A 21. században az idősebb kori terhesség már egyáltalán nem számít ritkaságnak, azonban az idősebb generációk még mindig fenntartásokkal néznek azokra a nőkre, akik negyven felett vállalnak gyermeket. Az igazság viszont az, hogy a társadalom fejlődik, és vele együtt tolódik ki az első gyermeküket vállaló nők életkora is - sőt, azoké is, akik úgy döntenek, hogy ismét édesanyák lesznek. Az orvostudomány feladata, hogy lépést tartson a változó társadalmi igényekkel. Ha a hölgyek későbbre tervezik a gyermekvállalást, lehetővé kell tenni, hogy ezt biztonságosan tegyék, és szerencsére ez a modern magzati medicina területén sikerül is.
Miért tolódik ki a gyermekvállalás?
Míg a 90-es években az első gyermeküket világra hozó nők átlagéletkora 25 év volt, napjainkra ez 30 évre tolódott, és várhatóan ez a szám még tovább fog emelkedni. Az anyaság elhalasztását több tényező is befolyásolja - és nem csupán a gyermek utáni vágy hiánya áll a háttérben. Nem minden nő olyan szerencsés, hogy húszas évei elején megtalálja a megfelelő partnert, és nem utolsó sorban a gazdasági tényezők is fontos szerepet játszanak. Sokszor az anyagi körülmények vagy a lakhatási nehézségek jelentik az akadályt. Egy harmincas nő lehet, hogy még nem találta meg a megfelelő partnert, karriert épít vagy világot akar látni, mielőtt elköteleződik. Sokan azért halasztják a gyermekvállalást, mert biztosítani akarják, hogy mindent megadhassanak a gyermeküknek.
A biológiai óra és a termékenység változása az életkorral
A nő életkorának növekedésével a természetes úton történő teherbeesés esélye csökken - különösen a 35. életév után. Ezt követően nemcsak a petesejtek száma, hanem azok minősége is romlik. A teherbeesés valószínűsége körülbelül 35-37 éves korig szép lassan, egyenletesen csökken, 35 éves kor felett azonban meredek csökkenés következik be. Negyvenéves kor körül a teherbeesés esélye már csupán 5-10%. 37 éves korra körülbelül 25 000 petesejt marad a női szervezetben, míg ötvenéves korra ez a szám nagyjából 1 000-re csökken. Bár az 1 000 petesejt elsőre elegendőnek tűnhet, a mennyiség mellett a minőség is kulcsfontosságú - és ez is romlik az életkor előrehaladtával.
A menopauza és a teherbeesés
A nők elméletileg a menopauzáig termékenyek maradnak, így akár az ötvenes éveikben is teherbe eshetnek. A menopauza - más néven változókor vagy klimax - a női test természetes folyamata, amely leggyakrabban 45 és 55 éves kor között következik be. Ez a folyamat lényegében azt jelenti, hogy a szervezet már nem képes előállítani azokat a hormonokat, amelyek a menstruációs ciklust szabályozzák. Az utolsó esély a természetes fogantatásra, bár igen alacsony, a perimenopauza időszakában van, vagyis a menopauzát megelőző fázisban. Ez az időszak akár több évig is eltarthat, és általában a következő tünetek kísérik: rendszertelen menstruáció, hőhullámok, fokozott izzadás, hangulatingadozások, gyengeség, hányinger és alvászavarok. A perimenopauzát rendszertelen menstruáció jellemzi, amely akár évente csak egyszer jelentkezik. Ilyenkor sok nő azt gondolja, hogy már nincs menstruációja, így ovuláció sincs, pedig az ovuláció ilyenkor is előfordulhat, csak ritkán és kiszámíthatatlanul. Az, hogy még vannak-e megtermékenyítésre alkalmas petesejtek a szervezetben, csak orvosi vizsgálat tudja biztosan kimutatni. Ha biztosan tudja, hogy változókorban van, és valamilyen mesterséges megtermékenyítésen vesz részt, akkor a terhességet a terhességi teszt mellett az orvos tudja megerősíteni. Természetes úton már nem tud teherbe esni, ha már átesett a menopauzán, viszont a mesterséges megtermékenyítés továbbra is opció lehet.
