Miért létfontosságú a délutáni alvás a kisgyermekek számára?

Nagy ellensége a délutáni alvás néhány óvodásnak, de még kisebb gyerekeknek is nehézséget jelent. Ami pedig gondot okoz a gyereknek, az problémát jelent a szülőnek. Azonban ma már egy óvodás átlagos napja is tele van feladatokkal és foglalkozásokkal, ám a délutáni alvásnak mindenképpen van létjogosultsága. A csecsemő- és gyermekkori alvás tekintetében több tanulmány és vizsgálat is készült, amelyek rávilágítanak a délutáni pihenés fontosságára.

Az alvás élettani jelentősége gyermekkorban

Dr. Körmöczi Andrea pszichológus szerint az újszülött feladata, hogy mindent megismerjen a környezetében, ideje 70 százalékát mégis alvással tölti. Felmerül a kérdés: lehetséges-e, hogy alvás közben is tanul? A felnőtteknél az alvás fontossága a tanulás során több évtizedes kutatások által bizonyított. Egyre több tanulmány bizonyítja viszont, hogy a napközbeni alvás kulcsfontosságú a korai tanulásban. Fontos szerepet játszik például a beszéd- és szókincsfejlesztés terén vagy a memória fejlődésében.

Eltérően a felnőttek éber-elemző állapotú élmény-megmunkálásától, a kisgyermekek élményfeldolgozásának nagy része alvás alatt történik. Az alvás pihentető szakaszaiban jelennek meg a feldolgozó periódusok (az úgynevezett REM fázisok), melyek során az agy mintegy szortírozza, továbbítja, mélyíti, „helyére rakja” a velünk történt események élménytartalmait. Ezáltal az agy felfrissül, újra kipihentté, befogadóvá válik. „A délutáni alvás szerepe hasonló az éjszakai alváséhoz. Ilyenkor a test regenerálódik, az agy feldolgozza az ingereket” - magyarázza a pszichológus.

A Proceedings of the Natural Academy of Sciences című tudományos szaklapban ismertetett kutatás adatai szerint ugyanis a csendes pihenő javítja a gyerekek memóriáját, akiknek így könnyebben megy a tanulás is.

„Egy átlagos napon az óvodások ismerkednek az ábécével, készségfejlesztő játékokat játszanak és a szociális interakciójukat fejlesztik. A tanultak először a rövid távú memóriába kerülnek. A szunyókálás azonban lehetővé teszi, hogy az információ a rövid távú, átmeneti memóriából átkerüljön a hosszú távú memóriába, vagyis a hippocampusból a kortikális régióba. Biztos mindenki hallotta már az 'aludjunk rá egyet' kifejezést. Pontosan erről van szó itt is: a gyerekeknek fel kell tudniuk dolgozni a nap folyamán történteket” - foglalta össze Rebecca Spencer, a Massachusetts Egyetem idegkutató munkatársa.

A kísérlet eredményei szerint bár a gyerekek teljesítménye az első nap reggelén szinte azonos volt, a nem alvó gyerekek sokkal többet felejtettek, mint azok, akik délután csendes pihenőre mentek. Az alvó gyerekek 10 százalékkal több képre emlékeztek, mint azok, akik ébren maradtak. Az alvó gyerekek másnap reggel is jobban teljesítettek, ami arra enged következtetni, hogy az éjszakai alvás nem pótolja a délutáni szieszta áldásos hatásait.

A kutatások szerint a nappali alvás segíthet a kognitív fejlődésben és az érzelemszabályozásban. Azok a gyermekek, akik rendszeresen alszanak napközben, könnyebben feldolgozzák az érzelmi ingereket, jobban tudnak koncentrálni, és tanulási képességeik is előnyösebben alakulhatnak. Csökkenti az érzelmi feszültséget és javítja a gyerek önkontrollját.

Az alvásigény változása életkoronként

A csecsemők és a kisgyerekek alvási szokásai nagyon másképp néznek ki, mint a felnőtteké, és folyamatosan változnak, ahogy a gyerekek fejlődnek. Az újszülöttek még napi 16-18 órát alszanak, eleinte véletlenszerűen, de körülbelül 6 hónapos korukra belső órájuk szinkronizálódik a nappal-éjszaka ciklussal.

