A lenőtt nyelv (ankyloglossia, rövid nyelvfék vagy letapadt nyelv) egy meglehetősen gyakori, veleszületett állapot, mely során a nyelv alsó része a szájfenékhez vagy a fogínyhez rögzül. Ennek eredményeképpen a nyelv nem tud megfelelően mozogni, így táplálási, nyelési problémákat, akár rendellenes fogazatot, később pedig hangképzési zavarokat is okozhat.
A normál nyelvfék a nyelv alatt húzódó vékony kötőszövetes hártya a nyelv és a szájfenék között. Kóros esetben a fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered és a nyelvcsúcsig, vagy tőle néhány milliméterre ér, megjelenését tekintve vékony, rugalmas hártya. Más esetekben a szájfenéken a nyelv tövét rögzíti a szájfenékhez és vaskos, merev pányvaként fogja a nyelvet.
A lenőtt nyelv fiúknál gyakrabban fordul elő (1,5-2,6x). Az újszülöttek legfeljebb 10 százalékánál fordul elő, fiúgyermekeknél gyakoribb. Leggyakrabban születést követően derül fény a rendellenességre, ugyanis az eredményes szopáshoz elengedhetetlen a nyelv hatékony működése.
Mi okoz problémát a lenőtt nyelv?
A nyelvfék megfelelő hosszúsága több szempontból is fontos, mind újszülött- és csecsemőkorban, mind kisgyermekkorban. A megrövidült vagy lenőtt nyelvfék a szoptatás folyamatát megnehezíti a gyermek és az anya szempontjából is.
Szoptatási nehézségek
A lenőtt nyelvvel rendelkező újszülött számára nehéz a szopás, olyan mintha „nem akarna” szopni, a baba súlya alig-alig gyarapodik, illetve a szoptatás fájdalmassá válik az édesanyának. A csecsemő ügyetlenül szopik, a nem megfelelő vákuumképzés miatt gyakran elengedi a mellet, emiatt pedig nem jut elegendő anyatejhez. Ennek következtében éhes marad, nyugtalan, nem gyarapszik megfelelően. A szoptatás ideje elhúzódhat, miközben a baba szoptatás közben kattogó hangot hallat, kifolyik a tej a szájából.
Cumisüvegből való etetés esetén megtévesztően jobban mennek a dolgok, de ez nem szól a lenőtt nyelv ellen, ugyanis az üvegből való táplálkozáshoz más szopási technika szükséges. Számos esetben az édesanya magában keresve a problémát emiatt nyúl tápszeres kiegészítés után, holott megfelelő mennyiségű anyatej termelődik, csak a gyermek nem képes a mellekből kiüríteni.
A rossz szopási technika miatt a mellbimbó berepedhet, és fájdalmassá válhat a szoptatás. A gyermek lenőtt nyelvvel nehezebben szopik, mivel nem tud vályút formálni nyelvével a mellbimbó körül. A nem hatékony szoptatás kényelmetlen az anyának is, hiszen a szoptatások hosszabb időt vesznek igénybe és a helytelen mellre helyezés miatt fájdalmasabbak.
Későbbi problémák
Később a falat formálásában és továbbításában, a nyelésben is akadály lehet. A nyelv nem tud megfelelően mozogni, így táplálási, nyelési problémákat, akár rendellenes fogazatot, illetve később hangképzési zavarokat is okozhat. A megrövidült nyelvfék ugyanis lehetetlenné teszi, hogy a baba vagy kisgyerek a nyelvét túlnyújtsa az ajkain, és felemelje a szájpadlásához, vagy megérintse a nyelve hegyével a hátsó fogait.
A szoptatás és a tiszta beszéd is meglehetősen fontos rész az életünkben, de van még néhány dolog, amire nem gondolnánk: lenőtt nyelvvel nem lehet fagyizni, csókolózni, és fúvós hangszeren játszani.
