Mentális és mozgásfejlődésben elmaradt gyermekek: okok, tünetek és fejlesztési lehetőségek

A gyermekek fejlődése rendkívül összetett folyamat, amire sok, különféle tényező van hatással. Szülőként természetes, hogy figyeled, hogyan fejlődik a gyermeked. Mikor fordul meg, mikor kezd mászni, beszélni, játszani másokkal. Ezek a mérföldkövek nemcsak örömteli pillanatok, hanem fontos jelei is annak, hogy a kisgyermek idegrendszeri fejlődése rendben halad-e.

Az idegrendszeri fejlődési lemaradás fogalma és okai

Az idegrendszeri fejlődési lemaradás azt jelenti, hogy a gyermek idegrendszerének fejlődése lassabban vagy eltérően halad az életkornak megfelelő szinthez képest. Az idegrendszeri fejlődési zavarok ezzel szemben olyan állapotok, amelyek a gyermek agyi fejlődését érintik és befolyásolják a mozgást, a kommunikációt, a szociális készségeket, a figyelmet vagy a tanulást. Az agy és az idegrendszer fejlődése biztosítja a gyermekeknél a mozgáskoordináció (járás, mászás, egyensúly), az érzékelés, reakciók (hangokra, fényre, érintésre), a beszéd és nyelvi fejlődés, a figyelem és a tanulási készségek, valamint a szociális viselkedés és érzelmi szabályozás kialakulását. Az idegrendszeri zavarok okai összetettek lehetnek. Igazából nehéz kideríteni, mi is áll a háttérben, de nem is feltétlenül erre érdemes helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább arra, hogy támogasd a babád fejlődését, mivel az idegrendszer kis korban még gyorsan és hatékonyan fejleszthető, így az elmaradások könnyen behozhatóak.

A mentális retardáció

A mentális retardáció (F70-F79) definíciója szerint szignifikánsan átlag alatti általános intellektuális működés, teljesítmény, az adaptív magatartás hiányosságaival társulva, mely már a fejlődés időszakában észlelhető. Elsősorban értelmi fogyatékosság és szociális inkompetencia jellemzi, különböző súlyossági fokai vannak. A mentális retardáció a szellemi működés lelassulásából vagy inkomplett fejlődéséből kialakult állapot. Jellemzi a különböző készségek és az intelligencia minden területén megfigyelhető károsodás, amely a fejlődési időszak alatt manifesztálódik. Jelentkezhet más elme- vagy testi betegségekkel vagy anélkül; mentálisan retardált egyéneken az elmebetegségek prevalenciája három-négyszer nagyobb, mint a normál populációban.

Mentális retardáció okai

1. Genetikai tényezők: A genetikai eredetű mentálisan retardáltak között el lehet különíteni a familiáris kóreredetű mentális szubnormálisok csoportját. Szomatikus tünetek náluk komplex genetikai, antropológiai vizsgálattal nem találhatók, az anamnézisben nincsenek specifikus kórfolyamatra utaló adatok, az egyén átlagos intelligenciaszintje az enyhén elmaradott vagy debil kategóriába sorolható, és a szülők, testvérek között legalább egy mentálisan retardált egyén fellelhető. Poligenetikus multifaktoriális öröklődéssel magyarázható. A genetikai kórok monogén ártalom vagy kromoszóma rendellenesség lehet. A monogén ártalmak az anyagcsere veleszületett rendellenességei, a recesszív öröklésmenetet mutató különböző enzimopátiák. Kromoszóma rendellenességek esetén a gyengeelméjűség általában nem egyetlen tünete ezeknek a jól körülhatárolt szindrómáknak, hanem testi kórjelenségekkel társul.
2. Környezeti fizikai kórokok: Gyakori, hogy a főbb etiológiai tényezők együtt, hatásukban összegződve vezetnek mentális retardációt előidéző agykárosodáshoz.
   • Prenatális környezeti ártalmak: anyai betegség (toxaemia - baktérium által okozott mérgezési állapot; hypothyreoidismus - a pajzsmirigy alulműködése); drog- alkoholfogyasztás; fertőzések (rubeola, szexuális transzmisszióval közvetített betegségek); elégtelen prenatális gondozás.
   • Perinatális környezeti ártalmak: koraszülöttség; fulladás; szülési sérülés; herpesz és más infekciók.
   • Posztnatális környezeti ártalmak: virális vagy bakteriális fertőzések; posztimmunizációs encephalopathia; agysérülés; környezeti toxinok, ólom, higany; anoxia, vízbesüllyedés; status epilepticus; extrém alultápláltság; endokrin abnormalitások.
3. Szociokulturális kórokok: Elhanyagolt gyermekek általában szegényes intellektuális fejlettségűek. Komoly mentális szubnormalitást idézhet elő a hiányos emocionális és intellektuális stimuláció, a pszichoszociális depriváció, a táplálás elégtelensége.

