Petevezeték átfújás és a teherbeesés esélyei: Részletes információk

A petevezetéknek lényeges szerepe van a terhesség létrejöttében: a petefészekben megrepedt tüszőből kiszabaduló petesejt a petevezetéken át jut a méhbe. Feladata, hogy a megérett vagy megtermékenyített petesejtet eljuttassa a méhbe. A megtermékenyített petesejt a petevezeték üreges csövében tölti a fejlődésének első öt napját. Eközben, ha minden rendben megy, fokozatosan halad tovább, egészen a méhig.

Meddőséghez vezethet, ha üregét korábbi gyulladás miatt folyadék zárja el, vagy falai összetapadnak, összenőnek. Ilyenkor terhesség csak mesterséges úton jöhet létre. Mivel a petevezeték elzáródása a meddőség egyik leggyakoribb oka, ezért a petevezeték átjárhatóságának ellenőrzése nagyon fontos része minden meddőségi kivizsgálásnak. Az ultrahangos HyCoSy (Hystero-contrast-sonography), azaz petevezeték átjárhatósági vizsgálat a köznyelvben „átfúvásként” ismert. Azonban ez egy pontatlan elnevezés: valójában egy kontrasztanyagos folyadék átjuttatása a méhből a petevezetékek végéig a folyamat központi eleme.

Miért fontos a petevezeték átjárhatósága?

A petevezeték egy-egy üreges, a petefészek felőli oldalán kiszélesedő cső, melynek mérete nagyjából 10-11 centiméter. Amennyiben a petevezeték átjárhatósága problémákba ütközik, meddőség vagy méhen kívüli fogamzás alakulhat ki. Ha a petevezetékek elzáródtak vagy sérültek, a petesejt és a spermium nem tud találkozni, és a petesejt megtermékenyítése nem tud bekövetkezni. Akár természetes teherbeesésről, akár mesterséges ondóbevitelről (inszemináció) van szó, a fogantatásnak elengedhetetlen feltétele, hogy a babára vágyó, leendő kismama legalább egy átjárható egészséges petevezetékkel rendelkezzen.

Az elzáródott petevezeték ugyanakkor nem csak a meddőségért lehet felelős. Mivel tüneteket jellemzően nem produkál ez a probléma, ezért sokan nem is tudnak róla, és csak a vizsgálat során derül rá fény. Bár van néhány tünet, ami utalhat a petevezeték elzáródás problémájára. Ilyen lehet például az alhasi fájdalom, a felfázásos, illetve gyulladásos tünetek, hőemelkedés vagy láz. A leggyakrabban mégis kismedencei gyulladás a kiváltó ok, és ebben az esetben akár mindkét petevezető érintett a problémában. A petevezeték elzáródása nem mindig mutat egyértelmű jeleket. Amennyiben mégis, akkor felfázásra, alhasi fájdalomra vagy gyulladásos tünetekre lesz figyelmes a benne szenvedő. Legegyértelműbben pedig a teherbeesési képtelenségben nyilvánul meg a probléma. Így 40 éves kor fölött már fél év, 40 éves kor alatt pedig egy év folyamatos próbálkozás után érdemes orvoshoz fordulnunk.

Milyen esetekben érdemes elvégeztetni a petevezeték átjárhatósági vizsgálatot?

A petevezeték átjárhatósági vizsgálatot általában három fő okból kifolyólag szoktak végezni:

• Ismeretlen eredetű meddőség kivizsgálása (12 hónapja nem következett be spontán terhesség)
• Megtermékenyítési kezelések előtt
• Ultrahang vizsgálatkor észlelt rendellenességek pontosításához

A HyCoSy a meddőségi kivizsgálás részét képezi, és segíthet felderíteni a méhet, a petevezetéket és a kismedencét érintő anatómiai rendellenességeket, melyek a teherbeesést akadályoztathatják: pl. elzáródott petevezeték vagy rendellenes alakú méh. A vizsgálat során megállapítható, hogy a petevezetékek átjárhatók-e, így a vizsgálat segíthet azonosítani a meddőség hátterében álló kórokokat. Átjárható petevezetékek esetén szabad a petesejt útja a méh ürege és a megtermékenyítés felé; elzáródott petevezeték esetén azonban a petesejtek útja és így a megtermékenyítés akadályozott. Egyik oldali elzáródott petevezeték esetén is csökken a teherbeesés esélye, kétoldali elzáródott petevezeték esetén viszont nem jöhet létre spontán módon a teherbeesés, ezért ez az állapot meddőséghez vezet.

