Az idegrendszer fejlődése a fogantatást követően néhány héttel kezdődik, majd elképesztő tempóban és intenzitással folytatódik a megszületésig. A sokmilliárdnyi idegsejtünk magzati korban alakul ki. Új idegsejtek ugyan csak nagyon kis számban képződnek, de összeköttetéseik folyamatosan alakulnak. Az emberi agy fejlődése három nagy korszakra osztható:
- A fogantatás után 3 héttel kezdenek kialakulni az embrió agysejtjei, az idegcső, majd az agy- és a gerincvelő, azaz az idegrendszer váza.
- A magzati agy a 12. és 20. hét között megtelik idegsejtekkel.
- A 21. héttől kezdve egészen a 3. életévig kialakul az agy komplex tevékenysége.
A méhen belüli fejlődést sok pszichológus tartja a születés utáni emberi fejlődés korai leképeződésének. Ennek három szakasza van: a csíraszakasz, az embrionális és a magzati szakasz.
Csíraszakasz
A csíraszakasz a megtermékenyítés utáni 8-10 napig (kb. a 2. hétig) tart. Ez idő alatt a zigóta osztódni, fejlődni kezd, és a petevezetéken át eljutva a méhbe beágyazódik annak nyálkahártyájába. A zigóta első osztódására (mitózis) a fogamzás után kb. 24 órával kerül sor. Osztódás során egy sejttömb keletkezik a peteburkon belül, ez a szedercsíra. Ezt követően alakul ki a szedercsírán belül egy folyadékkal teli üreg, ezt az állapotot nevezzük hólyagcsírának. A hólyagcsíra belső sejttömegét alkotó sejtekből keletkezik majd az adott élőlény, míg a körülöttük elhelyezkedő trofoblaszt elnevezésű, nagy, lapos sejtek jelentik a védelmet és a kapcsolatot a környezettel szemben. A méhbe érkező hólyagcsíra trofoblasztsejtjei segítségével beágyazódik a méh nyálkahártyájába. A beágyazódással zárul le voltaképpen a csíraszakasz.
Embrionális szakasz
A következő fejlődési szakasz az embrionális szakasz, mely a beágyazódástól körülbelül 6 hétig tart (a terhesség 3-7. hete). Ekkoriban kezdenek kifejlődni a létfontosságú szervek (pl. központi idegrendszer, szív, végtagok, szemek stb.). A fejlődés is felgyorsul, hiszen az embriót már az anya teste táplálja. Már a szakasz elején kialakul a trofoblasztból a belső magzatburok. Ez az erős hártya tartalmazza az embrió védelmére és mozgására szolgáló magzatvizet. A külső magzatburok egy része a méhnyálkahártyával összenőve a méhlepény (placenta) egyik alkotórésze lesz. A méhlepényt és az embriót a köldökzsinór köti össze. Az anyai és a gyermeki vérkeringés közti szűrő szerepét a méhlepény tölti be. A kétféle vér nem keveredik, de köztük anyagátadás zajlik (oxigén, tápanyagok, hulladékok cserélődnek). Az embrió fejlődése során a belső sejttömeg külső rétegéből, az ektodermából alakul majd ki a bőr, köröm, fogak szemlencse és az idegrendszer. Az endoderma elnevezésű belső réteg pedig az emésztőrendszert és a tüdőt alkotja majd.
Magzati szakasz
A megtermékenyítés utáni harmadik hónaptól (kb. 8-9. hét) kezdődik a magzati szakasz. Ekkorra már, ha eltérő szinten is, de kialakul az összes fontos szerv, és a csontszövetek is kezdenek megszilárdulni. A magzati mozgások rendezettebbé válnak, elkezdi a fejét és a kezét is mozgatni a gyermek. A 16. hét vége felé már az anya is észlelni szokta ezeket a mozgásokat. Van egy rövid időszak a 17-18. hét körül, amikor csökken a magzati aktivitás. Ez az agy magasabb szintű részei kialakulásának ideje. A 6. hónaptól kezdve ismét fokozódik a magzat mozgása, addigra az agy fejlettsége lehetővé teszi az összehangoltabb mozdulatokat. A fejlettebb magzatoknál már megfigyelhetők összetettebb mozgások is: például az ujjszopás, testhelyzet változtatás stb. A magzati szakasz elejétől már megkülönböztethetők külsőleg a lányok és a fiúk.