Az amerikai National Sleep Foundation által közzétett táblázat, amit több száz alvástanulmány eredményei alapján állítottak össze, iránymutatást ad az ajánlott alvásmennyiségről. A szakember azonban fontosnak tartja kiemelni, hogy a számokat csak sorvezetőként érdemes használni, és inkább a tendenciát figyelni. Az életkor előrehaladtával, ahogy a gyermek egyik életszakaszból a másikba lép, folyamatosan csökken az alvásigénye. Emellett akár 3 óra különbség is lehet azonos életkorú gyerekek között abban a tekintetben, hogy mennyi a napi alvásigényük.

Ajánlott alvásmennyiség korcsoportonként:

A 4 hónap és 1 év közötti csecsemők egyre többet alszanak éjszaka, így a nappali alvások száma lecsökkenhet 2-3 egységre. Az 1-2 éves kisgyermekek általában 1, esetleg 2 alkalommal alszanak naponta, az éjszakai alváson túl. 3 és 5 év között pedig napi maximum 1 délutáni alvás jellemző, ami a kor előrehaladtával fokozatosan rövidül, majd el is múlik. Felmérések alapján a 3 évesek nagy része még mindig alszik délután, majd ez az arány a 4 éveseknél 60%, az 5 éveseknél már csak 30%.

Magyarországon az óvodákban legtöbb helyen egész iskoláskorig kötelező a délutáni alvás, ellentétben a nyugati országokkal, ahol már kisebb gyerekeket sem altatnak intézményi keretek között.

Az alvási szokások kialakítása és támogatása

Szülőként mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy gyermekünkben helyesen alakuljanak ki egyes szokások. Az alvás az egyik olyan szokás, amire nagy hatással van, hogy hogyan szokja meg valaki a ritmust.

Csecsemőkorban

A kisbabák a születésüket követő hat hónapban szinte bárhol és bármikor képesek elaludni. Leginkább azonban a mozgás az, ami segíti az alvásukat, hiszen az anyaméhben is állandó mozgásban voltak. A hordozás, a babakocsiban való közlekedés erre emlékezteti őket, így könnyebb számukra az elalvás ilyen körülmények között.

Hat hónapos kor után a kisbabáknak igen nagy szükségük van arra, hogy alvás közben valóban ki is pihenjék magukat. Fontos tehát, hogy el tudjanak aludni a kiságyukban is. Ezt segíthetjük azzal, hogy kialakítunk egy olyan napirendet, amelynek a középpontjában nemcsak a táplálkozás áll, hanem nagy hangsúlyt kap az alvás is. Érdemes minden alvást egy meghatározott időponthoz igazítani, ezt a baba alvásritmusából meg tudjuk határozni. A hathónapos kor mérföldkő a babák életében. Ez az az időszak ugyanis, amikor már kialakul a napközbeni alvások ritmusa, és a család élete kicsit rutinszerűbbé válhat ezen a területen. Ekkor a kicsik még kétszer is igénylik napközben az alvást, egészen 1-1,5 éves korukig. Ekkor már csak egyszer alszanak, ebéd után.

Kisgyermekkorban és óvodában

Egy kisgyermek, aki nem alszik délután, annak oka van, hiszen minden egészségesen nevelkedő kisgyermek szeret aludni, és igényli az alvást. Ne higgyünk annak a látszatnak, hogy nem szeretne aludni egy gyermek! Higgyünk abban, hogy a gyermeküknek szüksége van pihenésre, alvásra, a dinamikus napszakok után a csendre, a nyugodt élményfeldolgozásra, ami nagyban elősegíti a tanulást, az információk elraktározását, elmélyítését, egymással való összekötését, végső soron az „okosodást”.

Sok gyereknek még a szüleinél is hosszabb a napirendje. A kicsiket ugyanis gyakran már fél hétre elviszik az óvodába, és csak délután öt után mennek értük a szülők. „Az emberek általában nem alszanak eleget, de a gyerekek alvási szokásait még a szüleik napirendje is befolyásolja.”

