Az egyik leggyakoribb szülői aggodalom a csecsemők, kisgyermekek székletével kapcsolatos, de a felnőttekhez hasonlóan a csecsemők és kisgyermekek székelési szokásai is eltérőek lehetnek. Mutatjuk, mikor kell figyelni, beavatkozni.
A Kezdetek: Az Első Széklettől az Anyatejes Táplálásig
A baba első széklete, a zöldes-feketés magzatszurok (mekónium), ami zsírnemű anyagokat, epét, nyákot, hámsejteket és magzatvizet tartalmaz. Előfordulhat, hogy a magzat már a megszületése előtt a magzatvízbe üríti, ez azért probléma, mert oxigénhiányt jelezhet és fertőzést okozhat a magzatnak, újszülöttnek. A mekónium általában a szülést követő 1-2 napon belül kiürül az újszülött végbelén keresztül. Amennyiben az egészséges újszülöttnek 2 nap alatt sem lesz meg az első széklete, az bélelzáródást jelent.
A magzatszurok ürülését követően jelenik meg az átmeneti, majd az anyatejes széklet. Az anyatejes széklet kenőcsös állagú, sárgás színű, jellegzetes illatú, fehér tejcsomócskák vannak benne, ha azonban nagyon kemény, az mindenképpen kivizsgálást igényel.
Egy kizárólagosan szoptatott, jól fejlődő és panaszmentes csecsemőnél teljesen természetes, ha naponta többször is kakil. Hat hetes kor után pedig - ha a baba közérzete megfelelő - a heti két széklet is normálisnak tekinthető.
Tápszeres Táplálás és Hozzátáplálás Hatása a Székletre
Tápszer adása mellett a széklet kemény is lehet. Tápszeres gyermekeknél már elvárható a napi székletürítés, és a hozzátáplálást követően is az egy-kétnaponkénti székletürítést tartjuk normálisnak. A széklet ez esetben már keményebb és sűrűbb az anyatejes széklethez képest.
A tápszeres széklet általában sűrűbb, sötétebb, ritkább, mint az anyatejes baba széklete. A kizárólagos anyatejes táplálás mellé adott tápszeres pótlás már viszonylag kis mennyiség esetén is megváltoztatja a csecsemő bélflóráját, ezzel a baba székletének állagát és gyakoriságát is. Ha tápszert kap a baba, akkor látni fogod, hogy napi egyszeri 40-60ml tápszeres pótlás is megváltoztatja a székletét. Sűrűbb, sötétebb, barnásabb vagy zöldesebb széklete lesz, más lesz a szaga és ritkábban találkozol vele a pelenkában.
Természetesen nem kell kétségbe esni akkor sem, ha ettől eltérő, de rendszeres ritmusú székletürítést tapasztalunk a gyermeknél. Fontos azonban, hogy ne társuljon hozzá kellemetlenség, rossz közérzet, nehezített székelés és a széklet állaga lágy, kenőcsös vagy formált legyen.
Székrekedés Gyermekkorban: Okok és Tévhitek
Gyermekkorban igen gyakori problémát jelent a székrekedés, amit ráadásul számtalan tévhit is övez. Valójában nem a székletürítések száma, sokkal inkább az ürítéssel kapcsolatos nehézségek és kellemetlen élmények döntik el, hogy székrekedése van-e a gyermeknek.
Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha a gyermek heti kettőnél kevesebbszer kakil, a széklet állaga kemény, száraz, az ürülés pedig csak nagy nehézségek árán megy. A székrekedést hasfájás, puffadás, teltségérzet vagy bűzös szelek kíséri.
A székrekedés okai igen szerteágazóak, ám döntő többségben nem szervi okok állnak a háttérben. Többnyire az alacsony rost- és folyadékbevitel a ludas. Ilyenkor étrendi módosítással, több folyadékkal, zöldség és gyümölcs, valamint teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásával orvosolható a probléma.