A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat típusai

A klasszikus értelemben vett petevezeték átjárhatósági vizsgálat sokkal inkább az egész méhüreg állapotának felméréséről szól, mint csak magának a petevezetéknek az átjárhatóságáról. Az átjárhatósági vizsgálat során kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, majd valamilyen képalkotó eljárással vizualizálják ezt és így tájékozódnak a reproduktív szervek állapotáról. Az átjárhatósági vizsgálat 4 féle eljárással is végezhető:

1. HSG (Hysterosalpingography - petevezeték átfújás)

Egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját röntgennel követik. A vizsgálat során a hüvelyen keresztül katéter segítségével steril élettani sóoldatot juttatunk a méh üregébe, majd figyeljük, milyen nyomás mellett és milyen gyorsan tud kiáramlani a petevezetőkön át a folyadék a hasüregbe. A petevezető állapota ugyanis feltárható röntgengéppel is. A folyamat során röntgenfelvétel készül a folyadék mozgásáról. Ennél a vizsgálatnál tehát a petevezetéket röntgenes kontrasztanyaggal töltik fel, az átjárhatóságukat pedig röntgengéppel vizsgálják. Ha valaki ezt választja általában kórházban, de járóbeteg ellátás keretében történik a vizsgálat. A beavatkozás menstruációs fájdalomhoz hasonló tünetekkel járhat és röntgen sugárzás éri a testet.

2. HyCoSy (Hystero-contrast-sonography)

A kontrasztanyag útját hüvelyi ultrahanggal nézik. A HSG módszernél jóval kedveltebb eljárás, mivel ez ambulánsan is elvégezhető, kíméletesebb, pontosabb, valamint nem jár sugárterheléssel. A vizsgálat alapja, hogy egy katéter segítségével a méhnyakon át kontrasztanyagot juttatnak a petevezetőbe és a méhbe. A Haller Medical magánrendelőben is elérhető Hycosy-vizsgálat. Az ultrahangos HyCoSy vizsgálatot ultrahangos kontrasztanyaggal és ultrahang berendezéssel végzik. A HyCoSy petevezeték átjárhatósági vizsgálat invazív orvosi beavatkozásnak minősül, járóbeteg ellátás keretében végezhető.

A HyCoSy-módszer az egyszerű ultrahangnál jóval pontosabb vizsgálatot tesz lehetővé. Az eljárás 97,5%-os pontossággal tudja igazolni, ha az elzáródás esete fennáll. A HSG-hez (Hystero-Salpingography=méh-és petevezetékfestés) képest pedig nem kell sugárterheléssel számolnunk, és be sem kell feküdnünk az elvégzéséhez 6-8 órára a kórházba. A HSG-nél ugyanis mindkét tényezővel számolnunk kell, valamint a nagyobb mértékű fájdalommal, a kórházi körülményekkel is. A vizsgálat legnagyobb előnye, hogy nem használ ionizáló sugárzást, így kisebb megterhelést jelent a szervezetnek. Biztonságosabb, mint a röntgenképalkotás segítségével végzett petevezeték-átjárhatósági vizsgálat, valamint lehetőséget nyújt a kismedence egyéb szerveit, régióit is átvizsgálni egyidejűleg.

HyCoSy segítségével fény derülhet méhen belüli összenövésekre (pl. korábbi terhesség-megszakítás talaján), pontosan diagnosztizálhatóak méhnyálkahártya-polipok. Negatív eredményt csak akkor állapíthatunk meg, ha látjuk a kontrasztanyag kifolyását a petefészkek körül. A HyCoSy vizsgálatra legideálisabb a rendszeres 28-napos (havi) menstruációs ciklus 8. és 18. napja közötti időszak.

3. LSK (Laparoszkópia - hastükrözés)

A köldökön és az alhason apró bemetszést végeznek, ezen keresztül száloptikát vezetnek be, így az egész hasüreg pontos vizsgálat alá kerül. A petevezetők átjárhatóságáról metilénkék festékanyag méhnyakcsatornán keresztül történő befecskendezésével győződnek meg. Az eljárás előnye, hogy az átjárhatósági vizsgálaton kívül lehetőséget ad kismedencei, hasüregi összenövések oldására, endometriózis kezelésére, mióma eltávolítására is. Hátránya, hogy altatásban végezhető, ezért előzetes kivizsgálás, kórházi bennfekvés szükséges hozzá. A hasüreget feltöltik szén-dioxiddal, a köldökön ejtett kis metszésen keresztül optikát vezetnek be, majd megtekintik a méhet, a petevezetékeket és a petefészkeket. Ezt követően a méhnyak felől a méh üregébe és a petevezetőkbe kék színű folyadékot, metilénkéket pumpálnak. Ha ez megjelenik a petevezető hasűri szájadékain, nincs petevezeték elzáródás.

