A medencefenéki izmok gyengülése nem csupán a méhet érinti, hanem idővel a többi kismedencei szerv (például a húgyhólyag, belek) is süllyedésnek indulhatnak.
A méhsüllyedés egy olyan állapot, amelyben a méh süllyedésnek indul a hüvely felé az őt támasztó szalagok gyengesége miatt. A medencében lévő izmokat, szalagokat és szöveteket medencefenéki izmoknak nevezzük. A medencefenéki izmok feladata, hogy kitámasszák és helyén tartsák a méhet, végbelet, hüvelyt, húgyhólyagot és más kismedencei szerveket. Akkor következik be méhsüllyedés, amikor ezek a méhet alátámasztó szalagok és izmok meggyengülnek, megnyúlnak, és nem tudják már a helyén tartani a méhet. Ennek következtében a méh a hüvelybe süllyedhet, sőt súlyos esetekben akár ki is bukkanhat a hüvelyen keresztül.
A méhsüllyedés nem egy hirtelen bekövetkező esemény, hanem fokozatosan alakul ki. A méhet támasztó szalagok egy ideig még bírják a terhelést, de minél több terhelést kapnak és minél több gyengítő faktor van jelen, annál jobban meglazulnak. Egy idő után pedig már nem tudják helyén tartani a méhet és megindul a méhsüllyedés folyamata.
Számos tényező járulhat hozzá a medencefenéki izmok gyengüléséhez és a méhsüllyedés kialakulásához:
- Többszöri szülés: A hüvely és a gátizomzat traumatikusan sérülhet a szülés során, ami következtében gyengülhetnek a medencefenéki izmok és szalagok.
- Többes terhesség: A méh mérete és súlya megnövekszik a terhesség alatt, ami fokozott terhelést jelent a medencefenéki izmokra.
- Genetikai hajlam: Egyes emberek gyengébb kötőszövettel születhetnek.
- Életkor és menopauza: Az életkor előrehaladtával, a menopauza során a medencefenéki szövetek veszítenek rugalmasságukból, az izomtömeg csökken.
- Megnövekedett hasűri nyomás: Krónikus székrekedés, túlsúly, nehéz tárgyak gyakori emelése, krónikus köhögés (hörgőgyulladás, asztma) mind növelhetik a hasűri nyomást.
- Méheltávolítás: Ez is gyengítheti a medencefenéki tartószerkezeteket.
A méhsüllyedés első tünetei enyhék, idővel azonban súlyosbodhatnak, ahogyan a süllyedés mértéke is fokozódik. Éppen ezért nagyon fontos ismerni a méhsüllyedés első tüneteit, ugyanis ilyenkor még kíméletesebben, de ugyanakkor hatásosan be lehet avatkozni a méhsüllyedés fokozódása ellen.
A méhsüllyedés tünetei
A méhsüllyedés tünetei változóak attól függően, hogy mennyire súlyos a méhsüllyedés. Korai fázisban - amikor még csak kissé ereszkedett meg a méh - enyhe és változatos tüneteket okozhat, amiket sokan nem is tulajdonítanak a méhsüllyedés tüneteinek. Holott ezek a méhsüllyedés első tünetei, az első jelek arra, hogy elindult a kismedencei izmok gyengülése és hogy egy komolyabb probléma van kialakulóban.
A méhsüllyedés első tünetei lehetnek:
- Nehézségérzet a hüvelyben vagy a kismedencében: Ez a tünet gyakran a méhsüllyedés legelső jele. A nők általában úgy írják le, hogy nyomást, teltségérzetet vagy idegentest-érzést tapasztalnak a hüvelyben, vagy a hüvelybemenetnél.
- Alhasi fájdalom: A méhsüllyedés első tünetei közé tartozik az állás közben, köhögéskor, tüsszentéskor vagy nehéz tárgyak emelésekor megjelenő fájdalom. Ez a fájdalom enyhe vagy súlyos is lehet, és olyan érzésként írható le, mintha valami húzná vagy nyomná az alhasi területet.
- Vizelettartási zavarok (inkontinencia): A méhsüllyedés oka a kismedencei izmok gyengülése. Hogyha ezek az izmok gyengék, akkor nem csupán a méh, hanem a többi kismedencei szerv - köztük a húgyhólyag - is süllyedésnek indulhatnak.
