18 hónapos gyermek nem akar ebédelni: okok és tippek

Amikor elkezdődik a hozzátáplálás időszaka, minden szülő álma, hogy gyermeke a legjobb evő lesz. A legtöbb szülő életében eljön az a pont, amikor a totyogósa egyszer csak úgy dönt, hogy nem akar enni. Ilyenkor bármit tehetünk elé, bármilyen szépen kérlelhetjük, semmi sem hat. Ami tegnap még a kedvenc étele volt, az ma már a földön landol, a falatnál pedig csak a „nem” szócska hagyja el gyakrabban a száját.

Valóságban azonban nem kell rögtön kétségbe esni: a szakemberek szerint teljesen normális, ha a kisgyermek étkezési szokásai átalakulnak. A két- és hatéves kor közötti fejlődési szakaszban sok minden befolyásolhatja, hogy a gyerek mit eszik meg. A kisebbeknél lehet, hogy a külső ingerek elvonják a figyelmét, ezért nem tud az evésre koncentrálni.

Miért nem eszik a gyermek?

Annak, hogy a gyerek nem eszik, nem minden esetben egyszerű étvágytalanság az oka, de nem lehet azonnal kizárni. Fontos odafigyelni, iszik-e eleget a gyerek. Ha nem, akkor az ételt sem feltétlenül kívánja annyira. Végül, az étkezések időpontját és a megfelelő mennyiséget is érdemes tartani.

Nem egyetlen okra vezethető vissza a problémás evés. Általában több okot találunk. Dr. Csécsei Márta is megerősíti: „Ha egy hétig keveset eszik a gyermek, de a következő héttől elfogyasztja azokat a mennyiségeket és változatosan kínált ételeket, amiket együtt eszünk, akkor ez nem tekinthető kórosnak. Sokaknál kétéves kor körül jön ki a szemfog, illetve három éves kor körül szokott kijönni az utolsó négy rágófog, ezek mind megcsappanthatják az étvágyat - magyarázza a szakember.

Fizikai okok

• Fogzás: A fogzás időszaka fájdalommal járhat, ami csökkenti az étvágyat.
• Betegségek: Születési rendellenesség vagy egy éppen fennálló betegség jelentősen megváltoztathatja a gyerek étkezését. Az utóbbi jellemzően csak rövid ideig, de tovább, mint amikor elmúlnak a tünetek.
• Vérszegénység: A legtipikusabb a vérszegénység. Ilyenkor láncreakció zajlik le a szervezetben, ami felszívódási zavarral kezdődik: a vas nem úgy szívódik fel, ahogy kellene, csökken a szervezet vastartalma, ettől kialakul a vérszegény állapot. A gyerek ettől gyengébb lesz, nem lesz ereje még az evéshez sem.
• Szenzoros érzékenység: A gyerekeknek kétszer annyi ízlelőbimbójuk van, mint a felnőtteknek, ebből következik, hogy ízérzékelésük sokkal kifinomultabb. Különösen az erős vagy keserű ételekre érzékenyek, így például a zöldségekre is. Vannak emberek, akik túl/esetleg alul érzékelnek (pl.: így lehetnek hiper-, és hiposzenzitívek is). Az ízlelés esetében kiköpi az ételt, undorodik bizonyos állagtól. Deszenzitizálni szükséges ezeket, hogy egy normál tartományban tartsuk a működést.
• Alvás hiánya: Ha a gyerek nem alszik eleget, az károsan befolyásolhatja az anyagcseréjét.
• Mozgáshiány: Ha a gyermeknek nincs meg a rá jellemző mozgásigénye, az befolyásolhatja az étvágyát.
• Nem megfelelő tápanyag: Előfordul az is, hogy a gyerek nem szereti azokat az ízeket, amelyek az otthoni ételeket jellemzik. Ez néha csak a fűszereken múlik. Ha ismerősőknél és az óvodában vagy az iskolában sem eszik, akkor persze nem ez az ok. Ide sorolható az is, ha a gyerek nagyon rászokott valamilyen haszontalan ételre, mint például cukros sütemények, cukorkák, kólák és energia italok.

