PAPP-A és a Kombinált Teszt 13 hetesen: Részletes Információk

A terhesség során a leendő szülők számára kiemelt fontosságú a magzat egészségének ellenőrzése. Számos vizsgálat áll rendelkezésre, amelyek segítségével felismerhetők a különböző fejlődési rendellenességek. Az egyik legfontosabb szűrővizsgálat az első trimeszterben elvégzett, úgynevezett PAPP-teszt, vagy ismertebb nevén a kombinált teszt, amelyet optimálisan a 12-13. terhességi héten végeznek.

A nem invazív eljárások (szűrőmódszerek) fejlődésével egyre több olyan ultrahangos, illetve anyai vérszérum markert azonosítottak, melyek segítik a magzati rendellenességek jelenlétének felismerését, illetve megnyugtathatják a kismamákat.

Mi a Kombinált Teszt?

A kombinált teszt egy átfogó, kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11. és a betöltött 14. hete között (magzati ülőmagasság, CRL 45-84 mm tartományában) bármikor el lehet végezni. Az optimális időpont a betöltött 12-13. hét. Ez a vizsgálat az ultrahang- és vérvizsgálat kombinációján alapul, és a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességekre, mint például a Down-, Edwards- és Patau-szindrómára vonatkozó kockázatbecslést nyújtja.

Kombinált teszt folyamatábrája

A vizsgálat felépítése és célja

A kombinált teszt két fő részből áll:

  1. Ultrahangvizsgálat: Az 5-7 centiméteres magzatoknál az egyes paraméterek tized milliméter pontossággal mérendőek, és pár tized milliméteres tévedés is fals eredményt adhat. Az átfogó ultrahangvizsgálat során alapos anatómiai felmérés történik, és kromoszóma-rendellenességek szűrésére alkalmas markereket is vizsgálnak a magzatnál. Fontos az orrcsont meglétének igazolása, mivel hiánya Down-szindrómára utalhat. Az optimális vizsgálat elvégzéséhez csak olyan szakemberek végezhetnek magzati vizsgálatokat, akik a londoni Fetal Medicine Foundation által kiadott licence-el rendelkeznek. A vizsgálat során mérik a magzat ülőmagasságát (CRL), koponyaátmérőjét (BPD), koponyakörfogatát (HC), haskörfogatát (AC), a combcsont hosszát (FL) és a tarkótáji vizenyőt (NT), melyet tévesen tarkóredőnek is neveznek. A méretek alapján néhány nap eltéréssel pontosan megállapítható a terhességi kor.
  2. Vérvizsgálat: Az anyai vérben vizsgált jelzők a terhességgel összefüggő plazmafehérje (PAPP-A) és a human chorionic-gonadotropin szabad ß-egysége (free ß-hCG), melyeket a méhlepény termel. Ezeknek a markereknek a koncentrációja a terhességi korral változik: az első trimeszterben a PAPP-A szintje és a tarkóredő vastagsága növekszik, míg a free β-hCG érték csökken.

A kombinált teszt a Down-kórral érintett terhességek 95%-át szűri ki átlagosan, ha 1:250 vagy a feletti kockázat esetén pozitívnak minősítjük a szűrővizsgálat eredményét és a magzati kromoszómavizsgálat elvégzésre kerül.

A Down-szindróma előfordulási gyakorisága az anyai életkor függvényében

Kockázatbecslés és az eredmények értelmezése

A kockázatbecslés alapja minden esetben a várandós szüléskor betöltött életkora. Az anyai életkori kockázatot módosítják az ultrahang és a vérvizsgálat során mért úgynevezett markerekkel. Az egyes értékek külön-külön emelhetik vagy csökkenthetik a kockázatot.

A vizsgálat eredménye a várandósokat három csoportra osztja:

  1. Alacsony kockázat: Ha a kockázat kisebb mint 1:1000, tehát a rendellenesség előfordulási esélye 0,1% alatti. Ebben az esetben rutin terhesgondozás javasolt.
  2. Közepes kockázat: Ha a kockázat 1:250 - 1:1000 között van, vagyis 0,4-0,1%. Ebben az esetben PrenaGenetics®-et javasolnak, mely az anyai vérben keringő magzati DNS-t vizsgálja.
  3. Magas kockázat: Ha a kockázat 1:250 (0,4%) felett van. Ez az eredmény sem jelenti feltétlenül azt, hogy a magzat érintett lenne az adott rendellenességgel, de további vizsgálatok javasoltak. Ez lehet PrenaGenetics®, chorion biopszia (méhlepény mintavétel), vagy magzatvíz vizsgálat. Az optimális vizsgálat kiválasztása genetikai tanácsadás során dől el.

