Minden nő megtapasztalja élete során a menstruációs ciklus változásait, hogy hányféle tényező lehet rá hatással. A hormonális változások, gyógyszerszedés, alváshiány, intenzívebb sport, de akár külső környezeti tényezők, stressz, utazás is képesek befolyásolni a ciklus hosszát. Ennek ellenére mégis sokan tabuként kezelik ezt a témát és kevesen ismerik pontosan a folyamatot. Sokaknál a családtervezés során kerül előtérbe az ismerete.
A menstruációs ciklus alapjai és az ovuláció
Egy nő számára elengedhetetlen a menstruációs ciklus folyamatainak ismerete, hiszen termékeny éveink során ez sok mindent elárul test-lelki egészségünkről. A havi vérzés vagy menzesz folyamata a női nemi szervek ciklikus változásán alapul, amin minden egészséges nő havonta átesik pubertáskortól a változókorig. Ez a hormonális folyamat készíti fel a női szervezetet arra, hogy fogamzóképes legyen, teherbe essen.
A ciklus hossza egyénenként eltérhet, átlagos hosszát tekintve 28 nap, de 21 és 35 nap között is normálisnak tekinthető. A folyamatot irányító hormonok az ösztrogén és a progeszteron. Az ösztrogénszint növekedése segíti elő a ciklus elején a petesejt érését, majd a tüszőrepedéssel a petefészekből való távozását. Ezt hívják ovulációnak. A „tankönyv szerinti” ciklus 28 napig tart, és a 21 és 35 nap közötti időintervallum még a normál ciklust foglalja magába. Ha azonban a 28 napos ciklust vesszük példaszámolásunk alapjául, akkor elmondható, hogy annak közepén, a 14. napon következik be az ovuláció.
Az ovuláció - tehát amikor a petesejt leválik a domináns tüsző egy speciális részéről, lényegében megreped a tüsző és kijut belőle a petesejt - az LH-szint megemelkedése után 36-40 óra múlva következik be. A hasüregbe való kilökődés után magához vonzza a petevezető, és felszívódik. Ezt követően vagy találkozik hímivarsejttel, vagy sem.

Az ovuláció felismerése és tünetei
Az ovuláció a ciklus legtermékenyebb szakasza. Kilökődés után a petesejt nagyjából 12-24 órán át marad életben és készen áll a megtermékenyítésre. Az ovuláció során a nők egy része tompa fájdalmat is érez az alhas egyik oldalán, mely néhány percig, de akár néhány óráig is tarthat.
Elsődleges tünetek, melyek segíthetnek az ovuláció felismerésében:
- Hüvelyváladék változása: az ovuláció idején nagyobb mennyiségű, tojásfehérjére hasonlító ragacsosabb váladék tapasztalható, mely elősegíti a hímivarsejtek túlélését. A harmadik, egyben talán a leggyakoribb tünet, hogy a hüvelyváladék, vagyis a méhnyaknyák sűrűbb és több lesz a megnövekedett progeszteronszint miatt.
- Testhőmérséklet mérése: az alaphőmérsékletünk közvetlenül ébredés után a reggeli órákban mérhető. Az ovuláció során a testhőmérséklet lassú emelkedésnek indul és az ovuláció napjain mindig kicsivel magasabb értékek mérhetőek.
- Méhnyak megváltozása: a méhnyak felpuhul és magasabbra kerül az ovuláció során.
Másodlagos tünetek:
- Pecsételő vérzés
- Alhasi szurkáló fájdalom
- Érzékenyebbé válhatnak a mellek
- Megnövekedett libidó
- Érzékenyebb szaglás
A hőmérőzés mellett két másik módszerrel is megállapíthatjuk, hogy ovulálunk-e. Az úgynevezett LH-teszt - a terhességi teszthez hasonlóan - a vizeletből állapítja meg, hogy megemelkedett-e az LH-szintünk. Célszerű menstruációs naptárat vezetnie minden nőnek, melyben bejelölhetjük az ovuláció napjait is. Ezenkívül az ovulációs teszt használata is segítséget nyújthat.
Hogyan végezzünk ovulációs tesztet (Clearblue) terhesség esetén | Ovulációs tünetek és tesztkészlet
Vérzések a kilökődött petesejttel kapcsolatban
A hüvelyi vérzés az esetek nagy részében teljesen ártalmatlan - sőt, nagyon is fontos és természetes folyamat. Előfordulhat azonban a menstruációs cikluson kívüli vérzés is, melynek okát minden esetben fel kell deríteni. Pontos és rendszeres ciklus esetén is előfordulhat vérzés két menstruáció között. Ennek számtalan megjelenési formája lehet: az alig észrevehető folttól, a pecsételésen át egészen az erős ciklusközi vérzésig. A barnázás NEM jelenti a menstruáció megjöttét. Barnázásnak azt nevezzük, amikor egy kis mennyiségű vér távozik a hüvelyen keresztül.
