A Boldogságos Szűz Mária születésének liturgikus ünnepét szeptember 8-án tartjuk, amely az egész világ megváltásának hajnala és reménye. Örvendezzünk tehát, ahogy megemlékezünk Megváltónk Anyjáról. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén, majd IV. Ince pápa a 13. században kiemelt ünneppé tette. A magyar elnevezés, Kisboldogasszony, a 15. századig vezethető vissza. Ez az ünnep országszerte kedvelt búcsújárónap.
A jeruzsálemi hagyomány Mária születésének helyét a Betheszda fürdő mellett tisztelte. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A keleti kereszténység az ötödik, a nyugati a 7. századtól kezdve tartja az ünnepet.
Apokrif hagyományok és a népi kultúra
Mária születésének körülményeiről a hiteles evangéliumokban semmiféle híradást nem találunk. Az Istenszülő életével a 2. században keletkezett Jakab ősevangéliuma ismertet meg. Ebből tudjuk meg, hogy Mária szülei, Joákim és Anna, öregkorukig gyermektelenek voltak. Isten angyala felkereste őket, és hírül adta, hogy olyan gyermekük születik, akiről az egész földkerekségen beszélni fognak. Amikor hónapjai beteltek és szült, leányt adott életre, aminek lelkük nagyon megörvendezett.
Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjadt. Ebből a szimbolikából nőtt az a 19-20. század fordulóján még élő balaton-vidéki és göcseji szokás, hogy a vetőmagot az ünnepre virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kitették a harmatra, hogy ne üszkösödjék meg. A nép nyelvén a két nagy Mária-ünnep (augusztus 15. Nagyboldogasszony és szeptember 8. Kisboldogasszony) közötti időszakot "két asszonyközének" nevezték.
A Kisboldogasszony ünnepének jellegzetességei
A Kisboldogasszony-ünnep fontos búcsújáró nap. Sok településről ekkor indulnak gyalogosan a hívek Máriapócsra. Régen a gyalogos zarándoklatokat vagy processziókat a legtöbb település megtette. A csoport élén valaki a feszületet vitte, utána haladt a búcsúvezető, az előénekes. Gyakran a búcsúsok templomi zászlókat is vittek, ha egy másik búcsús menettel találkoztak, a zászlókat egymás felé meghajtották. Éjszakára csűrökben aludtak ott, ahol rájuk esteledett. Azokban a falvakban, ahol elhaladtak, sok helyen a kapu előtt kancsóval várták a búcsúsokat, és vízzel kínálták azt, aki megszomjazott. Útközben máriapócsi énekeket énekeltek, ha útszéli kereszt vagy templom előtt haladtak el, letérdeltek és imádkoztak. Pócsra érve a lobogókat a templom oldalához támasztották, a búcsúsok szokása volt, hogy térden megkerülték a kegytemplomot. A búcsúban meggyóntak, megáldoztak, részt vettek az ünnepi misén. Aztán kegytárgyakat és ajándékokat vásároltak.
Kisasszony napján azt tartották országszerte, hogy aki nézi a napfelkeltét, meglátja benne Máriát, és a nap rózsát dob az Istenszülő tiszteletére. A zarándoklatok idején Máriát dicsérő énekek, imák és litániák hangzanak el, kérve Kisboldogasszony közbenjárását, akit Szent Anna szült, hogy majdan ő legyen Isten közvetítője a világ megváltására.
🔴 ÉLŐ bejelentés: Magyar Péter megnevezi a Tisza-kormány első hét miniszterét
Teológiai jelentés és Mária szerepe
A katolikus egyház Máriát az Egyház Anyjának (Mater Ecclesiae), az Ég és Föld Királynőjének (Regina caeli et terrae), Béke Királynőjének tartja. A katolikus egyház sajátos Mária dogmákat vall, nevezetesen a szeplőtelen fogantatását és testi mennybemenetelét. A Mária-tisztelet formái közé tartoznak a hozzá intézett különféle imák és himnuszok, a Mária-ünnepek, a képek és ereklyék tisztelete, a neki szentelt templomok építése és a Mária-kegyhelyekhez való zarándoklatok.
Clairvaux-i Szent Bernát így írt Máriáról: „Ha veszedelem, megpróbáltatás, vagy kétség tör reád, gondolj Máriára, hívd segítségül Máriát. Szíved s ajkad emlegesse mindig az Ő szent nevét. Őt kövesd és nem tévedsz el, hozzá fohászkodjál és nem csüggedsz el sohasem. Ha Ő fogja kezedet, nem roskadsz össze, ha Ő védelmez, nem fog el félelem.”
A protestáns egyházak többsége nem fogadja el Mária bűntelenségének és mennybevételének dogmáját, mivel szerintük annak nincs bibliai alapja, valamint azt a katolikus tanítást sem, hogy egész életében szűz maradt. Luther Márton is elutasította Mária közvetítő szerepét.
A katolikus tanításban a szentek is közvetítők-közbenjárók. Máriának is van egy ilyen vonatkozása, de Ő valójában több ennél. Jézus a kereszten Máriához fordulván ezt mondá: Íme a te fiad!, akkor az összes Jézusban hívő édesanyjává tette őt. Pál apostol tanítja, az egyház egyetlen testet képez, melynek Jézus a Feje, mi pedig a Tagjai. Mária nem a kegyelem forrása, de a kegyelem kútfeje, vagyis rajta keresztül árad ki a kegyelem a világra, ezért a Kegyelem Anyja és az Élet anyja.
Az ünnep elnevezései és jelentősége:
- Kisboldogasszony
- Kisasszony napja
- Fecskehajtó Boldogasszony
- Fecskehajtó Kisasszony napja
A liturgia így kéri Istent: „Kérünk, Istenünk, add meg nekünk, házad népének mennyei kegyelmed ajándékát, hogy akik számára a Boldogságos Szűz istenanyaságában felvirradt az üdvösség hajnala, azokat békével áldja meg az ő születésének ünnepe.”
tags: #maria #szulesenek #varasa