A mesterséges megtermékenyítés kutatása: Új távlatok a termékenységi kezelésekben

Az öregedő európai társadalom számos társadalmi kihívással szembesít bennünket. A gyermekvállalás nemzetközileg kiemelt kérdése Magyarországon is figyelmet kap, ahol a termékenység jóval a népesség reprodukciójához szükséges 2.1-es helyettesítési ráta alatt van. Hazánk számos kormányzati intézkedéssel próbálja ösztönözni a gyermekvállalást - egy nemrég hozott kormányzati intézkedés (a 1011/2020. (I.31.) Korm. határozata Nemzeti Humán Reprodukciós Program végrehajtásáról) a mesterséges megtermékenyítést beemelte a családpolitikába, és több mint 4 milliárd forintot különített el a meddőségkezelések finanszírozására.

A mesterséges megtermékenyítés (MI) egy orvosi eljárás, amelynek során spermiumot juttatnak a nő reproduktív rendszerébe nem szexuális úton. A mesterséges megtermékenyítés elsődleges célja a fogantatás elősegítése, segítve azokat a párokat, akiknek nehézséget okozhat a természetes úton történő teherbeesés. A mesterséges megtermékenyítési eljárás jellemzően a férfi partnertől vagy egy spermadonortól származó spermium begyűjtését jelenti, amelyet ezután feldolgoznak és előkészítenek a nőstény reproduktív traktusába való behelyezésre.

A mesterséges megtermékenyítések világszinten eddig 34-35 százalékos sikeressége az 50 százalékot is elérheti, amennyiben a gyakorlatban is alkalmazzák a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) kidolgozott új módszert.

A mesterséges megtermékenyítés indikációi

A mesterséges megtermékenyítést gyakran ajánlják különféle okokból, beleértve a férfi meddőséget, a megmagyarázhatatlan meddőséget vagy a természetes fogantatást akadályozó állapotokat. Életképes lehetőség lehet egyedülálló nők vagy azonos nemű párok számára is, akik teherbe szeretnének esni.

A mesterséges megtermékenyítést jellemzően akkor javasolják, ha a párok vagy egyének olyan speciális kihívásokkal szembesülnek, amelyek megnehezítik a természetes fogantatást:

• Férfi faktor meddőség: Az olyan állapotok, mint az alacsony spermiumszám, a gyenge spermiummotilitás vagy a rendellenes spermiummorfológia akadályozhatják a férfi partnerével való fogamzás képességét.
• Megmagyarázhatatlan meddőség: Bizonyos esetekben a pároknak azonosítható ok nélkül is nehézséget okozhat a teherbeesés.
• Ovulációs zavarok: A szabálytalan ovulációval vagy olyan állapotokkal küzdő nők számára előnyös lehet a mesterséges megtermékenyítés.
• Nyaki problémák: Néhány nő méhnyaknyálka ellenséges lehet a spermiumokkal szemben, vagy a méhnyak szerkezeti rendellenességei megakadályozhatják a spermiumok bejutását a méhbe.
• Azonos nemű párok és egyedülálló nők: A mesterséges megtermékenyítés gyakori választás az azonos nemű párok és az egyedülálló nők körében, akik teherbe szeretnének esni.
• Endometriózis: Az endometriózisban szenvedő nők termékenységi problémákkal szembesülhetnek.
• Méh rendellenességek: A méhen belüli szerkezeti problémák, mint például a miómák vagy a polipok, megnehezíthetik a teherbeesést.
• Életkorral kapcsolatos tényezők: Az életkor előrehaladtával a nők termékenysége csökken.

Számos klinikai helyzet és diagnosztikai lelet jelezheti, hogy egy beteg alkalmas jelölt a mesterséges megtermékenyítésre.

Ellenjavallatok és kockázatok

Bár a mesterséges megtermékenyítés (MI) életképes lehetőség lehet sok teherbe esni kívánó egyén és pár számára, bizonyos állapotok vagy tényezők alkalmatlanná tehetik a pácienst erre az eljárásra:

• Súlyos férfi meddőség: Rendkívül alacsony spermiumszám, gyenge motilitás vagy rendellenes morfológia esetén.
• Kezeletlen fertőzések: Szexuális úton terjedő fertőzésekben (STI) vagy kismedencei gyulladásban (PID) szenvedő betegeknél.
• Méh rendellenességek: A méh szerkezeti rendellenességei, mint például a miómák, polipok vagy veleszületett rendellenességek.
• Súlyos endometriózis: Az endometriózis előrehaladott stádiumában lévő nőknél.
• Hormonális egyensúlyhiány: Policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy pajzsmirigy-rendellenességek esetén.
• Korfaktorok: Az előrehaladott anyai életkor (jellemzően 35 év felett).
• Pszichológiai tényezők: Jelentős pszichológiai problémákkal, például súlyos szorongással vagy depresszióval küzdő egyének vagy párok számára.
• Életmód-tényezők: Dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás vagy drogfogyasztás.
• Genetikai rendellenességek: Ismert genetikai rendellenességekkel küzdő pároknak.
• Nem megfelelő spermaminőség: Ha a spermaminta rossz minőségű vagy nem elegendő mennyiségű.

