Egy nő életének egyik legörömtelibb szakasza a gyermekáldás, de ezzel kapcsolatban számos olyan kérdés merül fel, amely befolyásolhatja a munkaviszonyát, vagy esetlegesen annak hiányát. A várandósság és a gyerekvállalás munkajogi szempontból is változást hoz az ember életébe. Jogosan merül fel a kérdés, hogy kirúgható-e a próbaidő alatt a várandós munkavállaló? Főszabály szerint terhes nők munkaviszonyát felmondással megszüntetni nem lehet.
A Munka Törvénykönyve kiemelt védelmet nyújt a várandós, reprodukciós eljárásban (inszemináció, IVF stb.) részt vevő, szoptató és kisgyermekes munkavállalóknak. A felmondási tilalmak, korlátok felállítása az érzékeny munkavállalók védelmének egyik legerőteljesebb eszköze. Már az elemzők által alkalmazott terminológia is sokat elárul. Áldott állapot? Terhesség? Várandósság? Jelen tanulmányban az utóbbit fogom alkalmazni.
A munkajogi szabályozás alapjai és a felmondási tilalom
A hatályos magyar munkajogi szabályok szerint munkáltatók csak kivételes helyzetben mondhatják fel a várandós nők munkaviszonyát. Főszabály szerint terhes nők munkaviszonyát felmondással megszüntetni nem lehet. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) számos normája reagál az ún. érzékeny munkavállalói csoportok speciális igényeire. Ezek a már klasszikusnak tekinthető védő szabályok igen korán megjelentek a jogág (egyetemes) történetében. Védő normákat hív fel többek között az életkor (fiatal munkavállalók, nyugdíjhoz közel állók), a várandósság, az anyaság/apaság, a fogyatékosság. Hazánkban már az 1928. évi V. törvénycikk az iparban, valamint némely más vállalatban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről tartalmazott felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket.
A modern munkajog a várandóssággal azonos védelemben részesíti az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőket is. Ezek a szabályok tilalmak, korlátok illetve mentességek formájában jelennek meg, kiterjednek a munkafeltételekre, a munkaidőre, a munkakörre, melyek átmeneti módosítása válhat szükségessé, biztonságot, egészséget veszélyeztető munkakörülmények kizárására, szülési szabadságra, az elbocsátás elleni védelem biztosítására stb. A felmondási tilalmat azért emelem ki, hiszen ez az, amely alapvetően meghatározza a várandós és kisgyermekes nők munkaerőpiacon maradási lehetőségét.
A felmondási védelem célja, hogy a munkád elvesztése, vagy az ettől való félelem ne befolyásolja a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseidet, továbbá kizárja az elbocsátás esetleges negatív hatásait a várandós nőkre. Ezért a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a várandósság alatt, valamint a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés tartama alatt, legfeljebb azonban annak megkezdésétől számított hat hónapig a munkavállalónak nem lehet felmondani. Reprodukciós eljárás esetén a kezelés végével, de legkésőbb hat hónap elteltével a felmondási tilalom megszűnik.
A felmondási tilalom a munkáltató munkaviszony megszüntetési lehetőségei elé állít abszolút korlátot, mivel meghatározott állapotú, helyzetű munkavállalóval szemben a felmondást törvény zárja ki. Az új Mt. megőrzi a várandósság esetére szóló felmondási tilalmat, azonban az új szabályozás értelmében a várandósság és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés esetén a védettségre csak akkor jogosult a munkavállaló, ha erről a körülményről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
Azonnali hatályú felmondás és próbaidő
A védettség csak a munkáltatói felmondással (régi Mt.-beli rendes felmondással) szemben áll fenn. A felmondási védelem azonban nem vonatkozik az ún. azonnali hatályú felmondásra, tehát ha nem láttad el megfelelően a munkádat vagy nem tartottad be a szabályokat, és súlyos kötelezettségszegés miatt bocsátanak el, akkor el lehet küldeni akkor is, ha várandós vagy vagy reprodukciós eljárásban veszel részt. Ugyanígy nem vonatkozik a védelem a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondásra. A munkáltatónak az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt kell tudnia igazolni kétség esetén, hogy a munkavállalót nem a gyermekvállalás miatt, hanem például nem megfelelő munkavégzés miatt bocsátotta el. A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást ürügyként nem használhatja a Munkáltató, azaz ha a munkaviszony megszüntetésének valódi oka a munkavállaló várandóssága, akkor a felmondás jogellenes lesz és a várandós kolléga a munkaviszonyának helyreállítása mellett sérelemdíj iránti igényt is elterjeszthet a munkáltatóval szemben.