Az egyik jellemző oka annak, hogy a gyerek jól alszik óvodában, míg otthon nem az, hogy a szabálykövető gyerek látja a közösségi mintát és alkalmazkodik hozzá. A többiek aludni mennek, így ő is ezt teszi. Otthoni környezetben anyukák és apukák szinte azonnal ebéd után és így túl gyorsan viszik aludni a gyereket. Az óvodában ez szinte sosem történik azonnal, mert eltart egy ideig, amíg evés után mindenki kezet és fogat mos, vécézik, majd ismét kezet mos. Ez általában elegendő idő arra, hogy a beinduló emésztés kellően leterhelje a gyerek szervezetét. Amikor valaki azonnal evés után altatja a gyereket, akkor könnyebben kaphat tőle azonnali ellenállást, mert ő frissnek érzi magát. Otthoni környezetben is várjunk tehát vele 20-30 percet! Otthon is elvégezheti a gyerek az óvodai rutint (kézmosás, fogmosás, wc, majd ismét kézmosás), utána pedig jót tesz egy kis beszélgetés a szülővel.

Ahogyan óvodában, úgy otthon is jól jön, ha a gyereknél lehet egy kedvenc babája vagy plüssállata, de ez néhány gyereknél magában hordozza annak veszélyét, hogy játszani kezd vele, nem pedig csak magához öleli vagy betakargatja. Egy működő megoldás az, hogy kérjük meg a gyereket, segítsen elaludni a babájának vagy plüssállatainak. Igen, amikor a szülő is ott van az elalvásnál, akkor lehet a gyereknél több baba is. Kérjük meg suttogva, hogy takargassa be az állatokat és ha szeretné, akkor meg is ölelgetheti őket, hogy ezzel is segítsen nekik elaludni! Azt is elmondhatjuk neki, hogy az állatok könnyebben elalszanak, ha látják, hogy ő is mellettük fekszik, velük alszik. A körülmények, mint például a csendes környezet vagy a halk és szöveg nélküli zene, valamint a félhomály természetesen az otthoni délután alvás idején is jól jönnek. Pár alkalommal anyukára vagy apukára még szükség lesz, mire ez a fajta elalvás begyakorlottá válik. Eljön azonban az idő, amikor elég lesz odakísérni a gyereket az ágyához, meggyőződni arról, hogy ott vannak a babái és plüssállatai, s a többit már egyedül is megoldja.

Ha az idegrendszer már gyermekkorban rendszertelen mintázatot alakít ki, idősebb korban hamarabb jutunk el a kontrollálhatatlanság érzéséig, hamarabb esünk pánikba, vagy szélsőséges érzelmi állapotba. Sokat segíthetünk a gyermekeinknek, ha támogatjuk őket az aktív és nyugalmi periódusok idegrendszeri mintájának kialakításában, ami egy életre alap lehet arra, hogy érezze, tudja, mikor van szüksége aktivitásra, mikor pihenésre, hol kell megállnia, hogyan tudja „kézben tartani” önmagát.

Mikor hagyhatja el a gyermek a délutáni alvást?

„A leggyakrabban használatos az amerikai National Sleep Foundation által közzétett táblázat, amit több száz alvástanulmány eredményei alapján állítottak össze” - mondja Körmöczi Andrea pszichológus. A szakember azonban fontosnak tartja kiemelni, hogy a fenti számokat csak sorvezetőként érdemes használni, és inkább a tendenciát figyelni.

Nincs pontosan meghatározott ideje, mikor kell abbahagyni a délutáni szundikálást: ez általában 3-5 éves kor között történik, de vannak gyerekek, akik már 2 évesen felhagynak vele (főként, ha vannak nagyobb testvéreik, akik játszanak és szaladgálnak, míg ők alszanak). Mégis, ha a gyermeked már 5 éves és észrevettél valami változást a viselkedésében, az jelentheti, hogy ideje elhagyni a délutáni pihenőt.

Körmöczi Andrea szerint ez nem egyik napról a másikra történik, hanem folyamatosan az óvodáskor során, többnyire a nagycsoportban. „Ha a gyerek a délutáni alvásidőben nem tűnik fáradtnak, aktív, nyugodt, és az estét is nyűgösség nélkül tölti, vagy alszik ugyan délután, de este csak a megszokottnál jóval később tud elaludni, esetleg reggel túl korán kel, akkor az mind-mind arra utal, hogy már nincs szüksége a délutáni alvásra.” Ez a változás azonban folyamatos.

