A mesterséges termékenyítési eljárások olyan orvosi beavatkozások, amelyek során mesterséges úton, külső beavatkozások és technikák alkalmazásával teszik lehetővé, hogy egy terhesség létrejöjjön. Ezek az asszisztált reprodukciós technikák (ART) alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyülése.
A meddőség a századunk népbetegsége, az Egészségügyi Világszervezet szerint minden hatodik ember meddő világszerte, és a lakosság minden rétegét érinti ez a probléma. Magyarországon a becslések szerint 200-300 ezer meddő pár élhet. A modern orvostudomány eszközeivel azonban ma már csaknem minden párnak lehet gyereke - ilyen eszköz a mesterséges megtermékenyítés, aminek egyik alapvető módja az in vitro fertilizáció, köznyelven lombikbébi-eljárás.
Mikor lehet szükség mesterséges megtermékenyítésre?
A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni.
Meddőségről beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség. A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél. A vizsgálatok alapján az orvos dönt a kezelésről - általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést.
Az eljárás segíthet, ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan. A társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket.
A mesterséges megtermékenyítést gyakran ajánlják különféle okokból, beleértve a férfi meddőséget, a megmagyarázhatatlan meddőséget vagy a természetes fogantatást akadályozó állapotokat. Életképes lehetőség lehet egyedülálló nők vagy azonos nemű párok számára is, akik teherbe szeretnének esni.
Mesterséges Megtermékenyítési Eljárások
A mesterséges megtermékenyítés fogalma többféle eljárást takar attól függően, hogy a beavatkozás az anya testén vagy azon kívül történik, illetve hogy az eljáráshoz szükség van-e idegen donor bevonására.
Intrauterin inszemináció (IUI)
Az IUI, ahogy az a nevéből is látható, egy méhen belüli megtermékenyítési módszer. Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés, más néven mesterséges spermafelhelyezés. Az inszeminációt a petesejt kilökődése (tüszőrepedés) ideje körül kell elvégezni, ehhez fontos a peteérés követése, vagy a sikeresség növeléséhez akár az ovuláció indukció is alkalmazható. A kezelés napján a férfi spermamintát ad, ezt a laboratórium feldolgozza, majd az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe.
Sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen.
In vitro fertilizáció (IVF) - Lombik program
Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.
Az IVF során laboratóriumi körülmények között, a testen kívül kerülnek bemutatásra egymásnak a női és férfi ivarsejtek, majd egy inkubátorban indulnak fejlődésnek, mielőtt beültetésre kerülnek az anya méhébe.
Mi az IVF? Lépésről lépésre az IVF folyamat a teherbeeséshez
Az IVF menete:
- Petefészek stimuláció: Első lépés a petefészek stimuláció. Ez időszak alatt a nő hormontartalmú készítményeket (injekciókat, tablettákat) kap, melyek hatására a szokásos havi egy petesejt helyett a petefészek több, megtermékenyítésre alkalmat petesejtet termel. A kezelőorvos mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze.
- Petesejt-leszívás: Ezután következik a petesejt-leszívás, ami egy hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel történik, a hüvelyen keresztül. Altatásban vagy anélkül is végezhető és egy kisebb műtétnek felel meg, kb. negyedóráig tart, és utána haza is lehet menni.
- Megtermékenyítés laboratóriumban: A laboratóriumban a petesejteket megtermékenyítik. Ez hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: speciális tápoldatban egymás közelébe helyezik a petesejteket és a spermiumokat.
- Embriófejlődés: A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók, ezután 2-5 napig tápoldatban, mesterséges körülmények között fejlődnek.
- Embriótranszfer: Következő lépés az embriótranszfer, vagyis az embrió visszaültetés. Az embriók számától, minőségétől és a páciens kórelőzményétől függően a visszaültetés a megtermékenyítést követő 2-3. vagy 5. napon kerül sor. A megtermékenyített petesejt méhbe való beültetése kb. 1-2 perces, minimális kellemetlenséggel járó eljárás, katéter segítségével történik. Mindig több embriót ültetnek vissza, az eredményesség növelése érdekében.
Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI)
Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor: kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be. A mikro manipulációs eljárás során a petesejtet egyik oldalon rögzítik, majd a másik oldalról egy igen vékony tűvel juttatják a spermiumot a petesejt belsejébe. Az ICSI kezelés során minden egyes petesejtbe mikromanipulátor segítségével egy-egy hímivarsejtet injektálunk. A módszert elsősorban akkor alkalmazzuk, ha a gyenge minőségű spermaminta nem alkalmas hagyományos IVF kezelésre.
Javasolt esetek: rossz minőségű spermiumok (nagyon alacsony spermiumszám, a mozgó spermiumok aránya 20% alatti, több mint 70% az abnormális spermiumok aránya, gyenge célirányos mozgás), súlyos endometriózis, FSH magas szintje, kevés petesejt, 40 év feletti életkor, több sikertelen IVF kezelés.
PICSIA (Fiziológiás ICSI)
A fiziológiás ICSI eljárás az ICSI továbbfejlesztett formája. Az eljárás során a spermiumok először egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hialuronsav van, az a kémiai anyag, amely a petesejt burkán is megtalálható, így az életképes spermiumok kötődni képesek hozzá. Így történik meg az optimális, legegészségesebb spermiumok kiválasztása, melyeket az ICSI módszerrel alkalmaznak a megtermékenyítéshez.
MACS (Mágnesesen aktivált sejtválogatás)
A MACS (magnetic-activated cell sorting, magyarul: mágnesesen aktivált sejtválogatás) a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat. A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket. A megmaradt egészséges spermiumok, amelyek átjutnak a módszerrel, használhatók inszemináció, IVF, ICSI eljárás során is.
Asszisztált hatching (AHA)
Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését. Az embriókat körülvevő burok, a zona pellucida eredetileg fontos szerepet játszik a petesejt megtermékenyülésében, ugyanis a petesejtet körülvevő sok spermium közül csak egyetlen áthatolását engedi. Ezen kívül védi a petesejteket mind mechanikai, mind immunológiai behatásoktól, miközben azok a petevezetőben vándorolnak. Viszont az embrióknak ki kell tudniuk kelni ebből a burokból, hogy megtapadjanak a méh nyálkahártyáján. A folyamat neve hatching, általában a megtermékenyítést követő ötödik napon történik meg. Ha nem képes rá és nem tud kibújni, akkor megtapadni sem képes, így elpusztul. 35 éves kor felett, két sikertelen IVF ciklus után alkalmazzák az AHA kezelést.
Fagyasztott embrió transzfer (FET)
A fagyasztott embrió transzfer a korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe. Az embriókat általában 5-6 napos állapotban fagyasztják le és így (-196 fokon) károsodás nélkül lehet őket tárolni, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag korlátlan ideig. A fagyasztás szóba jöhet akkor, ha a pár később is szeretne még gyermeket, vagy a termékenységet valamilyen küszöbönálló kezelés, betegség fenyegeti.
Mesterséges megtermékenyítés sperma nélkül
A mesterséges megtermékenyítés sperma nélkül azon pároknál kerül sor, ahol a férfi tagnál nincs felhasználható sperma anyag, illetve azon egyedülálló - gyermeket akaró - nőknél, akik a törvényi szabályozásnak megfelelnek. Az eljárás során donor spermiumokat használnak. Az adományozott petesejt és spermium természetesen számos előzetes szűrésen esik át, így biztosítva a lehető legjobb esélyeket a sikeres megtermékenyülésre.
2006 óta már nemcsak házaspárok és bejegyzett élettársi kapcsolatban élők, hanem egyedülállók is részt vehetnek lombik programban. Habár több feltételnek is meg kell felelni, egyre több szingli 30-as, 40-es nő választja ezt az utat a gyermekvállalásra. A lombik programban való részvétel feltételeiről az egészségügyi törvényből tájékozódhatunk részletesebben, amely 2006-tól lehetővé teszi ezt az egyedülálló nők számára is.
Lombik programban egyedülálló nők csak akkor vehetnek részt, ha bizonyítottan fennáll náluk a meddőség, vagy megállapítják, hogy fenyegetően közeledik számukra a fogamzóképtelen kor. A törvény ezt nem határozza meg pontosan.