Kisgyermekkorban a nyelés, rágás, és a beszéd fejlődését is negatívan befolyásolja a rövid nyelvfék. Újszülött és csecsemőkorban mindannyian szabálytalanul nyelük. Legkésőbb 5 és fél éves korra optimális esetben automatikusan megtörténik a váltás a szabályos nyelésre. A megrövidült nyelvfék azonban megakadályozhatja ezt. A sokáig fennálló szabálytalan nyelésfunkció fogazati eltérésekhez, az arcizmok és rágóizmok nem megfelelő fejlettségéhez vezethet. Illetve a megrövidült nyelvfék akadályozza a tiszta artikulációt, hátráltatja legfőképpen az r, l, s, zs, cs hangok tiszta, megfelelő képzését.
A nyelvcsúcs és a szájfenék között húzódik, olykor a fogínyig ér. Van olyan formája is, amikor a hártya helyett a nyelvfék vastag, keményebb és rugalmatlanabb, és csak a nyelv tövét rögzíti le a szajfenékre.
Ha nem diagnosztizálják babakorban az elváltozást, kisgyermekeknél a hangképzésben, így a beszédfejlődésben is okozhat problémát, emellett nyelési nehézségek léphetnek fel, valamint nehezített lesz a nyelv szájpadlás felé vagy egyik oldalról a másikra történő mozgatása. Nem tudja a nyelve hegyével megérinteni a hátsó fogait és a szájpadlását, nyelve hegyét nem tudja az alsó fogain túlnyújtani, kinyújtani, felfelé nyújtani. Keletlenül egyre több problémát okoz a lenőtt nyelv. Ha gyermekkorban is elmarad a diagnózis, felnőttként az érintettek a következőket tapasztalhatják: szájlégzés, különféle beszédzavarok, állkapocsfájdalom és nyitott harapás.
Mikor gondoljunk lenőtt nyelvre?
A lenőtt nyelv önmagában nem vonja maga után a szopási nehezítettséget, a csecsemők nagy része lenőtt nyelv mellett is tökéletesen táplálható. Ha a szoptatási tanácsadó instrukciói ellenére is fennáll a nehezített szoptatás, a frenotómia (vagy más néven frenulotómia), azaz a nyelvfék átvágása a megfelelő kezelés.
Újszülött esetén akkor érdemes gyanakodni, ha síráskor csak a nyelv oldala emelkedik fel, a hegye nem, illetve, ha az ujjakat az alsó ínyhez helyezve a baba nem nyújtja ki automatikusan a nyelvét. Általában felemeléskor szív alakú a nyelv, nem hegyes. A másik látványos jel a beszédfejlődés időszakában jellemző: a gyerek nehezen ejti az r-hangot, de gond lehet a t, z, s, sz, l kiejtésével is.
Diagnózis és kezelés
Az orvos először megfigyeli a babát, hátha csinál magától is olyan mutatványokat, amely megkönnyíti a diagnózist: megpróbálja kinyújtani a nyelvét, ásít, sír. Ha ilyenkor az orvos lekerekített vagy hegyes nyelvecske helyett szív alakút lát, akkor már félig-meddig megalapozottnak tekintheti a diagnózist. Fontos információt ad még a fizikai vizsgálat.
Ha igazolódik ez az eltérés, érdemes mielőbb, lehetőség szerint az első életnapokban felcsippenteni a hártyát. A műveletben jártas gyermekorvos, (száj)sebész vagy fül-orr-gégész elvégzi ezt a beavatkozást, amely leggyakrabban a frenulotomia. Mivel ez a hártya idegeket, nagy ereket nem tartalmaz, ezért a beavatkozás fájdalommal nem jár, vérzés is csak minimális szokott előfordulni. Sem érzéstelenítésre, sem vérzéscsillapításra vagy varratok behelyezésére nincs szükség.
