Hatékony Módszerek a Gyermekek Figyelmi, Indulatkezelési és Hiperaktivitási Problémáinak Támogatására

Különösen nehéz lehet mostanában azoknak a gyerekeknek az élete, akik figyelmi, indulatkezelési és hiperaktivitási problémákkal küzdenek, és nemkülönben a most velük naphosszat összezárt szülők élete. Sok ilyen panasszal, kérdéssel fordulnak hozzám a szülők, hogy mit lehet tenni, van-e valami olyan ötlet, módszer, ami segíteni tud. Amit ebben a helyzetben jónak tartok, sok, a témában jártas gyakorlati vagy kutató szakemberrel egyetértésben, azt magam is kiemelném, majd összeszednék a szülők számára néhány, a tájékoztató írásokban kevésbé érintett, erre a helyzetre átgondolt, főképp kapcsolati, viselkedési szempontot.

A Megbízható Diagnózis Fontossága

De miért is mondom, hogy valódi ADHD? Mert természetesen vannak olyan viselkedéses, figyelmi problémák, melyek ADHD tüneti képét mutathatják, de valójában más háttere, eredete és természete van ezeknek bizonyos gyerekeknél. Ezért rendkívül fontos a megbízható diagnózis (és differenciáldiagnózis).

Ha nem valódi figyelemhiányos hiperaktivitás zavarról van szó, az azt jelenti, hogy alapvetően nem az idegrendszer sajátos működéséről, vagy működési eltéréséről, zavaráról van szó (elsődlegesen a gátló és végrehajtó működések érintettsége), hanem környezeti hatások, érzelmi és szociális okok lehetnek a háttérben, melyek a gyermek feltűnő, zavaró viselkedéséhez vezettek. Sokszor van a háttérben tartós, súlyos stressz, nem, vagy nehezen oldódó, gyakori konfliktushelyzetek, traumák, krízisek, illetve érzelmi elhanyagolás vagy valamilyen formában megvalósuló bántalmazás (fizikai, szexuális, érzelmi-pszichológiai), abúzus.

Ha ezek fennállnak - és ezt felderíteni csak igen alapos, körültekintő vizsgálódással lehetséges, amire általában nincs kellő idő és felkészültség a szakvizsgálatokon -, akkor a tüneti viselkedés könnyen figyelemzavarnak, hiperaktivitásnak, impulzivitásnak imponálhat, miközben valójában egy ún. „fejlődési traumatizáció zavar” (Developmental Trauma Disorder) áll fenn.

Még egy megjegyzés ehhez a témakörhöz: osztom Máté Gábor véleményét arról, hogy test és lélek rendkívüli módon összhangban működik, tehát a nagyon korai stressz állapotok, konfliktushelyzetek, hiányok, traumatizáció következménye, hatása egy idő után a testi működésekben is megjelenik, hiszen változnak a hormonszintek (stresszhelyzetben lévő várandós anyák újszülöttjeit vizsgálva azt találták, hogy már az éppen világra jött kisbabában is magasabb a stressz hormonok szintje), az idegrendszeri működések, melyek egy idő után egy állandósult zavart működéshez vezetnek. Itt is megtalálható tehát a korai környezeti hatás, eredet, melyet mindenképpen érdemes feltárni, és ha lehet, átírni, átkeretezni, megérteni. Fontos megérteni, hogy az emberi agy áramköreit nem kizárólag az örökölt biológiai tényezők határozzák meg, hanem az élmények is, melyek már a magzati korban és a megszületés körül és utána hatnak. A szülők érzelmi állapota, traumái és életmódja befolyásolja a gyermek agyának, idegrendszerének fejlődését, de ezek zömében tudattalan hatások. Főleg azért is, mert valódi ADHD esetén is igen sokszor ott vannak a nevelési és kapcsolati, kapcsolódási zavarok, hiányosságok, kommunikációs félreértések, ördögi körökké szilárduló egymásnak feszülések, támadások, vádaskodások, hatalmi, erőszakos intézkedések, kényszerítések, és ezekre válaszként ellenkezések és ellenállások, nyílt és rejtett haragok, indulatok, támadások és sorozatos védekezések. És az ezek nyomában járó csalódások, veszteségélmények és bűntudatok.

Szülői Alapelvek és Gondolkodásmód

Mire figyeljünk szülőként ebben a nehéz helyzetben elsősorban?

• Ne legyünk most perfekcionisták! Nem baj, ha kicsit borul a ritmus, csúszik a napirend, engedjük meg magunknak a kisebb-nagyobb hibázásokat is, de azzal együtt, hogy akkor majd holnap újra próbáljuk, vagy korrigáljuk, ami nem működött jól.