Mentális retardáció súlyossági fokozatai és tünetei

A mentális retardáció különböző súlyossági fokozatokban nyilvánulhat meg:

• Enyhe retardáció: A személy késéssel kezd beszélni, de eléri a mindennapi élethez szükséges beszédkészséget. Eléri a teljes függetlenséget az önellátásban, a gyakorlati és háztartás körüli készségekben, bár fejlődése sokkal lassúbb a normálisnál. Az írás és az olvasás gondot okoz. Gyakorlati munkát képes elvégezni, szellemit kevésbé. Organikus etiológiai tényező ritkán diagnosztizálható.
• Mérsékelt retardáció: A személy nyelvi és értelmi fejlődése lassú, és az ezeken a területeken elérhető szintje behatárolt. Önellátási és mozgáskészségük visszamaradott, sokan egész életükön át felügyeletre szorulnak. Az iskolai munkában behatárolt az előrehaladásuk, bár néhányan képesek az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges ismeretek elsajátítására. Felnőttként egyszerű, gyakorlati munkavégzésre képesek, ha feladatuk pontosan meghatározott és irányítást kapnak.
• Súlyos retardáció: Nagyon hasonlít a mérsékelt mentális retardációhoz. A betegek többsége motorosan károsodott, vagy más deficitje is van, ami jelentős központi idegrendszeri károsodásra vagy fejlődési rendellenességre utal. A beteg komolyan korlátozott értelmi készséggel bír, kevés utasítást ért meg. Legtöbbjük mozgásképtelen vagy mozgásában súlyosan korlátozott, inkontinens, és csak a nonverbális kommunikációs formák legalapvetőbb szintjére képes.
• Igen súlyos retardáció: Alapvető szükségleteik kielégítésére alig vagy egyáltalán nem képesek, állandó segítségre és felügyeletre szorulnak. A legegyszerűbb vizuális és térbeli készségeket elsajátíthatják, egy kicsit részt tudnak venni a gyakorlati munkában. Az organikus etiológia a legtöbb esetben kimutatható.

Gyermekkori viselkedészavarok

A gyermekkori viselkedészavarok gyakran dühkitörésekben, agresszióban, szabályszegő vagy destruktív viselkedésben nyilvánulnak meg. Ezek mögött sokszor mélyebb érzelmi, családi vagy környezeti problémák húzódnak. A viselkedészavar egy gyűjtőfogalom, mely olyan állapotokat takar, melyekben a gyermek magatartása hosszabb időn keresztül jelentősen eltér a kortársai viselkedésétől olyan mértékben, hogy az nehezíti az iskolai beilleszkedést és a szociális életét. A viselkedészavar nem egy-egy alkalmi dühkitörés vagy hiszti, hanem ismétlődő viselkedési minták, melyek a gyermek életkorának megfelelő normákat túllépik. Ilyen intenzív viselkedési minta például, amikor a gyermek gyakran megszegi a szabályokat, engedetlenül, agresszívan viselkedik, impulzív, esetleg dühkitörései/dührohamai vannak. A viselkedészavarok kialakulásának hátterében több tényező áll. Ezek között lehetnek biológiai, környezeti és pszichológiai okok, melyek egyaránt szerepet játszhatnak.

