A babák mozgásfejlődésének mérföldkövei és a pakolászás időtartama

Mikor áll fel a baba? Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit a szülők feltesznek. Nem véletlenül, hiszen mint sok más készség esetében, a felállás és a járás elsajátítása is óriási előrelépést jelent. Kissé leegyszerűsítve, a kisbabád először megtámasztva tanul meg súlyt viselni a lábán, majd fokozatosan egyensúlyba kerül és egyre erősödik. Azonban a mozgásfejlődés szakaszai és azok időtartama, melynek során a csecsemők megtanulnak állni és járni, jelentősen eltérőek. Az első lépés megtétele, az első önálló felállás mindig egy több hónapos készségfejlesztés végeredménye.

De mire számíthatsz ebben a nagyon fontos időszakban? A kisbabák általában 7-10 hónapos koruk között kezdenek el kísérletezni azzal, hogy a bútorok és a kezük segítségével álló helyzetbe húzzák fel magukat. Amint már kényelmesen és magabiztosan érzik magukat a felhúzás során, elkezdenek azzal kísérletezni, hogy képesek-e támasz nélkül állni néhány másodpercig.

Nincsen, hiszen minden baba más és más ütemben fejlődik, ráadásul a mozgásfejlődés szakaszait számtalan tényező befolyásolja. Ami nagyon fontos, hogy a babákat egyik szakaszban sem szabad sürgetni vagy olyan mozgásformákba kényszeríteni, ami az aktuális fejlettségi állapotához képest még kihívás. Természetesen amellett, hogy a folyamat során egyre jobban fejlődik a babák izomzata és a mozgásszervrendszere is, az idegrendszerben is fontos változások zajlanak le. Éppen ezért soha ne sürgesd a kisbabádat, a mozgásfejlődés során az a legfontosabb, hogy mindegyik szakaszt végig járja a baba.

A mozgásfejlődés előjelei és a kúszás fontossága

Annak, hogy a kisbabád hamarosan újabb mérföldkövet ér el a mozgásfejlődésben, szerencsére több jele is van, így időben fel tudsz készülni az önállósodás újabb szakaszára. Egyre többször kezd cirkálni és nyüzsögni: gyorsabban kúszik-mászik, próbálja megmászni a kanapát, egyre több kalandba keveredik. Ami viszont igazán próbára szokta tenni a szülők türelmét, az az alvási szokások megváltozása, valamint a sírás és a nyafogás is megszaporodik.

Az önálló üléshez emellett a hátizomzatnak már annyira erősnek kell lennie, hogy függőleges helyzetben is meg tudja tartani a kicsi felsőtestét. A kúszás során pont az üléshez szükséges izmok erősödnek a legjobban, míg az önálló járáshoz a mászás szakasza lesz a kulcsfontosságú tényező.

Amellett, hogy a járás idő előtti erőltetésével csak felesleges nyomást helyezel a kisbabádra (és saját magadra is), több olyan problémának is megágyazhatsz vele, aminek később lesz fontos hatása. Ezen felül az idő előtti járás forszírozása nem kívánt nyomást gyakorol a babák lábára, térdére és lábfejére. A korai járás kevesebb kúszást eredményez, ami szintén nem tesz jót a kicsiknek. Szülőként inkább arra kell ösztönözni a babákat, hogy többet kússzanak, mielőtt felállnak vagy a lábukon járnak. A kúszás ugyanis nagyon fontos szerepet játszik a baba fejlődésében; ebben a szakaszban tanulják meg, hogyan tartsák meg és tolják előre a testüket. A legfontosabb dolog, hogy a kúszás erős lábakat és térdeket eredményez, ami sokat jelent a baba jó növekedésében és fejlődésében. Minél többet kúszik a baba, annál jobban megerősödik a lába és a teste.