Az arányok mindig fontosak. Figyeljük saját magunkat, hányszor, és mikért szólunk rá a gyerekünkre, hányszor, hogyan marasztaljuk el, figyelmeztetjük, kritizáljuk, azaz kifejezzük felé, hogy elégedetlenek vagyunk vele - ez szégyenteli, megalázó és szorongató lehet a gyereknek, ezért befelé fog fordulni, vagy éppen ellenáll majd, ezzel még jobban kihúzza a gyufát, és a büntetések, kudarcok köre bezárul. Ezért kérlek, csak a valóban fontos dolgoknál szólj rá, azt is kedvesen, szeretettel, de mindenképpen határozottan, hogy értse, ez most valami miatt valóban fontos. Nem kell túlmagyarázni a miértet, de nagyon röviden ezt is említheted. És fontos, hogy megérezze rajtad a higgadt, határozott nyugalmat, hogy ebből most nem fogsz engedni, de ne legyen benned harag és agresszió, csak eltökélt kitartás, ez, és a szeretetteljes türelmed át fog menni a gyerek felé.

A Szülői Érzelmek Kezelése

Minden gyerek, de különösen a kis ADHD-sunk, vagy ál-ADHD-sunk igen érzékeny, a kis antennáival rögtön letapogatja, mi is van a lelkünkben legbelül. Észlelik, ha valami nagyon - túlságosan! - fontos a számunkra, és azt nagyon elkezdjük nyomatni. Szóval nagyon rágörcsölünk a dologra, erőből akarjuk áttolni, és ezért aztán túl is toljuk. Nézzünk magunkba: miért ragaszkodunk annyira erősen és mindenáron ehhez a valamihez, miért ilyen fontos a számunkra? Milyen érzéseket, szorongásokat, indulatokat mozgósít bennünk maga az adott ügy, és az, ha nem úgy valósul meg, mint ahogyan elterveztük? Miért ragaszkodunk valamihez ennyire makacsul? Ha ezt megértettük, és a belső motivációnkra rájöttünk, akkor talán könnyebb is lesz azt elengedni, vagy legalább jelentős súlyoktól szabadulhatunk meg. Ha nem most, majd teljesül később. Kinek fontos? Mindig tisztázzuk. Ha elengedni nem tudjuk, akkor legalább próbáljuk meg, hogy nem mutatjuk a gyerek előtt, hogy ez nekünk most ennyire fontos, szinte élet-halál kérdés. Ez meg is ijeszti, és meg is zavarja a gyereket. Érzi a kényszerítést, az ellentmondást nem tűrő szülői nyomást, és menekülne előle, ezért sokszor megpróbálja visszaverni ezt a támadást, és ellenáll, lázad. Ha levesszük a súlyát, a fontosságát - magunkban, belül -, akkor a gyerekünk kedvesebbnek, lazábbnak, barátságosabbnak fog látni bennünket, és nem egy vicsorgó, követelő szörnynek. Hanem Tündérnek.

Ismerjük fel és ismerjük el az érzéseinket! Nagyon sokszor a szeretet jegyében elnyomjuk, nem mutatjuk ki, hogy felmérgesített bennünket a gyermekünk, és azt hisszük, nem is vagyunk dühösek. Pedig belül fortyog a katlan, és ennek még csak tudatában sem vagyunk! Nem így a gyerek, főleg az érzékenyebbik fajtából! Rögtön kiszagolja a vulkán kénköves szagát, hiába akarjuk álcázni, és virágokkal beültetni az egész hegyet. Őt nem lehet megvezetni. Érzi a haragunkat, és ezt elutasításként, kapcsolati szakadásként éli meg, megijed, kétségbeesik, elkeseredik, és összezavarodik. Legyünk hát őszinték! Mindenki lehet mérges, a harag, a düh érvényes, jogos, természetes érzések lehetnek, csak nem mindegy, hogy másokat támadólag, bántóan fejezzük ki, vagy elfogadható módon. Engedélyezd hát a dühös érzéseket, neki is, magadnak is, legyen létjogosultsága. Fejezd ki a saját, gyereked felé irányuló dühödet is neki, csak ne indulatból! Kontrolláld és tudatosítsd, és külső, dramatikus jegyekkel, mint pl. szemöldökráncolás, segítsd neki, hogy felismerhesse ezt az érzést. Magyarázd el - röviden! - miért haragszol, és mit lehet tenni, hogy a haragod megszűnjön.

