Az orvostudomány fejlődése az elmúlt évtizedekben olyan mérföldköveket ért el a humán reprodukció területén, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Az asszisztált reprodukciós eljárások, mint a mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció - IVF) vagy a klónozás, mélyreható etikai, jogi és teológiai kérdéseket vetnek fel. Ezek a kérdések az emberi létezés, az életjog, az emberi méltóság, a család és a szülőség elemi kategóriáit érintik, és gyakran heves vitákat generálnak a különböző álláspontok között.
Az asszisztált reprodukciós eljárások és történetük
Az emberi szaporodás folyamata rendkívül összetett és sérülékeny, és már csekély zavar is meddőséghez vezethet. A meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres, egy vagy két évig tartó nemi élet mellett - fogamzásgátló módszer nélkül - megtermékenyülés nem jön létre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban betegségnek nyilvánította a meddőséget. A WHO meghatározása szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét.
Az asszisztált reprodukciós technikák (ART) a meddőség kezelésére szolgáló módszerek összefoglaló elnevezése. Ezek közül a leghosszabb múltra az ún. artificialis inseminatio (AI, mesterséges ondóbevitel) tekint vissza. Lényege, hogy a megtermékenyítés a férfi ivarsejtjével az anya testén belül történik. Az első biztos információ 1770-ből származik.
A tudományos fejlődés azonban nem állt meg, és az 1970-es évek végére került a tudomány homlokterébe az in vitro fertilizáció (IVF), közismert nevén a lombikbébi-eljárás. Lényege, hogy a megtermékenyítés a férfi ivarsejtjével az anya testén kívül, laboratóriumi körülmények között - in vitro, üvegben - történik, s az így létrehozott embriót ültetik vissza az anya méhébe (embrió transzfer).
Az IVF-eljárás menete
Mivel a nő szervezetében természetes körülmények között „csak” egy ivarsejt érik meg, ezért hormonstimulációval egyszerre több petesejtet érlelnek. Az így előkészített petesejteket ma már ultrahangos módszerrel, altatás nélkül kiemelik. A megtermékenyített petesejtek 10-15 órán belül elkezdenek osztódni, és kb. két-három nap alatt érik el a megfelelő állapotot a beültetéshez.
Az IVF eljárás során felmerülő etikai problémák sokkal komplexebbek, mint a mesterséges ondóbevitel esetében, mivel ez még inkább beleavatkozik az utódnemzés természetes folyamatába. A hatékonyság kezdeti bizonytalansága, az embrióval való manipulálási, visszaélési lehetőségek, valamint a „maradék” embriók sorsa mind komoly aggodalmakat vetnek fel.
Lombikprogram | A petefészek előkészítése - 1. rész
Református etikai megközelítések
A protestáns egyházak, így a református egyház is, folyamatosan tájékozódik a reprodukciós medicina eredményeiről és várható fejlődéséről annak érdekében, hogy szentírási alapon és tárgyszerűen tudjon állást foglalni a témában. A protestáns etika elfogadhatónak tartja a meddőség megszüntetésére irányuló orvosi beavatkozásokat, beleértve az asszisztált reprodukciós eljárást (ART) is, azzal a kitétellel, hogy azokat a lelkigondozói felelősség, a szeretet, az igazságosság és a szabadság kell, hogy meghatározza.
A református antropológiai és etikai szempontból elsőbbséget élvez a természetes úton történő fogantatás, ami során közvetlenül megélhető a szeretetteljes kapcsolat, a szexualitás és az utódnemzés élménye. Mégsem lehet e tekintetben mindenkire vonatkozó általános érvényű normát alkotni, hanem mérlegelni kell az egyéni élethelyzeteket és egészségi állapotokat. Az istenkapcsolaton belül helyesen értelmezett szabadság, a teremtett világ és a jövendő nemzedékek iránti felelősség, a felebarát javának szolgálata, az együttérzés, az elfogadás, az igazságosság, a könyörület és a - mindeneket felülmúló - szeretet krisztusi elvei kövezik ki a járható utat a keresztyének számára.