A Mozgás és a Negatív Élmények Szerepe
A szakember a rendszeres testmozgás jelentőségére is felhívja a figyelmet, amellyel megelőzhető az emésztési problémák kialakulása. Csecsemőknél a lábak passzív tornáztatásával (combok felhajtása a hasra) stimulálhatjuk a kicsik bélműködését.
Kisgyermekkorban sokszor a székeléshez kapcsolódó negatív tapasztalat vagy kellemetlen élmény vezet székrekedéshez - ezért gyakori a szobatisztaságra szoktatás körül vagy a közösségbe járás megkezdésekor jelentkező székrekedés. Erre általában onnan jönnek rá a szülők, hogy az alsónemű folyton maszatos, ami az akaratlan székletcsorgás következménye. A gyermek ilyenkor csak nagy nehézségek árán tud megszabadulni a vastag, kemény széklettől.
A helyzetet pedig tovább súlyosbíthatja, ha a kakilás témája állandóan középpontban van, és a szülő folyamatosan a széklet produkálására biztatja a gyermeket. A tapasztalatok szerint a székletürítés változatossága időnként stresszt okoz a szülőknek.
Mikor Forduljunk Orvoshoz?
Fontos azonban, hogy ne társuljon hozzá kellemetlenség, rossz közérzet vagy nehezített székelés, a széklet állaga pedig lágy, kenőcsös vagy formált legyen. Kevesen tudják, hogy a szorulás nem feltétlenül jelenti azt, hogy valakinek nincs napi szinten széklete.
Ha a babád csak naponta 1-2x kakil zöldes székletet vagy zöldet, mellette megfelelően gyarapszik, alapvetően jókedvű, akkor nincs miért aggódnod. Amennyiben sokszor zöld a széklet, ráadásul híg, habos és bűzös is, akkor érdemes szakemberrel konzultálnod.
Hosszan tartó állandó híg, vizes, zöld széklet utalhat bélfertőzésre is. Ilyen esetben is orvoshoz érdemes fordulni.
A gyermekkori székrekedés leggyakoribb okai között szerepel a rost- és folyadékhiányos étrend, a vécéhasználati szokásokkal kapcsolatos problémák, lelki okok, stressz, bölcsőde/óvoda kezdése, mozgáshiány, valamint az alkati székrekedés. Ha a székrekedés nem múlik el néhány életmódbeli változtatás után sem, vagy ha más tünetek is társulnak hozzá, fontos megfontolni bizonyos betegségek jelenlétét is, mint például laktózintolerancia, tejfehérje-allergia, pajzsmirigy-alulműködés, cöliákia vagy Hirschsprung-betegség.
Ha a székrekedés két hétnél tovább fennáll, vagy ha fájdalom, vérzés, puffadás, étvágytalanság is társul hozzá, orvosi kivizsgálásra van szükség.
17 Évesen Kidobták Otthonról, Ezért Nővérével Egy Pincében Rejtőzött, A Tél Igazolta Feltételezését
Mit Tanácsolnak a Szakemberek?
Ügyeljünk rá, hogy a gyermek nyugodt körülmények között végezhesse a nagydolgát. A szülőknek pedig azt tanácsolom, hogy elsősorban ne arra összpontosítsanak, hogy a gyermek milyen gyakran kakil, hanem arra, hogy milyen a széklet konzisztenciája.
Az életmódbeli változtatások - mint a rostbevitel növelése, megfelelő vízfogyasztás és a rendszeres testmozgás - kulcsfontosságúak. Székletlazító szerek alkalmazása gyermekorvosi javaslatra, valamint a helyes vécézési szokások kialakítása is segíthet. Pszichés támogatás is szóba jöhet, ha a székrekedés lelki okokra vezethető vissza.
A gyermekorvosi vizsgálat során részletes anamnézis felvétele, fizikális vizsgálat (has, végbél, növekedési ütem) történik. Szükség esetén további vizsgálatok javasoltak, mint laborvizsgálat, hasi ultrahang, vagy gyermek-gasztroenterológus, allergológus konzultációja.