A méhszáj nyitottsága és a várandósság: Amit minden kismamának tudnia kell

A terhesség egy csodálatos utazás, amely során a női test hihetetlen változásokon megy keresztül. Az egyik legfontosabb folyamat, amely jelzi, hogy a test készen áll a gyermek érkezésére, a méhnyak tágulása. Ez a természetes mechanizmus lehetővé teszi a babának, hogy áthaladjon a szülőcsatornán, és új életet kezdjen a méhen kívül. Azonban a méhszáj nyitottsága nem mindig a szülés közvetlen jele, és néha aggodalomra ad okot, különösen a terhesség korábbi szakaszaiban.

A méhnyak anatómiája és a méhszáj állapota terhesség alatt

Mi a cervix index?

A méhszáj állapotát az úgynevezett cervix index (CI) határozza meg. A terhesgondozás során az orvos általában ultrahangvizsgálat keretében állapítja meg, hogy a méhszáj zárt-e, nyílik-e vagy rövidül-e. Ebből csupán a várandós kiskönyvben a rövidítést (CI) és egy négyjegyű számot láthattok. A négyjegyű szám normál állapotban 3000, az optimális esetben ennek értéke 3000. Az első szám jelöli a méhnyak csatorna hosszát cm-ben. Ha 2 cm, akkor megrövidült, ha 1 vagy 0, az azt jelenti, hogy elsimult a méhszáj. Ezután kezd tágulni egyujjnyira, kétujjnyira stb.

Például CI=3000 jelentése: 3 centiméteres méhnyak és zárt méhszáj. CI=2000: 2 centiméterre megrövidült méhnyak, zárt méhszáj.

A Bishop- és Martius-score

A méhnyak állapotának, érettségének megítélésére használható mind a Bishop-, mind a Martius-score. Névadóik, Bishop és Martius is német szülészorvosok voltak a XX. században. A vizsgálat során a szülész a megadott tulajdonságokat pontokkal értékeli, majd a pontok összege alapján dönt a további teendőkről. Például szülésmegindítás szükségessége esetén, burokrepesztést csak Bishop-score 9, Martius-score 10 pont felett végeznek.

Bishop- és Martius-score táblázat magyarázattal

A méhszáj tágulásának jelei

A méhnyak kulcsszerepet játszik a terhesség során. A legtöbb idő alatt szorosan zárva van, és nyákdugóval védett, amely gátat képez a fertőzésekkel szemben. Amint a test elkezd készülni a szülésre, a méhnyak fokozatosan rövidül, lágyul és tágul. Ez a folyamat lassan, több hét alatt is megtörténhet, vagy nagyon gyors lehet, attól függően, hogy a terhesség és a szülési körülmények hogyan alakulnak.

Honnan tudom, hogy megindult a szülés? 1 rész: Fájások

Néhány nő szinte nem észlel semmilyen jelet a méhnyak tágulásáról, míg mások egyértelmű jeleket észlelnek, amelyek a közelgő szülésre utalnak. Bár a változások pontos felismerése gyakran orvosi vizsgálatot igényel, a test önmagában is különböző jeleket küldhet, amelyek a méhnyak tágulását jelezhetik.

Fizikai jelek:

  • Fokozott nyomás a medencében és az alhasban: Ahogy a baba lejjebb ereszkedik, nagyobb nyomást gyakorol a méhnyakra, ami húzó vagy kellemetlen feszülés érzését okozhatja. Ez a nyomás a szülésre való felkészülés természetes része, és gyakran fokozódik járás vagy testhelyzet-változtatás közben.
  • Enyhe fájdalom vagy görcsök: Néhány nő enyhe fájdalmat érez, amely a menstruációs görcsökre emlékeztet.
  • Változás a hüvelyi folyásban: Sok nő észreveszi, hogy a folyásuk sűrűbb, zselészerű állagú, és lehet rózsaszínes vagy barnás színű is. Ez a jelenség a nyákdugó távozásával kapcsolatos, amely a terhesség alatt védte a méhet. A nyákdugó távozása néhány nappal vagy akár hetekkel a szülés kezdete előtt is bekövetkezhet, de néha csak az első szülési összehúzódások során történik meg.
  • Összehúzódások: Ha szabálytalanok és egy idő után megszűnnek, valószínűleg ún. jóslófájásokról van szó. Amint azonban az összehúzódások rendszeressé válnak, intenzívebbé válnak, és egyre rövidebb időközönként jelentkeznek, a méhnyak valódi tágulása következik be.

