A vetélés, orvosi nevén spontán abortusz, a terhesség elvesztése a 24. hét előtt. Magyarországon vetélésnek hívjuk a terhesség betöltött 24. hete előtti megszakadását, amikor 500 gramm súly alatti, életjelenséget nem mutató magzat születik. A terhes kérésére műtéti körülmények között, engedéllyel végzett terhesség-megszakítást művi terhesség-megszakításnak (legális abortusznak) nevezzük. A nem megfelelő körülmények között, engedély nélkül megindított vetélés az illegális vagy kriminális abortusz ("tiltott magzatelhajtás"). Az összes terhesség közel 50%-a vetéléssel végződhet. Az ismert terhességek közel 15-25%-a vetéléshez vezethet, és a terhességek több mint 80%-a az első három hónapon belül véget ér. A legtöbb vetélés a terhesség 12. hete előtt következik be. Becslések szerint a kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel, és jelenleg nincs olyan módszer, amellyel az embrió elvesztése elkerülhető lenne.
A legtöbb vetélés a terhesség igen korai szakaszában következik be, nagyon sokszor még terhességi teszt sem készült ilyenkor. Ennek az oka az, hogy a terhesség a legkorábbi szakaszában a legsérülékenyebb. Rengeteg, nagyon bonyolult folyamat játszódik le a sejtek osztódása, differenciálódása során, és bármilyen hiba ebben a korai stádiumban a későbbiekben súlyos károsodáshoz vezethetne, de a természet ilyenkor nem engedi a terhességet továbbfejlődni. Az egész világon a terhességek mintegy egynegyede vetéléssel ér véget, amit pontosan az igen korai vetélések viszonylagos gyakorisága okozza.
A vetélés típusai
A vetélési típusokat tekintve létezik fenyegető vetélés (abortus imminens), kezdődő vetélés (abortus incipiens), komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus); valamint inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus). Ha pedig a magzat ugyan spontán hal el, de nem indul meg a kilökődése magától, ez az ún. nem lezajlott vetélés (missed abortion).
- Fenyegető vetélés (abortus imminens): Hüvelyi vérzés és alhasi görcsök jelentkeznek, de a méhszáj nem nyílt ki, és a terhesség tovább fejlődik. Enyhe nyugtatók, méhellazítók és progeszteron készítmények adásával a folyamat sok esetben visszafordítható.
- Kezdődő vetélés (inevitable abortion): Vérzés és görcsök figyelhetők meg, a méhnyak kitágul. Ilyenkor sajnos nagyon gyorsan megkezdődik a terhesség kiürülése is, a folyamatot nem lehet megállítani.
- Inkomplett vetélés (abortus incompletus): Ha a magzat és/vagy mellékrészei már távoztak, de a méh nem ürült ki teljesen. Ebben az esetben a vérzés erősségétől és a terhesség korától függően szükség lehet nőgyógyászati küretre a méh üregében (ún. méhűri revízióra), hogy ne maradjon bent se vérömleny, se a magzat valamelyik része.
- Komplett vetélés (abortus completus): Ha a méh teljesen kiürült. Teljes vetélés után nincs szükség semmilyen beavatkozásra.
- Missed abortion (megkésett vetélés vagy nem lezajlott vetélés): Akkor beszélünk róla, ha a magzat elhal, de kilökődése spontán nem indul meg. Ilyenkor a kismamák akár teljesen tünetmentesek is lehetnek, vagy a terhesség tünetei (pl. reggeli rosszullét) hirtelen megszűnnek.
- Ismétlődő vetélés (habituális abortus): Ha egy nő az első trimeszterben három vagy több terhesség egymást követő elvesztését tapasztalja.
A terhesség betöltött 16. hete előtt a vetélés többnyire egyetlen szakaszban történik: a magzat, a burkok és a lepény együtt távoznak. A 16. héttől a vetélés rendszerint kétszakaszos: előbb a magzat távozik, majd a lepényi fázisban a lepény.
A vetélés figyelmeztető jelei és tünetei
A vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek: néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy, a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor egy-, vagy éppen két szakaszban zajlik le. Ha a 16. hét előtt következik be, akkor egyszerre távozik a magzattal a méhlepény és a magzatburok is. Ha azonban a 16. hét után, akkor előbb a magzat, majd a lepény távozik.