A protestáns egyházak alaptalan vádnak tartják, hogy ezzel „istent játszanának”. A bűneset folytán megromlott természetet, a mulandó világot és annak állapotát nem kell természetesnek vagy Isten akaratával megegyezőnek tekintenünk. Ezek szerint nem újabb kudarcra ítélt emberi próbálkozásról beszélünk, hanem Isten általunk megnyilvánuló szabadításáról. Valójában az Úr eszközei lehetünk embertársaink felé irányuló, szükségüket orvosló cselekedeteinkben.
Az embrió státusza és védelme
Az élet a fogantatással kezdődik, ezért az embrió „dologiasítása” ellen tenni kell, az embrió nem tekinthető a szülők tulajdonának. Az embriót már élőlénynek kell tekinteni. A fel nem használt embriókról való döntés az egyik legfontosabb kérdés, melyhez hozzátartozik az embriófagyasztás is. Az embriók pusztulási aránya a lombikkezelések során szintén felvethet aggályokat az ellenzői oldalról. Lényeges kérdés, hogy az eljárás során spontán elpusztult embriókról miként vélekedünk. Ne feledjük el, hogy a természetes fogantatás során is jelentős szelekció zajlik, a természetes vetélések száma nagyon magas, melyekről sok esetben akár maga az érintett sem tud.
A beültetés után megmaradt, életképes embriókról való rendelkezés minden esetben a pár felelőssége. Így lehetőség van, hogy egyesével mélyfagyasztják - vitrifikálják -, majd -196 °C-os folyékony nitrogénben tárolják egy külön erre a célra fenntartott tárolóban. De felajánlhatják más pároknak vagy kutatási célokra, illetve kérhetik a megsemmisítésüket.
Az európai protestáns egyházak orientációs segédanyaga felhívja a figyelmet azokra az esetekre is, amikor az alapelvek és alapérdekek nem érvényesülnek: az ivarsejt- és embrióadományozás adás-vétel tárgyává és így üzletté válása, a béranyaság bármilyen formája, a petesejtek mélyhűtéses tárolása a családalapítás szándékolt elhalasztásáért és az embriók valamilyen cél érdekében történő kiválogatása vagy felhasználása - valós etikai és társadalmi problémák. A fölöslegessé váló embriók sorsa és a gyermek szülei megismeréséhez való joga iránt sem maradnak közömbösek, ezáltal elítélve például a spermium vagy az embriók összekeverését.
Különösen veszélyes az a fajta instrumentális szemlélet, amely a még be nem ültetett embriókat övezi, és létüket veszélyezteti vagy leértékeli. Az orvosoknak nagy felelőssége van, hiszen ilyenkor az emberek közötti legintimebb kapcsolatba kell beavatkozniuk. Márkus Tamás szerint hol a határ? Ha a jogalkotás folyamatos lemaradásban követi az elképesztő sebességgel fejlődő tudományt, akkor hogyan tehetünk különbséget aközött, amit meg lehet csinálni és aközött, amit meg szabad?
Klónozás és genetikai szelekció
A klónozás és a genetikai szelekció olyan további technológiai vívmányok, amelyek súlyos etikai dilemmákat vetnek fel. Márkus Tamás felidézte A brazíliai fiúk című amerikai filmet, amelyben Mengeléről van szó, aki kilencven nő méhét használja fel arra, hogy klónozza Adolf Hitlert. Solti László elmondta, hogy a ma klónozásként számon tartott eljárás és az, amit klónozásnak gondolunk, egyáltalán nem ugyanaz. Nincs két ugyanolyan és minden tekintetben egymásnak megfelelő ember. Az ehhez álló legközelebbi eljárás az embriók megfelezése, de ilyenkor kvázi egypetéjű ikreket kapunk.