4. HSK (Hiszteroszkópia - méhtükrözés)

Elsősorban a méh üregét vizsgálják eme eljárás során, de lehetőséget biztosít a méhkürtök eredésének, a folyadék áramlása alapján azok átjárhatóságának ellenőrzésére is. Mindemellett indokolt esetben, például ha nem lehet egyértelmű diagnózist felállítani, előfordulhat, hogy tükrözéses vizsgálatra is szükség van. A beavatkozás mellett szól, hogy 5-10 percet vesz igénybe, ambulánsan végezhető, és minimális fájdalommal jár. A vizsgálatot követően nem sokkal pedig már távozni is lehet. A beavatkozás hátránya - jóllehet ez az egyéb típusú vizsgálatokra is érvényes -, hogy aktív kismedencei gyulladás esetén nem lehet elvégezni.

Az átjárhatósági vizsgálat jótékony hatása, hogy a petevezeték átöblítése révén oldhatja az enyhe összetapadást, kimoshatja a gyulladásos folyadékgyülemet. A különféle módszerek pontossága megközelíti a 100%-ot. A petevezeték átjárhatósági vizsgálatról rendszerint videófelvétel is készül, mely segíti a további kezelések tervezését, valamint a konzultációs szakmák, pl. a meddőségi centrumok munkáját.

Hogyan zajlik a HyCoSy vizsgálat?

A vizsgálat elvégzésének ideje a menstruációs ciklus 5-10. napja (a vérzés kezdetétől számítva). A beavatkozás optimális ideje a menstruáció első napját követő 7-10 nap. A HyCoSy-t megelőzően egy ’nulladik’ szakorvosi konzultáció és vizsgálat keretében elvégzünk egy ultrahangot, ahol ellenőrizzük, nincs-e olyan deformitása a méhnek, amely kivitelezhetetlenné teszi a vizsgálatot.

A vizsgálatot a nőgyógyászati vizsgálathoz szükséges testhelyzetben - háton fekve, lábakat a lábtartóra felhelyezve - történik. Első lépése minden esetben az anamnézis felállítása, a páciens kikérdezése, valamint egy általános hüvelyi ultrahang elvégzése. A következő lépés, hogy a nőgyógyász szakorvos egy vékony katétert vezet a méhnyakon keresztül a méhüregbe. Egy vékony (a rákszűréskor használt pálcával megegyező méretű), flexibilis ballonkatétert vezetünk fel a méhnyakon keresztül. A ballonkatéter végén egy ballon található, amelyet - miután bevezettük a méh üregébe - folyadékkal fújunk fel. A ballonkatéteren található még egy vájat, amelyen keresztül folyadékot tudunk bejuttatni a méh üregébe - itt engedjük ki a speciális kontrasztanyagot, amely hialuronsav, víz és levegő keveréke.

A sóoldat után kontrasztanyag kerül a méhbe, aminek az útját szintén ultrahangos készülékkel ellenőrzi a szakorvos. A nyomásnak köszönhetően a kontrasztanyag elindul a petevezetékeken keresztül a hasüreg felé, az útját ultrahanggal követjük. A vizsgálat során kirajzolódik a méh ürege, látható lesz a petevezetők szűkülete vagy lezáródása. Az eljárás 5-10 percet vesz igénybe. A HyCoSy-vizsgálat nem igényel jelentős előkészületeket a páciens részéről. A katéter behelyezése és a fiziológiás sóoldat, valamint a kontrasztanyag beadása kellemetlen alhasi érzetet, menstruációs görcshöz hasonló panaszokat okozhat. A művelet nem fájdalmas, de hasi diszkomfort érzetet okoz, amely rövid időn belül elmúlik.

Ha a befecskendezett folyadék tartós, nagy nyomás hatására, 1-3 perces próbálkozással sem ürül a méh üregéből a hashártya területére, úgy mindkét petevezeték elzáródását föltételezhetjük.

