A csecsemő mozgásfejlődése: Gyakori kérdések és válaszok

A gyermek mozgásfejlődése izgalmas és fontos folyamat, amely során a baba fokozatosan tanulja meg a testét irányítani: először felemeli a fejét, később fordul, mászik, áll, végül járni kezd. A mozgásfejlődésnek vannak tipikus mérföldkövei, de minden gyermek a saját ütemében halad. A szülőknek érdemes tudniuk, mi számít normálisnak, és mikor kell szakemberhez fordulni. A mozgásfejlődés nyomon követése kiemelten fontos, mert a korai felismerés lehetővé teszi a gyors beavatkozást. Egy egyszerű gyógytorna vagy fejlesztő mozgás sokszor teljesen rendezni tudja az apróbb elmaradásokat, és megakadályozza a komolyabb problémák kialakulását.

Mérföldkövek a mozgásfejlődésben

A mozgásmérföldkövek elérése támpontot ad az orvosnak és a szülőknek is.

• Fejemelés: 2-3 hónaposan a baba hason fekve már meg tudja emelni és tartani a fejét. Ez az első lépés az izomerő és a koordináció fejlődésében.
• Fordulás: 4-6 hónaposan általában átfordul hasról hátra vagy fordítva. A fordulás a törzs és a végtagok izmainak erősödését jelzi.
• Ülés: 6-9 hónapos kor körül képes támaszkodva, majd önállóan ülni. Az ülés új perspektívát nyit, a gyermek így másképp ismeri meg a világot.
• Mászás, kúszás: 7-10 hónaposan indul, a gyermek önállóan fedezi fel a környezetét. A mászás fejleszti a kéz-láb koordinációt és a térérzékelést.
• Felállás: 9-12 hónapos korban kapaszkodva felhúzza magát. Ez fontos állomás, mert a lábak erősödését és az egyensúly fejlődését jelzi.
• Járás: 10-18 hónapos korban kezdődik az önálló járás. A 18. hónapig természetes a bizonytalan, „tipegős” mozgás, és az is előfordul, hogy a járás kissé aszimmetrikus, de idővel korrigálódik.

Egyéni ütem és eltérések

Nem minden gyermek mászik például „tankönyvszerűen”, van, aki fenéken csúszik, vagy rögtön felállás után kezd járni. Ez önmagában nem kóros, ha más területen (izomerő, egyensúly) normálisan fejlődik. Sok baba kihagy bizonyos mérföldköveket, és egyéni megoldásokkal jut el a járásig. A fenéken csúszás vagy a katonamászás például gyakori, de nem jelent betegséget. Fontosabb, hogy a gyermek folyamatosan fejlődjön, próbálkozzon új mozgásformákkal, és érdeklődéssel fedezze fel a környezetét. Ha valahol megakadt a mozgásfejlődése és emiatt később következett a következő fázis, az egész folyamat elcsúszhat. Noha a csecsemő mozgásfejlődése meglehetősen egyéni ütemet vehet fel, felmérések kimutatták, hogy 3 éves korra minden gyerek ugyanazokra a mozgásokra képes, hiába tanul meg tehát néhány baba hamarabb járni, 3 évesen ugyanolyan ügyesen ugrál és szalad majd, mint azok a társai, akik csak 14-18 hónaposan indultak el.

A szülő legfontosabb feladata a biztonságos környezet megteremtése és a bátorítás - hiszen a mozgás az egészséges testi és lelki fejlődés alapja. A szeretetteljes támogatás, a türelem és az aktív részvétel segíti a gyermeket abban, hogy saját tempójában, de teljes értékűen érje el a fejlődési mérföldköveket.

Mikor szükséges szakemberhez fordulni?

A szakember felkeresése nem mindig jelent betegséget, gyakran csak megnyugtató vizsgálatra van szükség. A mozgásfejlődés egyéni ütemű, de vannak támpontok, amelyek segítenek eldönteni, mi normális. A legtöbb eltérés játékos fejlesztéssel, gyógytornával korrigálható.

Figyelmeztető jelek

A szülők szerepe kiemelkedő, hiszen ők látják nap mint nap a gyermek fejlődését. Az önálló járás 10-18 hónapos kor között természetes. Akkor indokolt kivizsgálás, ha a gyermek 18 hónapos korára sem indul el, vagy ha a mozgás közben aszimmetria, erős ügyetlenség, tartós lábujjhegyen járás figyelhető meg. Ha a fejlődés jelentősen késik vagy visszaesést mutat, az neurológiai vagy ortopédiai problémára is utalhat. A korai felismerés gyors beavatkozást és hatékony terápiát tesz lehetővé.