A sex-selection, vagyis a gyermek nemének kiválasztása, jelenleg nem megengedett, kivéve azokat az eseteket, amikor egy nemhez kötődő betegségtől kell félni. Solti László nem tartotta ördögtől valónak a gyermekek nemének a kiválasztását. Új-Zélandon például abban az esetben, ha már van három egynemű gyermek a családban, a negyediknél engedélyezik az eljárást. Bernard Artúr szerint az ilyen eljárások segítségével a születésszámok is javíthatókká válnának.
Béranyaság és alternatív családformák
A béranyaság és a dajkaterhesség a legtöbb országban, így Magyarországon is tiltott. Solti László kifejtette, hogy a béranyaság intézménye a legtöbbször nagyon közeli barátok, esetleg családtagok emberbaráti cselekedeteit jelenti, olyan, mint amikor egy családtag átadja beteg rokonának az egyik veséjét. Bár a kihordó anya és a gyermek között szükségszerűen kialakul valamiféle lelki kötődés, Bernard Artúrnak határozott véleménye, hogy bizonyos esetekben meg kellene engedni ezt az eljárást, mert sokszor segíthetne megmenteni a magzat életét.
A törvényi lehetőségek más országokban lehetővé teszik a házaspárok, párkapcsolatban élők és az egyedülálló nők mellett az egyneműek IVF-hez való hozzáférését is. Az Egyesült Királyságban már két nőnek is lehet genetikailag közös gyermeke. A háromszülős megtermékenyítésnél nem a sejtmagot, hanem a mitokondriális DNS-t szolgáltató fél csak egy százalékban adja a megszületendő gyermek genetikai állományát. Az egyébként vitatott eljárás célja bizonyos betegségek kiküszöbölése, nem a közös szülőség.
Az elméleti lehetőségek száma igen nagy, és a jövőben ez várhatóan csak növekedni fog. Ma már például egyetlen gyermeknek akár öt különböző szülője is lehet: két genetikai, egy biológiai, aki kihordja - és két szociális, aki felneveli.
A jogi szabályozás kihívásai
A jogtudomány némi késéssel csupán a 80-as évek közepe táján kezdett el érdeklődni a biotechnológiai „forradalom” eredményei iránt, s ettől kezdve jöttek létre különböző etikai bizottságok is, amelyekben orvosok, kutatók, jogászok, szociológusok és teológusok igyekeztek megoldásokat kidolgozni az addig ismeretlen problémákra. A jognak nem az a feladata, hogy az orvostudományi fejlődés egyfajta értékmentes legitimációját adja, hanem hogy a fennálló jogi és etikai védvonalakból kiindulva adekvát megoldást találjon, s az új technológiák által kifejlesztett, az emberi életet érintő eljárások határait stabilan kicövekelje. Ami technikailag kivitelezhető, az nem feltétlenül megengedett!
A magyar jog, ahogy Bernard Artúr mondta, nem engedélyezi a béranyaságot, tehát a homoszexuális férfiak számára ilyen eljárások szóba sem jöhetnek. Ugyanakkor leszbikus nőként viszonylag könnyen kijátszható a rendszer, hisz bárki előadhatja magáról, hogy egyedülálló anya, és a donor inszeminációt egyedülálló nők is kérhetik, akik bizonyítani tudják, hogy nem élnek házasságban és vállalják a születendő gyermekről való gondoskodást. Ugyanakkor manapság kifejezetten nehéz feladat donorokat szerezni, nem túl gyakoriak az ehhez hasonló esetek.
A nehézkés törvényi szabályozás nem csak a tudomány elképesztő iramú fejlődésének gátja, hanem, mint egyedüli támpont, a praktizáló orvos számára is olyan problémákat okoz, amelyekkel nehéz egyénileg megbirkózniuk.
tags: #klonozas #mesterseges #megtermekenyites #reformatus #teologia