Az első lépések és a biztonságos környezet

A legnagyobb horderejű változás a kicsi és a szülők életében is, amikor a helyváltoztatásban a mászást felváltja a járás. Ezt megelőzi az ülés, állás mint fejlődési mérföldkő. Az első önálló lépésekre leghamarabb 9-12 hónapos kor között számíthatsz. Kis távokra vállalkoznak eleinte - két közeli tárgy között tipegnek, botladoznak, majd a gyakorlattal megjön a bátorság is a jelentősebb távokhoz. A gyerekek más-más ütemben fejlődnek, így ne ijedj meg, ha a szomszéd gyerek már 9 hónaposan jár, míg a tiéd 15 hónaposan kezd csak lépkedni. Teljesen egészséges ez az időpont is, aggodalomra semmi ok!

A járás kapcsán vörös zászlónak az minősül, ha 12 hósan még nem tud kapaszkodva állni, illetve ha 18 hónapos korig nem jönnek az első önálló léptek. Fontos, hogy ne vezesd a kezénél fogva - azaz ne segítsd lépegetés közben! A hamis biztonságérzeten túl a “járatás” hátráltatja a gyerek egyensúlyérzékének, koordinációjának megfelelő fejlődését. Saját tapasztalat, önálló gyakorlás szükséges!

Kisbabád mozgásfejlődését tovább támogathatod azokkal a mozgásfejlesztő játékokkal, amelyek kifejezetten a nagymozgások (a gurulás, mászás, kúszás és járás például) során segítik a kicsiket. Tedd gyermekbiztossá az otthonodat. Emellett ajánlott a nagyobb bútorokat, például a szekrényeket és a könyvespolcokat a falhoz rögzíteni. A bútorok élét esetleg tompítsd, illetve figyelj arra, hogy a padlón ne legyenek olyan tárgyak, amin megcsúszhat a kicsi. Lakáson belül figyelj arra, hogy a kisbabád mezítláb kalandozzon, vagy csúszásmentes zokni, esetleg papucs legyen a lábán. A Little Dutch Activity asztal igazi non plus ultra, hiszen kialakításának köszönhetően nemcsak felállásra ösztönzi a babákat, de 5 olyan tevékenységet is elsajátíthat a csöppség, ami segíti a finommotorikus képességei fejlesztését, ráadásul még lenyűgöző szórakozást is kínál.

Fejlődési mérföldkövek 1-2 éves korban

Mire egy gyerek betölti első életévét, egész biztosan elsajátította a csippentő fogást, azaz a mutatóujjával és hüvelykujjával képes felcsippenteni, megfogni egy tárgyat. Ez a fejlődési mérföldkő segíti a kisgyereket, hogy a szilárd falatokat ügyesen a szájába juttassa, és majd később a zsírkrétával, ceruzával megtanuljon “szakszerűen” bánni.

Az ujjak ügyesedése miatt már előkerülhetnek a formabedobók és a gyűrűpiramisok, építőkockák, pohártornyok is. A tárgyak egymásra helyezése egyre jobban megy a kicsinek, az 1-1,5 éves kisgyerek már képes a körformát a megfelelő helyre illeszteni. A kanállal is egyre ügyesebben bánik. A babakanalak nyelei jellemzően bumszlibbak, hogy könnyebben rá tudjon markolni a kicsi, és sok kanál egy kanyarral a végén igyekszik megkönnyíteni az étel “belapátolását”.

Az 1 éves kor általában magával hozza az első szavakat is. Ám ne lepődj meg, ha a járás némileg visszaveti a beszédfejlődésben a kicsit. Eleinte még sok a halandzsa, a felcserélt szótag. Ebben az időszakban a gesztusoknak, gesztikulálásnak, mutogatásnak nagy szerep jut. Ha úgy kér valamit, hogy rámutat valamire, akkor kérdezz vissza: “Vizet kérsz? Rendben, adok.” Próbáld mindig visszaigazolni, hangosan értelmezni a jeleket, beszédpróbálkozásokat, amiket küld feléd.