A méhsüllyedés nem mindenkinél okoz tüneteket korai stádiumban. Vannak nők, akik az enyhe vagy közepes méhsüllyedés ellenére sem tapasztalnak semmilyen kellemetlenséget. A későbbiekben azonban, ahogyan fokozódik a méhsüllyedés, megjelenhetnek az életminőséget befolyásoló, kellemetlen tünetek.
Súlyosabb méhsüllyedés esetén a méh érezhető és tapintható lehet a hüvelyben, ami megnehezítheti a szexuális együttléteket. Extrém esetekben a méh akár teljesen ki is bukkanhat a hüvelyből, ami további komplikációkhoz vezethet. A méhelőesés súlyos esetei megnehezíthetik a vizelet- és a székletürítést, és krónikus, állandó fáradtság is felléphet.
A méhsüllyedés olyan tüneteket is okozhat, amiket sokan nem kötnek a méhhez, ezért a tünetek megjelenésekor nem nőgyógyászhoz vagy urológushoz fordulnának első körben a páciensek. Érdemes éppen ezért ismerni a méhsüllyedés első tüneteit, és orvoshoz fordulni velük.
Sokan egyáltalán nem veszik észre a méhsüllyedés első tüneteit magukon, ám egy rutin nőgyógyászati vizsgálaton ezt is hamar fel tudja ismerni az orvos.
A végbélsérv (Rectocele)
A végbélsérv, vagy más néven rectocele, egy igen kellemetlen, sokszor fájdalmas tüneteket produkáló betegség. A végbélsérv akkor alakul ki, ha a végbél és a hüvely között található izmos és kötőszövetes fal valamilyen okból meggyengül, megnyúlik, vagy megsérül. A végbél ilyen esetben a hüvely hátsó falába boltosul, és gyakran ki is domborodik belőle, mint egy labda. Ez nem csak esztétikai problémát okoz, hanem igen gyakran párosul fájdalommal is, mely húzó, nyomó jellegű, és a derék irányába sugárzik.
A végbélsérv kialakulásában szerepet játszhatnak:
- Hüvelyi szülés: Igen gyakran hüvelyi úton történő szülés, vagy nem megfelelően végzett gátmetszés után alakul ki.
- Genetikai adottságok: Öröklötten gyenge kötőszövetek is nagy szerepet játszanak kialakulásukban.
- Megnövekedett hasűri nyomás: A terhesség vagy túlsúly miatt fellépő megnövekedett hasűri nyomás is meggyengítheti a kötőszöveteket, és végbélsérvhez vezethet.
- Változókor: A menopauza során a testben végbemenő hormonális változások hatására a kötőszövetek gyengülhetnek, amitől a korábban kellően erős gátizomzat nem tart elég erősen.
- Méheltávolítás: Ez is gyengítheti a medencefenéki tartószerkezeteket.
- Hibás hüvelyplasztika: Korábbi műtétek is okozhatnak problémát.
A végbélsérv tünetei közül talán a legegyszerűbben felismerhető a hüvelybemenet előtt érzett idegentest érzés, mely igen gyakran kidudorodással is párosul. A kidudorodás fekvéskor visszahúzódik, majd függőleges helyzetben újra jelentkezik. A kidudorodás miatt gyakran úgy érezhetjük, hogy a végbél kiürítése nem sikerült teljeskörűen. Emiatt gyakori az erőlködés székelés közben, mely gyakran okoz végbéltájéki fájdalmat, irritációt. A székelési szokások, székelési nehézségek, a széklet formájában bekövetkező változások mind a végbélsérv tünetei lehetnek.
A végbélsérv főbb tünetei:
- Puha kidomborodás a hüvely hátsó falán, amely a hüvelybemenet elé érhet.
- Székelési nehézségek, esetleg az ujj bevezetésének szükségessége a hüvelybe a végbél kiürítéséhez.
- Teltség- illetve nyomásérzés a végbél tájékán székelés után.
- Az az érzet, hogy a végbél nem ürült ki teljesen.
- Szexuális problémák (fájdalom, diszkomfort).
- Emelés, hajolás, köhögés, erőlködés kellemetlen érzéssel járhat.
