Az allergiás megbetegedések gyakorisága a csecsemő- és gyermekkorban jelentős, és az állapotok széles skáláját ölelik fel, beleértve az eozinofil gyomor-bélrendszeri betegségeket (EGID). Az eozinofil kolitisz (EC) az EGID legritkább megjelenési formája, amely jellemzően akut, véres vagy nyákos hasmenéssel jár.
Az eozinofil kolitisz háttere és okai
Az eozinofil kolitisz az eozinofil gyomor-bélrendszeri betegségek (EGID) egyik formája, amely a gyomor-bél traktus eozinofil sejtekkel való beszűrődésével jár. Bár a patogenezis nem teljesen feltárt, gyakran atópiás betegségekkel, például asztmával, ekcémával és szénanáthával társul. Az ételallergia, különösen a nem-IgE mediált reakciók, kulcsszerepet játszanak a kialakulásában.
A csecsemőknél az allergiás reakciók gyakran bőrtünetekkel, például ekcémával vagy csalánkiütéssel jelentkeznek. Az "allergiás menetelés" jelensége azt írja le, hogy a betegség tünetei életkoronként változhatnak: kezdetben ekcéma vagy száraz bőr, később ételallergiás tünetek, mint hasi panaszok.
Az allergiás reakciók lehetnek:
- Korai (azonnali) IgE-alapú allergiás tünetek: Ezeket az immunrendszer által termelt IgE antitestek váltják ki.
- Kései, nem-IgE-mediált allergiás reakciók: Ezek órákkal vagy napokkal az allergén elfogyasztása után jelentkezhetnek.
A véres széklet csecsemőknél haladéktalan orvosi vizsgálatot igényel, mivel fertőzést vagy tejfehérje-allergiát jelezhet. Kisdedeknél a véres székletet végbél berepedés, vastagbél polip, Meckel-diverticulum vagy bélösszecsúszás (invaginatio) okozhatja. Serdülőknél gyulladásos bélbetegség (IBD) is állhat a háttérben.
Az eozinofil kolitisz tünetei és diagnosztikája
Az eozinofil kolitisz leggyakoribb tünetei közé tartoznak az akut, véres vagy nyákos hasmenés. Kolonoszkópia során egészséges szakaszok mellett foltos erythema, sérülékeny, fekélyes területek figyelhetők meg. A diagnózis felállításához a szöveti eozinofilia kimutatása, valamint más, hasonló tüneteket okozó kórképek (pl. parazitafertőzés, IBD, gyógyszer-indukálta állapotok) kizárása szükséges.
A laboratóriumi vizsgálatok kimutathatják az eozinofil sejtek számának emelkedését. A mucosalis és subserosalis típusok magasabb eozinofil sejtszámmal járnak. Az endoszkópos vizsgálat során nyálkahártya kifekélyesedés, polipok, pszeudopolipok, gyulladásra utaló jelek, a bélbolyhok atrófiája, nyálkahártya alatti ödéma és fibrózis figyelhető meg.
A képalkotó eljárások, mint a hasi ultrahang és CT, kimutathatják a hasűri folyadékot (ascites), ami néha nyirokcsomó megnagyobbodással társulhat. A "halo" és az "araneid limb-like" jel gyulladásra jellemző.
Az eozinofil kolitisz és az ételallergia kezelése
Az étrendi beavatkozás alapja az empirikus eliminációs diéta. Ez általában hat vagy hét (tej, tojás, szója, búza, olajos magvak, halak/tenger gyümölcsei, vörös húsok) étel eliminációját jelenti. Súlyosabb esetekben elemi diéta (kalcium- és D-vitamin pótlásával) alkalmazható.
A gyógyszeres kezelés elsősorban szteroidokat foglal magában, mint a prednizolon vagy a budesonid. Kiegészítő kezelésként leukotrién-receptor antagonisták, hízósejt stabilizálók és antihisztaminok is alkalmazhatók.
Egyéb okok és diagnosztikai megfontolások
Amennyiben nem allergia vagy bélférgesség áll a tünetek hátterében, más okok is szóba jöhetnek. A hasmenés okai között szerepelhetnek vírusos és bakteriális fertőzések, ételintoleranciák (pl. laktózintolerancia, fruktóz intolerancia), gyógyszerhatások, gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), irritábilis bél szindróma, valamint más fertőzések.
A széklet bakteriológiai vizsgálata elhúzódó tünetek (több mint 7 nap), magas láz, elesett állapot és/vagy véres-nyákos széklet esetén jön szóba. 3 hónapos kor alatt megjelenő véres széklet esetén is szükséges orvosi vizsgálat és a széklet tenyésztése.
A Rotavírus fertőzés gyakori csecsemő- és gyermekkorban, melyet híg széklet, hányás, láz és elesettség kísér. Megelőzésére higiénia és védőoltás javasolt.
Saját szavaikkal – Ételallergiával élő gyerekek
A hasmenés kezelésében fontos a folyadékpótlás. Speciális esetekben, mint a Campylobacter jejuni okozta hasmenés, antibiotikum kezelés szükséges lehet. A Salmonella fertőzés diagnózisa nem mindig indokolja az antibiotikum adását, kivéve bizonyos esetekben.
A diéta tekintetében szigorú diéta általában nem szükséges, de az első napokban érdemes kerülni a zsíros, fűszeres ételeket és a túlzott mennyiségű tejet. Amennyiben ételintolerancia vagy allergia áll a tünetek hátterében, az eliminációs diéta a megoldás.
A hasmenés veszélyei között szerepel a kiszáradás és a hemolítikus urémiás szindróma (HUS), ami súlyos veseelégtelenséggel járó állapot. A HUS kialakulásának kockázata 5 éves kor alatt különösen magas.
Elhúzódó hasmenés esetén (több mint két hét) alultápláltság, vérszegénység és vitaminhiány alakulhat ki. Az okok között szerepelhet cystas fibrosis, coeliakia, ételallergia (nem IgE-mediált), Giardia lamblia fertőzés, bélfertőzés utáni szindróma, kontaminált vékonybél szindróma, rövid bél szindróma, cukor lebontási zavarok, valamint a "toddlers diarrhoea" (kisdedek hasmenése).
A kazein allergiás gyermekeknek tejmentes étrendre van szükségük, melyet szakorvosi igazolással kell alátámasztani az iskolai étkeztetés biztosításához.
tags: #csecsemo #allergias #eosinophil #colitis