Bár a mesterséges megtermékenyítést általában biztonságosnak tekintik, fontos tisztában lenni a lehetséges kockázatokkal és szövődményekkel.

• Többszörös terhesség: Az egyik leggyakoribb kockázat, különösen termékenységi gyógyszerek alkalmazása esetén.
• Ovárium-hiperstimulációs szindróma (OHSS): Ha meddőségi gyógyszereket használnak az ovuláció serkentésére.
• Méhen kívüli terhesség: Ritka, de fennáll a kockázata, amikor az embrió a méhen kívül ágyazódik be.
• Érzelmi stressz: A mesterséges megtermékenyítés érzelmi terhe jelentős lehet.
• Spermaminőségi problémák: Ha a spermiumminta rossz minőségű, az nem feltétlenül vezet sikeres terhességhez.

Mesterséges megtermékenyítési eljárások

A mesterséges megtermékenyítésnek számos elismert technikája létezik, amelyek mindegyike a betegek egyedi igényeihez igazodik.

Méhen belüli megtermékenyítés (IUI)

Ez a mesterséges megtermékenyítés leggyakrabban alkalmazott módszere. Az IUI során az előkészített spermiumot közvetlenül a méhbe helyezik egy vékony katéter segítségével. Ez a technika növeli a spermiumok petesejthez jutásának esélyét, mivel megkerüli a méhnyakat, és a spermiumot közelebb helyezi a megtermékenyítés helyéhez.

A mesterséges ondóbevitel során a tisztított hímivarsejteket a méhbe fecskendezik, és a megtermékenyítés innentől minden egyéb tekintetben a szokott módon megy végbe.

Intracervikális inszemináció (ICI)

Ennél a módszernél a spermiumot közvetlenül a méhnyakba juttatják. Az ICI-t ritkábban alkalmazzák, mint az IUI-t, és jellemzően azoknak a betegeknek ajánlott, akiknek nincs szükségük az IUI invazívabb megközelítésére.

Mind az IUI-nak, mind az ICI-nek megvannak a sajátos indikációi, és a pár egyedi termékenységi kihívásai, preferenciái és kórtörténete alapján választhatók ki.

ICSI kezelés

Az ICSI kezelés során minden egyes petesejtbe mikromanipulátor segítségével egy-egy hímivarsejtet injektálunk. A módszert elsősorban akkor alkalmazzuk, ha a gyenge minőségű spermaminta nem alkalmas hagyományos IVF kezelésre. A mikromanipulátor egy speciális mikroszkópra szerelt készülék, amely az emberi kéz által elvégzett milliméteres nagyságrendű mozdulatokat a petesejt és a spermium mérettartományában lévő mikrométeres mozdulatokká alakítja át.

Felkészülés a mesterséges megtermékenyítésre

A mesterséges megtermékenyítésre való felkészülés számos fontos lépést foglal magában a lehető legjobb eredmény elérése érdekében:

• Konzultáció egy meddőségi szakemberrel: Az első lépés egy konzultáció időpontja egy meddőségi szakemberrel.
• Termékenységi vizsgálat: A mesterséges megtermékenyítés megkezdése előtt mindkét partnernek termékenységi teszteken kell átesnie.
• Ovuláció monitorozása: Az ovulációs ciklus megértése kulcsfontosságú a mesterséges megtermékenyítési eljárás időzítéséhez.
• Életmód módosítások: Az egészséges életmódváltás növelheti a siker esélyeit.
• Beavatkozás előtti gyógyszerek: Az egyéni helyzettől függően orvosa felírhat gyógyszereket az ovuláció serkentésére vagy a szervezet beavatkozásra való felkészítésére.
• Spermagyűjtés: Partner spermájának használata esetén a beavatkozás napján ondómintát kell venni.
• Érzelmi felkészítés: A mesterséges megtermékenyítés érzelmileg megterhelő lehet.
• Az eljárás megértése: Ismerkedjen meg azzal, mire számíthat a mesterséges megtermékenyítés során.
• Utógondozási terv: A beavatkozás után szükség lehet egy kis pihenésre és kikapcsolódásra.
• Pénzügyi szempontok: A mesterséges megtermékenyítés költséges lehet, és a biztosítási fedezet is eltérő lehet.

Kutatások és fejlesztések a mesterséges megtermékenyítés terén

A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) megkezdte működését a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, amely kutatási tevékenységének megvalósítása érdekében 2022-ben 2,204 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg a meddőség hátterének komplex vizsgálatára, a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságának növelésére fókuszálva.

