Mindent a lombik beültetésről és a várakozási időről: tudnivalók és tippek

Napjainkban egyre több pár küzd a meddőség valamilyen formájával, melyek hátterében hormonális és szervi rendellenességek egyaránt állhatnak. Ha a természetes teherbeesés hosszas próbálkozás ellenére sem sikerül, a lombikprogram - röviden IVF - egy olyan mesterséges megtermékenyítési kezelés, ami számukra is lehetőséget nyújthat arra, a fogantatás sikeres legyen, és a családalapítás útjára léphessenek.

Mi az IVF? A lombik beültetésről általában

Amikor egy pár rendszeres, védekezés nélküli nemi élete mellett legalább egy éven keresztül nem fogan meg a baba, meddőségről beszélünk. Ennek okai igen sokrétűek lehetnek és mindkét felet érinthetik: hormonális problémák, a petevezeték elzáródása, vagy az alacsony számú és minőségű spermiumok egyaránt eredményezhetnek termékenységi nehézségeket.

A mesterséges megtermékenyítés egy bonyolult és jól szervezett folyamat, amelyet tapasztalt orvosok és szakemberek végeznek. Miután megállapították a meddőség okát, elkezdik a személyre szabott eljárást. Az eljárás több lépésből áll.

Az IVF menete, szakaszai

1. Stimulációs folyamat (1-13. nap): A kezdeti szakaszban hormoninjekciókkal stimuláljuk a petefészkeket, hogy minél több petesejthez juthassunk. Ebben az időszakban - általában 10-14 napig - rendszeres tüszőérlelésen és vérvizsgálaton kell részt vennie, hogy nyomon követhessük a gyógyszeres kezelésre adott reakcióit, és szükség esetén módosíthassuk az adagolást. A stimulációs időszak befejezéseként egy kiváltó injekciót adunk be, hogy a petesejtek befejezhessék az érést. Ez körülbelül 36 órával a petesejtek kinyerése előtt történik.
2. Petesejt leszívás és spermiogram elkészítése (14. nap): Ennek során egy egyszerű, általános érzéstelenítésben végzett műtéti eljárással eltávolítjuk az érett petesejteket, amivel nagyjából egyidejűleg a partnertől is spermamintát veszünk. Az inkubátoros módszer során a petesejteket és a spermiumokat egymás mellé helyezzük, hogy a megtermékenyítés természetes módon történjen meg, míg az ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) eljárás esetében az embriológus közvetlenül fecskendezi be a spermiumot a petesejtbe. Az így keletkezett embriót 3-5 napig hagyjuk fejlődni, folyamatos minőségellenőrzés mellett.
3. Embrióátültetés (19. nap): Körülbelül 3-5 nappal a levétel után az embriót visszahelyezzük a méhbe. Az átültetéshez nincs szükség nyugtatóra - csak néhány percig tart, és általában minimális kellemetlenséggel jár, azokat az embriókat pedig, amelyek nem kerülnek átültetésre, későbbi felhasználás céljából lefagyaszthatja. Fontos azonban, hogy ha az embriókon további genetikai szűrések elvégzésére van szükség, a visszanyerés és az átültetés között akár egy hónapot is várni kell.
4. Terhességi teszt (14 nappal az embrióátültetés után): 14 nappal az átültetés után javasoljuk a terhességi vérvizsgálat elvégzését, hogy lássuk, az embrió magzattá fejlődik-e.

Kiknek ajánlott az IVF?

Lombik beültetés ajánlott olyan súlyos szervi elváltozások - például elzáródott petevezeték vagy komoly fájdalmakkal járó endometriózis - esetén, amik miatt a spermiumok nem tudnak természetes módon találkozni a petesejttel, vagy ha más meddőségi kezelések, például az inszemináció nem hoztak eredményt.

A klinikákon elérhető két leggyakoribb eljárás a natív- és az hormonstimulációs IVF.

Natív IVF

A natív IVF során nincs, vagy csak minimális mennyiségben van szükség hormonális stimulációra. Ez azt jelenti, hogy a természetes menstruációs ciklus során érő egyetlen petesejtet használjuk fel anélkül, hogy a petefészkek extra petesejt termelésére lennének ösztönözve.

IVF hormonstimulációval

Az IVF hagyományos formája hormonális stimulációval történik, melynek célja, hogy a petefészkek egyszerre több petesejtet termeljenek. A hormonok segítségével a petesejtek nagyobb számban érhetnek meg, így a beültetéshez vagy fagyasztáshoz is nagyobb mennyiségű embrió áll rendelkezésre.

Így készüljön fel a lombik beültetésre

A lombikprogramra való felkészülés a sikeres eljárás fontos része. A lombikprogram előtt fontos alaposan felkészülni fizikailag és érzelmileg is, hiszen meglehetősen megterhelő a teljes folyamat. Az orvos által előírtak betartása elengedhetetlen a sikeres eredmény érdekében.

