A hüvelyi vérzés a terhesség bármely szakaszában az egyik legriasztóbb jelenség minden terhes nő számára. Gyakran egyszerű ok áll a háttérben, de sohasem szabad elhanyagolni vagy figyelmen kívül hagyni, mert komoly probléma is okozhat vérzést vagy barnás pecsételést. Minden esetben érdemes orvoshoz fordulni; különösen hasi fájdalom társulása esetén minél hamarabb kérjünk segítséget.
Mi okozhat pecsételő vérzést a terhesség alatt?
A pecsételő vérzés kis mennyiségű vérzést jelent, ami a menses utolsó napjaiban megjelenő kevés barnás-rózsaszínes vérzéshez hasonlít. Nem mindig lehet eldönteni, hogy a megjelenő vér honnan származik. Terhesség alatt a méh vérellátása megnő, és kisebb hatásokra is megjelenhet pecsételő vérzés. Rákszűrés után, belső vizsgálatot követően, és szexuális együttlét után is gyakrabban tapasztalható, mint korábban, ettől nem kell megijedni.
Ezeken kívül a pecsételő vérzés a fenyegető vetélés korai jele is lehet, társulhat alhasi, menses-szerű görcsökkel is, majd nagyobb mennyiségű vérzés is jelentkezhet. Ilyenkor orvoshoz kell fordulni, ahol ultrahang-vizsgálattal ellenőrizhetik a terhességet. Ekkor gyakran láthatnak hematomát a petezsák körül, ami egy vérömlenyt jelent, és a későbbiekben nyomon kell követni a felszívódását.
A progeszteron egy, a várandósság során nélkülözhetetlen hormon, alacsony szintje pedig pecsételő vérzést okozhat. Vérömleny a várandósságok egy kisebb százalékában jelentkezhet, a placenta tapadásának kisebb-nagyobb mértékű megszűnése okán. A gond, hogy ürülés közben - ekkor élénkpiros vagy alvadékos vér távozik - a placenta további leválását is előidézheti, ezáltal a vetélés veszélye is fennáll.
Mivel a várandósság során az immunrendszer működése visszafogott, így a szervezet fogékonyabb a fertőzésekre is, köztük a hüvelyi gondokra. Ezek pedig könnyen válhatnak felszállóvá, gyulladást okozva, mely akár a magzatot is érintheti, és sajnos igen könnyen vezethet vetéléshez. A fertőzések elkerülése érdekében fontos a megfelelő tápanyag ellátottság is, melynek eléréséhez ma már a szakemberek többsége javasolja a terhes vitamin szedését. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy olyan készítményre lesz szükségünk, mely tartalmaz cinket és rezet, ráadásul ezek segédanyagait, valamint a lehető legtöbb anyagot szerves kötési formában. A cink és a réz a szervezetben antivirális, antibakteriális és fungicid szerepet tölt be, így komoly segítséget jelent a hüvelyi fertőzések kiküszöbölésében, illetve a fertőzés felszállásának megakadályozásában. A segédanyagok (pl.: A-vitamin), illetve a szerves kötések (-citrátok és -glükonátok) javítják az anyagok hasznosulását, akár 80%-kal is.
A szex a terhesség során is megengedett - ha a kezelőorvos mást nem mond -, mivel azonban a méhszáj vizenyősebb, sérülékenyebb az együttlét vezethet kis mértékű vérzéshez is.
Petezsák körüli vérömleny (subchorion hematoma)
A terhes nők kb. 15-25%-a tapasztalhat vérzést az első trimeszterben, ezek közül a subchorialis haematoma az egyik lehetséges ok, amely ezt a tünetet okozza. A subchorialis haematoma a megtapadt petezsák és a méhfal közötti vérömleny latin neve, a klinikai gyakorlatban hívhatják haematomának, leválásnak, vérömlenynek, mindegyik elnevezés ugyanazt az eltérést takarja. A subchorion vérömlenyként ismert vérzés a korion (a méhlepény melletti külső magzati membrán) vagy a placenta rétegei között felhalmozódó vér. Ez a vérzés vagy vérrög a placenta leválását okozhatja, ha túl nagyra nő, ha rossz helyen alakul ki, illetve ha mégsem szívódik fel.