Az ADHD és figyelemzavar

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar) az egyik leggyakoribb gyermekkori viselkedészavar. Jellemzője, hogy a gyermek nehezen figyel oda, rendkívül mozgékonyak, izegnek-mozognak, nem tudnak várni a sorukra. Az ADHD mögött az agy dopamin- és noradrenalin-rendszerének működési zavara áll. Az ADHD-s gyermekeknél általában a tartós, koncentrált figyelem képessége hiányzik. Ez egyrészt veleszületett szinten károsult, másrészt környezeti hatások függvénye is. Következményként a gyermek figyelme gyakran elkalandozik, nem képes koncentrálni egy feladatra, illetve utasításokat végrehajtani, feladatait rendszerezni. Az ADHD-s gyermekeknél hiányzik a késleltetés képessége, azaz nincs szünet a gondolat és a cselekvés között, mely elengedhetetlen lenne a cselekvések pontos megtervezéséhez és végrehajtásához. Emiatt általában nem képesek mozdulatlanok maradni, állandóan felpattannak, sétálás helyett futnak, nem képesek kivárni a sorukat, félbeszakítanak. A figyelemzavar lányoknál, a hiperaktivitás fiúknál gyakoribb. A betegség diagnózisa akkor állítható fel, ha a tünetek már legalább 6 hónapja fennállnak. Az ADHD együtt járhat tanulási nehézségekkel, depresszióval, agresszióval, antiszociális viselkedéssel, szorongásos zavarral.

Az ADHD alaptünetei:

• Gond van a figyelem fenntartásával vagy koncentrálásával.
• Jellemző a hirtelen, impulzív viselkedés, a gondolkodás nélküli cselekvés.
• Egy-egy helyzethez képest túl sok mozgás.
• Ellenállás a szabályokkal, utasításokkal szemben.

Autizmus spektrumzavar

Az autizmus spektrumzavar esetében arról van szó, hogy a gyermek nehezebben értelmezi a társas helyzeteket. Ide tartozhat az, hogy szokatlanul kommunikál vagy éppen nem reagál másokra. Gyakran végez ismétlődő mozgásokat, érdeklődési köre szűk. Jellemző továbbá a szenzoros érzékenység. Az autista baba nem mosolyog, nagyon csöndes és igénytelen. Közömbösen fogadja a felnőttek jelenlétét. Nem reagál a felnőttek szeretetteljes közeledésére, néma marad. Gyakran visszautasítja a cumisüveget vagy a cumit. Visszahúzódása idővel egyre nyilvánvalóbbá válik, hiszen nem érdekli a játék, nincs kapcsolata a körülötte lévő világgal. Az autista gyermek üres tekintettel mered maga elé. Makacsul hallgat. Jellemző lehet a hosszú hallgatás, majd a heves dühkitörés váltakozása. Az autista gyerek magában is kárt tehet, például úgy, hogy fejét a falba verdesi. A tik-zavaros gyermekek életminősége általában a társbetegségek jelenlététől függ. Több magasan funkcionáló autistánál megfigyelhető Tik-zavar.

Tik zavarok

A tik egy önkéntelen, automatikus, változékony, nehezen visszatartható, változó erősségű és mintázatú, hirtelen mozgás vagy hangadás. A mozgási jelenségek lehetnek enyhék, a fej-nyak területére koncentráltak pl.: grimaszolás, hunyorgás, pislogás, szájhúzogatás, vagy nagyobb volumenű, szándékos cselekvést imponálók is, mint rúgás, guggolás, érintgetések, csoszogás, ugrálás. A hangadás lehet hümmögés, krákogás, köhécselés, szipogás, utánzás, szóismétlés. Obszcén szavak vagy mozdulatok is megjelenhetnek vagy akár a hangszín megmagyarázhatatlan váltakozása valamint a csak időnként jelentkező dadogás is lehet egyfajta tik. Előfordul, hogy egyféle tik van csak jelen, de lehet komplex is a betegség, ez figyelhető meg Tourette-szindrómában (legalább kétféle mozgási tik mellett hangadási tik is). Magát a tik-et általában megelőzi egy érzet, amit a betegek viszketéshez, nyomás érzéshez hasonlítanak. A cselekvéseket énidegennek érzik, de sokszor megpróbálják megmagyarázni azokat. A stressz és a kialvatlanság fokozza a tik-ek intenzitását és számát, vagy akár bármilyen heves érzelmi impulzus, pl.: hirtelen öröm, izgatottság, a koncentrált figyelem csökkenti. Alvás közben nem jelentkezik. A leginkább érintett korcsoport a 7-11 éves korosztály, fiúknál valamivel gyakoribb, de lányoknál többször fordul elő súlyos forma. 80%-ban kinőhető, 20%-ban megy át súlyosabb formába. Ha egy éven belül szűnnek a panaszok, akkor átmeneti tik-zavarról beszélünk, a tartós tik-zavar diagnózisa 1 éves túl fennálló tünetek esetén állítható fel. A tünetek sokszor hullámzóak, tünetmentes periódus is lehet állapotromlás előtt. Számuk, típusuk, gyakoriságuk és megjelenési helyük gyakran változik.

