Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője és ismert médiaszemélyiség, mélyen elkötelezett a családalapítás és az élet tisztelete mellett. Interjúiban gyakran osztja meg személyes tapasztalatait és gondolatait a hitről, a családokról, valamint a mesterséges megtermékenyítés, vagyis a lombikprogram etikai kérdéseiről. Az ő élettörténete és a mozgalom tevékenysége rávilágít arra, hogy a vágyott gyermekek megszületéséért folytatott küzdelem összetett, és sokféle nézőpontot igényel.
Skrabski Fruzsina már gyermekkora óta mélyen vallásosnak nevelkedett, szülei, Kopp Mária és Skrabski Árpád, mindketten jelentős kutatók voltak a magyar népesség testi-lelki egészségének területén. Édesanyja, Kopp Mária, aki maga is orvos és pszichológus volt, nagy hangsúlyt fektetett a hit és a tudomány kapcsolatára, míg édesapja, Skrabski Árpád, filozófus szellemiséggel közelítette meg a hit kérdéseit. Ez a kettős megközelítés mélyen befolyásolta Fruzsina gondolkodásmódját, megtanítva őt arra, hogy nyitottan gondolkodjon a világról, és hogy az emberi tapasztalatok sokszínűségét elfogadja.
A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapvető célja, hogy elősegítse a vágyott gyermekek megszületését. A mozgalom kutatásai szerint a magyar fiatalok többsége két-három gyermeket szeretne, és a házasságban képzeli el az életét, mégis sok családból hiányzik egy tervezett gyermek. Skrabski Fruzsina kiemeli, hogy a gyermekvállalás akadályai nem elsősorban anyagi természetűek, hanem sokkal inkább a megfelelő partner megtalálásának nehézségeiben, valamint a szülői szereptől való félelemben gyökereznek, amit a rossz szülői minták és az elköteleződéstől való irtózás táplál.
A mozgalom ezért nagy hangsúlyt fektet a szemléletformálásra és a közösségépítésre. Céljuk, hogy olyan környezetet teremtsenek, ahol a gyermekvállalás vonzó és támogatott. Ezt segítik a "Családbarát Vállalat" díjak is, amelyekkel olyan munkahelyeket ismernek el, ahol a munkavállalók családbarát attitűddel találkoznak, és ahol a munkáltatók támogatják a gyermekvállalást és a szülők karrierjének összeegyeztetését.
Skrabski Fruzsina személyes küzdelmei a gyermekvállalás terén, beleértve a tíz évig tartó sikertelen próbálkozásokat és a lombikprogramon keresztül történő sikeres teherbeesést, mélyen érintik a témát. Ezért is keltett nagy visszhangot Veres András püspök 2018-as, a lombikprogramot "mételynek" nevező megnyilatkozása. Skrabski Fruzsina úgy érezte, hogy a püspök ezzel támadja gyermeke létjogosultságát, és életellenesnek tartja az Egyház álláspontját ebben a kérdésben.
A vita középpontjában az etikus lombikprogram áll. Skrabski Fruzsina és támogatói hangsúlyozzák, hogy a lombikprogram akkor tekinthető etikusnak, ha minden egyes megtermékenyített embriónak esélyt adnak az életre, és nem kísérleteznek velük, vagy nem semmisítik meg őket. Ez a megközelítés ellentmond a Katolikus Egyház hagyományos tanításának, amely szerint a mesterséges megtermékenyítés szétválasztja az egyesítő és a gyermeknemző funkciót a házastársi aktusban, és így bűnösnek tekinthető. Skrabski Fruzsina azonban úgy véli, hogy létezik olyan etikus lombikprogram, amely elfogadható lehet az Egyház számára is, és levelet is írt a pápának ebben az ügyben.
A Katolikus Egyház tanítása szerint a gyermek ajándék, nem pedig jog. Az új élet létrehozása jó dolog, de a katolikus erkölcstan szerint bűnt semmilyen jó cél nem szentesíthet. Veres András püspök augusztus 20-i beszédében utalt erre a tanításra, kiemelve, hogy a keresztény értékrendhez képest a lombikbébiprogram támogatása "mételynek" minősülhet. Ezzel szemben a kormány, Novák Katalin családügyi államtitkár által képviselve, határozottan kiállt a lombikprogram mellett, hangsúlyozva, hogy az nagy segítséget jelenthet a gyermektelen pároknak.
Skrabski Fruzsina szerint a vita abból fakad, hogy az Egyház a lombikprogramban részt vevőket egy kalap alá veszi azokkal, akik megsemmisítik a be nem ültetett embriókat. Ő maga és lelkivezetői, köztük Somfai Béla jezsuita szerzetes és bioetikus, megerősítették abban, hogy az etikus lombikprogram, ahol minden embriónak esélyt adnak, nem bűn. Ez a nézeteltérés mélyen érinti a hit és az élet tiszteletének kérdését, és rámutat a vallási tanítások árnyaltságának fontosságára.
A mozgalom emellett fontosnak tartja a szülészeti ellátás családbarát és bababarát jellegének fejlesztését is. A negatív szülésélmények ugyanis jelentősen befolyásolhatják a további gyermekvállalási kedvet. Bálint Balázs által kidolgozott, nő- és gyerekközpontú szülészeti protokoll bevezetése hozzájárulhatna a jobb élményekhez.
Skrabski Fruzsina személyes útja a gyermekvállaláshoz, a hit és a tudomány közötti egyensúly keresése, valamint a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom tevékenysége mind azt az üzenetet hordozzák, hogy az élet tisztelete és a vágyott gyermekek megszületésének elősegítése összetett, de rendkívül fontos társadalmi feladat.