Ovulációs pecsételő vérzés (közti vérzés)
Sok nő tapasztal közti vérzést, úgynevezett barnázást a ciklusa valamelyik szakaszában. A közti vérzés gyakran kapcsolatban áll a fogamzásgátló tabletta szedésével. Normális barnázásnak azt nevezzük, amikor a rendes menstruációs vérzésünk után, tegyük fel egy egészséges 3-5 napos menstruáció után még 1-2 napos vérzésünk van. Ovulációs barnázás, más néven közti vérzésnek nevezzük a ciklus közepén, vagy a következő esedékes menstruáció előtt 10-14 nappal jelentkező vérzést, ami szintén normális.
A petesejt kilökődését változó intenzitású alhasi fájdalom, akár minimális barna váladék is kíséri. Középidős, ovulációs vérzések két menstruáció között is előfordulhatnak. Ez ideig-óráig tart csak, annyira eseti, hogy órákban mérhető - egy, maximum két nap alatt biztosan elmúlik. Nem is nevezhető kimondottan vérzésnek, inkább egyfajta barnás folyás, pecsételő vérzés. Amikor a petesejt kilökődik a domináns tüszőből, hasi görcsöket lehet tapasztalni. Szintén jellemző tünet, ami számtalanszor előfordulhat, hogy középidős, pecsételő vérzés jelentkezik, ugyanis a nyálkahártya picikét leeshet, egy-két pöttynyi barnás vérzést mutatva. Ez utóbbi esetben a tablettaszedés első egy-két hónapjában, amíg szervezeted megszokja az új hormonális helyzetet, gyakran tapasztalnak pecsételő vérzést a nők a ciklus közepén is - ártalmatlan jelenség, ne ijedj meg tőle.

Beágyazódási vérzés
Az a barnázás, amely az esedékes menstruáció előtt 1 héttel jelentkezik és nem tart tovább egy napnál, úgynevezett beágyazódási barnázás. Azért is hívjuk így, mert ilyenkor ágyazódik be a megtermékenyített petesejt a méhnyálkahártyába. A beágyazódási vérzés akkor jelentkezhet, amikor a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhnyálkahártyába. Azért is történhet ilyenkor barnázás, mert ilyenkor egy nagyon rövid időre megemelkedik az ösztrogén szint és hirtelen egy pillanatra leesik a progeszteron szint, közvetlen mielőtt a sárgatest átvenné a progeszterontermelést.
A beágyazódási vérzés a terhesség egyik korai jele lehet, és mindössze arra utal, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódott a méhben. Általában a megtermékenyítést követő 6-12. nap között történik. A beágyazódási vérzés sokkal enyhébb a menstruáció során tapasztalhatónál. Színe barna vagy halvány rózsaszín is lehet. Néhány csepp vér fordulhat elő, és enyhe görcsök jelentkezhetnek körülbelül egy napig a beágyazódás időpontja körül - lehet, hogy nem is tud a terhességéről ekkor. Fontos tudni, hogy gyakran ezen tünetek egyike sem jelentkezik. Ez a típusú vérzés csak a korai terhességek 15-25%-ánál fordul elő. Az erős beágyazódási vérzés nem jellemző. Ha a vérzés élénk piros, nagyobb mennyiségű, és görcsökkel jár, akkor valószínűleg nem beágyazódásról van szó.
Beágyazódási vérzés és menstruáció közötti különbségek
A beágyazódási vérzés és a menstruáció közti különbségek sok nőt megtévesztenek, főleg ha a ciklus rendszertelen vagy éppen babát terveznek. Lássuk a főbb eltéréseket:
| Jellemző | Beágyazódási vérzés | Menstruációs vérzés |
|---|---|---|
| Időzítés | A megtermékenyítést követő 6-12. nap között (gyakran a várható menstruáció idején) | A menstruációs ciklus végén, ha nincs terhesség |
| Intenzitás | Nagyon enyhe, pecsételő vérzés, néhány csepp | Általában fokozatosan erősödik, majd gyengül |
| Szín | Halvány rózsaszín vagy barna | Élénkpiros, majd sötétebb (barna) árnyalatok |
| Időtartam | Rövid, általában 1-3 nap | Átlagosan 3-5 nap (akár 7 nap) |
| Görcsök | Enyhe alhasi feszülés, szúró érzés (nem mindig jelentkezik) | Erősebb alhasi görcsök, fájdalom |
Noha orvosilag a kettő időben elvileg kizárja egymást, a valóságban a beágyazódási vérzés gyakran pont a várt menstruáció időpontjában jelentkezik. Ezért sokan azt hiszik, megjött a vérzés, és nem is sejtenek terhességet.