1-2 éves korban sem hagy alább a szeparációs szorongás - fokozott érzelmekkel reagálhat rá, ha elmész, ott hagyod valahol. (A közelséged az igazán megnyugtató a számára.) A dackorszak is ebben az időszakban köszönt be. A 14-15 hós kisgyereket a vágyai, kíváncsisága hajtja, ugyanakkor lépten-nyomon szembesül a határaival. Még képtelen irányítani az érzelmeit, nincs tisztában a jó és rossz közötti különbséggel sem, ráadásul még kívánságait sem tudja hűen szavakba önteni.

18 hónapos kor

A járás egyre jobban megy a totyogónak, ha már elmúlt 1,5 éves, észreveheted: egyre ritkábban esik el. Testét egyre jobban koordinálja: székre, fotelbe mászik, képes levenni a zokniját; eldobja, gurítja, próbálja rúgni a labdát. Semmi sincs a szekrényekben, fiókokban, dobozokban biztonságban - nagy sláger ekkor rámolás, pakolászás. Kezecskéi is sokat ügyesednek - az építőjátékokkal egyre profibban bánik. Néhány - 3-4 - kockából már képes kisebb tornyot alkotni. Ha előkerül a zsírkréta, aszfaltkréta vagy a vastagabb filctoll/ceruza, már képes firkálni a kezére szabott eszközökkel. A szókincse is szépen gyarapszik másfél éves korra - jellemzően 15-40 szót használ egy ennyi idős gyerek, és természetesen egyre többet ismer. Ha kéred, képes rámutatni a családtagokra, egyes tárgyakra, és meg tudja mutatni a testrészeit.

2 éves kor

A második életév környékén nagymotoros mozgásban is látványos fejlődés tapasztalható: a futás egyre jobban megy, és a lépcsőn már ügyesen közlekedik fel és le, bár még mellélépéssel teszi mindezt, azaz az egyikkel lép, majd mellézár a másikkal. Nyugodtan beszerezhetsz neki egy futóbiciklit vagy a triciklit - képes magát lábbal hajtani, és tekerni is. A finommotorikában is van előrelépés: ha mesét olvastok, megfigyelheted, hogy a lapozással maga is boldogul, ezáltal is fontos lépést tesz az önállósodás útján. A leglátványosabb változás a beszédfejlődésben érhető tetten: igaz, nagyjából 50 szót használ, de már 2-3 szavas mondatokat mond, és egyre érthetőbb a beszéde, egyre kevesebb a megfejtésre váró halandzsa. A toldalékolás szép lassan jön be a kommunikációba, eleinte még távirati stílusban kommunikál a gyerek, persze így is érthető a mondanivalója. A színek megnevezésével is jól halad, és körülbelül 3-ig el tud számolni. Szintén emlékezetes fordulópont, amikor az értelmi fejlődéssel, növekvő kíváncsisággal párhuzamosan beköszönt a “Miért korszak”. A dackorszak még ekkor javában tart: az ellenkezés és akaratosság mindennapos. Sose feledd: ez együtt jár a fejlődéssel, a lehetőségekhez mérten próbálj türelmesen hozzáállni! Fontos mérföldkő a szobatisztaságra való átállás elkezdése is ebben az időszakban - előbb nappal, majd végül éjjel is elhagyja a kicsi a pelust. Nagyon változó, melyik gyerek, mikor válik éretté erre.

A totyogó időszak és a pakolászás

Ez a korszak az igazi totyogó időszak. Gyermekükre leginkább a mozgásban levés a jellemző. Folyton cipekedik, hurcol magával valamit, tesz-vesz, rakosgat; ébren töltött ideje legjavában megállás nélkül dolga van. Ebben az életkorban gyermekük már nemcsak síkfelületen, hanem egyenetlen talajon is tud járni. Irányt változtatva futkározik. Felügyelet mellett korlátba vagy falba kapaszkodva egyedül próbál fel-le lépegetni a rövidebb (3-4 fokos) lépcsősoron. Ágyon vagy földön páros lábbal ugrál, alacsony lépcsőfokról, járdaszegélyről leugrik. Amennyiben az önálló járás később alakult ki (másfél éves kor felé), a futás és az ugrás elsajátítása is későbbre várható (2-2,5 éves kor között).