A 15 és 20 hét között a magzat több mint duplájára nő. Ahogy a teste nő, az idegrendszere is gyorsan érik. A baba csontváza is változik. A puha porc csontosodni kezd, ez a folyamat először a karokban és a lábakban kezdődik meg. Az érzékszervi fejlődés is felgyorsul. A magzat agya kijelöli a szagok, íz, hallás, látás és tapintás területeit. A magzat már képes meghallani az anya szívverését és hangját. A magzat akár a hüvelykujját is szophatja. A 18. héten a terhesség egyik legizgalmasabb része veszi kezdetét: az anya már érzi a magzat mozgását. 20 hetes korában a magzat súlya kb. 300 gramm, hossza és a fejtől a sarokig képest kb. 25 cm. Akkora, mint egy banán.
A magzati légzés és a légzőmozgások
A magzati fejlődés nagyon komplex, mely a születés utáni időszakra készít fel. Ez alatt az idő alatt nem csak gyermek nemi identitása, szervei és végtagjai, hanem a központi és a vegetatív idegrendszeri szabályzása is folyamatosan fejlődik. A vegetatív, más néven autonóm idegrendszer felelős a szimpatikus, illetve paraszimpatikus idegrendszeri szabályzásokért. A szimpatikus és paraszimpatikus ingerület-átvivő anyagok szervezetre kifejtett hatása ellentétes. A szimpatikus idegrendszer által felszabadított adrenalin és noradrenalin fokozza a szívműködést. Ezáltal a szívünk sokkal több vért pumpál a szervezet felé, ezzel is segítve az egyes anyagcsere-folyamatokat. Nem véletlen tehát, hogy stresszhelyzetben pont ez történik, hiszen egész szervezetünknek nagyon nagy intenzitással kell „dolgoznia”, különösképpen az agynak. Ezzel szemben emésztés és alvás során az energiafelhalmozás az elsődleges cél. Érdekes, hogy az acetilkolin sokkal gyorsabban lebomlik, mint az előbbi két neurotranszmitter. Ez látszólag két ellentétes hatásmechanizmusnak tűnik, viszont a következő analógia nagyon jól magyarázza ezt el. Képzeljük el, hogy egy kocsiban ülünk. A gázpedál legyen az adrenalin és a noradrenalin, míg a fékpedál az acetilkolin. Vezetés során mindkét szabályzásra hatalmas szükség van. Ha nem gyorsulunk fel időben, akkor előzésnél karambolozhatunk, viszont ha a fékek nem működnek jól, akkor például a kanyarokat nem tudjuk jól bevenni. A gázpedál az autó tehetetlenségéből kifolyólag lassan pörgeti fel a motort, mint ahogy a szimpatikus idegrendszer neurotranszmitterei is lassan bomlanak le.
Az élő szervezet legfőbb célja, hogy egyes anyagcsere-folyamatokhoz biztosítsa a megfelelő mennyiségű oxigént, hisz az ezzel történő reakció később égés formájában energiát szabadít fel. A folyamatban több szereplő van: a vér az a továbbító közeg, mely a friss oxigént juttatja el az anyagcsere-folyamatok helyszínére. A szív szerepe a véráram fenntartása, a tüdő a friss oxigént biztosítja, az agy pedig összehangolja és irányítja ez egyes folyamatokat. Nem csoda tehát, hogy a felvett oxigén több mint 80%-át az agy hasznosítja. Éppen ezért a szervezetnek különösen szüksége van a friss levegőre. A szén-dioxid felhalmozódása a magzat esetén hypoxiához (oxigénhiányos állapot) vezethet, melynek számos idegrendszeri rendellenesség lehet az eredménye. A magzat tulajdonképpen nem lélegzik, hisz nincs rá szüksége, ugyanis a friss oxigént az anyától közvetve megkapja.