A nyelvfékműtét egy gyakori szájsebészeti beavatkozás, amellyel a lenőtt nyelvfék okozta problémákat - beszédhibát, táplálkozási nehézségeket vagy szoptatási gondokat - lehet kezelni. A nyelvfékműtét során a szájsebész eltávolítja vagy felszabadítja a letapadt, túl rövid nyelvféket, hogy a nyelv szabadabban mozoghasson. A metszés (frenotomia) egy gyors beavatkozás, amely során a szakorvos egyszerűen levágja a rövid szövetszalagot. Komplexebb esetekben - ha a szövet vastag vagy rendellenes - a sebész több szövetet távolít el, és esetenként néhány varratot is elhelyez, hogy a szövetrészek megfelelően gyógyuljanak.
Alapesetben a frenotómiát, azaz a nyelvfék átvágását, hétköznapi kifejezéssel a nyelv felvágását szokták alkalmazni. Ez egy mindössze néhány perces, fájdalommentes eljárás, nem okoz fájdalmat, és maximum néhány csepp vérzést eredményez. A csecsemő a beavatkozás után perceken belül táplálkozhat. Amennyiben újszülöttkorban megtörténik a nyelvfék felmetszése, az a lehető legjobb, hiszen a táplálási nehézségek elmúlnak, megkönnyítve ezzel a mama és a baba életét egyaránt a későbbiek szempontjából is.
A nyelvfék felmetszését fül-orr-gégész szakorvos végzi el. A műtét egy néhány perces rutin beavatkozás, legtöbbször helyi érzéstelenítéssel. A gyermek számára kismértékű fájdalommal jár, néhány csepp vér előfordulhat.
Ha a csecsemő nem szívesen, kapkodva vagy ügyetlenül, gyenge hatékonysággal szopik, ha nyugtalan, türelmetlen a szoptatások közben, rendszeresen elengedi a mellet, ha ilyenkor érezhetően zavarja valami, nem tud hatékonyan vákuumot képezni, emellett viszont folyton éhesnek tűnik, ha gyakran nyűgös, és nem gyarapszik megfelelően, gondoljunk erre a rendellenességre.
Ha viszont szoptatási problémát okoz, vagy a logopédus javasolja a beavatkozást, nem érdemes halogatni. Ugyanis alapesetben csak pár másodperces „műtétről” van szó. A baba fejét az asszisztens stabilan megfogja, az orvos érzéstelenítés után pár milliméteres metszést ejt steril ollóval. Általában minimális vérzést tapasztalunk, amely magától megszűnik 2-3 percen belül. A család úgy távozik a rendelőből, hogy már semmilyen vérzés nem áll fenn. A baba a beavatkozás után 20 perccel szopizhat.
Előfordul, hogy a nyelvfék jóval vaskosabb a szokásosnál. Ebben az esetben altatásos műtéttel oldja meg az orvos a problémát, felszívódó varrattal ölti össze a sebzést.
Rövid ajakfék
Szopási és hangképzési nehézséget okozhat és esztétikai problémát is jelent a rövid felső ajakfék. Ilyenkor vaskos köteg húzódik a két felső, középső metszőfog között, amelynek hatására a fogak közötti rés látványosan kiszélesedhet. Lehetséges, hogy a fék mosolygáskor jobban felhúzza a felső ajkat, és a fogak mellett az íny is láthatóvá válik (ínymosoly).
Rövid ajakfék esetében sokkal türelmesebbek vagyunk. A gyermek növekedésével és a végleges fogak ínyen való áttörésével a probléma általában magától megoldódik. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az ajakfék jelentős esztétikai problémát jelent, vagy a fogak között a csonton jelentős benyomatot képez. Az ajakfék felszabadítása érzéstelenítés mellett történik, megfelelő lehet a fagyasztásos érzéstelenítés is.
A nyelvfék megnyúlása
A nyelvfék az esetek egy részében a növekedéssel együtt még megnyúlhat. Ha viszont ez a hártya túl rövid és feszes, megakadályozhatja a nyelv megfelelő mozgásait. Ha csecsemőkorban nem okoz semmiféle problémát, akkor nem érdemes felvágni. A nyelvfék még megnyúlhat idővel.
tags: #nyelvfek #felszabaditasa #kisbaba