Ez már a menopauza? - szakértőnk, dr. Baló Tímea endokrinológus, belgyógyász válaszol
Orvosi segítség és modern technológiák
A tudomány ma már szinte mindenható, hiszen szinte bármely életkorban hozzásegítheti a párokat a gyermekáldáshoz. Fontos megjegyezni, hogy az ultrahangvizsgálaton nem feltétlenül mutat jel kromoszóma-rendellenességre, ami szintén kockázatot rejt magában. A teherbeesés legnagyobb esélye a női ciklus termékeny időszakában, az ovuláció során áll fenn. A spermiumok élettartama a petevezetékben kb. 2 nap (48 óra), így a teherbeesésre leginkább az ovuláció előtti 1-2 nap és az ovuláció napja lehet a legalkalmasabb. A termékenység átlagosan 18-tól 25 éves korig kimagasló, ezért a sikeres fogantatásra ebben az időszakban nyílik a legjobb lehetőség. A statisztikák szerint a 21 éves nők petesejtjeinek 90%-a kromoszómálisan normális és egészséges, ami nagymértékben növeli a várandósság esélyét. 25 éves kortól 30 éves korig a teherbeesés esélye kb. 25%, tehát a fogantatáshoz átlagosan 4 próbálkozás szükséges egy menstruációs ciklus alatt. Az ebben a korosztályban lévő párok jellemzően egy éven belül sikernek örvendhetnek. Ugyan a “harmadik X-et” átlépve a várandósság esélye még mindig magas, de menstruációs ciklusonként már csak 20%-os eséllyel számolhatunk. A vetélés esélye pedig valamelyest növekszik, de ezen a téren a harmincas évek közepéig még nem beszélhetünk drasztikus mértékű növekedésről. Az újabb fordulópontot a 35 éves kor jelenti, amikor a petesejtek minősége romlani kezd. Ekkor a teherbeesés esélye 10-15%-os, de még könnyedén összejöhet a fogantatás. 40 éves kor felett a petesejtek 90%-a már kromoszóma-rendellenes, ami lényegesen csökkenti a várandósság esélyét.
A szervezeten kívüli megtermékenyítés (in vitro fertilizáció, IVF) során a petefészek-stimuláció révén növekedésnek indult tüszőket leszívják, melyekből kinyerik a petesejteket. Ezeket megtermékenyítik, majd embriológiai laboratóriumban megkezdődik az embriótenyésztés. Az embrió(k) beültetése a megtermékenyítést követő 2. és 5. nap között történik. Ezt követően vérvétel útján már megállapítást nyerhet a terhességi hormonszint megfelelő növekedése, majd a klinikai terhesség az első ultrahang során válhat bizonyossá. A lombikbébi program egy mesterséges megtermékenyítési eljárás, amely során a petesejtet a testen kívül termékenyítik meg, majd a megtermékenyített embriót visszaültetik a méhbe. Ez a lehetőség hozhatja el azon párok számára a gyermekvállalás örömét, akiknél a természetes fogantatás nem jöhet szóba. A fogantatás sikerességi rátája 35 éves kor alatt a legmagasabb. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy 35 vagy éppen 40 éves kor felett ne lehetne sikeres a lombikbébi program.
Az időskori terhesség kockázatai
A csökkenő petesejtszám és -minőség mellett a női termékenységet az életkor előrehaladtával jelentkező egészségügyi problémák is befolyásolják. 45 éves korra a termékenység drasztikusan lecsökken, és a természetes úton történő teherbeesés már nem valószínű - bár nem lehetetlen. Fontos azonban tudni, hogy az idősebb kori terhesség komoly kockázatokat rejt mind az anya, mind a baba számára. Idősebb anyáknál gyakrabban fordulnak elő terhességi szövődmények, a koraszülés, a vetélés vagy a magzati elhalás is - ezek jelentős részét ugyancsak genetikai hibáknak tulajdonítják. Ahogy öregszünk, úgy a testünk is egyre inkább elfárad, elhasználódik, ezzel is magyarázható, hogy idősebb várandósoknál gyakrabban fordulnak elő terhességi betegségek, például magas vérnyomás vagy cukorbetegség is. Dr. Csermely Gyula az RMC Clinics Magzati Medicina Központ vezetőjének cikke a témában. Egyre jobban kitolódik a családalapítás időpontja, sokan csak karrierépítés után gondolkodnak el az első gyermek vállalásán. Azt valóban tudjuk, hogy az életkor növekedésével csökken a teherbe esés esélye. Van néhány olyan kórkép, mely gyakrabban fordul elő idősebb korban, ilyenek a számbeli kromoszóma rendellenességek, melyek közül a Down-szindróma a legismertebb. Azonban ha valaki 40 éves, az nem egyenlő automatikusan azzal, hogy magas kockázata van a magzatnak a Down-szindrómára. A kor csupán annyit jelez, hogy az adott korcsoportban gyakrabban fordul elő ez a kromoszóma rendellenesség, de az egyénnek a kockázata ettől eltér. Lehet egy 40 éves hölgynek sokkal kisebb az egyéni kockázata, mint egy 25 évesnek. Az RMC Clinicsben a teherbe esést követően is van lehetőség különböző genetikai vizsgálatok elvégzésére a kiterjesztett trimeszteri szűrések, illetve a non-invazív genetikai vizsgálatok, azaz NIPT tesztek által.