Majdnem minden szülő küszködik a bűntudataival. Hibáztatja magát, szeretne jobb, tökéletesebb szülő lenni, de sokszor érzi, nem megy, kicsúszik a kezei közül az irányítás. Megbánja, ha meggondolatlanul szólt vagy cselekedett, kiabált, pofozkodott vagy más módon bántotta gyermekét. Szégyelled magad ilyenkor, és mardos a bűntudat, a bűnbánat, legszívesebben vezekelnél a gyereked előtt. Ne tedd! Megfordulna a kocka! Kicsúszna a kezedből az irányítás, ami mindenképpen a te kezedben kell, hogy maradjon, hiszen ez nyugtatja meg a gyermekedet is, ettől érzi magát biztonságban, hogy te kellő korlátokat és határokat tudsz szabni, megbízhat benned, rád bízhatja magát. ADHD-val küzdő gyerekek esetében ez különösen fontos. Mit tegyél hát? Adj magadnak engedélyt arra, hogy lehetsz néha tökéletlen, követhetsz el hibát, te attól még jó szülő, jó anya vagy az esetek többségében, és hát mindenkivel előfordulhat, hogy nem viselkedik okosan éppen. Bocsáss meg magadnak, kérj elnézést nyugodtan a gyerekedtől is, ha túlságosan messzire mentél.

Hatékony Módszerek a Mindennapokban

Struktúra és Napirend

A kisgyerekeket borzasztó nehéz rávenni, hogy valóban meghallják, amit mondunk, figyeljenek ránk. Egész egyszerűen azért, mert a fejlődés azon szintjén tartanak, amikor még nincs kialakulva az a készségük, hogy a kívülről érkező információkat a magukévá tegyék, így vagy egy tucatszor meg kell ismételnünk, mit szeretnénk, ahhoz, hogy felfogják. Sok kicsi ugyanis annyira elmélyülten, átszellemülve tud foglalkozni azzal, amit éppen csinál, például a játékkal, ami a kezében van, és amihez történetet kreál a fejében, hogy szinte teljesen kizárja a külvilágot. Emellett az is előfordulhat, hogy a túl sok tiltást ignorálja, amivel találkozik a részedről (nyilván jogos, hogy meg akarod óvni a veszélyes tárgyaktól, helyzetektől), hiszen minden kisember arra van programozva, hogy a világ minden szegletét megismerje, így a sok „nem szabad”, „ne csináld” felszólításra egy fajta tiltakozás, lázadás a természetes reakciója.

Ahhoz, hogy komolyan vegyenek, éreztesd velük az aktív jelenléted. Ha a másik szobából, vagy 5 méterről kiabálsz egy kisgyerekkel, kevésbé lesz hatásos a kommunikáció, mintha egészen közel mész Hozzá, sőt, az Ő szintjére térdelsz, guggolsz. A közelséged, a szemkontaktus fontos ráható erő. Maradj nyugodt, beszélj kiegyensúlyozott, egyenletes hangszínen. Nincs rosszabb, mint, mikor valaki ordibálva próbál érvényt szerezni az akaratának a szülő-gyermek kapcsolat fejlődése szempontjából, nem beszélve arról, hogy baromi könnyen hozzászokik a lurkó ehhez a hangszínhez is, ami rövid úton ahhoz vezet, hogy már a hangos szót sem fogja meghallani. Használjunk egyszerűen és pozitívan megfogalmazott instrukciókat. Túl sok információ, túl sok tiltás: nem vezetnek jóra. Kínáljunk fel opciókat, amennyiben a szituáció megengedi. Ha hagyunk választási lehetőséget a gyereknek, akkor azt érezheti, Ő irányít; a helyzet érdekesebbé válik, és szívesebben teszi meg A-t vagy B-t. Ossz meg Vele információkat, magyarázd el Neki a dolgok miértjét. Sokkal könnyebben ráveszed a gyermeked arra, hogy elpakolja a játékait a kocsi beállóból, ha átbeszéled Vele, hogy miért nincsenek azok ott jó helyen, mi fog történni velük, illetve a kocsiddal, ha véletlenül áthajt rajtuk.

Mindig vonjuk be a gyermeket is valamilyen szinten ennek kialakításába, képességeihez, életkorához igazodva! Idői határok kialakítása - találjuk ki közösen a gyermekkel, vajon melyik tevékenység mennyi időt igényelhet, mondja el, szerinte mennyi legyen. Vigyünk bele egy kis játékosságot, versenyeztetést, hogy pl. te olyan jó vagy ebben, hogy fogadjunk, hogy 20 perc helyett te 18 alatt is megcsinálod! Ki mit nyer a fogadáson? Főleg, ha esetleg a gyermek még túl is teljesíti, és jobban összpontosítva gyorsabb, mert meg akarja mutatni, be akarja bizonyítani, hogy ő még ennél is többre képes. Ha éppen eltérsz a megszokott rendtől, vagy napirendi ponttól, mindig indokold. Alakítsátok át úgy a teret, hogy ebben az új helyzetben, hogy otthon van az iskola, mindennek meglegyen a maga stabil, állandó helye. Mindig közösen a gyerekkel! Fontos, hogy mielőtt kérjük valamire a gyermeket, vagy mondani szeretnénk neki valamit, nézzünk egymás szemébe.

