A mozgásfejlődés követése a bölcsődében: Útmutató szülőknek

A csecsemők mozgásfejlődése az életük első évében rendkívül fontos és izgalmas folyamat. Ebben az időszakban a kicsik különböző mérföldköveket érnek el, amelyek meghatározzák a motoros készségeiket és előkészítik őket az önálló mozgásra. A mozgásfejlődés mérföldkövekből, vagyis fejlődési szakaszokból áll, melyek egymásra épülnek. A csecsemők mozgásfejlődése cranio-caudalis - koponyától farokcsont felé haladó - irányt mutat, ami azt jelenti, hogy elsőként a fej mozgásai jelennek meg, ezt követi a felső végtag manipulációja, majd az alsó végtag mozgása. Habár a mozgásfejlődés során nyilvánvalóan jelentős fizikai fejlődés zajlik le - az izomzat és a mozgásszervrendszer fejlődése -, közben rendkívül fontos idegrendszeri fejlődés is bekövetkezik.

Minden gyermek egyedi tempóban fejlődik, de vannak általános mérföldkövek, amelyek iránymutatást nyújthatnak. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a mozgás már méhen belül (intrauterin) korban elkezdődik. Talán nem is gondolnánk, de az embrió már a 7.-8. terhességi héten megteszi az első mozdulatokat, ezután kezdenek kialakulni a primitív reflexek, amelyek az agytörzs által vezérelt automatikus mozgások, ezek az agykéreg működése nélkül jönnek létre. Megszületést követően beszélünk méhen kívüli (extrauterin) mozgásfejlődésről.

Az újszülött és az első hónapok

Az újszülött és az első hónapok a csecsemők életében lenyűgöző fejlődési időszakot jelentenek. A csecsemő kezdetben a legtöbb mozgást nem képes kontrollálni. Mozdulatai ekkor még szaggatottak vagy rángatózóak. Az első hetekben a baba hason fekvő helyzetben egy picit megemeli már az állát. Az újszülöttek kezdetben csak körülbelül harminc centire látnak, de ez is éppen elég ahhoz, hogy szemüket az arcok felé mozdítsák. Képesek fejüket oldalra fordítani. Ezt az első szoptatáskor is láthatod, amikor az „ingerlés” reflex arra ösztönzi őket, hogy a mell felé forduljanak.

Az 1. hónapban a baba még csak reflexszerű mozgásokat végez, magzatpóz jellemzi, végtagjai és ujjai erősen hajlított helyzetben. Háton és hason fekvésben a fejét oldalra fordítja, pillanatokra megemeli, tartja. Primitív reflexei és elemi mozgásmintái jelen vannak. Fogóreflexe aktív. Fixál, emberi arcot közelről nézeget.

Az 1-2. hónap között a tekintet követése már egy jóval nagyobb tartományt fog magába ölelni. A 2. hónapban a fejét ügyesebben, tudatosabban mozgatja, fordítja. Sőt hason fekvésben már 45 fokban megemeli és rövid ideig megtartja. Végtagjait sokat mozgatja, amelyek továbbra is hajlított helyzetben vannak, ám ez a tartás kezd oldódni. Tárgyat fixál és követ. Elemi mozgásminták még jelen vannak. 2 hónapos korban a babák elkezdenek hangokat adni, tudatosan visszamosolyognak a szülőkre. Gyakorlatilag a klasszikus újszülött kort egy nagyon intenzív és nagyon dinamikus szakasz váltja fel.

A 3. hónapban mozgása egyre inkább koordináltabbá válik. Fejét háton és hason fekvésben is középen tartja. Szimmetrikusan mozgatja alsó és felső végtagjait. Hason fekvésben alkarján támaszkodik. Kezeit nézegeti, ujjait nyújtogatja. Elemi mozgásminták még kiválthatók. Elkezdi felfedezni már a kis kezét, egyre többször fogja a kezeit rágcsálni.

