Az újszülöttkori agykárosodás sokféle megnevezéssel illethető: szülési sérülés, oxigénhiányos állapot, agyvérzés, agyi vérellátási zavar, vagy akár Little-kór. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. a szenzomotoros integrációs fejlesztés vagy a TSMT) segíthet a gyermek fejlődésében. Ha gyanú merül fel, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni.
A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek. Az idegrendszeri fejlődési lemaradás azt jelenti, hogy a gyermek idegrendszerének fejlődése lassabban vagy eltérően halad az életkornak megfelelő szinthez képest. Ez érintheti a mozgást, a beszédet, a figyelmet, az érzelmi-szociális készségeket vagy az érzékelést.
Az agy és az idegrendszer fejlődése biztosítja a gyermekeknél a mozgáskoordináció (járás, mászás, egyensúly), az érzékelés, reakciók (hangokra, fényre, érintésre), a beszéd és nyelvi fejlődés, a figyelem és a tanulási készségek valamint a szociális viselkedés és érzelmi szabályozás kialakulását. Az idegrendszeri zavarok okai összetettek lehetnek. Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza.
A csecsemők mozgásfejlődése rendkívül gyorsan változik az első életévben: először még csak ösztönös mozdulatok, majd célirányos mozgások, fordulás, kúszás, ülés, mászás, járás következnek. Az izomtónus az izmok folyamatos, alapszintű feszülése, ami akkor is jelen van, amikor nem mozgunk. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. A fokozott izomtónus nem azonos a „jó izomerővel” - a merevség akadályozza a mozgást és a fejlődést.
Az idegrendszeri fejlődési zavarok ezzel szemben olyan állapotok, amelyek a gyermek agyi fejlődését érintik és befolyásolják a mozgást, a kommunikációt, a szociális készségeket, a figyelmet vagy a tanulást. Mozgáskoordinációs zavar (pl. ügyetlenség, egyensúlyproblémák), valamint az érzékelési problémák, mint például az érintésre való túlzott vagy éppen csökkent reakció, a hangokra, fényekre való érzékenység is ide sorolhatók. A szenzoros feldolgozási zavar (SPD) egy olyan állapot, amely befolyásolja, hogy az agy hogyan dolgozza fel az érzékszervi információkat (ingereket). Az érzékszervi információk magukban foglalják azokat a dolgokat, amelyeket lát, hall, szagol, ízlel vagy érint. Az SPD hatással lehet a gyermek összes érzékszervére vagy csak egyre.
A szenzoros feldolgozási zavar (amit szenzoros integrációs zavarnak is neveznek) azért nehéz felismerni, mert az autizmus spektrum zavarral és az ADHD-vel (hiperaktivitás) is átfedésben lehet, illetve gyakran félrediagnosztizálják vagy a tüneteket gyerekes apróságnak vélik. A gyerek csak egyféle színű vagy állagú ételt eszik meg, visít, ha koszos lesz a keze, az erősebb hangokra összerezzen, hamar elfárad, feszült lesz, ha túl sok a program, zavarják az erős ingerek, könnyen elsírja magát: sokan azt hiszik, ezek csak múló gyerek-szeszélyek, holott a szenzoros feldolgozási zavar állhat a háttérben.
A csecsemőknél előfordulhatnak olyan tünetek, mint a szinte folyamatos szörtyögő hang kiadása évszaktól és betegségtől függetlenül, vagy a bukás jelensége, amely az első hónapokban szinte természetes. Problémát az okoz, ha akkor is visszacsorog a gyomrából a táplálék, amikor lefektetjük a kicsit. A reflux jelenség csecsemőkorban szinte természetes, de súlyos formája esetén a gyermek nyugtalan lesz, súlyfejlődése lelassul, hurutos tünetek, sípoló légzés, köhögés, sőt akár visszatérő tüdőgyulladás, középfülgyulladás is lehetséges. A felsorolt tünetek, betegségek jelentkezése esetén javasolt tehát a refluxra is gondolni!
Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást a fej emelésében, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt. Ha a baba 3 hónaposan még nem emeli a fejét hason fekve, ne ess kétségbe! A hason töltött idő segít a babának megerősíteni a nyak- és hátizmait, ami elengedhetetlen a mozgásfejlődés következő lépéseihez, például a guruláshoz és a kúszáshoz. Nem kell egyszerre hosszú időt várni!
A gyermekneurológiai vizsgálat az alap. A TSMT (Tervezett SzenzoMotoros Tréning) egy mozgásterápia, amely az idegrendszerre gyakorolt hatása révén újraszervezi, újrahuzalozza a neurológiai alapokat. Kifejezetten a szenzoros integrációs zavar kezelésére szolgál az Ayres-terápia, ami az érzékelés egyes területeit fejleszti, személyre szabottan végzett játékos gyakorlatokkal. A szenzomotoros integrációs fejlesztés az érzékelés és mozgás közötti kapcsolat erősítését célozza meg. A szülők napi szerepe meghatározó. Kerülni kell a hosszú ideig tartó feszített testhelyzeteket.
A korai fejlesztő központokban, fejlesztőházakban és több fejlesztéssel foglalkozó szervezetnél elvégezhető alapos felmérés után szakember tud segíteni a gyermek idegrendszerének fejlesztésében. A rehabilitációban nincs egyetlen üdvözítő módszer. Ilyen lehetőség a Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer, az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer. Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermeket és tesz javaslatot a kezelésre. A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben.
A repetitív transcranialis mágnes stimuláció (rTMS) egy olyan eljárás, amely a koponyán keresztül ingerli az agykérget és pályakapcsolatait. Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben, és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon. Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). Az rTMS felgyorsítja a fejlődést, és több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni.
A szuperérzékeny csecsemők esetében kiemelten fontos a válaszkész szülői nevelés, ami többek között a kötődő nevelés egyik alapelve. A szuperérzékeny csecsemő esetében különösen fontos, hogy válaszoljunk a jelzéseire, de az is legalább ugyanolyan fontos, hogy a megfelelő módon reagáljunk. Minél inkább egyszerűsítsük a környezetét. Amennyire csak lehet tompítsd az őt érő hanghatásokat. Sötét, csendes szoba alváshoz és napközben is maximum halk, csendes zene a háttérben. Nagyon fontos a napirend minél korábbi kialakítás és azt követő következetes betartása. Puha, pamutruhákba öltöztesd, olyanokba, amik nem szorítják és nem bökik sehol sem. A hőmérséklet is nagyon fontos. A szobába ne legyen se túl hideg, se túl meleg. A nyugodt alvás talán a legeslegfontosabb.
A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját. Fontos a fejlesztés! Az összetett fejlesztés eredményeként jelentősen javíthatóak a később várható funkciók, az életminőség pozitív irányba mozdul el. A kisebb eltérések gyógyításával pedig elérhető, hogy a későbbi életkorokban semmilyen hátrányos következményeit ne lássuk a korábban észlelt elváltozásoknak.
Spina Bifida, agyi bénulás - gyermekápolás - idegrendszeri betegségek | @LevelUpRN