A lombik program menete az egyedülálló nők esetében is szinte megegyező a párkapcsolatban élőkkel. Az eltérést a spermadonor anonimitása jelenti. A törvény szerint ugyanis ismerős nem adományozhat számukra hímivarsejteket. Fontos leszögezni, hogy ahhoz, hogy ide valaki bekerüljön többlépcsős kivizsgáláson kell átesnie. Ez tartalmaz egy spermaszűrést, mikrobiológiai, andrológiai, szerológiai és pszichológiai vizsgálatot, vér- és vizelettesztet. A donor kiválasztását követően a lombik program a hagyományos módon folyik.
Mesterséges megtermékenyítés előtti vizsgálatok
Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges. Férfiaknál az ondó laboratóriumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok is szükségesek. Nőknél a nőgyógyászati vizsgálat, hormonvizsgálat, belső nemi szervek vizsgálata, petevezeték átjárhatósági és méhüregi vizsgálat is szükséges. A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező.
A meddőség mai, modern diagnosztizálásának és kezelésének menete, hogy először elvégzik azokat a rutinvizsgálatokat, amelyek a meddőség konkrét kiváltó okának azonosítására szolgálnak. A meddőség okai között szerepelnek például a hormonális eltérések, a spermiumokkal kapcsolatos problémák vagy a petevezeték nem megfelelő átjárhatósága - ezeket az okokat először mind ki kell zárni, mielőtt mesterséges megtermékenyítéssel próbálkoznának egy párnál.
A pár férfi tagjánál az egyik legfontosabb eljárás az ondó minőségi és mennyiségi vizsgálata. A vizsgálatok előtt 3-5 nap önmegtartóztatás szükséges, se több, se kevesebb. A spermavizsgálatokhoz megfelelő mintagyűjtő edényre van szükség.
Meddőség esetén érdemes megvizsgálni, hogy inzulinrezisztencia áll-e a gyermekáldás elmaradásának hátterében, amelyet életmódbeli változtatásokkal, illetve gyógyszeres kezeléssel hatékonyan tudnak kezelni.
Kockázatok és mellékhatások
Mesterséges megtermékenyítés esetén nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit - ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.
A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.
Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról (OHSS) is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni. Ha meddőségi gyógyszereket használnak az ovuláció serkentésére, fennáll az OHSS kockázata, amely állapot a petefészkek megduzzadásával és fájdalmassá válásával jár.
A mesterséges megtermékenyítés érzelmileg megterhelő lehet. Bár az életkor befolyásolhatja a termékenységet, sok idősebb beteg biztonságosan elvégezheti a mesterséges megtermékenyítést.
Sikerráták
A mesterséges megtermékenyítés ára, feltételei és folyamata mellett a leggyakoribb kérdések közé tartozik az is, hogy mekkora a sikeres kezelés esélye. Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésünkre állnak hivatalos adatok, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%.
Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek - sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban. Amit tudunk: az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:
- Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
- Petesejt, spermium és embrió minősége
- Meddőség oka: egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
- Korábbi próbálkozások: ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
- Stimulációs protokoll: a petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
- Életmódbeli tényezők: a dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.
Ne felejtsük, hogy a lombik sikerráta magasabb a természetes úton való teherbeesés esélyénél, ami 30 évesen havonta kb. 20%, 35-40 között 5-10%, 40 felett kevesebb mint 5%.
Magyarországi szabályozás és finanszírozás
Magyarországon a kezelés ingyenes: egészen pontosan inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Emellett a kezeléshez szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek. Az állami támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a nő 45. életéve betöltése előtt megkezdődik.
Fontos változás volt, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat. A kormány célja az volt, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegye az államilag finanszírozott meddőségi kezeléseket, segítve a gyermekszületések számának növelését, a népességfogyás megállítását.
Érdemes még azt is tudni, hogy öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, bár lényegesen kevesebbet, mint korábban a magánszektorban kellett.
A meddő párok egy jó része a magyarországi állami rendszer (és az azt jellemző szakemberhiány) helyett inkább külföldre utazik lombikkezelésre - csehországi, szlovákiai vagy ausztriai klinikák tartoznak a legnépszerűbbek közé. Sokan a hazai állami intézetek futószalagszerű, személytelenebb működése, az egészségügyre általában jellemző helyzet miatt döntenek külföldi kezelés mellett, illetve a jogszabályok is valamivel liberálisabb külföldön.
tags: #mesterseges #megtermekenyites #sperma #nelkul