Pozitív Megerősítés és Játékosság

Használjuk a „varázsszavakat”: hiszek benned, tudom, hogy képes vagy ezt megcsinálni! Büszke vagyok rád! Nem semmi, gratula! Jutalomkastély, smile vagy matricagyűjtő album, kincsesládába kincsek gyűjtése, mind-mind izgalmas játékosságot vihet a mindennapokba, és a nyűgnek érzett feladatok közé. A jutalomkastélyt rajzoljátok, fessétek meg közösen, legyen most csak két hetes az időtartam, amíg fel lehet jutni, és bejutni, megtalálni a nagy kincset! Közben minden egyes odavezető kő az úton napi elismerést és biztatást is jelezhet, illetve akár 4-5 naponta összegyűjtött picit nagyobb jutalmat. Ha van negatív következmény, akkor azt is előre, a reggeli napirend kialakítását is célzó beszélgetésen határozzuk meg közösen, tehát legyen ez is előre tudott, kiszámítható! Ne feledjük: csípd nyakon, ha jó!

Kreatív Játékok és Otthoni Tevékenységek

A jelenlegi helyzetben az egész világ tehetetlenül várja a fejleményeket, miközben az iskolák és óvodák bezárása miatt a gyerekek igen hamar elkezdenek otthon unatkozni. Aggodalomra azonban semmi ok, következzen 10 játék ötlet, amivel a kicsik és nagyon figyelmét egyaránt le tudjuk kötni - a járvány időszaka alatt és után is. Fontos megértenünk, hogy nem minden gyermek képes egyedül játszani, előbb vagy utóbb még a nagyobbak is igényelni fogják a segítséget. Ezt a problémát most ráadásul otthon kell leküzdeniük, ezért kifejezetten olyan elfoglaltságokat mutatunk, melyek a jelenlegi járványügyi helyzetben is hasznosak lesznek.

1. Kreatívan a szabadban: Régóta tudjuk, hogy a legjobb választás, ahol gyermekünk játszhat, az friss levegőn a természetben van. Azonban nem minden gyerek megy ki szívesen magától, ami nem is feltétlen probléma, rengeteg benti elfoglaltság közül válogathatunk. Ha mégis szeretnénk őket kicsit kicsalogatni, csináljuk kreatívan! Hagyjuk, hogy gyűjtögessen kintről köveket, majd melegítsük fel a sütőben kb. negyed óráig, ezután zsírkrétával bármilyen mintát rárajzolhatnak, ami a hő miatt szépen szét fog folyni a kövön. Figyeljünk rá, hogy miután kivettük a sütőből a köveket, hagyjuk 1-2 percig hűlni. Rendezhetünk kincskeresést is a kertben. Rejtsünk el egy könyvet kint, ez lesz a kincs, amit ha sikeresen megtaláltak, közösen el tudjuk olvasni velük. Így a levegőn is töltöttek egy kis időt a gyerekek, ami után egy bekuckózós mese olvasás még élvezetesebb.
2. Baba-wellness: Az igazán jó elfoglaltságok nem csak szórakoztatóak, de hasznosak is. Ilyen lehet például egy wellness program az otthoni babáknak és plüssállatoknak. Készítsünk elő egy igazi otthoni spa élményt a gyerekeknek, ők pedig ki tudják választani a kedvenc játékaikat hozzá. A babákat és plüssöket kifésülhetik, megmoshatják, de akár egy masszást is adhatnak nekik. A gyerekek is biztosan örömüket lelik majd benne, a játékok pedig újra ragyognak majd a tisztaságtól.
3. Lufi-ágy: Ehhez a játékhoz szükségünk lesz lufikra és egy nagy ágynemű huzatra. Fújjuk fel a gyerekekkel együtt a lufikat és töltsük meg vele az ágyneműt. Minél több lufit használunk, annál stabilabb lesz a játékunk. Ha elkészültünk a lufik töltésével, kész a játékterep a gyerekek számára. Ne ijedjünk meg, néhány lufi ki fog pukkanni játék közben.
4. Búvárkodásra fel!: Azok, akik már most alig várják a nyarat, egyszerűen elő tudják készíteni a saját fürdőkádjukat egy kis búvárkodáshoz. Csak töltsük fel vízzel a kádat, rakjunk bele egy kis habfürdőt, az aljára pedig helyezzünk el játékokat (pl. legót). A gyerekeknek adhatunk búvárszemüveget, búvárpipát és feladatokat a kincsek felhozatalára. A kicsik biztosan élvezni fogják és még, a „nem szeretett” hajmosást is kipipálhatjuk vele.

