Újszülött osztály: Medikus tapasztalatok és modern szemléletek

Az újszülött osztályokon szerzett tapasztalatok rendkívül sokrétűek lehetnek, a hagyományos, sokszor kritikusan szemlélt gyakorlatoktól a modern, bababarát megközelítésekig. Miközben a legtöbb kórház ma már a „bababarát” jelzővel igyekszik hirdetni szülészeti és újszülött osztályát, a valóságban még mindig előfordulnak olyan helyzetek, amelyek kihívások elé állítják az újdonsült szülőket.

A gyöngéd születés és az "aranyóra" fontossága

Az „aranyóra” fogalma egyre inkább teret nyer a szülészeti ellátásban, kiemelve az első óra jelentőségét az anya és a baba közötti kötődés kialakulásában. A gyengéd születés elmélete szerint, melyet sokan a szülés előtt sajnálják, hogy nem ismerték, a szülés nem csupán egy fizikai folyamat, hanem egy mély lelki élmény is, amelyre az újszülött méltóságára való tekintettel kell lenni. Menta, egy édesanya, saját tapasztalata alapján állítja: „MŰKÖDIK A DOLOG!!! amit a könyvben olvastál úgy igaz!” Az ő esetében a szülésznők és az orvos is végig csendben voltak, a lámpákat lekapcsolták, csak egy kislámpa világított, és Anna születése után azonnal az anya hasára került, nyitott szemmel nézelődött, nem sírt. A köldökzsinór lüktetésének megszűnése után az apa vágta el, majd a babát mosdatás nélkül felöltöztették, és az apukája dédelgette. Ez a megközelítés élesen szemben áll a hagyományos gyakorlattal, ahol a picit nagy hanggal, vakító fénnyel fogadják, kiegyenesítik a gerincét és drasztikusan elvágják az oxigénellátását.

Rooming-in rendszer: előnyök és kihívások

Az anyabarát és bababarát ellátás egyik alappillére a rooming-in rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az újszülött a kórházi tartózkodás alatt végig az anyjával maradhasson. Cory (Schöpf-Mérei kórház) beszámolója szerint náluk a babák 24 órán keresztül vannak a kismamával, és csak a mérés és Apgar-vizsgálat idejére viszik el őket. Timi azonban rámutat, hogy még a rooming-in rendszerben is hiányozhat az empátia az ápolónőkből, ha az anya pihenni szeretne, és elvitetné a babát éjszakára. Katicabogár (szegedi klinika) és Éva (debreceni klinika) tapasztalatai is azt mutatják, hogy a rooming-in jó dolog, de a segítségnyújtás színvonala kórházanként változó. Bera (Máv kórház) szerint a rooming-in jó, de egy tapasztalatlan anyukának nem mindig biztosított a megfelelő segítség a sikeres szoptatáshoz.

Gyakori kórházi gyakorlatok és alternatívák

Sajnos még ma is találkozhatunk olyan rutin újszülött-ellátási szokásokkal, amelyek feleslegesek, és nem könnyítik meg sem a baba életkezdését, sem a szoptatás sikerességét. Nézzünk meg néhányat ezek közül:

1. Légutak leszívása és gyömöszölés

Habár régebben a babákat fejjel lefelé lógatták és megpaskolták a popsijukat, ma már „csak” jól meggyömöszölik és kézi pumpával leszívják a légutakat. Egy egészséges, normál időben, hüvelyi úton született babánál azonban ezek feleslegesek, hiszen a légzés a hőmérséklet- és nyomáskülönbség hatására indul meg. A szülőcsatornán való áthaladáskor a magzatvíz kipréselődik a tüdőből, így a leszívás sem indokolt a legtöbb esetben.

2. Fürdetés születés után

Sok kórházban a köldökzsinór elkötése után azonnal fürdetik a babát. Azonban az újszülött nem „piszkos”, és a bőrén lévő vernix cremosa (fehér, krémszerű anyag) védi és táplálja a bőrét, valamint csökkenti a szárazságot és hámlást. A lemosás eltávolítja a „jó” mikroorganizmusokat is, amelyek az immunrendszer első védvonalát építenék ki.

3. Mérés és szemcseppentés

A baba mérése fontos, de egy tapasztalt szakember ránézésre is meg tudja állapítani, hogy egészséges súlyú babáról van-e szó. Az eritromicin szemcseppentés a bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás megelőzésére szolgál, de a legtöbb monogám kapcsolatban élő szülő babájánál, ahol a nemi betegségek kizárhatók, felesleges és kellemetlen lehet a babának. Ráadásul az eritromicin elsősorban a gonorrhoea ellen hatékony, a gyakrabban előforduló chlamydiával szemben kevésbé.