• Vitaminok és étrend-kiegészítők: szedje az orvos által javasolt vitaminokat és étrend-kiegészítőket.
• Életmód: Az egészséges testsúly, rendszeres testmozgás és a tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás szintén sokat segít. A dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása bizonyítottan pozitív hatással van a termékenységre és a lombik eljárás kimenetelére is.
• Stresszkezelés: a mentális egyensúly megőrzése szintén kulcsfontosságú ebben az időszakban. Az IVF folyamat érzelmileg is megterhelő, melynek leküzdésében sokat segíthetnek a relaxációs módszerek mint a meditáció, a légzéstechnika vagy a jóga.
• Kommunikáció: Fontos, hogy a párok nyitottan beszéljenek egymással az elvárásaikról, a kezelési folyamat kihívásairól és a lehetőségeikről. Az érzelmi támogatás és a megfelelő időpont kiválasztása segíthet a stressz és a szorongás csökkentésében, ami szintén elengedhetetlen tényezője a sikeres beültetésnek.

A lombik beültetés után: Mit kell tudni a várakozási időről?

Miután az embriók a méhbe kerülnek és a beágyazódás folyamata megkezdődik, a test és a lélek egyaránt különleges figyelmet igényel. Bár a beavatkozás fájdalommentes, közvetlenül utána enyhe hasi görcsöket, puffadást vagy kis mennyiségű hüvelyi vérzést is tapasztalhat. Ez teljesen normális és a tünetek rendszerint néhány napon belül meg is szűnnek. Az embrió beültetés után körülbelül 10-14 nappal vérvétel útján terhességi tesztet végzünk.

A beültetés utáni időszak kritikus fontosságú a kezelés sikerének szempontjából. A pihenés és a stressz elkerülése segíthet az embriók megerősödésében és az esetleges beágyazódásban. Az orvos által adott konkrét utasításokat mindig be kell tartani! A leggyakoribb tanácsok között szerepel a nehéz fizikai terhelés és a forró fürdő kerülése.

A lombik programok során, miután megtörténik az embrió beültetése, jön egy kb. két hétes várakozási idő, ami alatt a nő testileg és lelkileg egyaránt felkészül a lehetséges terhességre. Nagyon gyakori kérdés, hogy dolgozzon-e a 2 hét alatt a páciens. Erre nincsen egyértelmű válasz, összességében az azonban nagyon jó lehet, ha legalább a beültetés után pár napon át nyugalomban tudja tartani magát, ezután pedig munkahely és lelkiállapot függő. Ha fizikai munkát kell végezni vagy sokat kell emelni, vagy káros anyagoknak van kitéve a páciens, akkor a pihenés javasolt.

Ha nagyon nem bírja a várakozást, akkor akár már a 12. napon is csinálhat terhességi tesztet. Amennyiben csak enyhe, pecsételő vérzés volt, akár terhesség is lehet, ezért ha kevés, barnás vérzés volt, ami csak néhány napig tartott, a megbeszélt időben terhességi tesztet kell csinálni. Fontos: a "késői" beültetés miatt a lombikprogram során nem kell aggódni, hiszen a ciklust folyamatosan építik fel gyógyszeresen, nemcsak magától működik ilyenkor a szervezet, hanem az injekciók, tapaszok, és tabletták segítségével kontroll alatt van a peteérés és a menses is.

Mi történik sikertelen beültetés esetén?

Egy sikertelen kezelés lesújtó tud lenni, hiszen sok fizikai és lelki energiát, időt és akár pénzt is belefektet az egész procedúrába a pár. Ilyen esetben az a legfontosabb, hogy a pár megfelelően feldolgozza a történteket, majd - amikor úgy érzik, itt az ideje - elkezdjenek készülni a következő kezelésre. Ezelőtt azonban érdemes, sőt muszáj konzultálni az orvosával, kérdéseket feltenni és tájékozódni.

A kudarc utáni gyász és csalódottság teljesen természetes reakció. Engedje meg magának ezeknek az érzéseknek a megélését, és ne sürgesse a továbblépést. Ilyenkor könnyű bűnbakot keresni: önmagát okolni, a párját hibáztatni, esetleg kételkedni az orvosokban. Tudnia kell, hogy a lombik sikerét rengeteg tényező befolyásolja, és olykor akkor sem sikerül, ha mindent jól csináltak. Fogadja el, hogy most időre és megértésre van szüksége, nem pedig felelősök keresésére.

Nem szükséges egyedül megbirkóznia a csalódással. Ha úgy érzi, szakértői segítség is jól jönne, bátran forduljon pszichológushoz vagy meddőségi tanácsadóhoz, illetve sorstárs-közösségeket is kereshet. A sikertelen lombik után érdemes átbeszélni a kezelőorvossal a történteket.