Vérzés a petesejtleszívás után (lombikeljárás)
A petesejtleszívás a lombik eljárás egyik legfontosabb lépése, hiszen ennek segítségével nyílik lehetőség az „in vitro” megtermékenyítésre. A beavatkozás hüvelyi ultrahanggal történik, ennek fejére egy tűt helyeznek, majd ezzel szívják le a tüszőfolyadékot, vele együtt pedig a petesejteket. Mivel a petesejtleszívás altatásban történő műtéti eljárásról van szó, a páciens a műtét napján éjféltől kezdve már nem ihat és nem ehet semmit.
A petesejtleszívás biztonságos eljárás: ehhez mérten a legtöbb esetben a páciens a leszívás napján, 2-3 órával a műtétet követően már elhagyhatja a kórházat és kísérővel otthonába távozhat. Mivel a petesejtleszívás rutineljárásnak számít, nagyon ritkán fordul elő szövődmény vele kapcsolatban. Ha mégis, azok többsége jól kezelhető. A korai szakaszban - akár a műtét után közvetlenül - a leggyakoribb szövődmény a vérzés lehet. Nagyon ritkán az eljárás alatt a környező szervek sérülhetnek, mint a húgyhólyag vagy a bélhólyag. Ekkor szintén előfordulhat vérzés, amely általában a gyulladás miatt lázzal párosul.
Ha a petesejtek minősége vagy mennyisége a legfőbb akadály, akkor lehetőség nyílik petesejtdonációra. Emellett mára már nemcsak az embriók, de a petesejtek lefagyasztása is lehetséges.

Mikor forduljon orvoshoz vérzés esetén?
A cikluson kívüli vérzés általában veszélytelen, de hátterében sok minden állhat. Ritka esetekben súlyos betegséget is jelezhet, különösen, ha többször is előfordul, ezért kivizsgálása mindenképpen ajánlott.
Az a barnázás, amely nem a fentebb említett intervallumokban történik, abnormális barnázásnak számít. A leggyakrabban az oka a menstruációt napokkal, akár egy héttel megelőző barnázásnak a progeszteronhiány. A progeszteron feladata meg- és fenntartani a méhnyálkahártyát arra az esetre, ha teherbeesés történt, és ha nincs elég progeszterontermelődés, a méhnyálkahártya le fog dobódni.
Forduljon minél hamarabb orvoshoz akkor is, ha az ürült vér nagyobb vérrögöket tartalmaz. Ha a vérzés erős, görcsös, vagy napokig elhúzódik, nem kizárt, hogy nem egyszerű beágyazódás vérzéssel van dolgunk. A változókor után jelentkező vérzés szinte mindig intő jel, és orvosi kontrollra van szükség, melynek sürgőssége az intenzitástól is függ.
A cikluson kívüli hüvelyi vérzés lehetséges okai az alábbiak lehetnek:
- természetes vagy mesterséges hormonális változások: peteérés, teherbeesés esetén a beágyazódás időszaka, méhen kívüli terhesség, vetélés, hormonális fogamzásgátló cseréje vagy abbahagyása, sürgősségi fogamzásgátlás (esemény utáni tabletta), egyéb hormontartalmú gyógyszerek;
- endometriózis, PCOS (policisztás ovárium szindróma), mióma kísérő tüneteként;
- hosszan tartó, erős stressz, szorongás, álmatlanság;
- nemi úton terjedő fertőzések (pl. chlamydia), jóindulatú elváltozások (pl. polip, mióma);
- rosszindulatú daganatok és daganatmegelőző állapotok;
- idegen test (méhen belüli, akár nem hormontartalmú fogamzásgátló eszköz);
- a vagina sérülése (pl. tamponhasználat, szexuális aktus miatt);
- hüvelyszárazság;
- életmódbeli változások (pl. étrend megváltozása);
- a méhnyak és a méh rendellenességei;
- méhnyakgyulladás.
Családtervezés előtt mindenképpen javasolt felkeresni a nőgyógyászunkat, aki elvégzi a szükséges szűrővizsgálatokat, vér- és vizeletvizsgálatra is elküld. A nőgyógyászati vizsgálatot, laborvizsgálatot nem érdemes kihagyni a teherbeesés előtt.
tags: #a #kilokodott #petesejt #verzik