A terhesség alatt a magzat vállai egy idő után elkezdenek periodikusan mozogni, és a mozgás ismétlődési mintázata a légzés frekvenciatartományába esik (40-50 mozdulat percenként). Ez nevezzük magzati légzőmozgásnak, mely már a terhesség 12-14. hetében megjelenik, intenzitása pedig folyamatosan nő a fejlődés során. A magzati légzőmozgásnak a fogamzás 30. hete utáni elmaradása pedig különös veszélyt is jelenthet a magzatra nézve, így azt szakorvossal kell kivizsgálni. A 7. hónap felé a magzat tüdeje már képessé válik a légzésre, amihez az idegrendszere is elég fejlett. Ezért is van, hogy a terhesség 7. hónapjában világra jövő koraszülött gyermekeknek jó esélye van az életben maradásra.
Légzési gázok szállítása
Az érzékszervi fejlődés
Hallás
A hang az egyik leginkább stimuláló eleme a babák világának. Habár a magzatvíznek van egy tompító hatása, az anyaméh mégis a saját testünkből és a külső világból jövő hangokkal van tele. A kicsink már ekkor felriad a hangos zajokra és különös figyelmet fordít bizonyos hangokra: főleg a mama hangjára, zenére és mások hangjára. A kisbabánk hallása már most meglepően fejlett. Habár a magzatvíznek van egy tompító hatása, sok hang behatol az anyaméhbe. A babánk hallgatja a testünkből jövő hangokat - a nyelést, a szívverést - ahogyan a külvilágból jövőket is. Különféle hangok érik el a magzati fejlődés egyes státuszaiban. Megijed a hangos zajoktól, amik a közeledből jönnek - dudálás, ajtó csapódása - és rugdalózással válaszol a kellemesekre, különösen a kedvencére: Anya hangjára. Innentől kezdve, ha a partnerünk lehajol egy kis csevegésre a pocakhoz, valószínűleg pár rugdalással választ is fog kapni, sőt akár a baba helyezkedni is fog, hogy közelebb kerüljön a hanghoz. Bámulatos módon, a kisbaba már most megtanulja a különbséget a saját hangunk és mások hangja között és megszokja az anyanyelvének különös hangjait. Ha kiválasztunk egy zenét, ami tetszik, és minden nap lejátsszuk, amikor lazítunk, a terhesség végére a kisbabánk megtanulja élvezni a zenét legalább annyira, mint mi, sőt fel is tudja ismerni a születése után. Nem tudunk zenei zsenit teremteni azzal, hogy muzsikának tesszük ki egy ilyen korai fejlődési stádiumban, de elindíthatjuk a zene szerelmeseinek útján. A dallam nagyon stimuláló a babánknak és nyugtató mindkettőnknek.
Látás
Az újszülöttek megfigyelésekor röviden az éberséget, a fejformát, fejkörfogatot, a kutacsok állapotát, szembetűnő bőrelváltozásokat (különösen a keresztcsont felett), a gerinc mozgásait, a szemmozgások összerendezettségét, a pupillák fényre mutatott reakcióit, síráskor az arcszimmetriát, spontán végtagmozgást és testhelyzetet, a nyakizmok erősségét nézzük és különböző ingerekkel (kontrasztos, sakktáblamintás ábra, később emberi arc) a látás/hallás épségét mérjük fel. Mindez kezdetben döntően reflexes és ingerhelyzettel (pl. A látási vagy hallási figyelem elkülönítetten vizsgálandó vagy vizuális vagy auditoros ingerrel.
A jód szerepe az idegrendszer fejlődésében
Hogyan befolyásolja ezt a gyors és összetett idegrendszeri fejlődést a jód és az anyai jódhiány? A pajzsmirigy hormonjai és a növekedési hormonok határozzák meg a magzat és a gyermeki idegrendszer fejlődésének ütemét. Ezeknek a hormonoknak a megfelelő termelődéséhez pedig szervetlen jódra is szükség van. A jódhiányos csökkent hormontermelés ezért komoly veszélyt jelent a magzatra és az agyi fejlődésére nézve. Jód nélkül nem tud kifejlődni az idegrendszer. Ezeknek az állapotoknak tehát vezető oka a jódhiány. Mérsékelt jódhiány esetén a következmények csökkent kognitív funkciók, ADHD, autizmus, enyhébb idegrendszeri zavarok, csökkent IQ lehetnek.
