A nőgyógyászati betegségek közül a méhszájseb egy különösen veszélyes elváltozás, aminek az oka leginkább abban keresendő, hogy a nők jelentős részénél megtalálható, és sok esetben egyáltalán nem okoz tüneteket vagy problémákat. Mindez azonban könnyedén megelőzhető azzal, ha évente legalább egyszer részt veszünk egy nőgyógyászati szakvizsgálaton, ahol könnyedén feltárható a méhszájseb, illetve időben elkezdhető a kezelés, amivel garantáltan megakadályozható egy súlyosabb állapot elérése.
Noha rengetegen nem tudnak róla, azonban a méhszájseb a szexuálisan és hormonálisan aktív nők közel 90 százalékánál megfigyelhető. A méhszájseb megjelenését jelentős mértékben elősegítheti, ha a hüvelyflóra egyensúlya, illetve pH-értéke megváltozik.
A méhszáj anatómiája és működése
A méhnyak a méh folytatása, amely a hüvelybe lóg. Átjáró a kinti és a benti világ között. A spermiumok a méhszájon át úsznak be a nyakcsatornába, amelyben apró redők segítik az előrejutásukat, és ezen keresztül jutnak el a méhbe. A méhnyak folyamatosan mozgásban van és visszajelzést ad arról, hogy éppen hol tartunk a ciklusunkban. Ugyanis az ösztrogénhormon hatására folyamatosan változtatja pozícióját, állapotát, nyitottságát, zártságát.
A méhszájat nőgyógyászati vizsgálat során hüvelyfeltárást követően vizsgálhatjuk. A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csatornával rendelkező csőre hasonlít legjobban. A cső belső felszínét hengerhám borítja, ami nagy mennyiségben termel sűrű nyákot. A méhnyak váladék mennyisége és összetétele hormonális hatás következtében a ciklus során változik.
A méhnyak kívülről laphám, belülről mirigyhám borítja, ezeknek a találkozásánál helyezkedik el a transzformációs zóna. A sejtjei gyorsan cserélődnek, és vékony rétegben helyezkednek el, ezért ez a zóna könnyen változtatja a formáját, és könnyen is sérül.
A méhszáj és a ciklus
A méhnyak ciklus elején lejjebb helyezkedik el, kemény és zárt. Az ovulációhoz közeledve viszont egyre feljebb húzódik, puhább lesz, síkos nyákot termel, a méhszáj pedig kinyílik. Ilyenkor a tapintása hasonlít az ajkunk tapintására. A termékeny időszakban nehezebb elérni, néha olyan, mintha migrált volna a testedből, pedig csak olyan magasra húzódik, hogy szinte eltűnik.
Ahogy az ovuláció megtörtént, az ösztrogénszint leesik, és a méhnyak nagyon gyorsan visszatér a kemény és zárt állapotba, és újra lejjebb húzódik a hüvelyben. Menstruációt követően kifejezetten sűrű, az ovuláció közeledtével nyúlósabbá válik. A peteérés - tüszőrepedés egyik legfontosabb jele a hosszan nyújtható, átlátszó méhnyaknyák.
A menstruációs ciklus
A méhszájseb: tünetek, okok és kezelés
Amikor méhszájsebet emlegetünk a köznyelvben, valójában nem egy sebről van szó. A cervicalistio nevű kórkép ugyanis inkább egy hámelváltozás, amely sokszor egyáltalán nem okoz tünetet. Ez azért alakulhat ki, mert a méhnyakcsatornában lévő hengerhámsejtek kijutnak a méhszáj felszínére és ott a laphámsejtekre telepszenek. Ezt a nőgyógyász szabad szemmel is észleli, ugyanis az érintett felszín pirosassá és „bolyhossá” változik.
A méhszájseb az esetek nagy részében nem okoz tünetet, ha azonban hüvelyi folyás, alhasi fájdalom, az együttlétekhez kapcsolódó vérzés jelentkezik, mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni. Éppen ez a fertőzésekre való megnövekedett hajlam az, ami miatt a méhszájsebet fontos lehet diagnosztizálni és kezelni. Különösen kismamáknál fontos a kezelés, ugyanis nem maga a méhszájseb, de az ennek talaján kialakuló fertőzések azok, amelyek növelhetik a vetélés kockázatát.
A méhszájseb kialakulásához nem kell betegség. Akár fiatal, még nem szült nőknél is kialakulhat, és kezelést csak abban az esetben igényel, ha vérzéssel, visszatérő hüvelyi folyással vagy kóros cytológiai lelettel jár együtt.
A méhszájseb kezelési lehetőségei
Ha a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt, akkor elengedhetetlenül fontos, hogy a méhszájsebet előidéző hámsejtek fizikailag eltávolításra kerüljenek. Az egyik legklasszikusabb alternatíva az úgynevezett ecsetelés.