A Down-szindróma esetében egyértelműen bizonyítást nyert, hogy gyakrabban születik Down-szindrómás baba, ha az anya idősebb. Nézd meg a grafikont, jól látszik, hogy a kockázat e tekintetben is 35-37 éves kor körül kezd meredeken emelkedni, és míg egy 38 éves nőnek kb. 1 százalék az esélye arra, hogy Down-szindrómás babája születik, addig 41 éves korban már 1,5 százalék, 45 éves korban pedig 3,5 százalék felett van.
Sikertörténetek és etikai dilemmák
Lombikprogram segítségével egészséges kisfia született annak az indiai asszonynak, aki 75 éves férjével vállalt közösen gyereket. A világ legidősebben szült kismamája szintén indiai, ő 74 évesen ikreket hozott világra. 2019-ben az indiai Erramatti Mangayamma 74 évesen ikreket szült. Az indiai Ándhra Prades államban élő asszony ezzel a világ legidősebben szült nője lett. A legfrissebb hírek szerint egyetlen napra sem élvezhették édesanyjuk ölelését azok az ikrek, akiknek anyja „világrekorderként”, 74 évesen hozta világra őket. Ezzel követte 78 éves férjét, aki a mesterséges megtermékenyítéssel fogant ikrek világra jövetele után egy héttel kapott szívrohamot. A terhességet és a szülést egyébként is számos vita és felháborodás kísérte, miután a sajtó beszámolt a szeptember 5-i szülésről. Most a The Times cikkéből az is kiderült, hogy az anyát a szülés óta intenzív osztályon ápolják. Ennek okát az orvosok nem hozták nyilvánosságra, csak annyit közöltek, hogy idősebb anyák terhessége és szülése kapcsán mindig gyakoribb a komplikáció, például a magas vérnyomás vagy az eklampszia. Az ikreket megszületésük óta a rokonok nevelik, a babák állítólag jól vannak. A terhesség mesterséges megtermékenyítéssel fogant úgy, hogy donor petesejtet termékenyítettek meg a meglehetősen agg korú apa spermiumaival. A pár azért szánta rá magát a beavatkozásra, mert sok-sok éven át hiába próbálkoztak természetes gyermekáldással. A terhesség januárban fogant, és maguk az orvosok is szkeptikusak voltak a tekintetben, hogy sikerül-e kiviselni a terhességet a szülésig. Sikerült, és még a szülés után is úgy nyilatkoztak az orvosok, hogy a császármetszés után az anya „tökéletesen érzi magát”. A mesterséges megtermékenyítést végző orvos, bizonyos Sanakkayala Umashankar váltig tagadja, hogy a millió etikai aggályt felvető lombikkezeléssel az volt-e a célja, hogy rekordot döntsön abban a tekintetben, kinek sikerül minél idősebb korban sikeres lombikkezelést végezni. Azt mondja, hogy a nő hazudott az életkorát illetően, ezért vállalkozott a beavatkozásra.
A szervezeten kívüli megtermékenyítés eljárása új dimenzióba helyezte a szülőképesség felső korhatárával kapcsolatos elképzeléseket: egyre-másra jönnek a hírek a 60-as, sőt, a 70-es éveikben járó újdonsült és boldog kismamákról. A Gyógyászat 1882-es számában beszámolnak róla, hogy egy brit asszony 62 évesen természetes úton szült, és mintha csak a lottó nyerőszámai lennének, felsorolják, hány évesen szült azt megelőzően 5 másik gyermeket: 47, 49, 51, 53, 56. Egy másik nő 63 és 70 éves korában rendben lezajló szülését is említi az írás, tetézve azzal, hogy egy 99 évesen menstruáló („tisztuló”) nőről is van tudomásuk. Hogy mennyire hiteles forrásból származnak az adatok, kérdéses. Amikor Dawn Brooke szokatlan tüneteket észlelt magán, azt gondolta, hogy rákos. Bizonyára egyszerre okozott megkönnyebbülést és meglepetést számára, amikor megtudta, hogy valójában állapotos. 59 évesen szülte meg kisfiát 1997-ben, őt tartják a legidősebb nőnek, aki természetes úton hozta világra gyermekét. 1978-ban megszületett az első baba, aki szervezeten kívüli megtermékenyítés (in vitro fertilizáció, IVF) útján fogant, majd egyre többen és többen lettek, akik már kifejezetten a szülés érdekében kezeltették magukat. Albino Luciani bíboros (aki nem sokkal az eset után lett pápa I. János Pál néven) aggodalmát fejezte ki annak idején, hogy a nőket az eljárás babagyárrá változtatja, de az első IVF-baba, Louise Brown szüleit mégsem ítélte el. 2006-ban egy spanyol nő, María del Carmen Bousada de Lara egy kaliforniai klinikán azt állította, hogy 55 éves, így az ottani szabályozás által kijelölt életkori határon még innen volt, ezért megkapta az IVF-kezelést. 67. születésnapja előtt nem sokkal ikreknek adott életet, ezzel átmenetileg ő lett a legidősebb kismama a világon. Adriana Iliescu, akit a spanyol kismama letaszított a képzeletbeli trónról, nyugdíjasként, 66 évesen szülte meg saját leánygyermekét 2005 januárjában az IVF-kezelés után.