Kényszerbetegség (OCD)

A kényszerbetegség (OCD) olyan gondolatokat, cselekedeteket foglal magában, amelyek megnehezítik a mindennapi életet. A gyermek nem akarja ezeket megtenni, de úgy érzi, hogy muszáj, mert ha nem, akkor annak valami szörnyű következménye lesz. A típusos kényszergondolatok általában zavaró gondolattöredékek, melyek gyakran tragikus tartalmúak, balesetek, erőszakos cselekedetek vagy szennyeződésekkel kapcsolatosak. Sokféle cselekvés megjelenhet, lehetnek tisztálkodással kapcsolatos kényszerek pl.: állandó kézmosás, kényszeres szimmetriára való törekvés, gyűjtögetés, számolgatásos, ismétléses rituálék. Gyakran a lefekvéssel, felkeléssel, öltözködéssel és iskolába menéssel kapcsolatos különböző szertartásos cselekedetek pl.: bepakolt táska többszöri ellenőrzése, házi feladat többszöri ellenőriztetése a szülővel. Az esti rituálék elhúzódása krónikus alváshiányt válthat ki. Mivel a gyermek társai előtt próbálja kényszerét titkolni, frusztrációja még inkább fokozódik, mely szorongásos zavarhoz vezet. A korai kezdetű OCD általában fiúknál gyakoribb, családi halmozódás előfordul.

Mozgásfejlődési elmaradások

A gyermek mozgásfejlődése az első életévek egyik legfontosabb területe. A kúszás, mászás, járás és egyensúlyérzék kialakulása meghatározó a későbbi mozgáskoordináció és a motoros készségek szempontjából. A mozgásfejlődési elmaradás azt jelenti, hogy a gyermek mozgásos képességei nem a megfelelő ütemben vagy módon fejlődnek. Ez érintheti a nagymozgásokat (például a járást, ugrást, futást), a finommotorikát (kézmozgások, ujjak koordinációja), valamint a testtartást, az egyensúlyt és a koordinációt. A fejlődési késések hátterében számos tényező állhat, például genetikai adottságok, koraszülöttség, oxigénhiányos állapot vagy izomtónus-zavarok. Bizonyos esetekben a környezeti hatások is szerepet játszhatnak, például ha a baba nem kap elegendő mozgásos ingert.

A mozgásfejlődés szakaszai és az elmaradás jelei

A gyermek mozgásfejlődése szakaszosan zajlik, és minden életkorhoz meghatározott mozgásformák tartoznak. Ha egy baba elmarad az életkorának megfelelő mozgások elsajátításában, az intő jel lehet. Az alábbi táblázat összefoglalja az átlagos fejlődési mérföldköveket, azonban fontos tudni, hogy ezek az életkori határok tájékoztató jellegűek, és minden gyermek egyedi ütemben fejlődik.

A mozgásfejlődési elmaradás okai

A mozgásfejlődési elmaradás hátterében számos tényező állhat, ezek lehetnek genetikai eredetűek vagy környezeti hatások következményei.

• Genetikai tényezők: Bizonyos genetikai eltérések, például izomdisztrófia vagy cerebrális parézis, befolyásolhatják a mozgás fejlődését.
• Koraszülöttség: A koraszülöttek mozgásfejlődése gyakran eltérő ütemben zajlik.
• Izomtónus eltérések: A hipotónia (izomgyengeség) és a hipertónia (feszes izmok) egyaránt nehezítheti a mozgásfejlődést.
• Környezeti hatások: Ha egy csecsemő túl sok időt tölt mozgásszegény helyzetben (például autósülésben vagy járókában), az befolyásolhatja mozgásfejlődését.