Jelek, hogy a gyermeknek már nincs szüksége délutáni alvásra:

• Tovább tart az elalvás délután: Ha gyermekünk gyakran alszik el nehezen, vagy akár csendben játszik a délutáni alvásidő alatt.
• Visszautasítja a délutáni alvást: Ha korábban zokszó nélkül aludt délután, azonban egy idő után napi szintű csatározássá válik a délutáni alvás.
• Nehezen alszik el este: Ha a délutáni alvás megtörténik, emiatt viszont gyermekünk túlalussza magát, sokkal energikusabb lehet az esti lefekvéskor.
• Délutáni alvás nélkül is energikus: Amennyiben a kicsi aktív, jókedvű, figyel napközben a délutáni alvás hiányában is. Hasonló jelzés, ha reggelente rendszeresen korán ébred.
• A délutáni alvás nem rendszeres: Ha nem minden délután alszik el gyermekünk - még akkor sem, ha letettük és bátorítottuk rá - de nem fáradékony vagy kedvetlen.

Jelek, hogy túl korai abbahagyni a délutáni alvást:

• Fáradt, kedvetlen, durcás: Ha egy kimarad a délutáni pihenés, észrevesszük a hiányát.
• „Felpörög”: Épp ellenkezőleg, nagyon „felpörögnek” a gyerekek.
• Nem pihentető az éjszakai alvás: Ha az éjszakai alvásuk nem pihentető egy délutáni pihenés nélkül eltöltött nap után.

Fontos tehát, hogy gyermekünk viselkedését figyeljük, és ne egy életkori célt igyekezzünk beállítani. Ha a szülő azt veszi észre, hogy gyermekének nehéz lesz elaludni a szundi idő alatt, és egyes napokon akar pihenni, más napokon pedig nem, akkor valószínűleg közeleg a változás ideje.

Hogyan hagyjuk el a délutáni alvást?

A szakember a csendespihenő bevezetését javasolja. „A gyermek megkapja a választás lehetőségét, hogy alszik, vagy nem, saját igényétől függően.” Andrea szerint az sem mindegy, hogy az alvást felváltó csendes pihenő milyen tevékenységeket foglal magában. „Olyan tevékenységeket engedélyezzünk, amiket csendben tud végezni, például mesekönyv-nézegetés, rajzolás, kedvenc játékkal való játszás, zenehallgatás. Legjobb, ha az ágyában van ilyenkor, hátha mégis elaludna.”

Dr. Florencia Segura, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia és az Einstein Gyermekgyógyászat munkatársa azt nyilatkozta, hogy érdemes megkérni a kicsiket, hogy egy órát töltsenek el a szobájukban valamilyen csendes tevékenységet végezve - nézegethetnek könyveket, vagy játszhatnak például. Dr. Innessa Donskoy, az Advocate Gyermekkórház alvással foglalkozó gyermekorvosa szerint, ha a gyermek már nem tűnik fáradtnak napközben, és az esti elalvás is egyre nehezebb, vagy a délutáni alvás annyira megzavarja az éjszakai alvást, hogy sokszor fenn van, nem tud visszaaludni, akkor érdemes lehet fokozatosan csökkenteni vagy teljesen elhagyni a délutáni alvást.

• Fokozatosan rövidítsük az időtartamát: Csökkentsük 30-45 perc hosszúságúra. Ez segíteni fog a gyerekeknek megszokni az új napi ritmust.
• Legyen ugyanaz az idősáv „csendespihenő”: A halk játék, elfoglaltságok - lehetőleg ugyanahhoz a helyhez kötve minden nap - segítenek keretet adni a napnak, és szintén egyfajta pihenést jelentenek.
• Tegyük korábbra az esti lefekvést: Ha 30-60 perccel korábbra tesszük a lefekvés időpontját, azzal segítünk pótolni az alvásmennyiséget.
• Tartsunk rendszert, a napirend maradjon meg: A gyerekeknek ugyanúgy szükségük van egy fix napirendre.

Ne feledjük, minden gyermek más ütemben fejlődik, így a legjobb döntés az, ha figyelembe vesszük gyermekünk egyéni szükségleteit és fokozatosan, rugalmasan alakítjuk ki az alvási ritmust. Fontos az is, hogy az össz-alvás számít 24 órában, mindegy, hogy milyen elosztásban alussza meg a gyerkőc.

tags: #miert #fontos #a #kisgyereknek #a #delutani