Reflexek az első hónapokban

Néhány reflexmozgás is megmutathat már az első hetekben. A csecsemő idegrendszere most már kialakult valamelyest. Néhány újszülött reflex kezdi átadni helyét a szándékos mozgásoknak. Azonban fontos megismerni ezeket a reflexeket, mivel fennmaradásuk problémát jelezhet:

• Moro-reflex: A baba szétlöki a karjait, kezét és ujjait kimerevíti és felsír, mintha megrémült volna valamitől. Ezután közelebb húzza testéhez a végtagjait, mintha próbálna belekapaszkodni valamibe. Többnyire akkor jelentkezik, amikor az újszülött feje hirtelen helyzetet változtat, hirtelen megváltozik a hőmérséklet vagy egy erős zaj megijeszti a picit. A Moro-reflex a baba 2 hónapos kora körül kezd megszűnni.
• Kapaszkodó-reflex: Amikor baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat és el sem engedi, olyan, mintha szándékosan fogná a kezünket, pedig ez csak reflex. A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával azonban a fogóreflex fokozatosan leépül. A fogó reflex fennmaradása akadályozza a kézügyesség fejlődését, és a két lábon történő egyensúlyozást, valamint megakadályozza lépéskor a gördítést.
• Keresőreflex: Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást, azzal, hogy segít az újszülöttnek megtalálni a mama mellét.
• Szopó-reflex: Szintén létfenntartó ösztön, reflex, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. A szopóreflex akkor váltódik ki, ha a baba szájpadlásához hozzáér valami. Ekkor automatikusan szopó mozdulatokat végez. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet.
• Tónusos nyaki reflex: A tónusos nyaki reflex az újszülött 1 hónapos kora körül jelenik meg és nagyjából a negyedik hónapig marad meg. Ha az újszülött fejét oldalra fordítod, az ezen az oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja.
• Lépegető reflex: Bár egy újszülött természetesen még nem képes megtartani a saját súlyát a lábával, de ha megtartod úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna, egyik lábát a másik elé teszi.
• Gerincvelői reflex (Galant-reflex): Ha a baba gerincét végigsimítod, egész testével a simítás irányába egyenesedik ki. A törzse előre-hátra mozog, szinte vonaglik, ha elegendő inger éri a picit. Ez a reflex segít az újszülöttnek végigfészkelődni a szülőcsatornán, amint a hüvely falának nyomása végigsimítja a hátát. A reflex a pici 4-6 hónapos koráig marad meg. Ha 6 hónapos kora után is megmarad a gerincvelői reflex, az kóros problémákra is utalhat.
• Babkin-reflex: A Babkin-reflex a baba mindkét tenyerén alkalmazott enyhe nyomásra adott különböző reakciókat jelenti. Ezek lehetnek a fej elforgatása, a nyak behajlítása, a száj kinyitása vagy akár ezek kombinációja. A koraszülöttek sokkal hajlamosabbak erre a reflexre. Babkin-reakciónak nevezik a kapaszkodó- és a szopó reflex összekapcsolódását is. Ha a baba tenyerét vagy a talpát lágyan megnyomkodjuk, akkor kinyitja a száját és szopó mozdulatokat végez. Ezt a kapcsolatot ki is használhatja a szülő, amikor a pici éppen elbóbiskolna szopás közben.
• Úszó- vagy merülő reflex: Ha egy csecsemőt arccal lefelé vízbe helyezünk, elkezd úszó mozdulatokat végezni. Ráadásul hat hónapos koráig a baba nem lélegzik be vizet a tüdejébe, mivel egy kis bőrlebeny zárja el a légcső tetejét, így a szájába jutott vizet lenyeli. Mindazonáltal kockázatos a babát még ebben a korban úsztatni, hiszen akár nagy mennyiségű vizet is lenyelhet.
• Talpi reflex (Babinski-reflex): A talpi reflex lényege, hogy a baba meghajlítja a lábfejét, lábujjai enyhén kitekerednek, nagylábujja enyhén elemelkedik a lábfej síkjától. Ennek az az oka, hogy ebben a korban az idegi összeköttetések még nem fejlődtek ki teljesen, így az agy még nem tudja teljesen átvenni a test fölötti irányítást és nem tudja megakadályozni az ilyen spontán mozgásokat.

A forgolódástól a kúszásig: 4-8 hónap

Amint a babád eléri négy-hét hónapos korát, készülj fel néhány izgalmas mozgási mérföldre. A babád hát- és nyakizmai fokozatosan erősebbé válnak.