5. Családi bowlingozás: Szuper közös programnak adhat helyszínt nappalink vagy egy folyosó a házban, ha egy igazi bowling pályává alakítjuk. Ehhez nem kell más, mint 9 üres műanyag palack és egy közepes nagyságú labda. A palackokat félig töltsük fel vízzel, hogy ne dőljenek el túl könnyen és állítsuk fel őket egy háromszög alakzatba. Határozzunk meg egy távolságot, ahonnan minden játékos megcélozhatja a labdával az üvegeket. Cél, hogy minél több üveget eldöntsünk, ezt akár pontozhatjuk is, ha versenyt szeretnénk rendezni.
6. Varázshomok: Homok és gyurma egyszerre - ezt tudja a varázshomok. Ez a keverék épp úgy viselkedik, mint a homok, viszont gyurma állagúvá válik, ha a kezünkkel összedolgozzuk. Akár homokvárat is építhetünk belőle, de formákat is tudunk belőle kiszúrni. A legjobb pedig, hogy saját magunk is el tudjuk készíteni. Szükséges hozzá 1 kg liszt, 150 ml olaj (pl. baba vagy napraforgó olaj) és egy kevés ételszínezék. Egyszerűen keverjük össze ezeket, és kész is a varázshomok, amivel bent is tudnak játszani a kicsik.
7. Ágynemű festés: A textilfestés kétségkívül a gyerekek egyik kedvence, főleg, ha egy olyan tárgyat tervezhetnek meg maguknak, amit később használni fognak. A saját ágynemű huzat rajzolás és festés egy tuti tipp, ha benti elfoglaltságot keresünk, és jó hír a szülőknek, hogy akár órákra is lekötheti gyermekünk figyelmét egy takaró és párnahuzat megfestése. Javasolt fehér pamut ágyneműhuzatot vásárolni erre a célra, a festéknél pedig arra figyeljünk, hogy mosás álló legyen, így nem fog eltűnni a műalkotás már az első mosásnál.
8. Papír-csata: A legkisebbek is szeretik, ha valami feladatot tudunk nekik adni, amivel elfoglalhatják magukat. Ehhez néha a legegyszerűbb dolgok a legjobbak, mint például egy régi újságpapír. Mutassuk meg a kicsiknek, hogy tudják pici fecnikre tépni a lapokat, amivel akár egy papír-csatát is rendezhetünk később. Minél több papírt tudnak széttépni, annál mókásabb a játék.
9. Hajó úsztatás: Nincsen rossz időjárás, csak rossz ruházat. Éppen ezért, ha esősre fordul az idő húzzatok fel egy gumicsizmát, esőkabátot és irány a természet! Ne felejtsétek otthon a papírhajókat sem, amit előtte közösen hajtogathattok. Keressetek egy jó nagy pocsolyát, és indulhat a hajó úsztatás. A gyerekek imádni fogják!
10. Az örök kedvenc: sógyurma: Keverjünk össze egy bögre sót egy bögre vízzel és két bögre liszttel, és máris kész a tésztánk, ami ugyan nem ehető, viszont szuper figurákat tudunk belőle készíteni. Csinálhatunk csinos medálokat, vagy aranyos figurákat, formázás után viszont legalább 3 napig hagyni kell száradni a levegőn. Ezután akril festékkel színezhetjük.

Minden nap egy újabb lehetőség, hogy szuper benti és kinti programokat csináljunk. Használjuk ki a gyerekekkel eltölthető időt!

Érzelmi Szabályozás és Feszültségoldás

Nem könnyű most jó hangulatot teremteni, de mindennek ez az alapja! A családi összefogást, hogy mindenki egy nagy egésznek a része, most különösen fontos lehet szem előtt tartani. Egy mindenkiért, mindenki egyért! Valami családi jelmondatot, titkos jelszót, zászlót, okiratot stb. kitalálni, vagy vérszerződést kötni, hogy mindenáron és minden helyzetben kiállunk egymásért, segítünk egymásnak, megvédjük egymást! Mint pl. a Holiday c. filmben, ha láttátok, apuka és a két kislánya lettek a három testőr.

