A Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti-Nőgyógyászati Társaság 2025. évi kongresszusa a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának szervezésében kerül megrendezésre Székesfehérváron, a Mercure Hotel Magyar Királyban, 2025. október 16-18. között.
A rendezvény célja, hogy átfogó képet adjon a hazai szülészet és nőgyógyászat pszichoszomatikus szemléletének fejlődéséről, aktuális szakmai kérdéseiről, valamint támogassa a családközpontú szemléletet.
A családközpontú szülészet alapelvei
A családközpontú szülészet alapelvei a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelvében is megjelennek, amely a szülészeti és újszülöttellátásról szól. A bizonyítékokon alapuló egészségügyi szakmai irányelvek az egészségügyi szakemberek és egyéb felhasználók döntéseit segítik meghatározott egészségügyi környezetben.
A szisztematikus módszertannal kifejlesztett és alkalmazott egészségügyi szakmai irányelvek, tudományos vizsgálatok által igazoltan, javítják az ellátás minőségét. Az egészségügyi szakmai irányelvben megfogalmazott ajánlások sorozata az elérhető legjobb ellátást célozza meg.
A szülészet és nőgyógyászat története Magyarországon
Magyarországon a szülészet egyetemi szintű oktatása az 1635-ben alapított nagyszombati egyetemen kezdődött az 1769-ben felállított orvosi karon. Ekkor a szülészeti ismereteket a sebészeti tanulmányok során sajátították el a hallgatók. Az orvosdoktori és sebészmesteri diplomával rendelkezők szerezhettek szülészmesteri képesítést. Emellett a szülésznők képzése is az egyetemen történt, bábatanfolyamok keretében.
Az egyetem Pestre költözését követően, az 1811/12-es tanévben megalakult az önálló Elméleti és Gyakorlati Szülészeti Tanszék, amelynek élére Frankenburg Jakab került. Frankenburg terveit korai halála akadályozta meg, őt Stáhly Ignác követte a tanszék élén.
Birly Ede (1817-1854 között tanszékvezető) rendkívül fiatalon, 29 évesen kapta meg kinevezését a tanszék élére. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, Boër professzor tanársegédjeként dolgozott. A klasszikus, konzervatív szülészeti gyakorlatot valósította meg, a „kíméletes várakozás” elvét képviselte. Vezetése alatt a tanszék épületét természeti katasztrófák sújtották, a szülések száma azonban emelkedett.
Semmelweis Ignác Fülöp (1855-1865 között tanszékvezető) nyerte el a meghirdetett tanszékvezetői állást. Négyéves küzdelem után, 1859-ben sikerült áthelyeztetnie a tanszéket egy jobb helyszínre, ahol 28 ágy állt a szülészet rendelkezésére. Semmelweis a második bécsi iskola működése alatt tette zseniális felfedezését és dolgozta ki a gyermekágyi láz profilaxisát. Ezt követően az általa vezetett Szent Rókus Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán, majd a pesti egyetem szülészeti klinikáján igazolta megfigyelését. A klinika igazgatójaként a gyermekágyi láz megelőzése érdekében tett intézkedéseket az „Utasítvány”-ban foglalta össze.
Semmelweis tanítványai - Ráth Zoltán, majd Kézmárszky Tivadar - voltak a tanársegédei. Kézmárszky Tivadar (1874-1902 között tanszékvezető) vezetésével a klinika új épületbe költözött, amely először biztosított önálló otthont a szülészetnek és nőgyógyászatnak. Kézmárszky professzor napjainkban is korszerű szemléletmódot képviselt az oktatásban, kiemelt figyelmet fordított a gyakorlati jellegű tanításra és a betegekkel szembeni gyengéd, emberséges bánásmódra.
Kézmárszky professzor váratlan halála után Bársony János professzor (1903-1926 között tanszékvezető) határozta meg a klinika fejlődését. Nevéhez fűződik az első sugárterápia alkalmazása méhnyakrákos betegek gyógyítása céljából. Kezdeményezésére alakult meg a Magyar Nőorvosok Társasága.
Kubinyi Pál (1926-1928 között tanszékvezető) kiváló operatőr volt, különösen az onkológiai műtétek során szerzett hírnevet. Frigyesi József (1929-1948 között tanszékvezető) klasszikus iskolateremtő professzor volt, klinikájáról számos egyetemi tanár és főorvos került ki. Ő volt az első szülész-nőgyógyász, akit a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választottak.
Horn Béla professzor (tanszékvezető 1948-1972) irányítása alatt a klinikán létrejött a Toxicosis Kutató Laboratórium és Osztály, valamint az Erosio Ambulancia. Bevezették a várandós nők pszichoprofilaktikus előkészítését a szülési fájdalomcsillapítás céljából, és kötelezővé tették a szülés utáni cervixellenőrzést.
Csömör Sándor professzor (klinikaigazgató 1972-1990 között) érdeklődési területe az onkológia volt, emellett szívügyének tekintette a perinatológia fejlesztését. Vezetése alatt került bevezetésre az intenzív magzati észlelés, és ekkor jött létre a klinika perinatalis intenzív centruma (PIC), amely azóta is hazánk legtöbb koraszülöttet ellátó központja.
Papp Zoltán professzor (klinikaigazgató 1990-2007 között) korszerű praenatalis diagnosztikai központot létesített a klinikán, amely magában foglalta a genetikai tanácsadót, az ultrahang, a citogenetikai és a DNS-, valamint a Fetopatológiai laboratóriumot. A klinika fő tudományos tevékenysége is e témakörhöz kapcsolódott, megalakult a „Magzati és újszülöttkori orvostudomány” című PhD-program.
Dr. Hagymásy László főorvos úrral a „Családközpontú szülészeti szemléletben” dolgozunk nap mint nap és segítjük a szülőpárokat a családdá válás folyamatában. 1994-ben jelent meg „Családközpontú szülészet” című könyvem, amely ebben a témakörben az első magyar nyelvű, hazai tapasztalatokból építkező, a legújabb klinikai ismereteket bemutató kézikönyv volt.
Bognár Beáta vezető szülésznő segíti munkámat, aki a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészet - Nőgyógyászati Osztály főnővér helyettese. 1998-ban választotta a szülésznői hivatást, amely azóta is életének egyik legkedvesebb része. Feladata a várandósgondozás, az anyává válás folyamatának segítése, szülés kísérés és az újszülött világra segítése, a gyermekágyas időszakban az igény szerinti szoptatás támogatása.
A járvány sok mindent felülírt a mindennapokban, a kórház szülészeti osztályának is alkalmazkodnia kellett a helyzethez. A Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXVII. Kongresszusa 2016. április 21-22 között került megrendezésre.
A Magyar Nőorvos Társaság Északnyugat-Magyarországi Szekciójának X. Tudományos Konferenciája 2016. október 15-én került megrendezésre Győrben.
A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászat Osztálya és a Magyar Ápolási Egyesület Szülésznői Szekciója a XXIV. Országos Szülésznői Konferenciát 2016-ban rendezte meg.
A Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXVI. konferenciájára 2016. április 29-30. között került sor Gyula városában.
Amennyiben kérdése merülne szolgáltatásainkkal kapcsolatban, kérjük vegye fel Velünk a kapcsolatot! Amennyiben Ön időpontot szeretne foglalni online, ezt megteheti az Időpontfoglalás menüpont alatt.
tags: #magyar #pszichoszomatikus #szuleszeti #es #nogyogyaszati #tarsasag