Előkészületek és javaslatok a vizsgálat előtt és után

Előkészületek:

• A vizsgálatot általában 7-11 nappal az utolsó menstruációs ciklus kezdetét követően végzik.
• Fontos, hogy semmiképp ne álljon fenn a lehetséges terhesség esete, a vizsgálat ugyanis megzavarhatja az embrió beágyazódását. Ezért a menstruáció első napjától a vizsgálat napjáig kerülendő a védekezés nélküli szexuális együttlét. Ha elképzelhető, hogy a vizsgálati alany terhes, akkor a vizsgálatot a következő menstruációs ciklusig el kell halasztani.
• A vizsgálat előtt 6-8 órával ne egyen, amennyiben orvosa másképp nem rendeli.
• Javasolt a vizsgálat előtt néhány órával valamilyen NSAID fájdalomcsillapító bevétele, hogy megelőzze a vizsgálattal járó esetleges kellemetlen hasi panaszok kialakulását.
• Szükséges egy beavatkozás előtti szűrés is annak ellenőrzésére, hogy nincs-e fertőző ágens (chlamydia) a méhnyakban, amely a vizsgálat során feljuthat a petevezetékbe, komoly problémát (gyulladást, hegesedést) okozva ezzel a páciensnek.

A vizsgálat után:

• Amennyiben a vizsgálatot követően hazamegy, nyugodtan folytathatja napi tevékenységeit.
• A vizsgálatot követően 24 órán át enyhe hüvelyi pecsételő vérzés és kismedencei görcsök jelentkezhetnek.
• Szükség szerint fájdalomcsillapító, görcsoldó alkalmazható a görcsös panaszokra (olyan fájdalomcsillapító, melyet esetenként a menstruációs görcsök oldására szed).
• A vizsgálatot követően 4-5 napig javasolt az ülőfürdő és a szexuális együttlét kerülése.
• Bizonyos esetekben antibiotikum szedése lehet indokolt a beavatkozást követően - ennek szükségességéről a kezelőorvosa tájékoztatja.
• Amennyiben erősödő, nem szűnő fájdalom, láz vagy erős vérzés jelentkezne a beavatkozást követően, azonnal értesítse kezelőorvosát!

A vizsgálat lehetséges szövődményei

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat során felléphetnek szövődmények, mint például fájdalom, hányinger, esetleg hányás vagy vérnyomás csökkenés. Ritkán, összesen az esetek 0,5%-ában fordulnak elő (Grimwalde et al. 1998.).

A vizsgálat szövődményei az alábbiak lehetnek:

• Fertőzés: 0-4%-os infekciós ráta - megelőzésére bizonyos esetekben antibiotikum-kúra lehet szükséges, melynek részleteiről kezelőorvosa nyújt részletes tájékoztatást. A méh heveny gyulladása: a hüvely nem steril közeg, ezért előfordulhat, hogy a katéter felhelyezésével kórokozó baktériumok kerülnek a méh üregébe. Általában alhasi fájdalommal és lázzal jár, antibiotikummal szövődménymentesen kezelhető.
• A méhfal sérülése; méhsérülés, amely kórházi ellátást tehet szükségessé.
• Extrém ritka allergiás vagy allergiaszerű reakció a kontrasztanyag beadását követően. Túlérzékenységi reakció esetén gyógyszerrel azonnal ellátjuk.
• Kellemetlen hasfeszülés, amely fájdalomcsillapítók hatására szűnik.
• Gyengeségérzés, vérnyomáscsökkenés, hányinger, hányás, hasmenés.
• A vizsgálatot követő 1-2 napban kevés pecsételő vérzés jelentkezhet.

A petevezeték elzáródás kezelése

A kezelés lépései attól függenek, hogy a petevezeték milyen mértékben, és hogyan záródott el (véglegesen vagy átmenetileg), illetve műtéti úton megnyitható-e az elzáródás, vagy sem. Számos esetben az derül ki, hogy a petevezeték elzáródást egy régebbi fertőzés utáni letapadás, enyhe összenövés okozza, ami elzárja a vezetéket. Ezt gyakran már maga a kontrasztanyag átfújása is képes megnyitni, így gyakran az a szerencsés helyzet áll elő, hogy a petevezeték átjárhatósági vizsgálat utáni teherbe esés valószínűsége a sokszorosára nő.