A 4. hónapban koordinált és pontos mozgásai vannak. Fejét középen tartja és megemeli. Hason fekve arcát egészen függőlegesig emeli. Alkarján egyre stabilabban támaszkodik. Felső végtagjaival tárgyakért nyúl, azokat szájával felfedezi. Tenyérfogás. Oldalára fordul, átfordulással próbálkozik. Mosolygás, hangadás, különböző sírás jellemzi. A 4-5. hónap körül a hátáról oldalra fordul át, de még nem képes visszagördülni. Ebben az időszakban elindul a játék a saját lábaival, szívesen emelgeti, nyúl utánuk. A legtöbb baba ekkorra könnyen el tudja navigálni a számára érdekes tárgyakat a szájához.

Az 5. hónapban hason fekvésben egyre magasabbra emeli mellkasát, már nyújtott karokkal tenyerén támaszkodik. Háton fekvésben az alsó végtagjaival ismerkedik, azokkal játszik. Egy kézzel nyúl játék után. Már a tárgyak és játékok érdeklik, nem a kezei. Ujjai teljesen nyújtva vannak. Szeret mindent a szájába venni.

A 6-7. hónap környékén már könnyedén átfordul hasról hátra és vissza. Ez a helyváltoztató mozgásforma kezdete, az átfordulás időszaka. Hátról hasra fordulás, majd visszafelé hasról hátra fordulás következik. Elkezdenek az alsó végtagok is egyre aktívabban a mozgásban részt venni: popsi emelés, lábujjak kóstolgatása, rugózás, talajfogás. Kezeivel ügyesen nyúl, fog. Játékot átteszi egyik kezéből a másikba. Pici tárgyakat, dolgokat is megfog. Hüvelykujját képes a többi ujjával szembe fordítani. A csecsemő ebben a korban már képes felülni úgy, hogy egyensúlyozáshoz a kezét is használja. Hason fekve megemelik mellkasukat és feltámasztva stabilan tartják felsőtestüket. Amint a babád felemeli a mellkasát, segíts neki az ülés gyakorlásában. Tartsd vagy támaszd meg a hátát párnákkal, miközben tanul egyensúlyozni. Hamarosan megtanulja a „triplód” pozíciót is, amikor előre dől, és kinyújtja a karjait az egyensúly megtartása érdekében. Némi időbe telik, mire önállóan képesek lesznek ülő helyzetbe hozni magukat segítség nélkül. De hat-hét hónapos korukra, ha függőlegesen pozícionálod őket, ülve maradnak anélkül, hogy előre dőlnének a karjaikra.

A 7. hónapban oda-vissza fordul, gurul. Hason kúszni próbál váltott karral, lábbal. Kúszásnál a baba medencéje, hasa még a talajt érinti, mellkasát azonban emeli. Szem-kéz koordináció kialakul. Már képes kezeivel két tárgyat tartani, azokat összeütögeti. Csippentő fogás megjelenik.

A 8. hónapban kúszása dinamikusabbá, gyorsabbá válik. Elkezdi a popsiját magasba tolni, a hónap végén már a négykézláb helyzetet felveszi. Négykézláb helyzetben a kisgyermek tenyerei nyitva vannak, ujjai nyújtva, előre néznek, két térdén támaszkodik, két alsó végtagja párhuzamos. A 8-9. hónapban indul be a kúszás: először felhúzza magát kúszó pozícióba, innen pedig visszaül a popójára. Ebben az időszakban a babák már kúszva közlekednek és kis ideig ülésben is meg tudják tartani magukat. Ilyenkor már nagyobb különbségek is lehetnek a mozgásfejlődésben, van, amelyik baba már mászik, vagy állásba kapaszkodik.

Mászás, felállás és az első lépések: 9-18 hónap

Ebben a korban a babád valószínűleg már tud ülni segítség nélkül. Bár néha elbillenhet, általában sikerül megtartania magát a karjaival. Babád mostanra folyamatosan izeg-mozog, nem marad meg nyugodtan a hátán. Akarata szerint tud pillanatok alatt forogni. Ez veszélyes lehet a pelenkacseréknél, ezért talán érdemes lesz elhagyni a pelenkázóasztalt, és inkább a padlót vagy az ágyat használni, ahonnan kevésbé valószínű, hogy leesik.