Konkrét esetekben volt, hogy a munkáltató nagyon magas összegű kártérítést volt köteles fizetni, mivel nem tudta igazolni, hogy nem a várandós állapota miatt szüntette meg a próbaidő alatt a munkaviszonyt, ugyanis korábban dicsérte az alkalmazott munkáját, és a terhesség bejelentése után ennek ellenére azonnal megvált tőle.
Tájékoztatási kötelezettség és adatvédelem
A munkavállaló gyermekvállalási terveivel, várandósságával összefüggő adataira, illetve az azokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályozás több személyiségi jogot is érint. Kiemelkedően fontos ezek közül az adatvédelemhez, az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz való jog. A probléma több oldalról megközelíthető: így alkotmányjogi, munkajogi, családjogi, adatvédelmi szempontból. Jelen cikk elsősorban munkajogi nézőpontból vizsgálódik. A témának különös aktualitást ad a 17/2014. (V. 30.) AB határozat. Ez a határozat megsemmisítette „a felmondás közlését megelőzően” szövegrészt, e rendelkezés 2014. V. 31-től hatálytalan.
Alapvetően nem vagy köteles elmondani a munkáltatódnak, ha gyereket szeretnél. A gyerekvállalás kérdésére a munkáltató sem az állásinterjú, sem a munkaviszony fennállása alatt nem kérdezhet rá. Kivételt jelent, ha ez munkabiztonsági okokból mindenképpen szükséges. Ha pedig már várandós vagy, különböző kedvezményekre vagy jogosult, és megillet a felmondási védelem. A reprodukciós eljárásokban résztvevőket is hasonló kedvezmények illetik meg. Csak akkor kell mindenképpen elmondanod a munkahelyeden, hogy várandós vagy, illetve reprodukciós eljárásban veszel részt, ha ez munkabiztonsági okokból mindenképpen szükséges.
A várandóssággal, illetve a lombik programban való részvétellel összefüggő adatok az egészségügyi adatok körébe sorolhatók, vagyis ún. különösen érzékeny adatnak minősülnek, védelmük fokozottabb körültekintést igényel. Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor.
A terhesség első 8 korai jele 😱 #shorts
Kritikus szituáció az állásinterjún gyakran elhangzó kérdés: „Mikor akar gyereket?” Az állásinterjún feltehető kérdésekkel összefüggésben be kell (be kellene) tartani a hátrányos megkülönböztetés tilalmának követelményét. A védelem erősségét támasztja alá, hogy a jelöltnek a „Mikor akar gyereket?”, „Akar gyereket?, „Nem terhes?” - típusú kérdésekre joga van nem a valóságnak megfelelő választ adni (ti. hazudni).
A jogalkotónak tehát el kell döntenie, kell-e tájékoztatni a várandósságról/lombik programban való részvételről a munkáltatót, s ha igen, mikor. Fontos látni, hogy amikor az Mt. a felek számára kölcsönös (!) tájékoztatási kötelezettséget ír elő - akár általánosan akár speciális témakörben -, e mögött nem a privát szféra megtámadásának szándéka áll. A tájékoztatás előírását a munkáltató, a munkavállaló, illetve harmadik fél (jelen esetben a születendő gyermek) érdekei indokolhatják. A tájékoztatás alapvetően szükséges bizonyos munkáltatói és munkavállalói jogok gyakorlásához és teljesítéséhez.