Sikertelen kezelés után könnyű megfeledkezni önmagáról, pedig most különösen fontos a testi-lelki öngondoskodás. Például a sétáláshoz vagy jógázáshoz, és ügyeljen a vitamindús étrendre, valamint a megfelelő folyadékbevitelre is. Tegyen olyasmit, ami örömet okoz és segít feltöltődni. Ha a kezelés idején sok minden tiltólistás volt, most például belefér egy lazító masszázs vagy egy pohár bor a vacsora mellé. Egyelőre időt kell adnia a testének és a lelkének is a felépülésre. A hormonkezelésekkel járó megterhelés után a testének szüksége van egy kis lélegzetvételre. Fontos türelemmel lenni, ugyanis az első egy-két ciklus még eltérhet a megszokottól.

Mekkora az esélye annak, hogy a lombikbébi-kezelés sikerül?

Egy 2020-ban megjelent tanulmány szerint Magyarországon lombikbébi kezelések esetében a terhességek aránya petesejt-leszívásonként 31,4%. ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) kezelések esetében 32,3%. Sajnos az élveszülések arányáról nincs hivatalos adat.

Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a lombikbébi kezelési eljárás sikerességét sokféle tényező befolyásolja, így egyénenként igen eltérőek tudnak lenni az esélyek.

• A nő életkora: Az egyik döntő tényező: 35 éves kor alatt van a legnagyobb esély arra, hogy sikerrel jár a beavatkozás (akár 40-50%). A petesejtek száma és minősége azonban a kor előrehaladtával csökken, így 40 év felett kb. 10%, 42 év felett pedig már 5% alatti a sikerességi mutató. Emellett sajnos a terhesség alatti komplikációk előfordulása is emelkedik az évek számával.
• Diagnosztizált eltérések, betegségek: Természetesen az életkor nem az egyetlen tényező, ami számít. A vizsgálatok során diagnosztizált eltérések, betegségek kezelése is elengedhetetlenül fontos a sikerhez.
• Életmód: Az életmód, a fizikai és lelki állapot is hatással van az eredményre.

A lombikkezelés első három alkalma során nagyjából egyforma esély van a terhesség létrejöttére, a sikerességi ráta csak ezután kezd csökkenni. A párok 75-80%-a az első három kezelés valamelyike után lesz terhes - de ne feledd, összesen 5 alkalom költségeit állja az állam.

Milyen okai lehetnek a sikertelen lombikbébi-kezelésnek?

Látszólag minden lépés probléma nélkül végbemegy, a spermiumok és a petesejtek találkozásából létrejönnek az embriók, majd az egészségesen osztódó embriók a méhbe beültetésre kerülnek, ám végül mégsem jön létre a terhesség.

Hasonlóan más biológiai folyamatokhoz, a terhesség létrejötte is egy rendkívül komplex folyamat. Ezért gyakran nem is lehet egyszerűen és egyértelműen beazonosítani a kezelés sikertelenségének az okát. Ismert azonban néhány konkrét tényező, amelynek szerepe lehet benne:

• Rendellenes petesejtek: Az emberi petesejt szerkezete nagyon összetett, emiatt igen sérülékeny és a különböző sérülések működésképtelenné tudják tenni. Ha az osztódási orsó károsodik, az a kromoszómák rendellenes eloszlásához és így rendellenes, életképtelen embriókhoz vezethet. Az életkor előrehaladtával egyre növekszik a rendellenes, nem megfelelő minőségű petesejtek aránya: 35 év alatt 25-30%, 37-38 évesen kb. 50%, 40 év felett pedig már 70% feletti.
• Rendellenes spermiumok: A rendellenes spermiumok ritkábban játszanak szerepet a lombikkezelés sikertelenségében, de ennek ellenére fontos „mellékszereplői” a folyamatnak. A megtermékenyítésnek feltétele, hogy kellő számú, alakú, mozgású, kötődési képességű, illetve kromoszomálisan és genetikailag egészséges spermium legyen.
• Gyenge minőségű embrió: Sajnos még a legnagyobb igyekezet ellenére is előfordul, hogy egy embriót egészségesnek ítélnek a laborban, ám olyan észrevehetetlen hibája van, ami miatt végül nem tud beágyazódni.
• Gyenge petefészek-válasz: Egyes nőknél a petefészek válasza nem megfelelő és nem termelődik több leszívható petesejt. Ez különösen idősebb, kimerülőben lévő petefészek-tartalékkal rendelkező nőknél fordul elő.
• Beágyazódási problémák: Ennek hátterében állhat méhpolip, a progeszteronszint korai megemelkedése, a nem elég vastag méhnyálkahártya, vagy éppen a méh fertőzése is.
• Egészségtelen életmód: Akárcsak a természetes úton történő próbálkozás, úgy a lombikbébi-kezelés esetén is segítheti a helyes életmód a sikeres teherbeesést.