A terhesség során jelentkező vérzés, pecsételő vérzés, barnás váladékozás mindig kiemelkedő figyelmet igényel. Bő vérzés esetén mindenképpen azonnali nőgyógyászati vizsgálat javasolt, de kisebb panaszok esetén is érdemes mielőbb orvoshoz fordulni segítségért, tanácsért, szükség esetén gyógyszeres kezelésért.
A vérzés mellett igen gyakori panasz lehet az erősödő, vagy nem szűnő alhasi görcs. Minden nőnek jelentkezhet enyhe, alhasi, menstruációs görcsöléshez hasonló fájdalma, hiszen a növekvő méh fokozott görcsöket válthat ki. Ezek a panaszok mindig könnyen szűnnek, a magnéziumpótlás, és megfelelő folyadékbevitel sokat segíthet a görcsök enyhítésében. A rendszeresen jelentkező alhasi görcsök, melyek akár derékba sugárzó fájdalomként is jelentkezhetnek, pihenésre, magnéziumra nem múlnak, esetleg vérzéssel, gyengeséggel, rossz közérzettel, vagy egyéb panasszal járnak, mielőbbi orvosi vizsgálatra adnak okot.
A hüvelyi rendellenes váladékozást leggyakrabban egyszerű gyulladás okozza, de ez nem mindig egyértelmű a kismamáknak, hiszen sokszor nem is okoz egyéb panaszt a fertőzés. A vízszerű, emellett esetleg kellemetlen szagú, enyhén színes váladékozás is jelenthet problémát. Általánosságban elmondható, hogy terhesség alatt a rendellenes hüvelyi váladékképződést mindenképpen ellenőrizni kell, mert a gyulladások is okozhatnak problémát a terhesség során.
További tünetek lehetnek:
- hátfájdalom
- súlycsökkenés
- fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás
- 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okozta erős fájdalom
- barnás vagy élénkvörös hüvelyi vérzés, görcsökkel vagy anélkül
- vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből
- a terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése
Milyen rendszeres orvosi vizsgálatokra számíthatok terhesség alatt?
Vetélés vagy méhen kívüli terhesség?
Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, amikor a terhesség nem a rendes helyén, nem a méhüregben tapad meg. Leggyakrabban a petevezetékekben látjuk, és a terhesség növekvő mérete miatt előbb vagy utóbb komoly panaszokhoz, alhasi fájdalomhoz, és hasüregi vérzéshez vezethet. Emellett járhat szintén alhasi görcsökkel, és hüvelyi vérzéssel is. Annak az eldöntése, hogy egyáltalán felmerül-e egy korai terhesség során, hogy méhen kívüli terhességről van szó, semmiképpen sem a páciens feladata, hiszen a panaszok alapján nem lehet olyan könnyen eldönteni. Féloldali, erős hasi fájdalom, gyengeség, rossz közérzet, szédülés, hüvelyi vérzés, és pozitív terhességi teszt mielőbbi orvosi vizsgálatot igényel minden esetben.
A spontán vetélés okai
A spontán vetélés szó szerint véve nem "spontán", azaz ok nélküli. A spontán vetélés oka gyakran ismeretlen marad, de hátterében számos tényező állhat. Leggyakrabban a terhesség első trimeszterében az összes vetélés közel 50%-a kromoszóma-rendellenességek miatt következik be. A legtöbb kromoszómaprobléma véletlenül alakul ki.
1. Sárgatest-elégtelenség
Ha a sárgatest a ciklus során nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem tud felkészülni a megtermékenyített petesejt befogadására. A progeszteron a 6. hét végéig csak a petefészkekben, a 10. héttől túlnyomórészt a méhlepényben termelődik. A 6. és 10. hét között, sárgatest-elégtelenség esetén, jellemzően a 9. hét körül a petefészek már, a lepény még nem termel elég sárgatesthormont. Ezt nevezik az ún. lutoplacentáris shift időszakának. A következmény a magzat elhalása, a vetélés megkésése (missed abortion). A sárgatest-elégtelenség kimutatható az ébredési hőmérséklet mérésével és gondos elemzésével. A görbe kiértékelése szakorvosi feladat! A sárgatest-elégtelenség lehet rövid, ha 11 nap vagy annál rövidebb ideig tart, vagy elégtelen sárgatest-fázisnak nevezzük, ha a progeszteron elégtelen mennyiségben termelődik.
2. Ivarcsatorna (hüvely-méh) fertőzés
Becslések szerint a vetélések több mint 70%-a valamilyen, a méhbe felszálló fertőzés miatt történik. Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét, ott gyulladást váltanak ki, melynek következtében a burok megreped, és a magzat kilökődik. Az ok a férj fertőzése is lehet, pl. idült prosztatagyulladás.