A subchorialis haematoma nem minden esetben jár vérzéssel, főleg, ha kisméretű vérömlenyről van szó. Előfordul, hogy a haematoma jelenlétére csak a rutin ultrahangvizsgálaton derül fény anélkül, hogy a kismama bármiféle jelet vagy tünetet észlelt volna korábban. Az esetek másik részében azonban változó mennyiségű vérzés a kísérő tünet, amely lehet pecsételő vagy nagyobb mennyiségű vér is.
A terhes nők 20%-a tapasztal valamiféle vérzést az első trimeszterben, noha nehéz megmondani, mi okozza a problémát. A subchorion hematómát azért is nehezebb észrevenni, mivel nem mindig jár észlelhető pecsételéssel vagy vérzéssel, különösen, ha a vérömleny kisméretű. Úgy tűnik, nincs olyan elsődleges, sajátos kockázati tényező, amely növelné a subchorion hematóma kialakulásának kockázatát, noha bizonyos tényezők elősegíthetik vagy hátráltathatják a felszívódást.
Teendők vérömleny esetén
Amennyiben az orvos haematomát észlel a petezsák körül, megnézi, hogy az milyen nagy, és hol helyezkedik el, de sajnos specifikus terápia nem létezik, az egyedüli tennivaló a várakozás. A vérömlenyek egy része (jellemzően a kisebb méretűek) nem okoz hosszú távú problémát és spontán fel is szívódik. Előfordulhat, hogy a kismamának abba kell hagynia a terhesség alatti sporttevékenységeket, a megterhelő fizikai munkát, a nehéz súlyok emelését, és a szexuális élettől is tartózkodnia kell egy darabig.
A vérömlenyek többsége felszívódik, néha azonban - elsősorban ha rossz helyen alakul ki a haematoma - sajnos a méhlepény leválását okozhatja. Ez végződhet koraterhességben vetéléssel, később pedig koraszüléshez vezethet, illetve a méhlepény leválása is gyakrabban fordulhat elő. Fontos a szigorú ágynyugalom, folyamatos intézeti megfigyeléssel, ami azért szükséges, mert vérzést okozhat ilyenkor a kisebb méhtevékenység is, ami olyan súlyos is lehet, hogy azonnali császármetszésre van szükség. A vérömleny egy olyan bevérzés, mint a visszér. Ez azért következik be, mert a méhfal és a petezsák kapcsolódásakor a vérnek még nincs kialakult útja, kell egy kis idő, amíg a vérfal létrejön. A meleg, a szauna, az alkohol hatására vérbőség alakul ki, és ez okozhatja az ürülést.
Szubchorionos hematóma és vérzés terhesség alatt: Mire számíthat, és hogyan kezelheti
A lepény rendellenességei
A második és a harmadik trimeszterben a lepény tapadási rendellenességei is okozhatnak vérzést. A mélyen tapadó lepény fokozott figyelmet igényel, ilyenkor a méhlepény a méhszájhoz közel tapad, és könnyen származhat vérzés a lepény széli részeiből.
A lepény akár egészen elfedheti a méhszájat, ilyenkor a spontán hüvelyi szülés lehetetlen, és általában többször ismétlődő vérzésekre lehet számítani. Ekkor a szigorú ágynyugalom alapvető, folyamatos intézeti megfigyeléssel, ami azért szükséges, mert vérzést okozhat ilyenkor a kisebb méhtevékenység is, ami olyan súlyos is lehet, hogy azonnali császármetszésre van szükség.
A lepény tapadási rendellenességén kívül súlyos szövődmény a korai lepényleválás, ami hirtelen jelentkező, folyamatos, nem múló görcsös hasi fájdalommal, nyomásérzékenységgel jár, és bő, friss vérzéssel társulhat. Ilyenkor egyetlen megoldás az azonnali műtét, ezért haladéktalanul segítséget kell kérni.