A végbélsérv nem csak a végbelet érinti, hanem más kismedencei szervek, úgymint a húgyhólyag vagy a méh is előreeshet, bedomboríthatja a hüvelyt (cystocele, prolapsus). Méheltávolítás után a hüvely felső része szintén előreeshet.
Diagnózis és kezelés
A méhsüllyedés és a végbélsérv azonosításához az orvos fizikális vizsgálatot végez, hogy felmérje a szervek helyzetét. A vizsgálat során arra is megkérhetik a pácienst, hogy köhögjön, erőlködjön vagy tegyen úgy, mintha visszatartaná a vizeletét. A vizeletinkontinencia kivizsgálása érdekében urodinamikai vizsgálatok is végezhetőek. Kismedencei és medencefenéki ultrahangvizsgálat is szükséges lehet. Kérdőívekkel a sérv életminőségre gyakorolt hatása is felmérhető.
A kezelés lehet konzervatív vagy sebészi beavatkozás, attól függően, hogy milyen mértékű a süllyedés/sérv és milyen tüneteket okoz.
Konzervatív kezelés
Enyhe esetekben elegendő lehet az életmódbeli változtatások bevezetése, mint például:
- Medencefenék erősítő gyakorlatok (Kegel-gyakorlatok, intim torna): Rendszeres Kegel-gyakorlatok végzése segíthet megerősíteni a medencefenék izmait, ami javíthatja a méh és a húgyhólyag megtámasztását. Az intim torna gyakorlatokat azonban csak szakember felügyeletével és iránymutatásával szabad begyakorolni és elsajátítani.
- Egészséges táplálkozás: Rostban gazdag ételek fogyasztása, elegendő folyadékbevitel biztosítása, melyek megakadályozzák a székrekedés kialakulását.
- Testsúlycsökkentés: Ha túlsúlyos a páciens, a testsúly csökkentése csökkenti a medencefenék izmaira eső nyomást.
- Krónikus köhögés kezelése: A dohányzás kerülése is javasolt.
- Pesszárium (méhgyűrű): Súlyosabb esetekben hüvelyi pesszárium behelyezése, méhgyűrű alkalmazása is szükséges lehet. A pesszárium visszanyomja a helyére a sérvet, de rendszeres tisztítása szükséges.
- Helyi ösztrogénterápia: Menopauza esetén javulást hozhat.
Sebészi kezelés
Ha a torna és az életmódváltás nem eredményes, vagy ha a sérv súlyos, műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Ha műtétre kerül sor, azt általában hüvelyi úton végzik, melynek során helyreállítják a kitágult kötőszöveteket, a hüvelyfal hátsó részét szűkítik, a tágult hüvelyfalat pedig plasztikázzák. Lehetőség van háló beültetésére is súlyos vagy visszatérő sérv esetében, mellyel megerősíthető a végbél és a hátsó hüvelyfal közötti szövet vagy pedig a medencefenék izmai rögzíthetők.
Ha a páciens tervez még gyereket, érdemes a műtétet a terhesség után időzíteni.
A végbélsérv egy kellemetlen betegség, mely gyakran párosul más problémákkal is. Megelőzése érdekében sokat tehet, ha odafigyel táplálkozására, és rendszeresen végez intim torna gyakorlatokat. Ha felfedezi magán a végbélsérv tüneteit, minél hamarabb kérjen segítséget!
Aranyérbetegség terhesség és szülés alatt
A terhesség alatt jelentkező aranyeres panaszok gyakoribbak, mint gondolnánk: a várandós nők mintegy 25-35%-át érinti a probléma kisebb-nagyobb mértékben. Az aranyér egy érköteg, amely mindenki szervezetében megtalálható a végbél nyálkahártyája alatt. Aranyérbetegségről vagy aranyerességről viszont csak abban az esetben beszélünk, ha ez az érhálózat kitágul, fala elvékonyodik, illetve begyullad.