3. Génhibák és kromoszóma-rendellenességek
A kromoszóma-rendellenességgel fejlődésnek indult magzatok többsége nem jön a világra. A kromoszóma-hiba kialakulhat új mutációként vagy valamelyik szülő által hordozott, kiegyensúlyozott rendellenesség szerencsétlen következményeként. Ha az egyik szülő egyik kromoszómájának egy darabja letörik és átragad a másik kromoszómára (transzlokáció), az illető egészséges, mert sem génhiányban, sem génfeleslegben nem szenved. Véletlenszerűen előfordulhat, hogy a gyermek az említett kromoszómákból egy egészségeset és egy hiányosat vagy egy génfelesleggel rendelkezőt kap, így a transzlokáció kiegyensúlyozatlanná válik, és a többszörös, súlyos veleszületett rendellenesség világra jöttét csak a spontán vetélés akadályozhatja meg. Génhibára, illetve környezeti hatásra létrejövő rendellenességek esetén a spontán vetélés a rendellenesség súlyosságától függ.
A kromoszómahibák vizsgálatára általában akkor kerül sor, ha a családban már fordult elő fejlődési rendellenesség vagy az asszony - 35 feletti - életkora indokolja a vizsgálatot, ugyanis a kromoszómahibák kockázata is magasabb. Míg 30 év alatt a Down-szindróma születéskori gyakorisága 1/1000 összes születés, 40 éves korban már 2%, és ez az érték évente egy százalékkal növekszik. Paradox módon a fejlett országokban a Down-szindrómás gyermekek többségét ma már fiatal asszonyok szülik, mert őket nem szűrik rutinszerűen.
4. Nőgyógyászati rendellenességek
Vetélést okozhat például a méh fejlődési rendellenességei, a méhnyálkahártya pusztulása (pl. tbc miatti elhalása), a méhfalak összenövése (más néven Asherman-szindróma), esetleg nagy, sok vagy rossz helyen lévő mióma jelenléte is. A nőgyógyászati betegségek közül a súlyosabbakat egyszerű rutinvizsgálattal ki lehet szűrni.
5. Méhnyak-elégtelenség
A méhnyak-elégtelenség lehet elsődleges (a méh fejletlenségére vagy fejlődési rendellenességére visszavezethető), amikor a méhszáj tünetmentes megnyílása már az első terhesség során, jellemzően a 20. hét körül jelentkezik. Másodlagos méhnyak-elégtelenség korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt is kialakulhat. A méhnyak-elégtelenség terhesség előtti kimutatására és gyógyítására kifejlesztett módszerek csődöt mondtak. Ezt szükség esetén műtéttel (un. méhszájzáró műtét, cerclage) korrigálhatják, ha már a terhesség alatt kiderül a probléma.
6. Immunológiai összeférhetetlenség
Ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, akkor késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat. Az immunológiai vizsgálatot ismételt vetélés esetén végzik, ha az immunológiai összeférhetetlenség gyanúja fennáll. Pozitív esetben a férjtől vett fehérvérsejtek (limfociták) a feleségnek adott transzfúziójával lehet csökkenteni az antitest-termelést.
7. Kémiai terhesség
Gyakori az úgynevezett kémiai terhesség is: az osztódásnak indult valamely rendellenesség (pl. az élettel összeegyeztethetetlen kromoszómadefektus) miatt a méhfalba ágyazódott embrió vérzés kíséretében - a szokásos menstruáció idején - távozik az anya szervezetéből, így sokan nem is tudják, hogy vetélésen estek át.
8. Kockázati tényezők
A spontán vetélés kockázatát növelő tényezők:
- 40 év feletti anyai életkor
- dohányzás
- drog- és alkoholfogyasztás
- túlzott koffeinfogyasztás
- véralvadási zavar
- cukorbetegség
- extrém túlsúly
- lisztérzékenység
- a pajzsmirigy működési zavarai
- policisztás ovárium szindróma (PCOS)
Még nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szexuális aktivitás, a testmozgás, a feszültség vagy a fogamzásgátló tabletták hosszan tartó használata a vetélés okai lennének. Bármi legyen is a helyzet, elengedhetetlen, hogy ne hibáztassuk magunkat a vetélésért.