Lelki és viselkedési okok

• Neofóbia (új ételek elutasítása): Egy olyan életkori szakasz, amely a legtöbb kisgyermeket érinti, de 5 éves korra kinövik általában. Ilyenkor a szájukkal védekeznek. Ez az evolúció során előny volt, hiszen az él túl, aki egy más területre vándorolva nem eszik meg mindent gondolkodás nélkül.
• Hatalmi harc: „Vajon mit fog anya reagálni, ha nem eszem meg?” Normál része a gyermek fejlődésének. Viszont előfordul, hogy nem múlik el, sajnos sok szülő rosszul reagál erre az életkori szakaszra, és bizonyos szokások, megküzdési módok a gyermekkel maradnak.
• ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar): A rejtőzködő ismerős, melyről nagyon kevesen tudnak, mégis, nagyon sok gyermeket érintő problémáról van szó, melyet csak úgy nem lehet kinőni. Általában születéstől láthatóak a jelei, de 4 éves korig biztosan jellegzetes képet mutat a gyermek viselkedése. Ételcsoportokat/bizonyos mennyiséget kerül (jellegzetes tulajdonságuk/korábbi negatív tapasztalat miatt). Gyakran társul hozzá OCD, ASD, korábbi negatív, étellel kapcsolatos trauma.
• Stressz és feszültség: Ha nem eszik a gyerek, annak sajnos lehet valamilyen lelki feszültség is a kiváltója. Érdemes végiggondolni, lehet-e erre vezető ok a gyerek körül. Például a családban zajló viták, ellentétek, amelyeket lát, de azt még kicsi megfogalmazni, hogy nem érti, és rossz neki a helyzet.
• Szülői nyomásgyakorlás: Ha a gyerek nem akar enni, a legrosszabb szülői reakció az idegesség. Ha a szülő kiabál a gyerekkel, megszidja, csak feszültebbé teszi a gyereket, sírás, hiszti lehet a vége.
• Unalom: Az evés sok kicsi számára rendkívül unalmas tevékenység.
• Figyelemelterelés (képernyőhasználat): Talán nem szükséges mondani, hogy evés során mennyire káros a képernyőhasználat. A tablet figyelemelterelés: a gyerek eszik, de észre sem veszi.

Tippek és megoldások

Szülőként tudjuk, mennyire nehéz ez a helyzet: aggódunk a gyermekünkért, nem tudjuk, mit tegyünk és mit ne. A következő tippek segíthetnek a problémás étkezési szokások kezelésében.

1. Légy türelmes és nyugodt

Amikor a gyerek ellöki a kanalat vagy sokadjára is eldobja az ételt, vegyél egy nagy levegőt és gondolj arra, hogy ez csak egy fázis, ami el fog múlni. Fontos, hogy ne mutasd ki a frusztrációdat a gyerek előtt, egyszerűen tedd elé az ételt és várd meg, hogy mit csinál. Ha azt jelzi, hogy elég volt vagy már nem éhes, akkor egyszerűen pakolj el. Érdemesebb 1-2 percre elhallgatni, és a gyerek lehet, hogy magától enni kezd, vagy ezután a kis szünet után, ha mindenki lehiggadt, meggyőzhetőbbé válik. Normális, nyugodt hangnemmel sokkal többet elérhet a szülő, mint dühvel. A harag a cél ellen dolgozik.