Jellegzetes mozgásfejlődési problémák

• Fejkontroll késése: A fejkontroll kialakulása az első hónapok egyik legfontosabb mérföldköve, hiszen ez alapozza meg a további mozgásformák, például a kúszás és a mászás fejlődését. Ha egy csecsemő későn vagy nehezen tartja a fejét, az izomtónus-problémára vagy idegrendszeri éretlenségre utalhat.
• Izomtónus problémák: Az izmok megfelelő tónusa nélkülözhetetlen a gördülékeny és biztonságos mozgáshoz. Ha egy gyermek izmai túl lazák, akkor nehezére eshet a fej vagy a törzs megtartása, és emiatt késhet az ülés, a mászás vagy a járás megjelenése.
• Egyensúly- és koordinációs nehézségek: A megfelelő egyensúlyérzék és koordináció alapvető a járás, a futás és más összetettebb mozgások biztonságos kivitelezéséhez.
• Járásminta problémák: A járás fejlődése során figyelni kell a mozgásminta minőségére is, nemcsak arra, hogy a gyermek mikor kezd el járni. Ha folyamatosan lábujjhegyen jár, az izomtónus vagy érzékelési problémákra utalhat. A befelé forduló láb gyakran ortopédiai eltérés jele, amely megfelelő fejlesztéssel korrigálható.

Fejlesztési lehetőségek és terápiák

Ha eltérést tapasztalunk, ne várjunk arra, hogy a gyermek „kinövi.” Sok esetben a korai felismerés és beavatkozás meghatározó lehet a fejlődés szempontjából. A probléma nem is a túlmozgás, hanem maga a figyelemzavar, mely mellé impulzív viselkedés társul, és maga a mozgási tünet inkább következmény. A figyelem veleszületett képességünk, de a koncentrált figyelem kialakulása komoly tanulási folyamat eredménye. Fontos, hogy amit lehet szemészetileg korrigálni, azt mihamarabb tegyük meg, mert ez nagyban javíthat az ADHD tünetein. Gyakran figyelhetők meg primitív mozgásformák, csecsemőkori reflexek fennmaradása, izomtónus eloszlási zavar ADHD-s gyermeknél, erre egy neurológiai vizsgálat deríthet fényt.

A mozgásfejlesztés fontossága

A mozgásfejlődési elmaradás esetén számos terápiás lehetőség segíthet a fejlődés helyreállításában. A korai beavatkozás különösen fontos, mert a megfelelő fejlesztés elősegíti az izomzat, az idegrendszer és a koordináció harmonikus fejlődését. Bizonyított tény, hogyha ezeknek, a beszédet előkészítő folyamatoknak a fejlődési üteme a tipikustól eltérő, a gyermek beszédében is késés, elmaradás lesz tetten érhető. Az idegrendszer éretlensége a beszédkészség elmaradásában és a fizikai ügyetlenségben egyaránt megmutatkozik. Emiatt fontos, hogy a kisbaba a mozgásfejlődés lépcsőfokain időben keresztülmenjen. Ha kimarad egy nagymozgásos szakasz, leginkább a kúszás/mászás, az már egy bizonyos fokú diszlexia-veszélyeztetettséget is magában hordoz. A kihagyott mozgási lépcsőfokokat kisgyermekkorban „be lehet pótolni”.

Speciális terápiák

• Dévény-módszer (DSGM): Manuálterápiás technika, amely az izmok és az idegrendszer stimulálásával segíti a helyes mozgásminták kialakulását. A hagyományos gyógytornától eltérően ez a technika nem erőlteti azokat a mozgásokat, amelyre a beteg nem képes, ehelyett speciális manuális technikát (SMT) és Speciális testképző gimnasztikát (STG) alkalmaz. Az SMT egyéni kezelés során közvetlenül az idegrendszert stimulálja és visszaállítja az izmok normális helyzetét és tónusát.
• TSMT tréning: Szenzomotoros tréning, amely célzott mozgásos feladatokkal fejleszti az egyensúlyt, a koordinációt és a figyelmi képességeket. A reflexek és az idegrendszer újraszervezésével segíti a mozgásfejlődést.
• Gyógytorna: Egyéni vagy csoportos mozgásfejlesztő gyakorlatokkal segíti az izmok erősítését, a mozgáskoordinációt és az egyensúlyt.