Véleményem és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon e tekintetben kialakult gyakorlat szerint - figyelemmel arra, hogy a várandósság vagy az emberi reprodukciós eljárásban való részvétel a munkavállaló legszigorúbb értelemben vett magánszférájába tartozó körülmény - elfogadható, hogy erről a tényről a munkavállaló a munkáltatót csak különösen indokolt esetben tájékoztatja. Ilyen különösen indokolt eset, amikor tudomást szerez arról, hogy a munkáltató munkaviszonyát meg kívánja szüntetni. Ennek értelmében a munkavállaló a felmondó levél átnyújtásának pillanatában is közölheti a munkáltatóval várandóssága tényét, és még ebben az esetben sem sérti meg a jóhiszemű joggyakorlás elvét vagy az együttműködésre vonatkozó törvényi kötelezettségét. A munkáltatónak ekkor még lehetősége van arra, hogy a felmondást ne is közölje és helyette más jellegű intézkedést hozzon.
Előfordulhat, hogy te sem tudtál a várandósságról, amikor felmondtak neked. Ha a felmondás után rövid időn belül kiderül a terhesség, erre még sikerrel hivatkozhatsz. A korábbi bírói gyakorlat értelmében, a nő akkor is hivatkozhat a felmondási tilalomra, ha a felmondás közlésekor nem tudott a várandósságról.
A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg és ennek eltelte után szűnik meg.
Munkakörülmények és kedvezmények
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, és az eredeti munkaköröd szerinti munkabért fizetni.
A várandós nők ugyanis nem, vagy csak bizonyos feltételekkel dolgozhatnak egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterheléssel járó munkakörnyezetben, és bizonyos feladatokat nem is láthatnak el (például nem emelhetnek 10 kg-nál többet). Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult. Főszabály szerint a táppénz összege a jövedelem 60 százaléka, de a napi összeg nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.
A várandósság megállapításától a gyerek hároméves koráig nem dolgozhatsz egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, csak akkor, ha ehhez hozzájárultál. Ha úgynevezett emberi reprodukciós eljárásban veszel részt, a munkáltatód köteles mentesíteni a munkavégzés alól az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére, vagyis köteles elengedni az orvosi kezelésekre. Emellett egy újabb felmondási tilalmat vezetett be az Munka Törvénykönyvének 2023.
Szabadságok és pénzbeli ellátások
Anyaként gyereked megszületése előtt négy héttel, illetve a szülés után közvetlenül szülési szabadságra mehetsz. Emellett az apák számára létezik apasági szabadság, és mindkét szülő igénybe vehet a gyerek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot és úgynevezett szülői szabadságot is a gyerek hároméves koráig.
Szülési szabadság
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, melyből két hetet köteles igénybe venni. Ennek kiadása során kötelező, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ezalatt a 24 hét alatt csecsemőgondozási díjra (CSED) vagy jogosult, ami azt jelenti, hogy a teljes jövedelmedet megkapod, de fontos, hogy ilyenkor más keresőtevékenységet nem folytathatsz. A szülési szabadság megkezdését legkésőbb 15 nappal korábban jelezned kell a munkáltatónak, de ha tudod, hogy mikor akarod megkezdeni a szülési szabadságodat, érdemes ezt korábban jelezned, ezzel megkönnyíted munkáltatód helyzetét.