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét megalapozó tápoldattal kapcsolatos kutatásokat több mint két esztendőn keresztül folytatták, a projekt végén pedig világszinten is áttörést jelentő szabadalmakat jelentettek be a kutatást végző szakemberek. Bódis József, a PTE rektora szerint a lombikbébi-program sikerességi arány meghaladhatja az 50 százalékot a későbbiekben.

A pécsi kutatások eredményei

A pécsi kutatások azt érintették, hogy a nem életképes embriók milyen okok miatt képtelenek az életben maradásra. Többek között hormonális elváltozásokat, anyagcserezavarokat, sejtalaki, genetikai eltéréseket vizsgáltak az egy cseppnyi tápoldatokban, amelyekben beültetés előtt a petesejt, illetve az embrió fejlődik.

"Találtunk egy olyan fehérjét az embriót körülvevő tápoldatban, amelynek magas aránya mindenképpen sikertelenségre utal, magyarán: jelentős mennyiségben való kimutathatósága esetén feleslegessé válik az embrió visszaültetése" - mondta Bódis József.

A projekt eredményei közé tartozik, hogy tíz szabadalmi bejelentést nyújtottak be Magyarországon, Európában és az Egyesült Államokban.

Új technológiák és innovációk

Pécsen egy új, ultramodern inkubátor fejlesztése zajlik, amely forradalmasíthatja a mesterséges megtermékenyítést (IVF). Az eszköz az embriók apró fényjeleit figyelve segít kiválasztani a legéletképesebb embriót, ezzel növelve a sikeres teherbeesés esélyét. Az új inkubátor célja, hogy több pár álma válhasson valóra és a meddőségi kezelések eredményesebbek legyenek.

A Columbia Egyetem Termékenységi Központ kutatói történelmet írtak, amikor bejelentették az első sikeres terhességet, amelyet mesterséges intelligencia által irányított spermium-visszanyerési módszerrel értek el. A forradalmi eredmény új távlatokat nyit a meddőségi kezelések terén.

Egy új kísérletben a kutatóknak először sikerült emberi petesejteket létrehozniuk bőrsejtekből, majd azokat laboratóriumban megtermékenyíteni spermiumokkal.

Az embriók védelme a direkt fénytől kulcsszerepet játszik a fejlődésük szempontjából. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium szabadalmaztatta az élő embrionális sejtek fotonemisszióját mérő, új berendezést. Az embrió életképességének hagyományos morfológiai értékelése nem képes megragadni az embrió genetikai és molekuláris állapotát, ez vezetett az új, ún. „nem-invazív” diagnosztikai megközelítések fejlődéséhez. Az emberi szervezet egy korábban kevéssé ismert „szervrendszere”, a „méh-mikrobiom” is a tudományos érdeklődés középpontjába került. A kutatók kezdeti lépéseket tettek a méhátültetés megteremtésére is Magyarországon. A meddő esetek felében igazolható a férfi nemzőképességi zavar. Olyan módszereket is fejlesztettek, amelyek a spermiumok közül segítenek kiválasztani a legjobb megtermékenyítő képességűeket.

Társadalmi attitűdök a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban

Szalma Ivett (Társadalomtudományi Kutatóközpont) és Maja Djundeva (Erasmus University) 42 európai országra kiterjedő reprezentatív, nemzetközi összehasonlító kutatása multilevel regresszió alkalmazásával arra mutat rá, hogy az egyén szociodemográfiai háttere jelentős hatással van az emberek inszeminációval és IVF-vel kapcsolatos attitűdjeinek alakításában.

A nők, a fiatalabbak, az iskolázottabbak, a magasabb jövedelemmel rendelkezők és azok, akik kevésbé látogatják a vallási szertartásokat, inkább támogatják az mesterséges megtermékenyítést, mint a férfiak, az idősebbek, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, az alacsonyabb jövedelműek és a vallási szertartásokat gyakrabban látogatók.

A kutatás ezen felül azt is kimutatta, hogy nem csak egyéni tényezők befolyásolhatják, hogy ki miként vélekedik a mesterséges megtermékenyítésről, de annak is lehet szerepe, hogy ki melyik országban él.

A legtöbb országos szintű változó mentén nem tapasztalható különbség az inszemináció és az IVF megítélésben. Az európai lakosság vélekedésére nincs hatással sem az adott társadalomban uralkodó vallás típusa, sem az, hogy hányan vallják magukat vallásosnak, sem az ország GDP-je, sem pedig, hogy az ország miként szabályozza az azonos nemű párok általi örökbefogadást.

Ugyanakkor szignifikáns hatása van annak, hogy az adott országban átlagosan hány éves korban szülik a nők az első gyermeküket: minél későbbi életkorban válnak a nők az anyává, az ország lakosai annál elfogadóbbak a mesterséges megtermékenyítéssel szemben. Ez abból következhet, hogy azokban az országokban, ahol a nők jobban halasztják az első gyermekvállalást, ott több nőnek lehet szüksége ezekre az eljárásokra, ami befolyásolhatja a társadalmi attitűdöket is.

tags: #mesterseges #megtermekenyites #kutatas