Gyermekük már egyre több, akár három, négy elemből is képes tornyot építeni. A formák egymásba illesztése lesz az egyik fő foglalatossága, különböző méretű és alakú dolgokat próbál egymásba rakni. Kétéves korra már három alapvető alakzatot: a kört, a négyzetet és a háromszöget azonosítani tudja, és képes a helyére illeszteni.

Gyermekük kézmozgása is egyre ügyesebbé válik, és a ki-be pakolászás során egyre kisebb résekbe, lyukakba gyömöszöli a játékokat. Méretük és formájuk szerint is próbálja a pontosan illeszkedő formákat a helyükre tenni. A szülei tevékenységeinek utánzása során (főzés, szerelés, takarítás) is egyre többféle tárggyal végzett mozdulatot próbálgat. Képeskönyvek kemény lapjainak forgatása mellett már próbálkozik a vékony lapú könyvekkel, újságokkal is. A kézzel evés mellett próbálja elsajátítani az evőeszközök használatát és a pohárból ivást is. Próbál egyedül vetkőzni, zoknit, sapkát, cipőt vagy kesztyűt levenni. Ebben a korban az öltözködés, a pelenkacsere nehézkessé válhat, különösen, ha a szülők ragaszkodnak a régi, háton fekvős megoldáshoz. Vannak gyermekek, akik könnyebben válnak partnerré, ha már álló helyzetben történik a tisztába tevés. Mivel gyermekük beszédértése is rohamosan fejlődik, érdemes minden önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységet előre, röviden jelezni neki, hiszen így nem éri váratlanul őt.

Kommunikáció és érzelmi fejlődés

A kommunikáció és nyelvi képességek terén a korszak eleje és vége között hatalmas fejlődés megy végbe. A kisded talán most van az anyanyelv elsajátításának legintenzívebb szakaszában. Mivel csakis a környezettel való kapcsolat által képes az anyanyelvet elsajátítani, ezért ebben a szakaszban fokozottan kell arra figyelniük, hogy megfelelő beszédmintát közvetítsenek számára. Gyermekük olykor csak ’öö’ hangadással, máskor esetleg „Mi ez?”, „Ez mi ez?” kérdéssel is jelzi, hogy a felfedezett tárgy nevét szeretné tudni. Ebben a fogékony korszakban naponta akár 10-30 új szót is képes megjegyezni. Ilyenkor fontos, hogy minden odaadott tárgyat meg is nevezzenek.

A korszak végére a beszéd szinte robbanásszerűen fejlődik. Az első kimondott szavak esetleg már 18 hónapos kor előtt megjelennek, a lányoknál általában korábban, a fiúknál később. Kétéves korra általában 50-70 szót is használnak. Kezdetben egy-egy szó több jelentést is hordozhat, például a „vau-vau” nemcsak a kutyát, hanem minden négylábút jelöl. A korszak végén általában megjelennek a távirati stílusú mondatok is, például „Apa dolgoz.” „Vau-vau eszik.”.

Az egyszerű utasításokat (például „Kérem a labdát!”, „Tedd a kosárba a kockát!”) megérti, és végrehajtja. Képeskönyvben a számára ismerős képeket kérésre megmutatja.

A sírás továbbra is fontos kommunikációs eszköz a belső (testi, érzelmi) rossz érzések kifejezésére, de egyre többször az akaratérvényesítés egyik eszközévé válik. Ebben az időszakban jelenik meg a hétköznapi nyelvhasználatban „hisztinek” titulált viselkedés. Ezek az érzelemkitörések leggyakrabban akkor jelentkeznek, amikor a kisgyermek vagy saját korlátai, vagy a szülői tiltás miatt nem tudja megvalósítani önállósági törekvését, vagy nem képes érvényesíteni az akaratát. Tulajdonképpen ezek az érzelmi hullámok a normális fejlődés részei. Fontos azonban, hogy szülőként megfelelő érzelmi és kommunikációs válaszokat adjunk, segítve őt abban, hogy képes legyen megküzdeni ezekkel az érzésekkel.