• Ha a baba 6 hónaposan nem tartja a fejét.
• Ha 9-10 hónaposan nem próbál ülni vagy mozogni.
• Ha 18 hónaposan sem jár önállóan.
• A furcsa, tartósan aszimmetrikus járás.
• A már elért mozgásokban bekövetkező visszaesés.
• Ha azt látja, hogy a baba mindig ugyanarra néz, vagy a feje enyhén oldalra billen (Ferdenyak - torticollis).
• Ha a gyermek egyoldalúan használja a végtagjait, például mindig ugyanazzal a kézzel nyúl, vagy csak egyik lábát használja erőteljesebben.

Gyakori problémák és kérdések

Fej egyoldalú tartása és fejtarás hiánya

Egy kisfiú 2 és fél hónapos, és hason fekve csak bal oldalra rakja le a fejét. Ha átfordítják neki jobbra, pár pillanat után azonnal visszateszi balra. Két napja szépen emelgeti a mellkasát, kitolja magát a kezeivel, de akkor is balra nézeget. Háton fekvésből ülésbe húzva nem tartja a fejét.

Okok és megoldások: A problémát több minden okozhatja. Vagy egy minimális izomtónuseloszlási zavar, ami enyhe aszimmetriát okozva elhúzza a kicsi fejecskéjét az egyik irányba, vagy van egy kis izomletapadás az érintett oldalon, ami miatt nem kényelmes számára a fejét jobbra letenni. A fej emelése ülésbe húzáskor ebben a korban válik látványossá. Ha egyáltalán nem hozza a fejecskéjét, akkor mindenképpen terápia szükséges. Ennek a nehézségnek általában az oka a korábban leírt izomtónusprobléma. Megoldást bizonyos manuális technikák (Pfaffenrot, Dévény SMT) nyújtanak, melyet otthoni aktív tornával (pl. nagy gimnasztik labdán) kombinálnak.

Hypotónia (izomgyengeség)

Egy kisfiú a 39. hétre 4000 grammal született. Születésekor tüdőgyulladást kapott. Két és fél hónapos kora körül a csípőszűrésen mondta a doktornő, hogy hanyatt fekvésből felhúzásnál a fejét nem tudta megtartani. A neurológián hypotóniásnak (izomgyengeség) diagnosztizálták. Öthónaposan már hasról hanyatt nagyon jól forog, hanyattról hasra még elég nehézkesen. A fejkörfogata is nagyobb az átlagnál.

Mit jelent a hypotónia és a nagyobb fejkörfogat? A hypotónia szót manapság nagyon sűrűn használják a neurológusok. Sajnos azonban a fokozataira nem hívják fel a figyelmet. Van ugyanis olyan hypotón gyermek, aki az „izomtónusgyengeségével” önmaga megküzd és szépen fejlődik, vannak azonban bőven olyan esetek is, amikor mozgásfejlesztés, manuálterápia (pl. Pfaffenrot) szükséges a továbblépéshez. A hipotón izomtónusú gyermek gyakorlatilag egy nagyon laza (balerinatípusú) izomzatú gyermeket jelent. Ők általában lassabban fejlődnek, gyengébbnek tűnnek, lábaikat könnyen spárgába teszik. Ez a probléma nem az izomzat gyengesége azonban, hanem a központi idegrendszer tónusszabályozó rendszerében létrejött zavar. Ha nincs probléma az agyvíz elvezetésével, akkor a nagyobb fejkörfogat egyszerűen a kicsi egyedi jellemzője. Az, hogy a mozgásfejlődése ilyen jól halad, azt mutatja, talán nem lesz probléma.

Ültetés, mielőtt a kicsi erre önállóan képes lenne

Egy 7 hónapos baba még nem ül fel magától és nem szeret feküdni, ezért a szülei felültetik. Van, hogy 2-3 órán keresztül is egyedül ül, de önmagától még nem tud felülni, sőt átfordulni sem. A szülők aggódnak, hogy árthatnak-e ezzel a gerincének, és mit tehetnek.

A korai ültetés kockázatai: Gyermeked mozgásfejlődése a leírtak alapján nagyon megkésettnek tűnik, mivel nem fordul át (gondolom hasra sem). Így sajnos elég sokat árthat az ültetés, mert a motivációja a földön való önálló mozgásra lecsökken, kimarad a kúszás (mely erősítené a hátát) és még nagyobb lesz a fejlődésben az elmaradás. Ezen kívül beszélnünk kell a gerinc idő előtti terheléséről! Az a gyermek, aki önállóan is fel tud ülni, annak a mozgásfejlődése és az izomzata egy olyan szintre jutott, hogy az ülést önállóan tudja kivitelezni. Az a gyermek, akit szülei felültetnek (pedig önállóan erre nem képes) un. csontos alátámasztással ül. Gerince megtartja egy ideig, de mivel izomzata nem elég erős, így az ülést görbe háttal teszi (un. kyphosis). Sajnos ebben az esetben előfordulnak a későbbiekben háti panaszok. Ha már ülteted a kicsit, akkor persze a hordozóban sokkal jobb helyen van, de ebben is csak 10-15 percet ültetném.

tags: #mozgasfejlodes #gyakori #kerdesek