Egy északindiai falu lakója, Rajo Devi Lohan 12 éves korában, 1950-ben házasodott össze férjével, de 15 évig hiába próbáltak családot alapítani. Kipróbáltak mindenféle ételt, imát, csodaszert, aztán kénytelenek voltak tűrni évtizedeken át a rosszindulatú pletykákat. Majd eljutott hozzájuk a hír az in vitro megtermékenyítésről. Mivel Indiában még nem szabályozták az eljárást, nem volt életkorhoz kötve, eladták, amit csak lehetett, és befizettek rá. 2016 óta legalább három honfitársa megelőzte Rajo Devi Lohant. Az egyik asszony bevallott életkora dokumentumokkal nem volt alátámasztható, ezért nem tudni, hogy 2019-ben valóban 75 évesen szülte-e meg a lányát. Sokan úgy vélekedtek, hogy Lohan reményt adott azoknak a nőknek, akik gyermektelenségük miatt megvetés tárgyai, akiket kiközösítenek, és emiatt véget akarnak vetni az életüknek. Magyarországon sem ritka, hogy egy nő 35 év felett szül. A Családinet korábban egy olyan édesanyával interjúzott, aki 48 évesen vállalta harmadik babáját. Túl korán házasodtak össze a férjével, és az első két gyereküknél még nagyon fiatalok voltak. Aztán a gyerekek felnőttek, megüresedett a ház. Katának pedig hiányzott az állandó gyerekzsivaj. ”Találtam Brno-ban egy klinikát, ahol 45 év felett végeznek petesejt-donációt. A klinika által kiírt időpont nagyon misztikus volt: április 21-én, a fiam 28. Kata egyáltalán nem bánta meg a döntését, bár mint mondja, mindent másképp csinál, mint régen, és teljesen másképp éli meg most az anyaságot, mint fiatalkorában. ”Régen lazák voltunk, most túlaggódunk mindent. Azelőtt bevágtuk a gyerekeket a kocsiba és jöttünk-mentünk Salzburg és Budapest között. Ma már a 4 km-re lévő nagyszülőkig is macerás elmenni, de azért idén tervezünk egy kis Balatont, természetesen elszigeteltségben a vírus miatt. Van egy kiskutyánk. Amiatt is aggódom, hogy megsimogatja. Utána egyből rohanunk kezet mosni. Vivi sose volt még rajtam kívül senkivel. Sose etette vagy altatta más. Míg régen folyton a többiek vigyáztak a babáinkra, most egy félórára is képtelen lennék rábízni bárkire. Sok velem egykorútól hallom, hogy: - Áh, nekem nem lenne türelmem! Érdekes, hogy nekem most sokkal több türelmem van. Emlékszem, fiatalon hazajöttünk a kórházból és felkelt éjjel a baba, én meg teljesen kiakadtam, hogy nem hagy engem aludni. Pedig a fiam pár hét után már átaludta az éjszakákat. Mivel idősebbek vagyunk, nagyszülőnek néztek minket, és korábban az összes környékbéli gratulált az unokához. Máté ilyenkor büszkén kihúzza magát és kijavítja, hogy nem unoka, hanem az ő drága kislánya. Ha Vivi nincs, Máté sohasem éli meg azt a fajta apaságot, amit most. De most én is teljesen másképp élem meg az anyaságot, mint fiatalon. Bármilyen nehéz is volt sokszor, kérdés nélkül újra belevágnék. Vereczkey Attila orvosigazgató korábban a Családinetnek elmondta, hogy 45 év felett a petesejtek 90-95%-a kóros genetikát mutat, ezért a 45 év körüli nők teherbeesési lehetősége saját petesejttel minimális lehet.
