A méhen belüli élet hatodik hónapja körül kezdődik a csecsemő hallásának fejlődése, amikor is kifejlődnek azok az idegrendszeri pályák, amelyek elengedhetetlenek a hangok érzékeléséhez és feldolgozásához. Már ebben a szakaszban a magzat képes érzékelni az anya testét körülvevő hangokat, sőt, idővel meg tudja különböztetni az anya hangját másokétól, valamint az emberi beszédet a zajoktól. A születést követően a hallás tovább fejlődik a magzatvíz felszívódásával a hallójáratokból.
A csecsemő kezdetben reflexből a hang irányába fordítja a fejét, majd később tudatosan is keresi a hang forrását. Három és négy hónapos korban a csecsemők már felismerik a kapcsolatot a tárgyak és a hangok között. Eleinte csak oldalirányba fordulnak a hang keresése közben, de hat hónapos korban már kétfázisú mozdulattal keresik a hang forrását: először oldalra, majd felfelé tekintenek. Az agy érési folyamatai szükségesek ahhoz, hogy a két fülből érkező információt szinkronizáljuk és egy egységes egésszé alakítsuk.
A 4-5 hónapos baba már képes megkülönböztetni a közeledő és távolodó tárgyakat a hangjuk alapján. Az emberi hang iránt már születéskor nagy figyelmet tanúsítanak a kisbabák. Egy kísérletből kiderült, hogy 10 hónapos korig a világ összes nyelvének fonémáit képesek külön-külön érzékelni.
A hangos zajok hatása és a hallásvédelem fontossága
A születést követően a babák könnyen megijednek az erős hangoktól, ezért érdemes kerülni azokat. Ugyanakkor a teljes csend sem ideális, hiszen az anyaméhben is folyamatos hangingerek vették körül őket, mint például az anya szívének dobogása vagy a külső hangok. Sok kisbaba nyugszik meg a porszívó, mosógép vagy hajszárító monoton zúgása mellett, mivel ez a hangzás emlékeztetheti őket az anyaméhben hallott hangokra, mint például az emésztés hangjai. Ezek a mormolásszerű, folyamatos hangok megnyugtathatják a síró csecsemőt.
Nem ritka, hogy a várandósság alatt gyakran hallgatott zene születés után is megnyugtatja a csecsemőt. Fontos azonban, hogy ne árasszuk el a csecsemőt túl sok hangingerrel, mert ez kifáraszthatja az idegrendszerét, és a baba nyűgösebbé válhat.
A csecsemők és kisgyermekek fülei nagyon sebezhetőek, és a születés utáni első néhány évben folyamatosan fejlődnek. A szülők gyakran teszik ki gyermekeiket túl hangos zajnak anélkül, hogy ennek tudatában lennének, ami maradandó halláskárosodást eredményezhet már korai fiatal korban. Német kutatások szerint nyolcból egy gyermek szenved maradandó halláskárosodástól. A szakembereket aggodalommal tölti el, hogy egyre több olyan gyermekkel találkozni, akik halláskárosodással ülnek a várótermekben.
Már 80 dB hangerő is káros lehet, ha 8 órán keresztül teszi ki ennek a gyermeket. Ilyen hangerősség akár egy forgalmasabb úton is előfordulhat. Minden további 3 dB-es emelkedés felére csökkenti azt az időt, melyet még biztonságosan eltölthetünk az adott zajban. Ha a hang meghaladja a 110 dB-t, azonnali károsodás alakulhat ki, amit az elektromos szerszámok könnyen elérhetnek.
A kisgyermekek halláskárosodásának fő okai a környezeti zajok és a játékok. A hangos játékok jelentik az egyik legismertebb veszélyt a kicsik hallására, mivel gyakran elérik a 100 dB-es hangot, és a gyerekek közel teszik őket a fülükhöz. Ez vezethet maradandó halláskárosodáshoz.
A fesztiválokon, sporteseményeken, vagy hangszereken játszó családtagok környezetében a zene és a zajhatás gyakran túl hangos lehet. Ilyenkor a fülek túlzott zajhatásnak vannak kitéve hosszú órákon keresztül. Sok csecsemő és gyermek könnyen megijed a hangos zajoktól, akár fülfájdalom is felléphet, hiszen a kicsik hallása érzékenyebb. Egyes babákat láthatóan zavarnak a hangok.
Hallásvédelem csecsemőknek és kisgyermekeknek
Ha a gyermek érzékeny a hangokra, egy speciális hallásvédő segíthet rajta. Az Alpine Muffy Baby az egyetlen biztonságos, CE jelölésű baba fülvédő Európában. A több rétegű hangtompító hab védi a füleket a káros zajoktól, és zavartalan alvást biztosít a kicsinek zajos helyeken, például utazáskor. Az Alpine Muffy Baby fültok könnyen állítható, jól illeszkedik minden baba és kisgyerek fejére. A puha, rugalmas fejpánt tépőzáras, és nem korlátozza a gyermeket. A fültokok levehetők a pántról, könnyen illeszthetők és rögzíthetők. Az Alpine Muffy Baby fültok 3-36 hónapos gyermekeknek alkalmas.
A hallás az egyik első érzékszerv, amellyel a gyermekünk észleli a külvilágot. A fejlődése elején még csak a rezgéseket észleli, majd fokozatosan eljut hozzá a külvilág, köztük a szülők hangja. Már a 28-29. terhességi héttől a magzat a hangingerre tájékozódási reakciót mutat, megmozdul, rúgkapál. A méhen belül a magzat hallja édesanyja hangját, szívverését, így mire az újszülött világra jön, már ismerős számára az édesanyja hangja és szívverése. A hallásküszöbe azonban alacsonyabb, ezért az újszülött megriad a váratlan és ismeretlen hangoktól, ám nyugodtan alszik a hangos, de állandó zajok között is.