Alapvetően fontos a mozgás, hiánya sok magatartási problémához vezethet. Ötletek a mostani helyzetben: ha nem csoportos mozgásformát választunk, azért le lehet menni, ki lehet menni a szabadba, és ott futkosni, ugrálni, ugrókötelezni, tornázni stb. Sok gyereknek nehéz mostanában elaludnia, mert talán nem jut elegendő, az egész testét leizzasztó, kifárasztó mozgásos tevékenységekhez, szabad levegőhöz vagy úszáshoz, vagy a sok lebegő szorongás, feszültség, amit érez a szülők felől, a krízishelyzet fenyegetettsége, stresszei megviselhetik, és az is, hogy kibillent a megszokott kerékvágásból, és még nem találja a helyét. Hogyan könnyíthetjük ezt meg? Az elalvás előtti órák már legyenek nyugisabbak, főzzünk alváskönnyítő gyógyteát, mint pl. citromfű, hárs, vagy mézes tejet, lehet akár egy kis rituálét is ekörül kialakítani. Minden technikai kütyüt tegyünk távolra. Segíthet a melatonin vagy homeopátiás lazító szerek is. Relaxációs technikákat alkalmazni, halk, duruzsoló zenét beindítani, esetleg egy kis porszívó hangot. Jó szolgálatot tehet az autogén tréning is: mikor lefekszik a gyermek, lekapcsolod a villanyt, csak kis éjjeli lámpa vagy sólámpa ég, és akkor nagyon nyugodt hangon lassan, lágyan mondod: ellazulsz, teljesen nyugodt vagy, ellazul a fejed búbja, a homlokod, az arcod, a nyakad, stb. lefelé, egészen a lábfejéig….aztán egy szép réten vagy, csodálatos meleg van, süt a nap, csak a madarakat hallod, stb.

Játékterápiás módszereket ajánlok, most éppen otthonra, de akár óvodában, iskolában is kivitelezhetők ezek. Különítsetek el és rendezzetek be egy nyugis sarokban egy ún. „érzelemsarkot”, ahol meg lehet nyugodni, ki lehet szomorkodni, sírni magát annak, akinek éppen erre szüksége van, ahol el lehet bújni a többiek, illetve az egyéb ingerek elől, ahol egyedül lehet lenni, ahol lehet esetleg relaxálni, halk zenét hallgatni, olvasgatni vagy rajzolgatni. Külön dühsarok is hasznos lehet, ahol lehet taposni, topogni, buborékfóliákat szétnyomogatni, régi újságokat széttépdesni, babzsákokat kosárba dobálni erősen, papírtéglából vagy műanyag téglákból épített tornyot szétbombázni, óriáspárnát vagy boxzsákot püfölni. Egyszóval kiengedni a gőzt. Persze szülői engedéllyel vagy hozzájárulással. A „varázsszőnyeg” (egy színes, rojtos kis szőnyeg) elviheti őt varázslatos tájakra, vagy el lehet vele menekülni, vagy egy védett és békés helyet képvisel, ahol nem zavarják, lehet önálló tevékenység terepe is, ki is lehet vele emelni bizonyos tevékenységeket, vagy hely, ahol megnyugodhat a gyerek.

Mindenkinek szüksége van egyrészt egy kis elvonulásra, egyedüllétre, felnőttnek és gyereknek egyaránt, másrészt arra, hogy azzal foglalkozzon olyankor, amivel szeretne, amihez kedve van. Tehát fontos, hogy legyenek olyan időszakok, amikor nem mi határozzuk meg, mit hogyan csinálhat a gyermek, hanem amikor ő döntheti el, hogy azt az időkeretet mivel tölti ki. Persze segíthetünk neki, ha igényli, vagy ha szükséges. Azt is fontos megbeszélnünk vele - akár kettesben, akár a családi kupaktanácsok alkalmával, hogy erre nekünk, szülőknek is szükségünk van, és megállapodást kötünk vele, hogy ilyenkor ő hagy minket békén, és elfoglalja magát, mi meg akkor hagyjuk őt békén, amikor az ő énideje van. Tehát a megállapodások - én úgy látom, hogy lehet ilyen szempontból a gyerekeket kicsit jobban becsülni, jobban partnernek, „felnőttnek” tekinteni, azaz bevonni, és számítani a megértésére. Legyenek kijelölve - főleg testvér-rivalizációknál fontos ez - kizárólagos anya-gyerek, illetve apa-gyerek idők, akár csak pár perc is elég, amikor csak ketten vannak, együtt alkotnak, játszanak, vagy akár csak mesét néznek, olvasnak, hallgatnak, vagy zenét hallgatnak stb. És a családi közös idők, amikor mindenki együtt van, nemcsak a vacsoránál, hanem mondjuk előtte-utána egy-egy félórát legalább.

