Családi adókedvezmény várandósság idején: részletes útmutató és tudnivalók

Fel szokott merülni kérdésként a tanácsadások során, mire jogosult a várandós anyuka a terhesség alatt. Általában ilyenkor a kismama dolgozik (amennyiben van munkaviszonya), esetleg táppénzen van, ha veszélyeztetett terhes. A várandósság alatt már jogosult lehet a szülő a családi adó-, illetve járulékkedvezményre. Ez a kedvezmény a családnak jár, nem kifejezetten az anyának, így a házastárs is érvényesítheti.

A családi adókedvezmény egy családalapítást ösztönző, magánszemélyeket érintő könnyítés. A kedvezményt igénybe vevő szülőnek, amennyiben egy vagy több kiskorú gyermeket nevel, adott összeggel kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. A támogatás gyermekenként jár és alapesetben a családi pótlékban is részesülő szülő kapja meg. A családi adókedvezmény és a vele szorosan összefüggő családi pótlék között van egy fő különbség: a családi pótlék alanyi jogon jár minden gyermeket nevelő szülőnek, míg az adókedvezmény az összevont adóalapot csökkenti, így kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetni.

Mikor és ki veheti igénybe a családi adókedvezményt magzat után?

A családi adókedvezmény legkorábban a magzat 91 napos korától érhető el, erről a terhesgondozáson ad igazolást az orvos. Ez azt jelenti, hogy a várandósság 91. napjának hónapjától már jár az adókedvezmény, és ráadásul teljes hónapra, nem csak arra az egyetlen napra.

Jogosultak köre:

• A gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult magánszemély, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa.
• A várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa.
• A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy).
• A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Különbségek házasok és élettársak között:

• Házasok: Mindkét szülő igénybe veheti a családi adókedvezményt a várandósság ideje alatt, ha a házasságot a terhesség 91. napja után kötik meg.
• Bejegyzett élettársak: Amennyiben az anya és az apa közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és legalább 1 éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy az élettársi kapcsolatot legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolják, akkor mindkét szülő igénybe veheti a családi adókedvezményt a magzat után.
• Nem bejegyzett élettársak: Ebben az esetben csak az anya tudja igénybe venni az adókedvezményt a terhesség ideje alatt. A szülés után már lehetősége van a „felhalmozott” családi kedvezményt az adóbevallásban megosztani az élettársával. Az apa csak a gyermek születését követően tudja egyben visszaigényelni adóbevalláskor az igénybe nem vett kedvezményt, havi szinten nem.

Az adókedvezmény mértéke és számítása

A családi adókedvezmény az adózó összevont adóalapját csökkenti. Az a biztosított, aki az adóalappal szemben nem tudja teljes egészében érvényesíteni az őt megillető családi adókedvezményt, azt a társadalombiztosítási járulékkal szemben is elszámolhatja. Az adókedvezmény összege a gyermekek számától függ. A magzat is gyermeknek számít a kedvezmény számításakor.

Jelenlegi és tervezett kedvezmény összegek:

Ma egy gyermek után 10 ezer, kettő után 20 ezer, három után 99 ezer forint családi adókedvezmény jár.

A gazdasági akcióterv részeként a kormány a gyermekek után járó adókedvezményt megduplázását tervezi két ütemben:

• 2025. július 1-től: Egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetén 30 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 49.500 forintra emelkedik az adókedvezmény összege.
• 2026. január 1-től: Egy gyermek esetében 20 ezer, két gyermeknél 40 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra növekszik az adókedvezmény mértéke.

2026. január 1-től a családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként plusz 20 000 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

Az igénylés módja és a szükséges dokumentumok

Ha havonta szeretnéd érvényesíteni a kedvezményt, akkor be kell jelentenéd a várandósságot már ekkor a munkáltatódnak, és ki kell tölteni egy családi adókedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet. Ezt minden adóév elején, tehát januárban újra le kell adni, ha kéred arra az évre. Ha nem szeretnéd havonta érvényesíteni, akkor jövő év tavaszán, az adóbevallás során egy összegben is vissza tudod igényelni az összeget. Ebben az esetben a munkáltatód nem vesz részt ebben a folyamatban.

