Magzati kedvezmény és családi adókedvezmény: Részletes útmutató

A családi adókedvezmény alapvetően a személyi jövedelemadót (15%) csökkenti. Ha azonban a jogosult szja-ja nem elég a teljes összeg kihasználásához, a fennmaradó rész családi járulékkedvezményként érvényesíthető a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék terhére. Ez a kedvezmény a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa számára is elérhető. A jogosultságot a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig terjedő időszakban a várandós állapotról kiállított orvosi igazolás alapozza meg, amelyet kizárólag az adóhatóság ellenőrizhet.

A magzati kedvezmény a családi adókedvezmény részeként vehető igénybe, és célja a várandós családok anyagi terheinek enyhítése a terhesség idején.

Jogosultság a magzati kedvezményre

A magzati kedvezményre a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult. Fontos megjegyezni, hogy a várandós nővel közös háztartásban élő élettárs a várandósság ideje alatt nem jogosult a kedvezményre, így azt év közben az élettársak nem érvényesíthetik közösen. Azonban a várandós nőnek járó kedvezményt a várandós nő a bevallásában megoszthatja élettársával.

A jogosultság a magzat fogantatásának 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig tart, és orvosi igazolással kell alátámasztani.

Orvosi igazolás várandósságról

A családi adókedvezmény rendszere

A családi adókedvezmény megduplázása két lépcsőben történt: 2025-ben indult az emelés, 2026-ban pedig már a teljes, megduplázott összeg érvényesíthető. A kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. Az összevont adóalap része a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (pl. munkabér, gyermekgondozási díj), az önálló tevékenységből származó jövedelem (pl. egyéni vállalkozás, bérbeadás), valamint egyéb jövedelmek (pl. örökölt szerzői jogból származó jövedelem).

A kedvezmény mértéke 2025-ben és 2026-ban

A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként havonta az eltartottak számától függ. Az emelés két lépcsőben valósul meg:

2025. június 30-ig

  • Egy eltartott: 66 670 forint (10 ezer forint nettó megtakarítás)
  • Két eltartott: 133 330 forint (20 ezer forint nettó megtakarítás)
  • Három vagy több eltartott: 220 000 forint (33 ezer forint nettó megtakarítás)

2025. július 1-től

  • Egy eltartott: 100 000 forint (15 ezer forint nettó megtakarítás)
  • Két eltartott: 200 000 forint (30 ezer forint nettó megtakarítás)
  • Három vagy több eltartott: 330 000 forint (49,5 ezer forint nettó megtakarítás)

Infografika a családi adókedvezmény változásairól 2025-2026

2026. január 1-től (várható összegek)

  • Egy eltartott: 133 340 Ft (20 000 forint nettó megtakarítás)
  • Két eltartott: 266 660 Ft (40 000 forint nettó megtakarítás/gyermek, összesen 80 000 Ft)
  • Három vagy több eltartott: 440 000 Ft (66 000 forint nettó megtakarítás/gyermek, összesen 198 000 Ft három gyermek esetén)

A havi nettó adómegtakarítás azt az összeget jelenti, amennyivel a családi adókedvezmény miatt kevesebb személyi jövedelemadót és - szükség esetén - társadalombiztosítási járulékot kell megfizetni. Fontos: a kedvezmény legfeljebb a ténylegesen fizetendő adó/járulék összegéig érvényesíthető.

Az alábbi táblázat összefoglalja a családi adókedvezmény változásait:

Eltartottak száma Kedvezmény összege 2025. június 30-ig (Ft) Kedvezmény összege 2025. július 1-től (Ft) Várható összeg 2026. január 1-től (Ft) Nettó megtakarítás 2025. június 30-ig (Ft/gyermek) Nettó megtakarítás 2025. július 1-től (Ft/gyermek) Nettó megtakarítás 2026. január 1-től (Ft/gyermek)
1 gyermek 66 670 100 000 133 340 10 000 15 000 20 000
2 gyermek 133 330 200 000 266 660 20 000 30 000 40 000
3 vagy több gyermek 220 000 330 000 440 000 33 000 49 500 66 000

Külön szabályok tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után

Amennyiben a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, a családi kedvezmény már egy gyermek után is a magasabb - többgyermekes - összeget veszi alapul. Ez 2025. július 1-jétől 100 000 forint adóalap-kedvezményt jelent havonta, ami további támogatást nyújt az érintett családoknak. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott gyermek/személy után a családi kedvezmény havi összege 2025. június 30-ig 66 670 forinttal, július 1-től 100 000 forinttal emelt összegben vehető igénybe.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az, aki:

  • tizennyolc évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
  • tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll,
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

Dr. Vesztergom Dóra PhD: A petesejt-donáció

Ki jogosult a családi kedvezményre?

A családi adókedvezményre a következő személyek jogosultak:

  • vér szerinti vagy örökbefogadó szülők,
  • gyámok,
  • nevelőszülők,
  • várandós nők a terhesség 91. napjától és velük közös háztartásban élő házastársaik,
  • bejegyzett élettársak, illetve közjegyzőnél nyilvántartott élettársak.