Sokféle technika van erre, keressünk hozzá ötleteket. Zene, meditációs, relaxációs zenék, lemezek, szövegek, mesék használata, amikor szükséges. Amire kevésbé szoktunk gondolni: amikor már nagyon feszült a gyerek, akkor nem lazítást, elengedést kérünk, hanem módszeresen egymás után még jobban megfeszíttetjük vele az izmait, erre automatikusan jön a túlfeszítés után az elernyedési, ellazulási reakció.

Az Indulatkezelés és Hiszti Kezelése

A hiszti az a probléma, ami a legtöbb anyukát tanácstalanná teszi. „Mitől lett ilyen hisztis a gyerekem? Hol tanulta ezt a viselkedést? Hogyan szabaduljak meg tőle azonnal?” - teszik fel a kérdést. Csodamódszerek nincsenek, ha azonban a probléma mélyére nézel, felismerheted azt a megoldást, ami a te gyermekednél leginkább beválik. Maga a hisztiroham, amikor a gyerek magából kikel és akár 30-40 percen keresztül is képes az önkontrollját elveszítve, sírva toporzékolni, nyafogni. A hiszti az indulatkezelés zavara, azaz a kicsi nem képes kezelni az indulatait, és amikor dühös lesz, elveszíti az önkontrollt. Ilyenkor gyakorlatilag „nincs magánál”, nem lehet rá észérvekkel hatni, nehéz megnyugtatni, „kilép magából”.

A Hiszti Okai

Haragszik valamilyen külső kiváltó ok miatt: ilyenkor a gyermeket zavarják a saját határai (pl. nem tud valamit elérni, megcsinálni) vagy a korlátok, amiket felállítottál neki (pl. bele kell ülnie a babakocsiba), vagy valamit közölni akar és nem értik meg. Fáradt és emiatt veszti el az önkontrollt (ez nem csak akkor fordulhat elő, amikor a kicsi álmos, hanem akkor is, ha olyan helyen vagytok, ahol túl sok inger éri, például egy zsúfolt bevásárlóközpontban).

A hisztikezelés fő célja az, hogy megtanulja a kicsi helyesen kezelni az indulatait. Ez azt jelenti, hogy megtanulja, hogy a düh, az indulat nem feltétlenül rossz, azonban meg kell tanulni kontrollálni az érzelmeit és helyesen viselkedni ilyenkor. A tanulási folyamat fokozatos. Ha magára haragszik, akkor segíts neki. Ha viszont azért haragszik, mert valamit megtiltottál, vagy valamit nem kaphat meg, akkor felesleges hosszasan magyarázni neki (ilyenkor magán kívül van, nem érti, mit szeretnél tőle), ilyenkor az segíthet, ha olyan feltételeket teremtesz neki, amiben levezetheti az indulatait mások és a maga károsítása nélkül, de nem erősíted meg benne azt, hogy a viselkedése helyes.

Gyakorlati Módszerek Hiszti Esetén

Játékterápiás módszereket ajánlok, most éppen otthonra, de akár óvodában, iskolában is kivitelezhetők ezek.

1. A nyugisarok / Érzelemsarok: Egy csendes sarok otthon, ahol van egy kis fotel, vagy párna, plüssállatok, ahova be lehet menni bánkódni, levezetni a dühöt, kisírni magunkat. Amikor kitör a hiszti, ide lehet leülni közösen és megnyugtatni a kicsit, vagy a nagyobbakat leültetni „gondolkodni”. Fontos, hogy ez nem azonos azzal, hogy leülteted a gyereket a „büntiszékre” vagy beküldöd a szobájába. A nyugisarok egy olyan hely, ahol lenyugszunk, ha „kiborultunk”, ahol lehet pihenni (pl. ha a túlpörgés miatt hisztis a kisgyermek), lehet akár mesét olvasni és összebújni is.
2. A maciölelés: A hisztis kisgyermek, aki önmagát és másokat bántalmazhatja, amikor magán kívül van, vágyik az érzelmi biztonságra. Egy nagy öleléssel és kis suttogással a fülébe („semmi gond, tudom, hogy most mérges vagy, de anya segít neked”) megnyugodhat egy nagy öleléstől. Lehet, hogy elsőre tiltakozik, hiszen egy magán kívül tomboló kisgyermeket nehéz megölelni, ki akar szabadulni, de általában néhány perc alatt megnyugszik és elmúlik a hiszti.
3. Az indulat-elterelés: Mivel a hiszti az indulatkezelés zavara, a gyermeknek nem csak azt kell megtanítani, mit nem csinálunk, amikor erős érzelmeink vannak (nem csapkodunk, nem harapunk stb.), hanem azt is meg kell tanulnia mi a helyes viselkedés ilyenkor. Az indulat-eltereléssel tulajdonképpen erre vezetjük rá.