Fizetés nélküli szabadság
A 24 hét szülési szabadság lejártát követően a gyerek három éves koráig mindkét szülő jogosult fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyerek gondozása céljából, akár egyszerre is. Ez idő alatt úgynevezett családtámogatási ellátásokra, gyermekgondozási díjra (GYED), majd gyermekgondozás segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő (de csak az egyikük, a szülők választása szerint). Fizetés nélküli szabadság az örökbefogadó szülőknek is jár a gyerek családba érkezésétől számított három évig, három évesnél idősebb gyerek esetén pedig hat hónapig. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerek gondozása esetén a gyerek tízéves koráig lehet fizetés nélküli szabadságot igénybe venni. Ennek feltétele, hogy gyermekgondozást segítő ellátásra legyél jogosult. A fizetés nélküli szabadsága munkavállaló által megjelölt időpontban, de leghamarabb a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
Apasági és szülői szabadság
Az anyák mellett az apáknak is járnak szabadnapok gyerekük születése után. 2023. január 1-jével ötről tíz munkanapra emelték az úgynevezett apasági szabadságot. Ezt a gyerek születését, illetve örökbefogadás esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni az apa kérésének megfelelően, legfeljebb két részletben. Az első öt napra a teljes összegű, míg a hatodik munkanaptól 40 százalékos távolléti díjra vagy jogosult.
Emellett bevezették a szülői szabadságot, amely az apasági és a szülési szabadságon felül jár a szülőknek gyerekük hároméves koráig, ha munkaviszonyuk a gyerek születésétől vagy az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart. A 44 nap szülői szabadságot mindkét szülő igénybe veheti. Nem muszáj mind a 44 napot kivenni, de összesen ennyivel gazdálkodhatsz. A szülői szabadságot a munkába való visszatérés után veheted igénybe, célja, hogy munka mellett is minél több időt tölthess a gyerekeddel. Ilyenkor a távolléti díj 10 százalékára vagy jogosult. Ebből az összegből levonják a gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozás segítő ellátás (GYES) összegét. A szülői szabadság kivételét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt jelezned kell. Csak akkor halaszthatják el a szabadság kiadását, ha kivételesen fontos érdeke fűződik hozzá a munkáltatódnak, hogy máskor vedd ki a szülői szabadságot.
Pénzbeli támogatások
A kisgyerekes szülőknek úgynevezett családtámogatási ellátások járnak. Biztosítotti jogviszony esetén többek között a következő pénzbeli támogatások járnak: CSED, GYED és azok a támogatások, amelyekre a biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkező várandós nők is jogosultak. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft). Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig.
| Ellátás típusa | Kire vonatkozik | Időtartam | Összeg/Feltételek |
|---|---|---|---|
| Szülési szabadság | Anya | 24 hét | CSED (100% jövedelem) |
| Fizetés nélküli szabadság gyermek gondozására | Mindkét szülő | Gyermek 3 éves koráig | GYED, GYES |
| Apasági szabadság | Apa | 10 munkanap | Első 5 nap: 100% távolléti díj; 6. naptól: 40% távolléti díj |
| Szülői szabadság | Mindkét szülő (ha 1+ éve fennáll a munkaviszony) | 44 nap, gyermek 3 éves koráig | 10% távolléti díj (GYED/GYES levonással) |
| Anyasági támogatás | Anya | Egyszeri juttatás a szülést követően | Kérelem a szülést követő 6 hónapon belül |
| Családi pótlék | Szülő | Folyósítás a jogszabályi feltételek fennállásáig | Jogszabályban meghatározott összeg |
Örökbefogadó szülők jogai
Szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság az örökbefogadó szülőknek is jár a gyerek családba érkezésétől számított három évig, három évesnél idősebb gyerek esetén pedig hat hónapig. Az örökbefogadó szülők a családtámogatási ellátásokat is igénybe vehetik. Emellett igénybe veheted az összes olyan munkahelyi kedvezményt, amelyre minden más szülő is jogosult. Örökbefogadó szülőként mentesülsz a munkavégzési kötelezettség alól az örökbefogadás előkészítésének időszakában, évente legfeljebb 10 munkanapra, hogy személyesen találkozhass a gyerekkel.