Gyermekük még többnyire szavak nélkül, de egyre ügyesebben és határozottabban képes kifejezni szándékait, például sírás nélkül elutasít tárgyakat, személyeket. Öröme, bánata az arcán tükröződik, és ehhez gesztusokat is társít. Szüleit magától megöleli érzelmes helyzetekben. Ha nem szeretne egy idegennel „beszélgetni”, akkor elfordul, „csúnyán néz”, anyjához bújik. Bár a szeparációs szorongás lassan oldódik, idegen felnőttekkel, ritkán látott családtagokkal gyakran még inkább tartózkodó.

A hangzó beszéd terén eleinte a gagyogásba, halandzsába vegyül egy-két valódi szó, majd egyre több szó jelenik meg, és a gagyogás kissé háttérbe szorul. Első megjelenő szavai is általában főnevek; jellemzően kevesebb igét használ. Ezeket akár a felnőtt nyelvben előforduló formában is mondhatja, például „baba”; vagy akár ennek töredékeként (’ba’); vagy hangutánzó szóként (’oá’); akár saját maga alkotta szóként (’dudu’). Valódi szavakként viszont csak akkor könyvelhetjük el ezeket, ha a gyermek következetesen mindig ugyanazt a tárgyat, jelenséget nevezi meg vele. Addig még nem lehetünk biztosak ebben, amíg csak utánmondja a felnőtt szavait. A lányok általában előbb kezdenek el szavakban beszélni, mint a fiúk, tehát lehet, hogy a korszak végére a lányoknál a gagyogást teljesen háttérbe szorítják a kimondott szavak. A kisdedek ebben a korban általában még sokkal kiterjedtebb jelentéstartalommal használják a szavakat. Fontos, hogy türelemmel próbálják kitalálni, gyermekük mit szeretne mondani.

Étkezési szokások és alvás

18 hónapos korra a kisgyermekek többsége már igyekszik önállóan is próbálkozni az evéssel. Kanalazáskor a falatot már meríteni tudják a tálból, és megfordítás nélkül a szájukhoz emelik. A legtöbb állaggal jól boldogulnak. Legtöbbször elég csak apró falatokra vágni a keményebb darabokat, a zöldségféléket sem kell külön pürésíteni. Nagyobb ételekből, gyümölcsből, kekszből egyre ügyesebben harapják le a megfelelő méretet, és megrágás után biztonsággal nyelnek. Vannak gyerekek, akik a kevert állagot (darabok a pépesben) nem szeretik, mások még váltogatják a kéz, illetve a kanál használatát. Fontos, hogy az étrendjük egyre inkább a családi menühöz igazodjon; a (nem túl fűszeres, alkoholmentes) főételek is fogyaszthatóvá válnak számukra.

Ebben az időszakban már jellemzően csak egyszer alszanak napközben. Ennek az időpontja még eshet az ebéd előtti vagy az utáni időszakra is. Az elalvásban nagy segítség gyermekük számára egy kialakított rituálé, a jól ismert cselekvéssorozat, környezet és tárgyak.

Kortárs kapcsolatok és a dackorszak

A 18-24 hónapos kisded kortársakkal való kapcsolódása még nagyon kezdetleges. Többnyire egymás mellett játszanak, de már figyelik a másikat, esetleg egyszerű interaktív, főleg mozgásos játékokat kezdeményeznek. Üdvözlik egymást, tárgyakat átadnak, megmutatnak a társaiknak is.

A dackorszak még ekkor javában tart: az ellenkezés és akaratosság mindennapos. Sose feledd: ez együtt jár a fejlődéssel, a lehetőségekhez mérten próbálj türelmesen hozzáállni!

Mikor forduljunk szakemberhez?

Fontos, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.