Hogyan szelidítheted meg a hisztiket mesékkel? Marci és a mérges manó meséiből megtaníthatod a gyermekednek, hogyan előzze meg a hisztit és kezelje az érzelmeit. Ezek a kedves mesék segítenek neki megérteni mit érez mielőtt hisztizni kezdene és mit tegyen. Nem csak olvasni tudjátok őket, hanem alkalmazni is a benne található hisztiűző módszereket.

A Házimunka, mint Fejlesztő Módszer

A házimunka gyereknek, felnőttnek nemszeretem munka - ugyanakkor az életre neveled a gyermeked, ha nem hagyod ellustulni, hanem az életkorának megfelelő feladatokat adsz neki a házban vagy a ház körül. Téved, aki azt hiszi, a házimunka elvégzése kizárólag a nők, az anyák feladata. Ne csak azt bízd tehát a gyerekre, hogy a saját szobájában tartson rendet, sokkal jobban is bevonhatod a teendőkbe.

Korosztályok Szerinti Feladatok

Totyogósok (2 éves kortól)

Azt gondolod, kétévesen még túl korai elkezdeni a házimunkát? Tévedés! A totyogósok imádnak segédkezni, érdemes ezt kihasználni még akkor is, ha a kis segítségükkel gyakran lassabban megy a munka. Mindenesetre mindig felügyeld a kiosztott munkát, nehogy pont az ellenkezőjén ügyködjön a gyerkőc nagy lelkesen.

Óvodások (3-5 éves kor)

Óvodáskorban a gyerekek szeretik azt érezni, hogy fontosak, ügyesek és önállóak. Neked mint szülőnek ebben az időszakban inkább az a fontos, hogy bevond a gyermeked az egyes tevékenységekbe, és próbálj átsiklani afölött, hogy a gyerek által elvégzett munka korántsem lesz tökéletes.

Kisiskolások (6-12 éves kor)

Ebben az életkorban a gyerekek azt tanulják meg, hogyan vállalják a felelősséget és miként kivitelezzék önállóan azokat a feladatokat, amiket tőled kapnak. Hidd el, sokkal többre képesek, mint azt gondolnád! Játékká is változtathatod a házimunkát, úgy sokkal kevésbé lesz unalmas. Például kapcsoljatok be zenét a söprögetéshez vagy állíts be egy stopperórát 5 percre - Na, vajon ki tud több ruhát összehajtogatni ezalatt? De kitalálhatsz egy saját pontozási vagy jutalmazási rendszert is, ahol az elvégzett házimunkákért járó pontok beválthatók valamire (például egy kis extra játékidőre vagy zsebpénzre). Erre az életkorra már kiderül, hogy a gyerek mihez ért igazán vagy miket szeret megcsinálni a leginkább. Beszéljétek meg, hogy a kedvenc feladatait rotálva végzi-e el, vagy minden héten ugyanazokat. Hogy senki ne keveredjen meg, célszerű egy házimunka-beosztást is készítened és kitenni jól látható helyre, hogy senki ne feledkezzen el a teendőiről.

Tinédzserek (13+ éves kor)

Bár a tiniket a legnehezebb bevonni a házimunkába, ebben a korban tanulhatják meg azokat a túléléshez-együttéléshez szükséges technikákat, melyek nagy segítségükre lesznek, ha majd kollégiumba vagy albérletbe költöznek, és bizony alkalmazkodniuk kell másokhoz. Ami a szülő részéről fontos, hogy ne legyenek tipikusan lányos/fiús feladatok. Vannak szülők, akik úgy gondolják, egy kis pénzbeli motiváció nem árt a nagyobbaknak, hogy szívesebben segítsenek a házimunkában. Ugyanakkor a szakértők azt mondják, a gyerekeknek meg kell tanulniuk azt, hogy az együttéléshez és a család megfelelő működéséhez hozzátartozik az, hogy mindannyian kiveszik a részüket a házimunkából is.

Hogyan Támogassuk a Házimunka Kialakítását?

1. Járj elöl jó példával.
2. Ne nyaggasd őket állandóan, inkább hívd fel a figyelmüket, mi a konkrét következménye, ha nem végzik el a munkát.
3. Ha a rábízott munkát a gyerek sorozatosan nem végzi el, akkor nyugodtan vond meg tőle a kiváltságokat.

tags: #magyarazd #el #kerlek #mint #egy #harom