Kutatások igazolják, hogy a vizsgált jódhiányos területeken az ADHD nagymértékben (69%) jelen van a gyerekek között, míg a jóddal ellátott részeken egyáltalán nincs. Másik kutatásban azt vizsgálták, hogy gyerekek csökkent mentális képességekkel hogyan reagálnak a jódpótlásra. Az eredmények azt mutatták, hogy a pótlás eredményeként növekedett az IQ-juk. (Bár fontos megjegyezni, hogy a magzati korban elszenvedett jódhiány következményeit későbbi jódpótlás során csak korlátozott mértékben lehet korrigálni.) A felsoroltakból látható, hogy a magzati, később gyermeki fejlődés milyen jódigényeket támaszt az anyával szemben mind a várandósság, mind a szoptatás ideje alatt. A megfelelő anyai jódbevitel ezért elengedhetetlen, ha valaki babavállalásra készül. A nagyobb mennyiségű jódpótlást még a várandósság előtt érdemes fokozatosan felépíteni a szükséges előkészületek után.
Fejlődésneurológiai vizsgálatok és mérföldkövek
A kulcsszó a fejlődés, amely értelemszerűen mindig előremutató. A különböző fejlődési mérföldkövek a gyermek életében jól bejósolható sorrendben következnek. A folyamat dinamikája viszont lehet hullámzó. Finommotorikus működéseket nézve, a kézzel célirányos után nyúlást 5 hónapos korra és az ún. Tipikusan fejlődő csecsemőknél 6 hetes korban megfigyelhetjük már az ún. szociális mosolyt, 7 hónapos korban pedig a különbségtételt ismerős és ismeretlen arcok közt. Utóbbival párhuzamosan változó mértékű szorongás indul el. A nyelvi fejlődésmenetre illesztve a fenti leegyszerűsítést, a 8 hónapos csecsemő még jelentés nélkül szótagokat kombinál (baba, mama stb.) illetve a neve említésére valamilyen módon reagál.
Koraszülöttek esetében bevett gyakorlat, hogy a csecsemő teljesítményét ún. korrigált életkor szerint figyeljük, a 28. terhességi hét előtt születetteknél 2 éves korig, 28-34. terhességi hét között születetteknél 1 éves korig, 34-37. A csecsemőkorban, a hónapok előrehaladtával, egyre nagyobb szerep jut a spontán mozgások tanulmányozásának, különös tekintettel a szimmetriára, az öklök ellazíthatóságára (ellentéte az ún. öklözés mindenképpen figyelemfelhívó jel), a kezek spontán a test középvonalába hozására, célirányos kézhasználatra, később a csippentő fogásra.
Kisdedkorban a vizsgáló még inkább a megfigyeléseire támaszkodhat, hiszen ebben az életkorban az orvossal való együttműködési hajlandóság csekély. Ideális esetben a vizsgálószoba játszószoba jellegű, ahol alkalom nyílik a járás, lehajoláskor és forduláskor az egyensúly a játék/színezés közben a kezek használatának tanulmányozására. A kisgyermeknevelők feladata sem elhanyagolható, megfigyeléseik megfontolandók. A Pedagógiai Szakszolgálat a szülők és a pedagógusok megsegítésére létrejött intézményrendszer. Kötelezően tíz szakfeladatot lát el, ezek közé tartozik a korai fejlesztés, valamint a Szakértői Bizottsági tevékenység. 18 hónaposnál idősebb gyermeknél a szakértői bizottság által végzett ún. A Pedagógiai Szakszolgálat által biztosított korai fejlesztés és gondozás megvalósulhat otthoni ellátás vagy bölcsődei gondozás (ún. utazó gyógypedagógusok) keretein belül, fogyatékosok ápoló-nevelő otthonában, gyermekotthonban, valamint a Pedagógiai Szakszolgálattal szerződést kötött speciális intézményekben (ún.
tags: #mikor #a #legserulekenyebb #a #magzati #idegrendszer