Kromoszóma-rendellenességek és a szűrés jelentősége

Az emberre jellemző kromoszómaszám 46, ami 2-szer 22 testi és két ivari kromoszómából áll. A kromoszómák számbeli eltérései azt jelentik, hogy valamely kromoszómából több, illetve kevesebb található a sejtekben. A legtöbb ilyen eltérés korai vetélést idéz elő. A kromoszómák számbeli eltérései általában nem öröklöttek, előfordulási gyakoriságuk általában jelentősen függ az anyai életkortól. A kromoszóma-rendellenességek a fejlődési anomáliák kb. 5-10%-át teszik ki.

Kromoszóma rendellenességek típusai és előfordulásuk

Gyakori kromoszóma-rendellenességek, amelyeket a kombinált teszt szűr

  • Down-szindróma (21-es triszómia): Olyan kromoszóma-rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma többlete okoz (kettő helyett három 21-es kromoszóma van a sejtekben). Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítően minden 6-700 csecsemőből 1 születne ezzel a betegséggel. A Down-szindróma gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. A súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a rendellenesség, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb fizikális problémákat (szívbetegségek, látó- és hallószervi eltérések stb.) is okozhat.
  • Edwards-szindróma (18-as triszómia): Ritka és általában halálos rendellenesség, amely a magzat 18-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza. Az érintett magzatok 95%-a magzati korban elhal. Szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 3 000. élveszületésből 1-nél fordul elő.
  • Patau-szindróma (13-as triszómia): Ritka, az élettel össze nem egyeztethető rendellenesség, amely a magzat 13-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza és a legkülönbözőbb fejlődési rendellenességekkel jár együtt. Az érintett magzatok csupán 1%-a születhet meg. Szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 10 000. élveszületésből 1-nél fordul elő.

A baba növekedése az első trimeszterben | WebMD

Invazív diagnosztikai eljárások

Amennyiben a szűrővizsgálatok magas kockázatot jeleznek, invazív diagnosztikai eljárásokra lehet szükség a pontos diagnózis felállításához. Ezek a beavatkozások azonban kb. 1%-kal növelik a vetélés kockázatát (ikerterhesség esetén akár 2%-kal).

  • Korionboholy mintavétel (chorionic villus sampling, CVS): Az eljárás során a méhlepényből (lepényszövetből) vesznek mintát a hasfalon keresztül, szintén egy tű segítségével. Erre a vizsgálatra a 10-12. héttől kerülhet sor, optimális esetben a 11-13. héten.
  • Amniocentézis (magzatvízvétel): Az amniocentézist a 15-19. héten végzik. Ultrahang segítségével (a hasfalon keresztül) egy tűvel mintát vesznek magzatvízből.
  • Kardiocentézis (magzati vérvétel): A kordocentézis során a hasfalon keresztül, a köldökzsinórból vesznek 2-3 ml vért. Ennek a beavatkozásnak már 3-5% a vetélési kockázata, így csak nagyon indokolt esetben jöhet szóba.

További szűrővizsgálati lehetőségek

Integrált teszt

A kombinált teszthez hasonlóan indul a 12. hét körül, de a 16. terhességi héten egy újabb vérvizsgálatot igényel, ezért eredmény csak ezután várható. Nem nyújt többet a megbízható helyen elvégzett kombinált szűrésnél, viszont később ad eredményt.

Kontingens szűrés

A kombinált teszt továbbfejlesztett változata. Célja, hogy kiszűrje azokat a kromoszóma-rendellenességgel sújtott magzatokat, amelyek az egyébként megbízható kombinált teszten "átcsúszhatnak". Ezek nagy valószínűséggel a magas kockázatú csoport (1/150-nél nagyobb) közelében várhatóak, ezért egy közepes kockázatú csoportot (1/150 és 1/1000 között) is kialakítottak, akiket vagy a 16. héten további vérvizsgálatra, vagy a 18. héten célzott, részletes ultrahangvizsgálatra hívnak vissza.