Pszichés változások:

A fizikai tünetek mellett sok nő pszichés változásokkal is szembesül. Néhányan belső nyugtalanságot éreznek, míg mások erős késztetést éreznek, hogy előkészítsék az otthont a baba érkezésére. Ez az ösztön, amelyet „fészekrakásnak” neveznek, a terhesség végének általános része. Ezzel szemben néhány nő erős pihenési igényt és vágyat érez, hogy csendes környezetbe vonuljon vissza, ami a test felkészülésével függ össze a közelgő szülési folyamatra.

A méhszáj ellenőrzése

A méhszáj legegyszerűbb ellenőrzése a szülész orvos vagy a bába kézzel történő hüvelyi vizsgálatával történik. Ez pontatlanabb és szubjektívebb a hüvelyi ultrahang vizsgálatnál. Mégis a legtöbb terhesgondozási találkozáskor, valamint a kórházi vizsgálatnál kézzel vizsgálnak.

A kézi ellenőrzés fenyegető koraszülés esetén még káros is lehet, ha a vizsgáló az ujjával a nyakcsatornába hatol. Ezzel tágíthat a nyakcsatornán, vérzést okozhat, és a vizsgálat következtében beinduló folyamatok ronthatják a méhszáj helyzetét.

Orvosi vizsgálat a méhszáj állapotának felmérésére

A vajúdás szakaszai és a méhszáj tágulása

A méhszáj akkor nyitott teljesen, ha a leletre írt négyszámjegyű értékből a külső, középső és belső méhszájra utaló értékek 1-esek, azaz nyitottak. Gyakran ezek már a 30. hét előtt kinyílnak, a belső pedig még a 41. héten is zárt lehet.

A vajúdás kezdetekor a méhszáj nagyjából akkora, mint egy áfonya (vagyis kb. 1 cm átmérőjű), majd a legvégső stádiumban fánk- vagy zsemleméretűvé (kb. 10 cm átmérőjű) tágul.

Látens szakasz:

A méhszáj nyílása az úgynevezett látens szakasszal kezdődik, melyben az összehúzódások rendszertelenek, nem túl erősek és hosszabb idő telik el két összehúzódás között. A méhszáj tulajdonképpen felpuhul, a méhnyak pedig egyre rövidebbé válik.

Aktív szakasz:

Az ezt követő aktív szakaszban a méhszáj 3-4 cm-re nyílik (kb. akkorára, mint egy lime szelet), az összehúzódások is erősödnek, hosszabbak lesznek és egyre gyakrabban jelentkeznek. Az, hogy mennyi idő alatt nyílik ki a méhszáj, egyénenként, szülésenként nagyon különböző lehet, de átlagosan 0.5 és 0.7 cm közötti mérték várható óránként. Természetesen, ez függ például attól, hogy hányadik szülésről van szó: az első szülésnél általában lassabb ütemre számíthatsz.

Második stádium:

A második stádiumban a méhnyak eltűnik, a méhszáj pedig teljesen kinyílik. Az, hogy a méhszáj nyitottsága eléri a már említett 10 cm-t, nem jelenti azt, hogy azonnal megkezdődik a kitolási szakasz. A magzatnak is szüksége van ugyanis arra, hogy felkészüljön a megszületésre, vagyis hogy “végigutazzon” a szülőcsatornán. Természetesen azt sem lehet megjósolni, hogy ez a szakasz meddig tart: lehet szó percekről, de órákról is.