Fontos: a jogosultság nem feltétlenül csak a vér szerinti szülőket illeti meg, hanem azokat is, akik ténylegesen gondoskodnak a gyermekről, és ezt hivatalos úton igazolni tudják.

Családi pótlékra, és így családi kedvezményre jogosult lehet a szülővel együtt élő élettárs is, aki az érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy aki a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát a családi pótlék kérelmezése előtt legalább egy évvel kiállított közokirattal igazolja. Azok az élettársak, akik az előző feltételnek megfelelnek, azonos elbírálás alá esnek a házasságban élőkkel.

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján az elvált szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak, a felváltva gondozott gyermek után, a családi kedvezményt is 50-50 százalékban érvényesíthetik.

Kedvezményezett eltartott

Kedvezményezett eltartott az, aki után a magánszemély a Cst. (Családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény) szerint családi pótlékra jogosult, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő személy, valamint a magzat a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján.

A "saját jogán jogosult gyermek" kifejezés azt jelenti, hogy a gyermek nem a szülője vagy nevelője jogán, hanem önállóan jogosult a családi pótlékra. Példa: Anna fia, Péter 20 éves és középiskolában tanul nappali tagozaton. A gyermeket azonos időtartamban felváltva gondozó, közös szülői felügyeletet gyakorló külön élő szülők, akik a családi pótlékot 50-50%-os arányban kapják, 50-50 százalékban jogosultak a családi kedvezményre. A kedvezményt a gyermeket felváltva gondozó szülők egymás között közösen nem érvényesíthetik, viszont a jelenlegi házastársukkal az általuk érvényesíthető kedvezményt közösen is igénybe vehetik.

Családfa a kedvezményre jogosult személyekkel

A kedvezmény érvényesítése

A családi kedvezményt két tipikus módon lehet érvényesíteni: év közben adóelőleg-nyilatkozattal (munkáltatónál / kifizetőnél), vagy utólag az éves szja-bevallásban. Az adóelőleg-nyilatkozatot legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet kitölteni és beküldeni a NAV-hoz, de a nyilatkozatok kitölthetők és leadhatók papíralapon is a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek.

Ha az adóelőleg-nyilatkozatban csupán a gyermekek számát adták meg, az új kedvezmény automatikusan érvényesíthető lesz. Ha az összeget konkrét forintértékben jelölték meg, akkor új nyilatkozat benyújtása szükséges, hogy a munkáltató már az emelt összeget vegye figyelembe. A nyilatkozat módosítása 2025 júliusában esedékes, különben a család eleshet a magasabb havi nettó bevételtől.

A kedvezmény megosztása

A családi adókedvezményt a jogosultak (a szülők) egymás között megoszthatják. Ennek a legtöbbször akkor van jelentősége, amikor az egyik szülőnél egyszerűen nincs elég levonható szja vagy járulék ahhoz, hogy a teljes kedvezmény havi nettó hatása ki is jöjjön. Ilyen helyzet lehet például részmunkaidő, alacsonyabb bér, hosszabb táppénzes időszak, vagy ha a kedvezményt nem optimálisan osztják meg a szülők.

Év közben a szülővel közös háztartásban élő, családi kedvezményre nem jogosult házastárssal, élettárssal a kedvezmény közösen nem érvényesíthető, viszont az év végi szja-bevallásban a kedvezmény a házastárssal, élettárssal megosztható.

Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, az adóelőleg-nyilatkozaton és az szja-bevallásban közösen kell nyilatkozniuk a kedvezmény érvényesítéséről, akkor is, ha a kedvezmény teljes összegét a jogosultak egyike érvényesíti. Nem kell közös adóelőleg-nyilatkozatot benyújtani a felváltva gondozott gyermek vér szerinti szüleinek, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Ha az őket megillető kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, akkor jelenlegi házastársukkal kell közös adóelőleg-nyilatkozatot tenniük.

Problémák és hibák

A családi adókedvezménynél a problémák ritkán az összeg félreértéséből adódnak, sokkal inkább abból, hogy a jogosultság időbeli és adminisztratív részletei nem pontosan kerülnek rögzítésre. A leggyakoribb eltérés a jogosultsági hónapoknál jelenik meg: nem mindegy, hogy egy gyermek mikortól számít kedvezményezett eltartottnak, különösen év közbeni születés, családi állapot változása vagy munkaviszony megszakadása esetén. Hasonlóan gyakori forrása az eltérésnek a munkáltatóváltás. Ilyenkor az új munkáltatónál a kedvezmény nem érvényesül automatikusan, hanem új adóelőleg-nyilatkozatra van szükség. Adminisztratív szinten a leggyakoribb hiba továbbra is az adóazonosító jel hiánya vagy pontatlansága.

tags: #pelda #magzati #kedvezmenyre