A vetélés diagnosztizálása
A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. Az ultrahang-vizsgálat a módszere: A megkésett vetélés (missed abortion), ultrahanggal lehet vizsgálni, ezáltal látható lesz az amorf magzat, kimutathatók a hiányzó életjelenségek, pl. a szívműködés. Vérvizsgálat javasolt a vetélés ellenőrzésére, mivel a teszt a humán chorion gonadotropint (hCG), a placenta által termelt hormont méri. Az alacsony hormonszint vetélést jelez. Két egymást követő spontán vetélés esetén szükség lehet a méh anatómiájának vizsgálatára, illetve hormonális és immunológiai kivizsgálásra is. Ismétlődő vetélések esetén megvizsgálják mind a férj, mind a feleség kromoszómáit.
A spontán vetélés kezelése
Aktívan a fenyegető vetélés gyógyítható. Szigorú ágynyugalom, enyhe nyugtatók, méhellazítók és kizárólagosan természetes progeszteron készítmények (Utrogestan) adásával (kapszula és hüvelytabletta formájában) a folyamat sok esetben visszafordítható. Magnéziumpótlás, sárgatesthormon pótlása, bő folyadékfogyasztás szinte minden esetben szükséges lehet.
Már megindult vetélés esetén a folyamat spontán lezajlásáról gondoskodnak, steril körülmények között. Gyulladásos eredet gyanúja esetén antibiotikumot is alkalmaznak. A nyakcsatorna teljes kitágulását követően az elhalt magzatot vákuum-aspirátorral szívják ki a méhűrből, kis éles curette-kanállal ún. méhkaparást végeznek. Amennyiben nem lezajlott vetélésről van szó (missed abortion), próbálkozhatunk gyógyszeres kezeléssel, amikor méhösszehúzó gyógyszerektől várjuk, hogy a folyamat beinduljon, és spontán befejeződjön. A másik (vagy a sikertelen gyógyszeres kezelés utáni szükséges) beavatkozás a méhnyak tágítása, és a méhüreg műtéti úton történő kiürítése. Már folyamatban levő vetélés esetén a vérzés mennyisége dönti el, hogy szükség van-e azonnali műtétes befejezésre, vagy gyógyszeresen segíthetjük a folyamatot. Azonnali beavatkozásra a kifejezetten bő vérzés miatt kerülhet sor, hogy a túl nagy vérveszteséget elkerüljük.
Specifikus kezelések során a vetélésre hajlamosító alapbetegséget gyógyítják a következő terhesség vállalása előtt. Az ismétlődés az alapbetegség függvénye. Nagyobb és/vagy kedvezőtlen elhelyezkedésű és/vagy többszörös daganatok, súlyosabb méhfejlődési rendellenességek esetén műtéttel kivételes esetben lehet eredményt elérni, azaz a vetélés ismétlődését megakadályozni.
A spontán vetélés nem egyetlen betegség, hanem számos betegség, állapot hasonló megnyilvánulása ("manifesztációja"). Minden esetben törekedni kell az alapbetegség kimutatására. Különösen a missed abortion formájában jelentkező sárgatest-elégtelenség esetén, mely a spontán abortusz összes esetének legalább kétharmadát teszi ki, érhető el nagy valószínűséggel gyógyulás.
Milyen rendszeres orvosi vizsgálatokra számíthatok terhesség alatt?
A vetélés megelőzése
A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.
Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott:
- egészséges életmód és táplálkozás
- fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése
- rendszeres testmozgás
- stressz kerülése
- alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése
A vitaminok és ásványi anyagok pótlása, különösen várandós vitaminokkal, segíthet a fertőzések megelőzésében és a magzat egészséges fejlődésében. Fontos a BMI-szerinti, normál testsúly fenntartása, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, illegális drogok) mellőzése, a koffeinbevitel és a stressz csökkentése, valamint a gyógyszerszedés minimalizálása.
A modern táplálkozás kevéssé elégíti ki még egy átlagos ember tápanyagszükségletét is - hát még kettőét. Emiatt rendkívül fontos, hogy ne bízzuk a vitaminok és ásványi anyagok bevitelét a véletlenre: szedjünk várandósvitaminokat, a különböző trimeszterek igényeinek megfelelően. Lehetőleg olyat válasszunk, amelyben több, különböző tápanyag is jelen van (lehetőleg -citrát és -glükonát kötésekkel); így a különböző nyomelemek és vitaminok egymás felszívódását akár 80%-kal is javíthatják.
tags: #vetelesnel #kinyilik #a #mehszaj