4. Pólyázás és felöltöztetés

A szülés utáni pólyázás és azonnali felöltöztetés megnehezíti a szoptatást és a közvetlen bőrkontaktust, holott a babának ekkor a legerősebb a szopási reflexe. Ideális esetben az első órákban a baba csak pelenkát kap, és az anya ruhátlan mellkasán pihen, ami segíti a hőmérséklet-szabályozást, a vércukorszint stabilizálását és a méh összehúzódását. A bőrkontaktus oxitocin termelést vált ki, ami erősíti a kötődést és csillapítja a vérzést.

A koraszülöttek és rizikós újszülöttek ellátása

Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján a koraszülöttek száma növekedő tendenciát mutat, különösen a „késői koraszülött” populációban (34+0. és 36+6. gesztációs hét között születettek). A rizikós újszülöttek csoportjába tartoznak az alacsony születési súlyú babák, valamint azok az érett újszülöttek, akik a születés során károsodást szenvedtek el (adaptációs zavar, újszülöttkori infekció, oxigénhiány). A Maternity Magánklinika például speciális újszülött és rizikós újszülött-utánkövetési stratégiát dolgoz ki, melynek keretében minden náluk született újszülött részt vesz neonatológiai utánkövetési szakambulancia keretein belül, ahol részletes képet kapnak az újszülöttek állapotáról és korai fejlődésneurológiai státuszáról.

Rizikós újszülött populáció a Maternity Magánklinikán (2023):

Szoptatás támogatása és babaápolás az újszülött osztályon

A TritonLife Róbert Magánkórház újszülött osztályán Tamásné Garay Mária részlegvezető főnővér hangsúlyozza, hogy a gyermekápoló születés után közvetlenül felméri az újszülött állapotát. Ha minden rendben van, a kisbaba az édesanyával maradhat, és készen áll az első szopásra. A szakember kiemeli a kolosztrum (előtej) fontosságát, amely tele van immunanyagokkal és tápanyagokkal. Az édesapa jelenléte is nagyon fontos, császármetszés esetén például az apa mellkasán is megkezdődhet az „aranyóra”. Az újszülött osztályon lemérik a baba paramétereit (súly, hossz, mell- és fejkörfogat), és igyekeznek megtanítani az édesanyákat az alapvető babagondozási feladatokra, mint a fogás, tartás, pelenkázás, köldökápolás (szárazon, pelenkán kívül tartva) és fürdetés. A szoptatás a leggyakoribb kérdés, és a szakemberek kiemelik, hogy nem szabad fájdalmasnak lennie. Az igény szerinti szoptatást javasolják, figyelve a baba jelzéseire.

Vizsgálatok és oltások a kórházi tartózkodás alatt

A kórházi tartózkodás során számos fontos vizsgálatot és oltást végeznek el az újszülötteken. A budapesti Szent János kórházban Dr. Szabó Judit főorvos asszony vizsgálja meg az újszülötteket, mely során ellenőrzik a lépegető reflexet, csípőszűrést végeznek, és vizsgálják az alvás közbeni zajingereket. A harmadik nap reggelén ujjbegyből (vagy sarokból) vért vesznek PKU-szűrésre, mely pajzsmirigyműködést és ritka anyagcsere-betegségeket vizsgál. Emellett minden újszülöttnél kötelező a hallásvizsgálat, és a távozás napján a gyermekorvos a látást is ellenőrzi. A babák a hazabocsátás előtt megkapják az első kötelező védőoltást, a BCG-t, mely a TBC ellen nyújt védelmet. Fontos az élettani súlycsökkenés (maximum 10%) és az élettani sárgaság (bilirubin felszaporodása) megfigyelése. Ez utóbbi kék fény terápiával és extra folyadékpótlással kezelhető. Előfordulhat kulcscsonttörés (nagyobb súlyú babáknál) vagy tüdőgyulladás (főként koraszülötteknél). Ancsa (Jáhn Ferenc kórház) esete rávilágít, hogy a tejtermelés beindulásának késése (sárgaság miatt) további kórházi napokat eredményezhet, és a megfelelő segítség hiánya komoly nehézségeket okozhat a szoptatásban.

János Kórház - Újszülött vizsgálatok (Dr. Szabó Judit főorvos asszony):

• Lépegető reflex
• Csípőszűrés
• Zajinger vizsgálat (alvás közben)
• PKU-szűrés (3. nap reggel, ujjbegyből/sarokból vett vér - pajzsmirigyműködés és anyagcsere-betegségek)
• Hallásvizsgálat (kötelező)
• Látásvizsgálat (távozás napján a gyermekorvos által)
• BCG-oltás (TBC ellen, bal váll felső harmada)

tags: #ujszulott #osztaly #milyen #is #igazabol #medikus