A 9. hónapban négykézláb helyzetben teljesen stabil, testét hintáztatja előre-hátra. Ezzel egyensúlya és törzsizomzata fejlődik. Ebből a helyzetből kiül mindkét oldalra. Tapsol, integet. Mutatóujja többi ujjától funkciójában elkülönül. A legtöbben ilyenkor már mászni kezdenek, sőt kapaszkodva fel is állnak és segítség nélkül ülnek. Ez már az önállóság ideje.

A kúszást általában hét és tíz hónapos kor között sajátítják el a gyermekek. Néhány gyereknél a felgyorsult mozgásfejlődés során kimarad a kúszás szakasza. Ez azért probléma, mert ennek a mozgásformának az elsajátítása nagyban hozzájárul a mozgáskoordináció, egyensúly fejlesztéséhez. Gyakran hangoztatott vélemény, hogy a kimaradása később tanulási nehézségekhez vezethet. A mozgásfejlődési folyamatban nem véletlenül előzi meg a mászás a járást. Minden mozgásforma, amely megelőzi a járást, segíti az izmok megerősítését.

A 10. hónapban mászik és egyenes háttal ül, törekszik a függőleges irányába, elkezdődik a felállás folyamata. Csippentő fogás kialakult. Játékot, tárgyat megfog, majd tudatosan elenged. Szeret pakolni, rámolni. „Kukucs” játék. Szem kéz koordinációját tökéletesíti.

A 11. hónapban mászik, feltérdel. Kapaszkodva feláll. Állás során háta egyenes, párhuzamos a két alsó végtag, térdek előre néznek, mindkét sarkát leteszi, lábujjak előre mutatnak. Oldalazva lépeget, kezeivel még kapaszkodik. Amint a babád biztonságban érzi magát állva, kipróbál néhány óvatos lépést a szülő biztonságot nyújtó támogatása mellett. Amikor a kezeid nem állnak rendelkezésre, a bútorokba kapaszkodva fog botorkálni. Amint az egyensúlya javul, előfordulhat, hogy néha elengedi a támaszt mielőtt újra fogást keresne, amikor érzi, hogy ingadozik. Az első lépései bizonytalanok lesznek.

A 12. hónapban önállóan áll. 1-2 lépést megtesz. Érett csippentő fogás. Szívesen labdázik. Ha a baba még nem tud kapaszkodás nélkül, bármilyen testhelyzetből felállni és támasz nélkül biztosan állni a lábán, akkor mindenképpen kerüld a sétáltatást!

A 13-18. hónapban önállóan jár, sétál. Sarkát leteszi, és nem lábujjhegyezik. Leguggol, feláll. Élvezi a helyváltoztatás örömét. Egyes babák akár már 9, mások 18 hónaposan kezdenek el járni. A legtöbb baba 12-15 hónapos kora között tanul meg biztosan járni.

Mit tehet a szülő?

Sok szülő esik abba a hibába, hogy a gyermekének megvesz minden hasznosnak vélt zizegő, zenélő, csörgő játékot. A legtöbb anyuka árgus szemekkel figyeli a kisbabáját, hogy vajon minden a megfelelő időben, a megfelelő módon zajlik-e a fejlődésében. Ráadásul mindig érkeznek kéretlen vélemények is arról, hogy az adott gyermek nincs-e lemaradásban a szomszédhoz/unokatesóhoz/ismerős gyermekhez képest.

A mozgásfejlődés normál esetben egy automatikus folyamat, amibe nem szabad beavatkozni. Tehát ne erőltesd egyik mozgásformát sem! A siettetés ráadásul későbbi mozgásrendszeri betegségeket alapozhat meg. Ami pedig a legfontosabb: tölts minél több időt csöppségeddel és teremts olyan szerető környezetet számára, ahol biztonságban érzi magát!