Ez már a menopauza? - szakértőnk, dr. Baló Tímea endokrinológus, belgyógyász válaszol
Mit tehetünk a sikeres fogantatásért?
A tudatos hozzáállás a pár női és férfi tagjától is elengedhetetlen. Minden stresszhelyzet negatív az ember számára, különösen, ha babát tervez. Abban az eseten, ha nagyon stresszes, feszült a nő, előfordul, hogy nem sikerül egyből teherbe esnie. Ez nem azt jelenti, hogy akkor gyorsan minden 35 év feletti nőnek meddőségi kivizsgálásra kell mennie. Sokkal jobb eldönteni, hogy babát szeretnénk, elmenni arra a pár vizsgálatra, ami ilyenkor fontos, és elkezdeni folsav tartalmú vitamint szedni.
A sikeres fogantatást számos genetikai és életmódbeli tényező befolyásolja. Az életkor különösen fontos szerepet játszik, hiszen a női termékenység a 20-as években a legmagasabb, majd a 30-as évek közepétől fokozatosan csökken. Ugyanis policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetén akár mindkét petefészekben apró ciszták jelenhetnek meg. A nőgyógyászati és ultrahangvizsgálattal kimutatható betegség csökkenti a fogantatás esélyét. Hátterében genetikai és környezeti okok is meghúzódhatnak, de az orvostudomány jelen állása szerint még nem ismerjük a kiváltó okokat. Gyógyszerek, PCOS diéta vagy operáció segítségével. A PCOS kezelésének pontos lehetőségeiről kizárólag szakorvos tud javaslatot tenni a szükséges vizsgálatok elvégzését követően. A kiegyensúlyozott étrend pozitívan befolyásolja a várandósság esélyét. Az étrend legyen változatos, és kerüljenek minden nap teljes kiőrlésű, összetett szénhidrátokat és elegendő fehérjét tartalmazó ételek a tányérra. A cukrokban és egyszerű szénhidrátokban bővelkedő fogásokat célszerű kerülni. A rendszeres, de nem túlzott testmozgás szintén fontos a sikerhez. Heti 2-3 alkalommal sportoljunk legalább 45 percet, amivel hozzájárulhatunk az ideális testsúly eléréséhez és megőrzéséhez is. Válasszunk egy szimpatikus, hozzánk illő mozgásformát, amely lehet futás, úszás vagy konditermi edzés, de akár sétálás vagy más, nem kontaksport is. A dohányzásról való leszokás és az alkoholfogyasztás teljes körű mellőzése egyaránt növeli a fogantatás esélyét. Természetesen ez mindkét félre érvényes, ezért a férfiak részéről is ugyanolyan fontos a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése a spermiumtermelés fokozása és a spermiumok minőségének javítása érdekében. Próbáljunk minél nyugodtabb és stresszmentesebb életkörülményeket kialakítani. Alkalmazzunk bátran bevált relaxációs technikákat, és legyen elegendő énidőnk. Már az olyan egyszerű szórakozási formák, mint az olvasás vagy a zenehallgatás és a fürdőben való relaxálás is rengeteget segíthet ebben. Az együttlétet időzítsük az ovuláció idejére. Az ovuláció (peteérés) valószínű dátumát egyszerűen kiszámolhatjuk, ha a menstruáció várható időpontjából 14 napon levonunk. Ha tehetjük, az együttlét reggel történjen, amikor a spermiumok minősége és száma bizonyítottan is a legmagasabb. A nőgyógyászati és a férfiak termékenységére fókuszáló vizsgálatok egyaránt fényt deríthetnek az esetleges meddőségi vagy egyéb problémákra. A hormonvizsgálatokat és az ultrahangvizsgálatokat, továbbá a férfi és női meddőségi vizsgálatokat akkor is tanácsos elvégezni, ha még csak tervezgetjük a babavárást. Amennyiben a rendszeres próbálkozás még 1 év alatt sem vezet eredményre, célszerű minél hamarabb időpontot foglalni. 35 éves kor felett pedig már a tervezéskor javasolt nőgyógyásszal és meddőségi specialistával konzultálni. A teherbeesés esélye az életkortól és a genetikától, illetve az esetlegesen fennálló betegségek típusától is függ. Azonban a megfelelő életmódbeli változtatások és az orvosi vizsgálatok alapján történő kezelések, illetve a lombikbébi programok jelentősen növelhetik a gyermekvállalási álmok megvalósításának esélyét.