Milyen vizsgálatok segíthetnek megállapítani a sikertelen kezelés okát?

Az esetek túlnyomó többségében a sikertelen kezelést nem a méh rossz állapota okozza, hanem a petesejtek, illetve embriók nem megfelelő minősége, a beágyazódás elmaradása. Azonban van néhány fontos vizsgálat, ami segíthet a lehetséges okok felderítésében:

• Méhüreg vizsgálata: A méhüreg vizsgálata még a legelső lombikbébi-kezelés előtt elvégzendő, hiszen kimutatja a teherbeesési esélyt befolyásoló polipokat, miómákat és hegszövetet. Egyszerű és fájdalommentes módszere a sóoldat-infúziós szonográfia (SIS), amikor is fiziológiás sóoldatot fecskendeznek a méhüregbe és ezt követően végeznek hüvelyi ultrahang-vizsgálatot. Ha találnak valamilyen rendellenességet, akkor méhtükrözést is végeznek.
• Spermium DNS fragmentációs vizsgálat: A spermiumok örökítő anyagának (DNS) integritásáról ad információt. Ha a DNS fragmentáció (töredezettség) magas, az alacsonyabb megtermékenyülési és beágyazódási rátával és magasabb vetélési rátával járhat.
• Méhnyálkahártya vizsgálatok: A méhnyálkahártyának kritikus szerepe van a beágyazódásban. Háromféle teszt is létezik, ami információt ad a méhnyálkahártya állapotáról és arról, hogy szükség van-e személyre szabott kezelésre. Az ERA nevű teszt a méhnyálkahártya befogadóképességét, az EMMA a méhnyálkahártya mikrobiális összetételét, az ALICE pedig a meddőséget okozó, fertőző krónikus méhnyálkahártya-gyulladást vizsgálja.
• Kariotipizálás: A kariotipizálás során a férfi és a nő kromoszómáit is megvizsgálják. Vért vesznek, hogy megtalálják azokat a kromoszóma problémákat, amelyek a lombikkezelés sikertelenségét okozhatják. Ha a kariotipizálás problémát mutat ki, akkor preimplantációs genetikai vizsgálattal kiválaszthatók az egészséges embriók és csak ezeket ültetik vissza, így jelentősen növelve a lombikkezelés sikerét és csökkentve a komplikációk esélyét.
• Immunológiai vizsgálat: Bizonyos esetekben előfordul, hogy az immunrendszer a saját szervezetet támadja meg és ez okoz meddőséget, ismétlődő vetéléseket és sikertelen lombikbébi-kezeléseket. Alloimmunitásnak nevezzük azt, amikor az anya immunrendszere elutasítja az apa sejtjeit és emiatt elpusztítja az embriót.
• Inzulinrezisztencia vizsgálat: Nem tartották elképzelhetőnek, hogy ez lehet az ok, hiszen nem voltak elhízottak, sem szőrösek, policisztás ovárium szindrómában sem szenvedtek.
• Pajzsmirigy vizsgálat: A magas TSH-érték (6 körüli) is okozhatja a sikertelenséget.
• Lisztérzékenység vizsgálat: Szerológiailag igazolt lisztérzékenység, amely okozhatja a fertilitási problémákat. A kezeletlen lisztérzékenység számtalan súlyos betegséget okozhat, többek között bélgyulladást és meddőséget.

Mi következik a sikertelen lombikbébi-kezelés után?

Nagyon sok, sőt a legtöbb párnak második, harmadik próbálkozásra sikerül a lombikbébi-kezelés. A siker azonban számos tényezőtől függ, például életkor, petesejt minőség és mennyiség, sperma minőség, lombik protokoll, meddőség oka, és így tovább.

Sikertelen kezelés után a kezelőorvos feladata, hogy próbáljon választ találni a sikertelenség okára, ismét kiértékelje a pár vizsgálati eredményeit, esetleg további vizsgálatokat rendeljen el, majd szükség szerint döntsön a további teendőkről. Ez lehet egy adott betegség műtéti vagy gyógyszeres kezelése, életmódbeli változtatások előírása, akár étrend-kiegészítők használata.

A lombikbébi eljárás esetén két stimulációs ciklus között minimum 3 hónapnak (90 napnak) kell eltelnie, hogy a szervezet regenerálódhasson. Ha újabb próbálkozás mellett döntesz, mindenképpen érdeklődj az orvosodnál a következő lombikbébi-kezelés esélyeiről, esetleges kockázatairól és arról is, hogy te mit tehetsz még a siker érdekében.

tags: #lombik #beultetesre #sokat #kell #varni