Vérzés nem mindig jelentkezik a lepényleválás során, mert a lepény és a méh fala között is összegyűlhet a vér. A fájdalmat a folyamatossága és erőssége különbözteti meg a szülési fájdalomtól, ami periodikus, vannak fájdalommentes időszakok, és - különösen a vajúdás kezdetén - rendszertelenek is lehetnek.
A szülés természetes velejárója is lehet
A terminusközeli időszakban, általában a 37. hét után, koraszülés esetén előtte is, észlelhet a kismama véres-nyákos váladékozást több ok miatt. A nyákdugó távozása egy enyhén véresen-barnásan festenyzett nyák képében jelenik meg, az először szülők nem mindig tudják elkülöníteni a vérzéstől. Ez utal arra, hogy hamarosan, órákon, napokon belül beindulhat a szülés. A másik vérzés jellegzetesen a méhösszehúzódások megindulása után jelentkezik, tágulási vérzésnek nevezzük.
Ultrahang vizsgálatok jelentősége terhesség alatt
Az ultrahangvizsgálat a legfontosabb módja a magzati fejlődési rendellenességek kiszűrésének, a méhen belüli állapot megítélésének. Az ultrahangvizsgálat sem alkalmas azonban minden genetikai hiba kimutatására, ugyanis nem minden rendellenesség jár ultrahanggal ábrázolható eltéréssel. Az egyes rendellenességek kimutathatósága különböző terhességi korokban eltérő. A vaskos anyai hasfal, a magzat méhen belüli elhelyezkedése, a magzatvíz mennyisége befolyásolja a szervek vizsgálhatóságát, az ultrahang találati pontosságát. Természetesen a vizsgálat hatékonysága függ az azt végző szakember jártasságától és az ultrahangkészülék minőségétől is.
Terhességi ultrahangok időpontjai és céljai:
- 5-10. hét (első jelentkezés): Méhen belüli terhesség kimutatása, beágyazódás helyének és az embriók számának megállapítása, kóros koraterhességi állapotok (üres petezsák, elhalt terhesség, méhen kívüli terhesség, fenyegető vetélés, kezdődő vetélés) felismerése.
- 11-13. hét (első trimeszteri szűrővizsgálat): Magzat(ok) életképessége, szívműködése, lepény elhelyezkedése, magzatvíz mennyisége. Magzat méretei alapján terhességi kor megállapítása. Koponya, agy, mellkas, hasfal, gyomor, húgyhólyag, végtagok vizsgálata. Nyaki redő vastagságának (NT) mérése.
- 18-22. hét (második trimeszteri szűrővizsgálat): Magzati szívműködés kimutatása, magzat méreteinek meghatározása, terhességi kor pontosítása, növekedés ellenőrzése. Részletes szervvizsgálat (koponya, agy, arc, gerinc, nyak, mellkas, szív, tüdő, rekeszizom, gyomor, hasfal, köldökzsinór, belek, vesék, húgyhólyag, végtagok). Méhlepény elhelyezkedése és szerkezete, magzatvíz mennyisége, anyai petefészkek, méhnyak hossza.
- 28-32. hét: Magzat életjelenségeinek és növekedési ütemének ellenőrzése, növekedési zavarok kiszűrése. Magzat elhelyezkedése, magzatvíz mennyisége, méhlepény tapadási helye, érettségi foka, vastagsága. Méhnyak hosszának vizsgálata a koraszülés kockázatának felmérésére.
- 36-40. hét: Magzat(ok) méhen belüli állapotának ellenőrzése, szülés várható körülményeinek tisztázása, a szülésvezetési szempontból fokozott kockázatú várandósok kiemelése. Magzat(ok) életjelenségei, mérete, elhelyezkedése, magzatvíz mennyisége, lepény helyzete, érettségi foka, vastagsága.