NIPT (Nem Invazív Prenatális Teszt) szűrések

Az iGen NIPT szűrések a lehető legnagyobb biztonságban tudhatják a születendő gyermek egészségét. Bármely NIPT tesztet is választja a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat. A Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja.

Teszt Típus Terhességi hét Leírás
iGen NIPT TRISOMY TESZTEK 11-19. hét Kiváló európai kromoszómális NIPT tesztek minden igényre.
Trisomy Teszt SUPER 11-13. hét Trisomy Complete + szülői SMA + szülői cisztás fibrózis hordozóságszűrés együttesen.
iGen NIFTY TESZTEK 10-19. hét Több mint 11 millió elvégzett vizsgálat világszerte.
iGen NIFTY-pro Iker teszt 10-19. hét Az ár mindkét magzat vizsgálatát magában foglalja, összesen 102 rendellenesség szűrésére.
iGen NIPT kiegészítő szülői hordozóságszűrések 13. hétig Örökíthető betegségek szűrése bármely NIPT teszthez kérhető.
iGen GENESAFE de Novo 10-18. hét Gén-szintű, újonnan kialakuló eltérések szűrésére, 44 monogénes betegség prenatális szűrése.

A 12. heti ultrahang

A kismamák között csak 12. heti ultrahangnak nevezett vizsgálatot a 11-13. hét között végzik el. Ez a vizsgálat azért fontos, mert ilyenkor már elég nagy a magzat ahhoz, hogy bizonyos rendellenességek jelei egyértelműen láthatóak legyenek, és ahhoz is, hogy pontosan meg lehessen állapítani a terhesség valódi korát. Nincs tehát jelentősége annak, hogy a 11. vagy a 13. héten történik a vizsgálat.

A terhességi kor megállapítása az ülőmagasságból (CRL) történik. Ez 11 hetesen 40mm, 12 hetesen 50-65 mm, 13 hetesen pedig már 65-70mm.

A 12. heti ultrahangon történik az úgynevezett tarkóredő mérés is, ami a Down-kór szűrésében az egyik legfontosabb vizsgálat. A tarkóredő vastagsága 3 mm-is normálisnak számít, amennyiben azt a betöltött 12. héten mérik. Mivel azonban a tarkóredő vastagsága a magzattal együtt növekszik, ezért ha az ultrahang a 11. héten történik, akkor már kisebb, 2,5 mm körüli értéknél is további vizsgálatot rendelhet el az orvos, ha pedig a 13. héten, akkor 3,5 mm is elfogadható lehet. A Down-szűrésben további jelentőséggel bír még az orrcsont meglétének vizsgálata. Amennyiben a 12. héten az orrcsont hiányzik, az erősen utalhat Down-szindrómára.

A PAPP-A és a szabad ß-hCG értékek

A vérből lemért PAPP-A és szabad-béta-hCG értékeken kívül megadják az ún. MoM (multiple of median) értéket is. Annak érdekében, hogy ezek a változó értékek a terhesség minden szakaszában értelmezhetőek legyenek, a jelzők az azonos terhességi korú, rendellenességgel nem sújtott terhességeknél megfigyelt mediánérték szorzataként (MoM) kerülnek kifejezésre.

Down szindróma kockázatát növeli, ha vérbiokémiai paraméterek között a ß-hCG MoM értéke az átlagosnál magasabb, még a PAPP-A értéke alacsonyabb. Minél magasabb a ß-hCG és minél alacsonyabb a PAPP-A érték, annál nagyobb az esélye a Down szindrómának.

Azonban a vérbiokémiai markerek értékét befolyásolhatják egyéb tényezők is a kromoszóma-rendellenességen kívül. Ilyen tényező lehet, ha a kismama hormonrendszere nem átlagosan működik (pl. pajzsmirigy alul- vagy felülműködés, inzulinrezisztencia, megemelkedett prolaktin szint), vagy ha hormonkészítményt szed. Ikerterhességek esetén a szabad ß-hCG és a PAPP-A érték emelkedettebb, amit a teszt során iker terhességre korrigálnak.

tags: #papp #szint #13 #hetesen