Ennél sokkal hatékonyabb megoldások közé sorolhatjuk a lézeres párologtatást, valamint a fagyasztáson alapuló technikát, hiszen általuk gyorsan, egyszerűen, biztonságosan és teljes egészében el lehet távolítani a problémás hámelváltozást. Egyetlen hátrányuk, hogy nem lehet szövettani vizsgálatot végezni, hiszen az ilyen formában eltávolított hámsejteket teljesen szétroncsolják a kezelés során, így fontos, hogy előtte kerüljön sor citológiára, és ha negatív eredmény születik, akkor lehet elvégezni a beavatkozást.
Két további lehetséges eljárásmód a méhszájseb eltávolítására a loop- és a hideg késes konizáció. Mindkét technikában közös pont, hogy az érintett szöveteket gyakorlatilag kimetszik a helyükről, ami azért szerencsésebb alternatíva, mert ilyenkor az elküldhető szövettani vizsgálatra az esetleges elváltozások kiszűrésének érdekében.
A méhszájseb kezelési módszerei:
- Ecsetelés: Hámroncsoló ecsetelőszerek használata. Hátránya, hogy általában több ecsetelés szükséges és az eredményesség igen kétséges.
- Lézeres párologtatás: Gyors, egyszerű és biztonságos módszer, de szövettani vizsgálat nem végezhető.
- Fagyasztás (krioterápia): Folyékony nitrogén vagy egyéb gáz alkalmazásával történik, de szövettani vizsgálat nem végezhető.
- Loop konizáció (hurokkimetszés): Speciális elektromos hurokkal történik, egynapos sebészet keretein belül végezhető. Előnye, hogy vágás közben rögtön vérzést is csillapít.
- Hideg késes konizáció: Szikével távolítják el a problémás szövetet, majd varrják a sebet. Biztosítja a legjobb minőségű szövettani mintát. Kórházi befekvést igényel.
Saját méhnyakunk vizsgálata: miért fontos?
Te „találkoztál” már a saját méhnyakaddal? Az esetek nagy százalékában eszünkbe sem jut belülről megvizsgálni magunkat. Pár alkalom van a nő életében, amikor fontossá válik ez az izgalmas kis testrészünk. Például az éves nőgyógyászati szűrés alkalmával, amikor mintát vesz az orvos. Ilyen természetesen a babavárás ideje is, hiszen nyitottsága-zártsága ebben az időszakban fontos kérdés. Illetve ha pesszáriumot vagy méhszájsapkát szeretnél használni, akkor kénytelen vagy szembesülni vele és magadnak kitapogatni, hogy pontosan hol is van.
A méhnyak vizsgálatával sok hasznos információt kaphatsz a ciklusodról, a termékenységedről, az egészségi állapotodról. Jobban képbe kerülhetsz, sokat megtudhatsz tested működésével kapcsolatban. A tudás pedig hatalom: előbb észreveszed, ha valami nem stimmel, tapintásra nem olyan, mint szokott lenni.
Hogyan vizsgáld magad?
Természetesen moss kezet előtte, és legyenek megfelelő higiénés körülmények, de nem kell túlpörögni a dolgot. Helyezkedj olyan pozícióba, hogy a méhnyakad közelebb kerüljön a hüvelynyíláshoz (pl: guggolj, feküdj hanyatt a térdedet felhúzva vagy tedd fel az egyik lábadat egy székre) és nyúlj fel, amíg csak tudsz. Próbáld meg kitapintani a fent leírtak alapján.
Nagyon ritka eset, hogy valaki tényleg nem éri el a saját méhnyakát, de előfordul. A hüvely fala redősebb, míg a méhnyak egy sima felületű dudor nyílással a közepén, amibe beleütközöl, ha teljesen felnyúlsz. Még nem szült nőknél a méhnyakat tapintásra orrhegyhez szokták hasonlítani. Kemény, kicsit hegyes és a méhszáj pont szerű kis nyílás a közepén. A már szült nőknél nagyobb, inkább talán cseresznyéhez hasonlít a tapintása és a méhszáj egy hosszúkás kis vágat. Hüvelyi szülés után van, akinek mindig egy picikét nyitott marad a méhszája.
Méhsüllyedés és méhnyakrák
A kismedence területén jelentkező bizonytalan, húzó jellegű fájdalom a méhsüllyedés egyik korai tünete. A menopauza, a hüvelyi szülés, az elhízás és más tényezők is hajlamosíthatnak a méhsüllyedésre, amely az életkor előrehaladtával egyre több nőt érint. A méhsüllyedésnek több stádiuma van, az első fokozatban a méhnyak a vaginába süllyed.
A méhnyakrák legtöbbször pont a méhszájsebnek megfelelő területről indul ki. Ezért fontos a szexuális élet megkezdése után - még az egészséges nőknél is - évente egyszer a nőgyógyászati vizsgálat és a méhnyakrák-szűrővizsgálat- kenetvizsgálat, citológia -, mely során a méhnyak külső felszínéről és a méhnyakcsatornából kell mintát venni.
Ezzel egy időben kolposzkóppal - azaz speciális típusú mikroszkóppal - is analizálni kell a méhszájsebnek megfelelő területet. A tapintásos hüvelyi vizsgálat, a cytologiai eredmény és a mikroszkópos analízis eredményei mindig együtt értékelendők, és csak a három együtteséből lehet megnyugtató véleményt alkotni.