2. Teremts kellemes légkört

• Kényelem és biztonság: Fontos, hogy gyermekünk az étkezések során kényelmesen üljön és biztonságban érezze magát.
• Napirend: Egy kisbabánál nagyon fontos az állandóság. A napirend segít eligazodni neki a hosszú nap során, melyben az étkezések fontos támpontokat jelentenek. Végül, az étkezések időpontját és a megfelelő mennyiséget is érdemes tartani.
• Közös étkezések: Üljünk le a baba mellé és falatozzunk jó étvággyal. A jóízűen falatozó szülő evésre sarkallhatja a gyereket, de sajnos a folyamat ellentéte is igaz. Ha a szülő nem eszik, a gyerek is kisebb kedvvel láthat neki.
• Dicséret: Jó tipp viszont, hogy, ha egy falat mégis lement, esetleg a gyerek maga eszik, dicsérje meg a szülő.
• Életkorának megfelelő alvás: A gyerek korához illeszkedő alvás mennyisége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ha a gyerek nem alszik eleget, az károsan befolyásolhatja az anyagcseréjét. Ebben az esetben gondoskodj arról, hogy időben aludjon. Az alvás minőségét, és az elalvás sebességét pedig azzal gyorsíthatod, hogy este hat után már nem néz tévét, de számítógépet és mobiltelefon képernyőjét sem.

3. Játékos étkezés

Sokan mondják, az étel nem játék, és az étkezőasztalból ne váljon játszótér. Tegyük mégis mérlegre, mi a jobb: ha a gyerek éhes marad, vagy, ha picit játékosabb az étkezés, és elfogy, ami a tányérra került? Eljön majd idő, hogy a gyerek fegyelmezetten, türelmesen eszik. A szendvicset kis katonákra kell vágni. A szülő a gazda szerepébe kerül, a falatok a csibék, a gyerek a róka. Másik ötlet, hogy, amíg a szülő becsukja a szemét, hipp-hopp, el fog tűnni egy falat. Kisgyerekkorban a játék sokkal fontosabb, mint az evés, a legjobbat azzal tehetünk, ha hagyjuk a kisgyermeket textúrákat felfedezni, vagy akár játszani az étellel.

4. Változatos és megfelelő ételek

• Változatosság: A gyerekek értékelni fogják a változatos falatokat. Jegyezd fel mikor mit főzől és figyeld meg babád melyik ételre hogyan reagál. Szülőként érdemes minél gyerekbarátabbra szabni a kicsik étrendjét, szem előtt tartani, mi a kedvencük, minek volt korábban is sikere.
• Ne erőltessük az újdonságokat: Ha a gyermekünk elutasít egy új ételt, semmiképp ne erőltessük, de mindenképp többször és változatos külsőbe öltöztetve kínáljuk meg vele.
• Ne adjunk nassolnivalót pótétkezésként: Semmiképp se pótétkezésként adjuk a nassolnivalót, sem az édességet. Gyakran látott példa, hogy ha a gyerek nem eszik semmit tízóraira, helyette odaadják neki a csokit vagy a kedvenc sütijét, mert azt meg fogja enni. Ezzel a legnagyobb baj az, hogy el fogja venni az étvágyát, és kialakul egy rossz szokás.
• Megfelelő folyadékbevitel: A megfelelő folyadék mennyiség amúgy is sokkal fontosabb.
• Érvelés a test működéséről: Ha a gyerek nem érti, hogy miért fontos a testnek az evés, akkor ismeretekre van szüksége. Mondd el neki, hogy a test szabad szemmel láthatatlan, kisebb egységekből, sejtekből áll, s hogy ahhoz, hogy a testünk jól működjön, ezeknek a kicsiny sejteknek ennivalóra és vízre van szükségük.

5. Mikor forduljunk szakemberhez?

Bár az étel visszautasítása a legtöbb esetben normális szakasza a kisgyermekkornak, előfordulhat, hogy orvosi segítségre van szükség. Ha a válogatás vagy nem evés mellett egyéb aggasztó vagy szokatlan viselkedést is észlelsz (pl. fogyás, fáradékonyság) akkor érdemes felkeresni egy orvost.

Ha a családnak gondot okoz a gyermek nem evése (akár együtt jár bármilyen tünettel, akár nem!), javaslom hogy keressenek fel táplálási zavarokkal is foglalkozó szakembert. Elsőként a gyermekorvossal szükséges beszélni.

tags: #18 #honapos #nem #akar #ebedelni