Aggodalomra okot adó helyzetek

A terhesség első két harmadában az egyik legnagyobb ijedelmet okozó dolog az szokott lenni, amikor a méhszáj elkezd kinyílni, és emiatt ágynyugalomra ítélik a mamát. Kevésbé optimális esetben már a második harmadban elkezd nyílni vagy teljesen ki is nyílik a méhszáj. Ilyenkor ítélik a kismamákat pihenésre.

Még ha eddig nem is sikerült hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy a szülés beindulhat egy kis házimunkától vagy akár nagytakarítástól, mindenesetre érthető az óvatosság, hiszen, ha mégis beindulna idő előtt a szülés, akkor senki nem szeretné saját magát okolni érte.

Egy kismama például a 21. hét végén furcsa állagú, ragacsos, sárgás váladékot észlelt, majd egy magánorvos nyitott belső méhszájat és beboltosuló buroksapkát diagnosztizált nála. Az orvos ágynyugalmat javasolt, és a cél az volt, hogy legalább a 32. hétig kihúzzák. Sajnos a 30. héten a kismama görcsöket és vérzést tapasztalt, ami sürgősségi császármetszéshez vezetett.

Diagram a méhnyak rövidüléséről és tágulásáról a terhesség során

Méhszájseb és egyéb elváltozások

A méhszájseb kifejezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található elváltozásoknak. A méh körte alakú szerv, melynek hossza kb. 7-8 cm. A méhtest a méhnyakon át csatlakozik a hüvelyhez. A méhnyak alsó 1/3-a „belóg” a hüvelybe, ezt a részt nevezzük méhszájnak, vagy portiónak.

Ectropium:

Az elváltozás lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. Ezért nem szerencsés az elváltozást sebnek titulálni, ami tulajdonképpen egy hámhiányt jelent. Az ectropium nem betegség, hanem állapot, és ha nem okoz panaszt, nem szükséges kezelni.

A „méhszájseben” található számos mirigysejt nagy mennyiségű lúgos váladékot termel, mely egyrészt tartósan fennálló folyás formájában okoz kellemetlenséget, másrészt a lúgos kémhatása a normál hüvelyflóra többségét adó lactobacillusok számára kedvezőtlen. Így túlsúlyba kerülhetnek az egyébként kis számban jelenlévő, vagy éppen a méhszájon kolonizálódott baktériumok.

Kezelési lehetőségek:

  • Hámroncsoló ecsetelőszerek: Általában több ecsetelés szükséges és az eredményesség igen kétséges.
  • Fagyasztás: Folyékony nitrogén vagy egyéb gáz alkalmazásával lefagyasztják és roncsolják a méhszáj felszínét. Előnye, hogy biztosítja a legjobb minőségű szövettani mintát. Hátránya: kórházi befekvést igényel, altatásban történik, és a műtét utáni időszak fájdalmasabb.
  • Konizáció: A beavatkozás során szintén a felszín lemetszése történik, azonban nem szikével, hanem egy nagyfrekvenciás elektromos hurokkal. Előnye, hogy vágás közben rögtön vérzést is csillapít, így nincs szükség varratokra, és egynapos sebészet keretében is végezhető.

Méhnyak- vagy méhszájrepedés:

Általában szülések kapcsán, esetleg terhesség megszakítás során alakulhat ki. Szülés után közvetlenül összevarrják, de sajnos sokszor a varrat ellenére sem gyógyul megfelelően. A nyakcsatorna nyílása ilyen esetekben tátong, abba fertőzést okozó baktériumok könnyebben feljutnak, krónikus méhnyak gyulladás alakulhat ki.

HPV fertőzések:

A HPV fertőzések egy része jóindulatú szemölcsök képződéséhez vezet. Ezek a HPV típusok általában a rosszindulatú daganat kialakulásának szempontjából alacsony rizikót jelentenek. Magas rizikójú HPV fertőzések kóros hámelváltozáshoz, kontrollálatlan sejtosztódáshoz, majd hosszú évek után méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. A méhnyakrák szűrésének célja a rák megelőző kóros hámelváltozások időben történő észlelése.

tags: #mehszaj #ceruzanyira #nyitva