A méhnyakrák világviszonylatban a nőket érintő rosszindulatú daganatok között a 4. leggyakoribb megbetegedés és halálok egyben. Magyarországon évente körülbelül 1200-1400 új méhnyakrákos eset kerül felfedezésre és körülbelül 400-500 nő hal meg ebben a betegségben. Ez a tény azért is rendkívül szomorú, mert ezen esetek nagy része megelőzhető lenne!
A szűrővizsgálat célja, hogy a méhnyak kóros elváltozásait időben, rákmegelőző állapotban felismerjük, ezáltal lehetőség legyen a kezelésre a daganat kialakulása előtt. Mivel a méhnyakrák kialakulása hosszú, több éven át tartó folyamat, rendszeres szűrővizsgálattal megelőzhető a súlyos rosszindulatú betegség kialakulása.

A HPV fertőzés és a daganatos átalakulás folyamata
A méhnyakrák kialakulását a HPV-hez, vagy más néven humán papillomavírushoz köti az orvostudomány. A méhnyakrákot az esetek több, mint 95%-ában a HPV valamely magas kockázatú típusával való tartós fertőzés okozza. A fertőzést követően a méhnyakrák általában évek alatt ún. rákmegelőző állapotokon keresztül alakul ki.
- Magas rizikójú HPV fertőzés: Hatására a hámsejtek örökítő anyagában létrejövő hiba a sejtek kontroll nélküli osztódásához vezet.
- Transzformációs zóna: A méhnyak a HPV fertőzés tekintetében sérülékeny terület, a vírus a hámréteg alapsejtjeibe a hámsérüléseken keresztül jut be.
- Daganatos átalakulás: Az abnormálisan szaporodó sejtekben további hibák halmozódnak fel, mely a daganatos átalakulás előfeltétele.
A daganat kezdetben a méhnyak szöveteiben növekszik, később annak környezetére, a hüvelyboltozatokra és a méh melletti kötőszövetekbe terjed. Ameddig a kóros sejtek a hámrétegben maradnak, rákmegelőző állapotról beszélünk, amint a környező szövetekbe törnek, kialakul a rosszindulatú daganat.
HPV és méhnyakrák- dr. Koiss Róbert, HPV specialista, daganatsebész, Mályvavirág Alapítvány
A méhnyakrákszűrés módszerei és menete
A méhnyakrákszűrés a menstruációs napok kivételével bármikor elvégezhető, a legjobb azonban a ciklus közepén. A szűrővizsgálat során először fizikális vizsgálat történik, melyet a hüvely feltárása követ.
Citológiai mintavétel (Pap teszt)
Jelenleg a méhnyakrákszűrés alapját képező vizsgálómódszer. Méhnyak kenet vétel során orvosa méhnyak hámsejteket távolít el egy speciális mintavételi eszköz segítségével. A citológiai kenet segítségével észlelhetőek és hatékonyan elkülöníthetők a HPV fertőzés jeleit mutató sejtek, a daganat megelőző állapotra utaló súlyos hámelváltozás és a valódi rákos sejtek is.
Kolposzkópia
A vizsgálat lényege, hogy a hüvelyi feltárás során egy speciális nagyító (kolposzkóp) segítségével megvizsgáljuk a méhnyak felszínét. A kolposzkópos vizsgálat során a méhnyakat hámelváltozásokat keresve vizsgáljuk, a vizsgálathoz ecetsavas és jódos festést is használhatunk.

Szövettani vizsgálat és méhnyálkahártya-mintavétel
Amennyiben tartósan magas kockázatú HPV-törzs jelenléte igazolható a kenetben és a PAP-teszt eredménye sem megnyugtató, általában szövettani vizsgálat indokolt a végleges diagnózis felállítására. A biztos diagnózis a méhüregből való kaparék vétel, majd annak szövettani vizsgálata útján állapítható meg.
A szövettani mintavétel ma már az esetek többségében egy elektromos kaccsal végzett kimetszést (LEEP) jelent. Ez a beavatkozás akár helyi érzéstelenítésben is elvégezhető, melynek során eltávolítható a kóros terület.
A szövettani eredmények és a további teendők összefoglalása:
Az alábbi táblázat a citológiai és szövettani vizsgálatok során leggyakrabban előforduló kategóriákat foglalja össze a Bethesda-rendszer alapján:
| Kategória | Leírás és teendő |
|---|---|
| ASC-US | Atípusos sejtek jelenléte, rákszűrés ismétlés és HPV-tipizálás ajánlott. |
| LSIL | Enyhe fokú hámelváltozás, legtöbb esetben magától gyógyul. |
| HSIL | Súlyos fokú hámelváltozás, nagyon szoros nyomon követés vagy műtéti megoldás szükséges. |
| AGC | Kóros mirigyhámsejtek, 35 éves kor felett egészségügyi kaparás javasolt. |
| AIS | Mirigyhám eredetű daganatos elváltozás, egészségügyi kaparás szükséges. |
A további tennivaló minden esetben a szövettani vizsgálat eredményének függvénye. Amennyiben a daganatmegelőző állapot eléri a minta széleit, további beavatkozás lehet szükséges, ami lehet ismételt kacskimetszés vagy konizáció.

Műtéti beavatkozások: Konizáció és LEEP
A konizáció kúp alakú kimetszést jelent a méhszájból. Célja, hogy kóros citológiai lelet esetén az érintett területet eltávolítsuk, lehetővé téve annak pontos szövettani vizsgálatát és egyben megelőzzük a folyamat további súlyosbodását.
- LOOP konizáció (LEEP): Elektromos hurok segítségével történő méhnyak kimetszés. Mivel varratok nem kerülnek a méhszájba, a műtét után kevesebb a fájdalom és szebb a gyógyulás.
- Hidegkés konizáció: A méhnyakból kúp alakú szövetrészlet eltávolítása szike segítségével.
Gyermeket tervező páciensnél konizációt csak akkor ajánlott végezni, ha súlyos rákelőző elváltozás bizonyítottan fennáll, ugyanis a beavatkozás rontja a méhszáj zárófunkcióját és rövidíti a méhnyakat.
Megelőzés és életmódbeli tanácsok
Ön is hozzájárulhat a daganat kialakulás kockázatának csökkentéséhez rendszeres méhnyakrákszűrésen történő részvétellel, valamint HPV elleni védőoltás beadatásával. A védőoltás bármely életkorban adható és javasolható mind nők, mind férfiak számára.
Dohányzás: A dohányzás fokozza a daganatos átalakulás valószínűségét, mivel csökkenti a vírus elleni védekező képességet. Igazolt, hogy dohányzás esetén a tartós HPV fertőzés aránya emelkedik. Amennyiben dohányzik, mihamarabb szokjon le!
tags: #mehnyalkahartya #szovettan #utan #mehnyakrakszures #kell