Otthoni támogatás

A szülők aktív szerepet játszhatnak gyermekük mozgásfejlődésének támogatásában. Egyszerű otthoni gyakorlatokkal és megfelelő környezettel segíthetik a természetes mozgásminták kialakulását.

• Hason fekve való játék ösztönzése: A csecsemők számára a hason fekvés kulcsfontosságú a nyak-, hát- és törzsizomzat erősítésében.
• Kúszás és mászás támogatása: A padlón való mozgás segíti az izmok, az egyensúly és a térbeli tájékozódás fejlődését.
• Hordozás: Már újszülött kortól segíti az izmok és az egyensúlyérzék fejlődését. A jó hordozóeszköz a csecsemőknek ideális tartást biztosít, függőleges helyzetben csigolyáról csigolyára támasztja a gerincét és a lábait a természetes terpeszguggoló tartásban rögzíti.
• Babamasszázs: Szintén nagyszerű eszköz.

A babát nem szabad olyan mozgásokra kényszeríteni, amelyek számára még koraiak. Az ülni nem tudó gyereket nem szabad ölben vagy kisszékben ültetni, mert a picurka hátizmai még nem erősödtek meg kellően. Akkor mondhatjuk, hogy a baba tud ülni, ha magától felül, és stabilan ülve marad. Ugyanez vonatkozik a járásra is.

A lelki egészség és a szorongás kezelése

A lelki egészségünk gondozása rajtunk múlik, személyes felelősségünk, és erre meg kell tanítani a gyermekünket is! A környezet stresszfaktorait nem lehet elkerülni, ezért nagyon hasznos, ha gyermekünknek már az óvodáskorban segítünk a megfelelő feszültségcsökkentő technikákat elsajátítani. A szülő, vagyis a mi feladatunk olyan készségekkel felvértezni gyermekünket, melyek lehetővé teszik, hogy legyőzze az akadályokat, elérje céljait és kiegyensúlyozott, boldog felnőtté váljon.

Kisgyermekkori szorongás

Szorongani bizonyos dolgoktól sok esetben a normális fejlődés részét képezi, így életkori sajátosságnak tekinthető. Szorongást okozhat az is, ha változás történt a család életében, vagy ha a szülők kapcsolata konfliktusokkal terhelt. A túlzott engedékenység, a határok, keretek hiánya, de ugyanígy a túlkorlátozás, a magas elvárások szintén okozhatnak szorongásos tüneteket. Vannak gyermekek, akik alkatuknál fogva aggodalmaskodóbbak, félénkebbek, visszahúzódóbbak, főleg akkor fordul ez elő, ha a szülő maga is szorongóbb típus. A magas belső feszültség kedvezőtlenül hat a gyermek hangulatára, teljesítményére, társas kapcsolataira, motivációjára, gátolhatja a tanulási folyamatokat. Hosszútávon alvászavarokhoz, testi tünetek kialakulásához (pl.: fejfájás, hasfájás, hányás, étkezési zavarok) vezethet. Szakembert akkor érdemes felkeresni, ha a tünetek, a viselkedésváltozás tartósan fennáll, illetve ha azok megnehezítik a gyermek és a család hétköznapjait, szenvedést okoznak.

Relaxációs gyakorlatok és belső megerősítések

A relaxációs gyakorlatok javítják a szervezet mindennapi stresszel való megbirkózását, segítséget nyújtanak az elme és a test megnyugtatásához, fejlesztik az önkontroll, az önszabályozás és az önmegnyugtatás képességét. Jótékony élettani hatásokkal bírnak: felfrissítenek, csökkentik a fáradtságérzetet, az elalvást könnyebbé, az alvást nyugodtabbá teszik. Négyéves kor körül el lehet kezdeni a relaxációs gyakorlatokat, amelynek segítségével játékos formában, észrevétlenül taníthatjuk meg gyermekünknek, hogyan kell ellazulni, megnyugodni. Öt-hatéves kortól alkalmazhatunk gyermekmeditációkat, mely során belső megerősítések formájában az érzelmi intelligencia legfontosabb összetevőit mélyen beépíthetjük. Ilyen például az optimizmus, a hála és köszönetmondás vagy az adni tudás képessége, a barátságok és társas kapcsolatok ápolása, célok kitűzése és bátorság az elérésükhöz, konfliktuskezelés, negatív érzelmek kezelése és feloldása.