Az újszülöttek szívesen hallgatnak ütemes, monoton zajokat, lágy dallamokat, melyek nyugtatóan hathatnak rájuk. A legtöbb háztartási gép működésekor keletkező zajok, mint a mosógép, hajszárító vagy porszívó zúgása, akár álomba is ringathatják a gyermeket. Természetesen az a legjobb, ha ezek a monoton „zajok” valamilyen lágy, andalító muzsikának, vagy egyenletes beszéd- vagy énekhangnak felelnek meg. Nem véletlen, hogy az altató dalok, mesék megnyugtatják, álomba segítik a gyermeket.
A halláskárosodás felismerése és a szakember szerepe
A beszédtanuláshoz elengedhetetlen az ép hallás. Az újszülötteknél nehéz megítélni a hallás épségét, de szerencsére ma már korszerű technika áll rendelkezésre: minden újszülöttnél kötelezően elvégzik a BERA vagy OAE vizsgálatot, amelyek az agytörzsi vagy a belső fül működését vizsgálják. Amennyiben felmerül a hallássérülés gyanúja, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni, hogy a beszédtanulást a lehető legkisebb mértékben befolyásolja. Az időben felismert halláskárosodás megfelelő hallókészülékkel korrigálható, így megelőzhetőek a másodlagos következmények, mint a beszédfejlődés elmaradása vagy a szociális kirekesztődés.
Az érzékszervek fejlődésében, működésében kialakuló hiányosságok, a tipikus fejlődéstől eltérő sajátosságok már néhány hónapos korban észrevehetők. Az érzékszervi eltérések közül a látás és a hallás problémái a legjelentősebbek, mivel nem megfelelő működésük hatással van a gyermek további fejlődésére (mozgás, tanulás, szociális készségek, biztonságérzet).
Az alábbiakban a halláskárosodásra vagy hallási problémára utaló figyelemfelhívó jeleket foglaltuk össze:
- Három hónapos korban a csecsemő nézelődés vagy aktivitás közben hangokat ad. Hallással kapcsolatos problémára utalhat, ha keveset vagy nagyon visszafogottan gőgicsél.
- Nem képes a „párbeszéd” jellegű kommunikációra, aktivitása nem változik a hozzá intézett beszéd során.
- Ha a csecsemő nem látja a szüleit, akkor csupán a hangokra (pl.: léptek, ajtónyitás) nem figyel fel és nem mutatja a szülők közeledésére az öröm jeleit.
- Nem fordítja a fejét a hangok irányába (pl.: ha távolról beszél hozzá a szülő) és nem figyel fel a háztartási eszközök hangjára.
- A hangok utánzása nem vagy kevéssé történik meg. Amikor a szülő a gyermek hangadásait ismétli, arra a kicsi nem figyel fel és nem várja a felnőtt hangját.
- A már megindult gőgicsélés/gagyogás egyre ritkábbá válik, változatossága beszűkül vagy elmarad, és a hangadásban nem jelennek meg új elemek. A csecsemő nem játszik a hangjával.
- Nem figyel fel a nevére. A csecsemők hat hónapos koruk után már képesek különbséget tenni a számukra lényeges és a megszokott hangok között.
- Nem figyel fel a hangot adó tárgyra, nem keresi a hang forrását vagy rossz irányba keresi, esetleg hosszabb időt kell várni, amíg megtalálja.
- A hangadás nem színesedik, és nem jelenik meg benne a dallam, a ritmus.
Ha megvalósul a korai diagnózis, akkor a fiatal életkor miatt a terápia sikeressége nagymértékben a szülőtől is függ. A szakember elmondja, hogyan foglalkozzanak a gyermekkel, megbeszélik a kérdéseket, kilátásokat. Ha a kritikus időszakon belül (első életév) megkezdődik a fejlesztés, akkor sokkal jobb eredményeket lehet elérni. Kései felismerés esetén az elveszett hónapokat, éveket nem lehet behozni, több idő kell a terápiához és a hatásfok is rosszabb lehet.
A magyarországi gyakorlatban minden újszülöttön elvégzik az objektív hallásszűrést (BERA vagy OAE vizsgálat) még a hazabocsátás előtt, hogy kiszűrjék a hallásproblémákat. Ha a szűrővizsgálat eredménye további vizsgálatokat javasol, azokat a lakóhelyhez legközelebb eső audiológiai állomáson végzik el.
Mit tehetünk a babával, ha közeleg az óraátállítás ideje?
A hallás- vagy látáskárosodott gyermek esetében jellemző a kompenzációs mechanizmusok kialakulása, ami azt jelenti, hogy a többi érzékszervi terület jobban fejlődik az ép fejlődésű gyermekekhez képest. Ha a szülő gyengeségeket észlel a hallással vagy látással kapcsolatban, vagy bizonytalan ennek eldöntésében, fordulhat pedagógiai szakszolgálathoz. A figyelemfelkeltő jelek tartós jelenléte esetén a szülő konzultálhat a házi gyermekorvossal is, aki szükséges esetekben kivizsgálásokat javasolhat (pl.: gyermekszemészet, gyermek fül-orr-gégészet, hallásvizsgálat).