A méhnyakrákszűrés és a szövettani vizsgálat jelentősége a nőgyógyászati diagnosztikában

A méhnyakrák világviszonylatban a nőket érintő rosszindulatú daganatok között a 4. leggyakoribb megbetegedés és halálok egyben. Magyarországon évente körülbelül 1200-1400 új méhnyakrákos eset kerül felfedezésre és körülbelül 400-500 nő hal meg ebben a betegségben. Ez a tény azért is rendkívül szomorú, mert ezen esetek nagy része megelőzhető lenne!

A szűrővizsgálat célja, hogy a méhnyak kóros elváltozásait időben, rákmegelőző állapotban felismerjük, ezáltal lehetőség legyen a kezelésre a daganat kialakulása előtt. Mivel a méhnyakrák kialakulása hosszú, több éven át tartó folyamat, rendszeres szűrővizsgálattal megelőzhető a súlyos rosszindulatú betegség kialakulása.

A méhnyak egészséges és kóros szövettani szerkezetének összehasonlítása

A HPV fertőzés és a daganatos átalakulás folyamata

A méhnyakrák kialakulását a HPV-hez, vagy más néven humán papillomavírushoz köti az orvostudomány. A méhnyakrákot az esetek több, mint 95%-ában a HPV valamely magas kockázatú típusával való tartós fertőzés okozza. A fertőzést követően a méhnyakrák általában évek alatt ún. rákmegelőző állapotokon keresztül alakul ki.

  • Magas rizikójú HPV fertőzés: Hatására a hámsejtek örökítő anyagában létrejövő hiba a sejtek kontroll nélküli osztódásához vezet.
  • Transzformációs zóna: A méhnyak a HPV fertőzés tekintetében sérülékeny terület, a vírus a hámréteg alapsejtjeibe a hámsérüléseken keresztül jut be.
  • Daganatos átalakulás: Az abnormálisan szaporodó sejtekben további hibák halmozódnak fel, mely a daganatos átalakulás előfeltétele.

A daganat kezdetben a méhnyak szöveteiben növekszik, később annak környezetére, a hüvelyboltozatokra és a méh melletti kötőszövetekbe terjed. Ameddig a kóros sejtek a hámrétegben maradnak, rákmegelőző állapotról beszélünk, amint a környező szövetekbe törnek, kialakul a rosszindulatú daganat.

HPV és méhnyakrák- dr. Koiss Róbert, HPV specialista, daganatsebész, Mályvavirág Alapítvány

A méhnyakrákszűrés módszerei és menete

A méhnyakrákszűrés a menstruációs napok kivételével bármikor elvégezhető, a legjobb azonban a ciklus közepén. A szűrővizsgálat során először fizikális vizsgálat történik, melyet a hüvely feltárása követ.

Citológiai mintavétel (Pap teszt)

Jelenleg a méhnyakrákszűrés alapját képező vizsgálómódszer. Méhnyak kenet vétel során orvosa méhnyak hámsejteket távolít el egy speciális mintavételi eszköz segítségével. A citológiai kenet segítségével észlelhetőek és hatékonyan elkülöníthetők a HPV fertőzés jeleit mutató sejtek, a daganat megelőző állapotra utaló súlyos hámelváltozás és a valódi rákos sejtek is.

Kolposzkópia

A vizsgálat lényege, hogy a hüvelyi feltárás során egy speciális nagyító (kolposzkóp) segítségével megvizsgáljuk a méhnyak felszínét. A kolposzkópos vizsgálat során a méhnyakat hámelváltozásokat keresve vizsgáljuk, a vizsgálathoz ecetsavas és jódos festést is használhatunk.

Kolposzkópos vizsgálat menete és a méhnyak felszínének nagyított képe

Szövettani vizsgálat és méhnyálkahártya-mintavétel

Amennyiben tartósan magas kockázatú HPV-törzs jelenléte igazolható a kenetben és a PAP-teszt eredménye sem megnyugtató, általában szövettani vizsgálat indokolt a végleges diagnózis felállítására. A biztos diagnózis a méhüregből való kaparék vétel, majd annak szövettani vizsgálata útján állapítható meg.

A szövettani mintavétel ma már az esetek többségében egy elektromos kaccsal végzett kimetszést (LEEP) jelent. Ez a beavatkozás akár helyi érzéstelenítésben is elvégezhető, melynek során eltávolítható a kóros terület.

A szövettani eredmények és a további teendők összefoglalása:

Az alábbi táblázat a citológiai és szövettani vizsgálatok során leggyakrabban előforduló kategóriákat foglalja össze a Bethesda-rendszer alapján:

Kategória Leírás és teendő
ASC-US Atípusos sejtek jelenléte, rákszűrés ismétlés és HPV-tipizálás ajánlott.
LSIL Enyhe fokú hámelváltozás, legtöbb esetben magától gyógyul.
HSIL Súlyos fokú hámelváltozás, nagyon szoros nyomon követés vagy műtéti megoldás szükséges.
AGC Kóros mirigyhámsejtek, 35 éves kor felett egészségügyi kaparás javasolt.
AIS Mirigyhám eredetű daganatos elváltozás, egészségügyi kaparás szükséges.

A további tennivaló minden esetben a szövettani vizsgálat eredményének függvénye. Amennyiben a daganatmegelőző állapot eléri a minta széleit, további beavatkozás lehet szükséges, ami lehet ismételt kacskimetszés vagy konizáció.

Konizáció folyamata: a kúp alakú kimetszés szemléltetése

Műtéti beavatkozások: Konizáció és LEEP

A konizáció kúp alakú kimetszést jelent a méhszájból. Célja, hogy kóros citológiai lelet esetén az érintett területet eltávolítsuk, lehetővé téve annak pontos szövettani vizsgálatát és egyben megelőzzük a folyamat további súlyosbodását.

  • LOOP konizáció (LEEP): Elektromos hurok segítségével történő méhnyak kimetszés. Mivel varratok nem kerülnek a méhszájba, a műtét után kevesebb a fájdalom és szebb a gyógyulás.
  • Hidegkés konizáció: A méhnyakból kúp alakú szövetrészlet eltávolítása szike segítségével.

Gyermeket tervező páciensnél konizációt csak akkor ajánlott végezni, ha súlyos rákelőző elváltozás bizonyítottan fennáll, ugyanis a beavatkozás rontja a méhszáj zárófunkcióját és rövidíti a méhnyakat.

Megelőzés és életmódbeli tanácsok

Ön is hozzájárulhat a daganat kialakulás kockázatának csökkentéséhez rendszeres méhnyakrákszűrésen történő részvétellel, valamint HPV elleni védőoltás beadatásával. A védőoltás bármely életkorban adható és javasolható mind nők, mind férfiak számára.

Dohányzás: A dohányzás fokozza a daganatos átalakulás valószínűségét, mivel csökkenti a vírus elleni védekező képességet. Igazolt, hogy dohányzás esetén a tartós HPV fertőzés aránya emelkedik. Amennyiben dohányzik, mihamarabb szokjon le!

tags: #mehnyalkahartya #szovettan #utan #mehnyakrakszures #kell