Mikor és kihez forduljunk szakemberhez?

Amikor szülőként eltéréseket vagy nehézségeket tapasztalunk gyermekünk viselkedésében, érzelmeiben vagy fejlődésében, gyakran elbizonytalanodunk, hogy kihez forduljunk. Fontos, hogy a szülők figyeljék a gyermek fejlődését, és ha eltérést tapasztalnak, időben szakemberhez forduljanak. A védőnő és háziorvos a rendszeres státuszvizsgálatok során nyomon követi a baba mozgásának fejlődését, így mindenképpen jelezni fognak, ha valami nincs rendben, emellett ajánlanak is megfelelő módszert vagy szakembert. Emlékezzünk: a gyermekorvos és a védőnő azok a szakemberek, akikhez elsőként fordulhatunk, ha kérdés merül fel a gyermek egészségével vagy fejlődésével kapcsolatban.

Pedagógiai szakszolgálatok és gyógypedagógus

A pedagógiai szakszolgálatok olyan országos hálózatot alkotnak Magyarországon, amely ingyenesen nyújt segítséget a gyermekek fejlődésének támogatásában. Gyógypedagógiai vizsgálat szükséges, amennyiben speciális nevelési igény gyanúja merül fel. Beszédfejlődési problémák fennállása esetén is érdemes gyógypedagógushoz fordulni.

Gyermekpszichológus és klinikai szakpszichológus

Egy gyermekpszichológus módszerspecifikus képzései révén különféle szakterületekre specializálódhat. Érdemes informálódni, amikor egy adott szakemberhez fordulunk. A klinikai szakpszichológus olyan magasan képzett szakember, aki speciálisan a pszichés és mentális zavarok diagnosztizálására és kezelésére szakosodott. Krízishelyzetek kezelésére, súlyos pszichés nehézségek vagy traumák esetén is hozzájuk fordulhatunk. Idegrendszeri működés, szenzoros feldolgozás (pl. túlérzékenység bizonyos ingerekre), pszichoszomatikus problémák (pl. fejfájás, hasfájás pszichés okokból) esetén is segítséget nyújthatnak.

Neurológiai vizsgálat

A neurológiai vizsgálat segít feltárni, hogy van-e a gyermekkori viselkedészavar mögött valamilyen organikus ok vagy egyéb neurológiai eltérés. Sok ADHD-s gyermeknél probléma van a szemmozgások koordinálásával, térlátással, mely szintén megnehezíti a környezethez igazodó komplex cselekvések létrejöttét. Fontos tehát, hogy amit lehet szemészetileg korrigálni, azt mihamarabb tegyük meg, mert ez nagyban javíthat az ADHD tünetein. Gyakran figyelhetők meg primitív mozgásformák, csecsemőkori reflexek fennmaradása, izomtónus eloszlási zavar ADHD-s gyermeknél, erre egy neurológiai vizsgálat deríthet fényt.

Kezelés és terápia

A terápia a gyógyszeres kezelés, viselkedésterápia, pszichoterápia stb. mellett, legtöbbször mozgáson keresztüli fejlesztésen alapul. A megfelelő terápia kiválasztása nagyon egyénfüggő. A gyermekkori viselkedészavar kezelése során figyelembe kell venni, hogy milyen jellegű eltérésről van szó. Alapvetően a legfontosabb, hogy a gyermek megtanulja felismerni a saját viselkedési mintázatait, és ezekhez önszabályozó stratégiákat sajátít el. A kognitív viselkedésterápia idősebb gyermekek esetében lehet hatékony. Bizonyos esetekben, különösen ADHD vagy súlyosabb magatartászavar esetén gyógyszeres kezelés is szükséges és indokolt lehet.

Fontos tanácsok szülőknek:

• Ne halogassuk a lépéseket!
• Kérjünk tanácsot szakemberektől!
• Figyeljünk a pedagógusok visszajelzéseire!
• Keressük a bizalmat!

tags: #mentalisan #es #mozgasfejlodesben #elmaradt #gyerekek