Forduljunk szakemberhez, ha az alábbi jeleket tapasztaljuk:

• Vezetve tud csak járni, álló helyzetben bizonytalan.
• Járása bizonytalan.
• A gyors járás nem jelenik meg (24 hó).
• Mindennapi, ismert használati tárgyakkal nem játszik megfelelően (eldobja, pörgeti), és/vagy a játéktárgyak nem keltik fel az érdeklődését.
• Az egyik kezét feltűnően elhanyagolja, vagy sokkal ügyetlenebb vele, mint a másikkal.
• A két kéz mozgása nem összehangolt a játék során.
• Az összerakós játékok részeit nem próbálja, vagy nem tudja a helyükre illeszteni (formákat, építőelemeket, pontosan illeszkedő részeket).
• Nem próbál, illetve nem tud felületen nyomot hagyni (kézzel maszatolni, ceruzával firkálni, krétával/ecsettel dolgozni).
• Nem próbál, illetve nem tud tárgyakat egymásra tenni.
• Nem vagy nehezen lehet vele tekintetkapcsolatot tartani.
• Nem mosolyog vissza, ha rámosolyognak.
• Nehéz felkelteni a figyelmét, nem követi a mutatás, a tekintet irányát.
• Kortársakkal való kezdetleges játék még hiányzik. Nem szeret más gyermekek közelében lenni.
• Neve hallatán tekintetkapcsolatot nem keres, a nevére nem figyel.
• Nem ért meg egyszerű utasítást (például: „Kérem a labdát!”, „Tedd a pohárba a ropit!”).
• A korszak elején tapasztalt szókincse nem bővül a korszak végére.
• Továbbra is a gagyogás uralja a kisgyermek közléseit; nem jelennek meg benne szavak, szókezdemények.
• Tiltakozását fejezi ki evéshelyzetben.
• Éjszaka még mindig gyakran ébred, ilyenkor nehezen alszik vissza vagy játszani kezd.
• Hárítja a tisztálkodást, nem szereti a szappant, a fogmosást.
• Még nem jár önállóan.
• Kapaszkodva sem szokott még leguggolni és felállni.
• Egyensúlyából ülő és álló helyzetben is könnyen kibillen (meginog, eldől, elesik).
• Nem szokott még egyszerű mozdulatokat utánozni.
• Többelemű építkezés, rakosgatás, ki-be pakolás még nem jellemzi a tevékenységét.
• Formákat nem igyekszik összeilleszteni.
• Kézhasználata ügyetlen, egyik kezét kevésbé használja.
• Ölbéli éneklés, mondókázás közben nem figyel, nehéz ölben tartani, figyelmét megszerezni.
• Tiltásra nem reagál, nem figyel.
• Képeskönyv nézegetésekor tárgyképeket nem ismer fel, és nem mutat rá a képekre.
• Nem próbálja utánozni a felnőtt beszédet, nem jelenik meg az utánmondás.
• Kéréseit, szándékát nem jelzi. Tárgyakra a mutatóujjával nem mutat.
• Még nem próbál evőeszközt használni.
• Nem tud egyszerű ruhadarabokat (zokni, sapka, cipő) levenni.
• Nem próbál darabos ételt enni.
• Csak cumisüvegből iszik.
• Éjszaka nehezen lehet visszaaltatni.

Ki tud segíteni?

A gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése, ezért ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez.

Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése. Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket.

Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.

Melyik terápiás módszert válasszuk gyermekünk és/vagy a családunk számára?

A terápiák sokasága nagy választási lehetőséget nyújt a családok számára. Mégis érdemes megfogadni azt a mondást, hogy a „kevesebb, néha több”. A szakemberek az első találkozás után segítenek kiválasztani azokat a terápiákat, amelyek a gyermek pszichomotoros fejlődése szempontjából a legfontosabbak. A sérülés specifikus terápiákról bővebben a „Terápiák” címszó alatt olvashatnak. Fontos továbbá, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.

tags: #meddig #tart #a #pakolaszas #a #babaknal