Amennyiben a petevezetékek elzáródását kisebb mennyiségű hegszövet vagy enyhe összetapadás okozza, azt az orvos laparoszkópiás műtét során meg tudja szüntetni. Ha az elzáródás a petevezeték sérülése miatt lép fel (méhen kívüli terhesség, vagy fertőzés miatt), az orvos el tudja távolítani a sérült részt, és összevarrja a két egészséges véget. A petevezeték tisztítására számos módszer létezik. Az egyik legkézenfekvőbb a petevezeték tisztítása.

Teherbeesés esélye a petevezeték elzáródás kezelését követően

A petevezeték elzáródás műtéti korrekciója után lehetségessé válik a terhesség, ugyanakkor a sikeres fogantatás esélye nagyban függ a kezelési módszertől, illetve az elzáródás súlyosságától. Nagyobb a sikeres terhesség valószínűsége, ha az elzáródás a méhhez közel volt, míg kisebb akkor, ha a petevezeték végén vagy a petefészekhez közel.

Ha a petevezeték újranyitása nem lehetséges, lombikbébi-módszer (IVF) jelenthet megoldást a teherbeesésre. Ezáltal ugyanis a mechanikai akadály nem jelent problémát, a megtermékenyített petesejtet ugyanis közvetlenül a méhbe juttatják. A lombikprogram a méhen kívüli megtermékenyítést jelenti, a leggyakrabban egy petri-csészében. A szigorúan ellenőrzött körülmények között végzett eljárást a hormonális stimulációt követően végzik el: a nő petesejtjeit partnerének a laboratórium által kezelt spermájával keverik össze.

A petevezeték elzáródás esetén ugyanakkor nem árt szem előtt tartani, hogy a méhen kívüli terhesség kockázata nagy. A megtermékenyült petesejt ugyanis, mivel nem jut át a petevezetéken, ott ágyazódik be. Ez vérzést, éles, szúró hasi fájdalmat okozhat, komoly hasüregi vérzés is kialakulhat, amely akár életveszélyes is lehet.

Hogyan előzhető meg a petevezeték elzáródása?

1. Fokozott figyelem a fertőzések megelőzésére

Az elzáródásnak sok oka lehet, köztük olyan betegségek is, mint az endometriózis. A legtöbbször azonban felszálló fertőzés, gyulladás áll a háttérben, mely szerencsére kiküszöbölhető. A kismedencei gyulladás, illetve az azt leggyakrabban kiváltó gonorrhea- és chlamydia-fertőzés leghatékonyabb megelőzési módja a megbízható monogám partnerkapcsolat és az óvszerrel történő védekezés. A megelőzés érdekében védekezz a szexuális úton terjedő betegségek/fertőzések és az egyéb bakteriális fertőzések (pl. felfázás) ellen, illetve ha már kialakult a fertőzés vagy a kismedencei gyulladás, akkor azonnal kezdd meg a megfelelő kezelést. A korai felismerés és kezelés segíthet megakadályozni az elzáródást okozó hegszövet kialakulását.

2. Immunerősítő tápanyagok bevitele

A petevezeték elzáródás megelőzését, sőt, a természetes kezelést is segítheti a gyulladáscsökkentő, fertőzésellenes hatású, illetve immunerősítő tápanyagok rendszeres fogyasztása.

• Kerüld a glutént, a cukrot, a feldolgozott élelmiszereket, a finomított szénhidrátokat és a genetikailag módosított ételeket.
• Fogyassz sok zöldséget és gyümölcsöt, különösen zöld leveles zöldségeket és bogyós gyümölcsöket.
• Töltsd fel tápanyagraktáraidat jó minőségű, széles vitamin- és ásványi anyag spektrumú multivitamin szedésével.
• Növeld az omega-3 bevitelt a gyulladások csökkentése érdekében.
• A fertőzések, gyulladások ellen szedj C-vitamint, illetve olyan gyógynövényeket, mint a tőzegáfonya, a fokhagyma, a gyömbér vagy a kurkuma.

A megfelelő petevezeték funkció elképzelhetetlen a hormonháztartás egyensúlya nélkül, ezért ennek elérésére és megtartására is nagy hangsúlyt kell fektetni. A keresztesvirágú zöldségek, rostok, omega-3 zsírsavak bevitele nagyon fontos, míg a kiegészítők közül a barátcserje és a maca gyökér nyújthat sok segítséget ezen a téren.

tags: #petefeszek #atfujas #segit #teherbe #esni