Szükséges iratok:

• Adóelőleg-nyilatkozat: Ezt a munkahelyeden kell leadni a bérszámfejtéshez. A nyomtatványt a munkahelyeden kérheted, vagy letöltheted a NAV honlapjáról. Ha a kedvezményt nem tudod teljes egészében kihasználni és emiatt a pároddal megosztod, akkor alá kell írnia a párodnak és az ő munkáltatójának is. Ne feledkezz meg a saját aláírásodról sem! A nyilatkozatból te is kapsz egy példányt, amit meg kell őrizned 5 évig.
• Orvosi igazolás a 91. nap betöltéséről: Ezt az igazolást a terhesgondozáson kell kérned, a gondozást végző orvos állítja ki. Az orvosi igazolást nem kell a munkáltatónak átadni, csak a nyilatkozatot kell leadnod a munkaügyön. Az orvosi igazolást neked kell az adóbevallás elévüléséig megőrizned (5 évig).

Gyakori problémák és megoldások:

Előfordulhat, hogy a bérszámfejtők már lezárták az adott hónapot, mire az igazolást leadod, és így a kedvezményt csak a következő hónaptól tudják figyelembe venni. A jogszabályok egyértelműek, mégis előfordulhat, hogy a munkaügy másképp gondolkodik. Ha ez történik, az adóbevallásban lehetőséged van a családi kedvezmény maradéktalan érvényesítésére, egy összegben visszaigényelheted a kimaradt hónapokra járó összeget. Ha megosztjátok a családi kedvezményt, kiemelten fontos, hogy az adóbevallásotokat ugyanaz készítse el, így biztosítható, hogy maradéktalanul élni tudjatok a kedvezménnyel és egy forint se maradjon kihasználatlanul.

Egyéb támogatások várandósság és gyermeknevelés alatt

A gyermekvállalás nagy anyagi terhet ró a családokra, különösen az első gyermek születése előtt. Szerencsére számos ellátás érhető el Magyarországon, amelyek célja a gyermekvállaló édesanyák és családok jövedelmi helyzetének javítása, a gyermekek megfelelő oktatásához és neveléséhez szükséges körülmények és feltételek biztosítása.

Csecsemőgondozási díj (CSED):

• Az anya igényelheti, legkésőbb a gyermek születésének időpontjában, vagy a szülés kiírt időpontja előtt 28 nappal.
• Összesen 168 napig jár, ami a szülési szabadság időtartamának felel meg.
• Az összege a bruttó bér 100%-a, de személyi jövedelemadót kell fizetni utána.
• Havonta, utólag folyósítják.
• A CSED folyósítása alatt a támogatott nem végezhet keresőtevékenységet.

Gyermekgondozási díj (GYED):

• Nem szociális juttatás, hanem egészségbiztosítási pénzbeli ellátás.
• Összege a szülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70%-a, maximális összege a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
• Bruttó összegéből levonásra kerül a nyugdíjjárulék (10%) és a személyi jövedelemadó-előleg (15%).
• A kérelmet a foglalkoztatónál kell benyújtani, és az összeget havonta, utólag utalják.

GYED Extra:

• Négy változás, melynek segítségével a kisgyermekes szülők több anyagi támogatáshoz juthatnak.
• Lehetővé teszi, hogy a szülők a gyed extra mellett dolgozhassanak, vagy akár egyetemre is járhassanak.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES):

• Havi rendszerességgel folyósított támogatás, mely a gyermek 1 éves korától jár, egészen a gyermek 3. életévének betöltéséig. Ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig.
• Összege 28.500 Ft, melyből 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Ikergyermekek esetén az összeg a gyermekszámmal arányosan növekszik.

tags: #hogyan #kell #szamolni #az #adokedvezmenyt #terhesseg