia.

Az Iskola-egészségügyi Ellátás

Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. Az iskola-egészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve kell intézményenként vagy több intézmény ellátásának közös biztosításával megszervezni. Az iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos teljes vagy részmunkaidőben, a védőnő teljes vagy részmunkaidőben, illetve a területi védőnő körzetéhez tartozó feladatként végezheti.

Jelenlegi címek:

• 3900 Szerencs Rákóczi u.
• 3900 Szerencs Rákóczi tér 1.

Nyitvatartás: Csütörtök: 12:00-14:00

A Védőnői Szolgálat és a Modern Egészségügy Kihívásai

A mai egészségügyi intézményben a nővérnek nemcsak „ajtónyitogató” szerepe van, hogy a betegeket behívja, a recepteket „megfejelje”, utána elköszönjön tőlük, hanem egész más módon kell kommunikálnia, mélyebben kell ismernie a betegeket, korszerű egészségügyi műszereket kell kezelnie, értenie kell a számítógéphez, feszültséget kell oldania, alkalmazkodnia kell a megváltozott igényekhez.

A korszerű egészségügy emberközpontú, mely teljesen más kommunikációs módszereket igényel, mint a korábban beidegződött rendszer. Át kell alakulnia, mivel a körülöttük lévő világ is átalakult; a szakmai, etikai, emberi vonatkozások megváltoztak. Ha az intézmény nem képes az innovációra, orvosainak, nővéreinek szemléletét, mentalitásukat átalakítani, könyörtelenül elsorvad, hiszen a környék betegei más intézménybe mennek.

Jövőbeli Prioritások és Minőségbiztosítás

Melyek a következő prioritások? Az első számú feladat a műszerfejlesztés, második az informatikai fejlesztés, a harmadik feladat az ehhez szükséges megfelelően képzett szakemberek biztosítása. Ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, ki kell dolgozni az új, Európában is elfogadott ISO 9002 minőségbiztosítási rendszert. A nemzetközileg ismert koncepciók közül az intézményhez az angol minta áll a legközelebb, mert fogyasztó (beteg) orientált egészségügyet kíván kialakítani. Ennek megvalósítása a helyi egészségügyi vezetés feladata, hiszen a terület specialitásait, sajátosságait ők ismerik, valamint a tulajdonos önkormányzat részéről ezek a személyek számon kérhetők.

A Privatizáció és a Betegközpontú Ellátás

Az egészségügyi kormányzat jelenleg is dolgozik a járóbeteg-szakellátás átalakításán, így állandó a kapcsolat a társintézetekkel, és bevezetésre kész az új jogszabály, illetve a miniszteri koncepció. Az intézet vezetését és szakorvosait egyaránt a privatizáció módja és annak kivitelezése érdekli. Mivel jelenleg nincs álláspont és döntés e kérdésekben, csupán a vágyak fogalmazhatóak meg. A járóbeteg-ellátás szakorvosai jobb egzisztenciát és stabilitást várnak az új privatizációs törvénytől. Mindezt természetesen úgy szeretnék megvalósítani, hogy a figyelem és a tevékenységük fókuszában a beteg álljon, a szolgálat csak az ő problémájára figyeljen és őt akarja meggyógyítani.

Akkor, amikor az anyagi érdekeltséget, mint fő motivációs tényezőt a média is előtérbe helyezi, nehéz elhitetni a betegekkel, hogy az orvos csupán „öntudatból”, a hippokratészi eskü alapján gyógyít. Németh László egy bölcs mondása fejezi ki az orvosi hivatás lényegét: „A gyógyítónak azért kell pénzt adni, hogy ne pénzért gyógyítson.” Ez az üzenet nem a betegeknek szól, hanem az OEP-nek és az egészségügyi kormányzatnak. Ha a biztosító megfelelő értékben finanszírozza a szakorvosi munkát, akkor várható el a gyógyítóktól a paraszolvencia visszautasítása.

Az intézetvezetés álláspontja az, hogy a privatizáció kapcsán nem engedjék „kimazsolázni” a jobban fizető szakrendeléseket, és ezzel hagyják elbukni a kevéssé rentábiliseket. Szeretnék, ha a már kialakított összes szakrendelés együtt, egymást segítve, a betegek érdekében jól működne. Szerencs város önkormányzata - mint tulajdonos -, akkor lesz elégedett és biztos abban, hogy intézményét jól működteti, ha a betegtől és az itt élő lakosoktól pozitív visszajelzést kap. A minőségi munkával az intézet biztosítója stabil helyét, versenyképességét, a piaci helyzetben megmaradását. Az intézethez tartozik a Gondozási Központ és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is.

Szántó J. Endre
Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet
2003

Igazgató Főorvosok a Rendelőintézet Megalakulása Óta (1984-től)

tags: #szerencsi #jaras #vezeto #vedono