• Hasra fektetés: A hason fekvésből indulnak el az első fejlettebb mozgásformák, illetve erősödnek meg a hát és csípőízületek. Ezért érdemes gyakran hasra fektetned kisbabádat. Kerüld a puha felületeket, mert megfulladhat a baba!
• Rendszeres tornáztatás: Tornáztasd rendszeresen!
• Mozgástér biztosítása: Biztosíts elég teret a mozgáshoz, mert az egészséges fejlődését ezzel segíted leginkább! Nyilván könnyebb új mozgásokat elsajátítani/begyakorolni, ha a földön saját mozgástérrel rendelkezik a gyermek.
• Korai fejlesztés: Nem kell drasztikus dolgokra gondolni. Masszíroztam minden nap, ami egy hónap után már neki és nekem is a rituálénkká vált. Hasaltattam, mozgattam, ringattam, olvastam, énekeltem neki minden nap és jártunk baba úszásra is.
• Mászás ösztönzése: Hogyan ösztönözheted a gyermekedet a mászásra? Próbáld meg olyan érdekes tárgyakkal meglepni, amelyek még éppen elérhetetlenek számára. Ahogy ügyesebb lesz, hozz létre mini akadálypályákat párnákkal, dobozokkal és párnákkal. Vegyél részt a játékban, rejtőzz el az egyik akadály mögé, és meglepődj a „bújócska!”-val.
• Biztonság: Mindig felügyeld a babát, soha ne hagyj el egyedül. Ne hagyj apró tárgyakat a padlón, a kanapé alatt vagy bármely olyan helyen, ahol megtalálhatja és a szájába veheti. A lépcsők egy másik veszélyes akadálypálya. Bár a babádnak meg kell tanulnia fel- és lejárni a lépcsőn, ebben az időszakban ne hagyd, hogy egyedül próbálkozzon. Ha van lépcsőd, valószínűleg minden alkalmat kihasznál majd rá. Helyezz erős kapukat a lépcső tetejére és aljára.
• A fejlődés tiszteletben tartása: A mozgásfejlődési lépéseket úgy kell teljesíteni, hogy a gyermek minden egyes mérföldkőt megtapasztaljon, és ne hagyjon ki egyetlen szakaszt sem. Ennek összefüggésében nem szabad sürgetni a baba egészséges fejlődését, mivel minden lépésnek saját logikus sorrendje és ideje van.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Minden nagyobb mozgásforma esetén létezik egy elfogadott időintervallum, amely alatt természetes, ha a gyermek megtanulja az adott mozgást. Amennyiben a fejlődése ebben az idősávban zajlik, nincs ok az aggodalomra, viszont, ha nem esik bele ebbe az időszakba, az fejlesztési késedelmet jelezhet. Nem csupán a késés, az is okozhat problémát, ha valamelyik mozgásforma kimarad vagy felcserélődik, vagy ha egy adott mozgást nem megfelelően hajtja végre. Ha a babád fejlődése kicsit lassabb a tankönyvinél, akkor azért nincs még ok pánikra, de a biztonság kedvéért mindenképpen érdemes védőnővel, gyerekorvossal egyeztetni.

Megkésett mozgásfejlődésről akkor beszélünk, amikor a táblázat szerinti mozgásformához képest legalább 2 hónapos lemaradásban vagyunk. Ha a baba ugyan időbeli elmaradásban van, de minőségében a szabályos mozgásformákat kivitelezi, akkor sem kell túlzó mértékben aggódnunk. Ilyenkor ajánlatos állapotfelmérésre, tanácsadásra, vizsgálatra elvinni kisbabánkat, hiszen a mozgás minősége mást jelent egy laikusnak, és mást egy szakembernek.

Figyelmeztető jelek, ha eltérést tapasztalunk:

• Felhagy új képességei gyakorlásával.
• Nem használja a testének egyik oldalát. Ebben a korban a csecsemők általában nem mutatják meg, hogy melyik a domináns kezük vagy lábuk.
• Rázkódik vagy túl sokat remeg. Sok újszülöttnek lehet remegő keze vagy reszkető állkapcsa, de ha az egész teste rázkódik, ez orvosi problémára utalhat.
• Nem forgatja, nem emeli a fejét (4-5 hónapos korban).
• Nem mászik, nem áll fel, vagy nem ül stabilan megtámasztás nélkül (9-10 hónapos korban).

Ha a leírtak alapján eltérést tapasztalunk csecsemőnk mozgásfejlődésében, forduljunk bizalommal az alábbi szakemberekhez:

1. Először területileg illetékes védőnő és házi gyermekorvos.
2. Ajánlásuk alapján gyermekneurológushoz, vagy fejlődésneurológushoz.

tags: #mozgasfejlodes #kovetese #a #bolcsodeben