A terhesség alatt kialakuló aranyérbetegség egyik fő oka a megnövekedett anyaméh, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a kismedencei erekre - ez az utolsó trimeszterben a legsúlyosabb. A problémát a terhességgel járó hormonális változások tovább súlyosbíthatják. A várandósság alatt például megnő a szervezetben a progeszteron nevű hormon szintje, amely előre ellazít minden szövetet, hogy könnyebb legyen a szülés. Sajnos a belek simaizmait is, tehát lelassul az emésztés. A lassabb bélmozgások következtében a táplálék hosszabb időt tölt a belekben, a végtermék tehát jobban kiszárad, és mindez székrekedéshez vezethet. A szorulás miatt pedig a székletürítés - már a szülés előtt is - erőlködéssel jár, sok esetben éppen ez a belépő az aranyeres csomók kialakulásához.
A hüvelyi szülés során a kitolási szakasz erőteljes préselése komoly fizikai terhelést jelent a kismedencei szöveteknek, és óriási nyomást gyakorol a végbél körüli vénákra. A gátterület megnyúlása, esetleges sérülése pedig tovább fokozhatja a székelési nehézségeket, a gyulladást és a duzzanatot.
Aranyér tünetei és kezelése terhesség alatt
A legárulkodóbb aranyér tünet, hogy érzünk valamit végbéltájékon. Rendszerint leginkább törléskor tűnhet fel egy dudor, egy kis kitüremkedés, egy bőrfüggeléknek tűnő képlet, ami korábban nem volt ott. Kevésbé szerencsés esetben ez a kis dudor fájdalmas, érzékeny, viszket, vérzik, esetleg még be is gyullad, sőt, trombotizálódhat is.
A kellemetlen panaszok enyhítésének egyik kulcsa a kíméletes tisztálkodás. A megfelelő higiéné tehát nemcsak a komfortérzetet növeli, hanem a gyógyulást is zökkenőmentesebbé teszi. A székletlazítás is elengedhetetlen, a rendszeres székletürítés és a puha végtermék ugyanis fájdalommentes ürítést tesz lehetővé.
A kezelés első lépése mindig az úgynevezett konzervatív kezelés, ami azt jelenti, hogy szeretnénk elkerülni a műtétet - különösen, ha a páciens kismama. Kúpok, krémek formájában érkezhet a megváltás, amik tartalmazhatnak gyulladáscsökkentőt, szteroidokat, fájdalomcsillapítót.
Fontos a széklet lágyítása, hiszen így elkerülhetjük az erőlködést. Ebben segít, ha odafigyelünk a megfelelő rostfogyasztásra (sok gyümölcs, zöldség, hüvelyes). Érdemes fokozatosan emelni a rostfogyasztást, hogy ne okozzon puffadást. Szintén oda kell figyelni a megfelelő folyadék fogyasztásra, ami hőmérséklettől és aktivitástól függően napi 8-10 pohár vizet jelent. Segíthet a szoruláson napi egy evőkanál olívaolaj is, lehetőleg reggeli előtt fogyasztva.
Enyhíthetnek a kellemetlen tüneteken az ülőfürdők, akár langyos vízzel, hatóanyag nélkül is. Továbbá, ha a kismama éjjelente a bal oldalán fekszik, segítheti a véráramlást, ugyanis ebben a pózban nehezedik a legkisebb nyomás az erekre. Jót tesz az is, ha kerüljük a hosszan tartó ülést. Ha ez a munkahelyen nem elkerülhető, akkor érdemes rendszeresen felkelni és mozogni egy kicsit. Segít a rendszeres testmozgás is (pl. kismama torna, jóga, séta) hiszen javítja a keringést és segít megelőzni a székszorulást is. Illetve jótékony hatása van a gátizomgyakorlatoknak is.
A gyógyszeres kezelés terhesség alatt szigorúan orvosi ajánlásra kezdhető csak el, de léteznek olyan szerek, melyek várandósan is biztonságosak. Sebészeti beavatkozás csakis kizáródott vagy kiterjedten betrombotizált aranyerek, vagy jelentős, másképp nem csillapítható vérzés esetén jön szóba.
Az aranyérbetegség az érintettekben gyakran szégyenérzetet kelt, emiatt nehezebben veszik rá magukat a szakorvos felkeresésére. Pedig a probléma nem az igénytelenségnek vagy a higiénia hiányának a jele, hanem a fentebb taglalt testi, hormonális és életmódbeli változások érthető következménye.
A proktológus szakorvos a probléma specialistája.
