A lúgosítás szerepe és jelentősége a várandósság alatt

A babavárás időszaka tele van izgalommal, változásokkal és néha bizony aggodalommal is. Ahogy a testünk hihetetlen tempóban alkalmazkodik egy új élet befogadásához, a belső egyensúlyunk fenntartása kiemelt jelentőségűvé válik. Az utóbbi években egyre többet hallani a savasodás és lúgosítás témájáról, különösen a várandós édesanyák körében. De mi az igazság a tudományos háttér és a népszerű wellness-tippek között? Valóban befolyásolhatja a magzat egészségét, ha túl savas az étrendünk? Vagy csupán egy divatos táplálkozási irányzatról van szó?

A sav-bázis egyensúly és a terhesség

A sav-bázis egyensúly fogalma a szervezetünk azon képességét írja le, hogy fenntartsa a vér és más testnedvek pH-értékét egy rendkívül szűk, optimális tartományban. A pH-skála 0-tól (legerősebb sav) 14-ig (legerősebb lúg) terjed, a 7-es érték a semleges. Az emberi vér pH-értéke szigorúan 7,35 és 7,45 között mozog. Ez a tartomány létfontosságú; ha ettől jelentősen eltérünk - akár savas, akár lúgos irányba -, az súlyos egészségügyi problémákhoz, szélsőséges esetben akár életveszélyes állapothoz is vezethet.

A várandósság idején a testünk hormonális és fizikai változások sorozatán megy keresztül, ami ideiglenesen megváltoztathatja egyes szervek működését és terhelését. Bár a szervezetünk mindent megtesz a vér pH-jának stabilizálásáért, a népi hiedelmek szerint a modern étrend (gazdag finomított cukrokban, vörös húsokban és feldolgozott élelmiszerekben) eltolja a test pH-ját a savas irányba. Ezt a jelenséget nevezzük diétás vagy lappangó acidózisnak.

A valóságban az étrendünk általában csak a vizelet pH-ját képes befolyásolni, nem a vérét. A vese az egyik legfontosabb szerv a savak kiválasztásában, és a vizelet pH-jának változtatásával segít fenntartani a belső egyensúlyt. Ha a vizeletünk savasabb, az egyszerűen azt jelzi, hogy a vesénk hatékonyan dolgozott a felesleges savak eltávolításán.

A terhesség alatti lúgosítás tehát elsősorban egy táplálkozási stratégia, amely a lúgosító ásványi anyagokban gazdag élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek) fogyasztására ösztönöz, ami önmagában is rendkívül egészséges. A várandósság idején a magzat fejlődéséhez jelentős mennyiségű ásványi anyagra van szükség, mint például a kalciumra és a magnéziumra. Ha az édesanya étrendje hiányos, a szervezet a saját raktárait használja fel, ami hosszú távon kimerültséghez vezethet. A lúgosító étrend támogatói szerint a savas étrend kioldhatja ezeket az ásványi anyagokat a csontokból a pH-szabályozás érdekében, de ez tudományosan vitatott.

Tévhitek a pH-egyensúly körül

A pH-egyensúly körüli diskurzus tele van félreértésekkel, különösen, amikor a várandósság érzékeny időszakáról van szó. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy az étrendünk azonnal és drasztikusan megváltoztatja a vérünk pH-ját. Mint már említettük, ez lehetetlen lenne, mivel a szervezetünk rendelkezik a világ egyik legfejlettebb automata szabályozó rendszerével. Ha a tüdőnk nem tudja megfelelően eltávolítani a szén-dioxidot (ami savas), vagy a vesénk nem tudja kiválasztani a felesleges savakat, akkor beszélhetünk klinikai acidózisról. Ez egy súlyos orvosi állapot, amely nem a reggeli kávé vagy a desszert következménye, hanem általában alapbetegségekhez (például súlyos vesebetegség, nem kontrollált cukorbetegség) kapcsolódik. A kismamák számára a lényeg az, hogy a táplálkozással kapcsolatos „savasodás” fogalma nem azonos a klinikai acidózissal.

A másik gyakori tévhit a lúgos víz vagy lúgosító porok mindenhatósága. Bár a lúgos víz pH-ja magasabb lehet, mint a normál csapvízé, amint bejut a gyomorba, azonnal találkozik a rendkívül savas gyomorsavval (pH 1,5-3,5), ami elengedhetetlen az emésztéshez és a kórokozók elpusztításához. A lúgos víz fogyasztása rövid időre semlegesítheti a gyomorsavat, ami paradox módon ronthatja az emésztést, és hosszú távon akár a tápanyagok felszívódását is akadályozhatja, különösen a terhesség alatt, amikor a gyomorsavtermelés amúgy is változhat.

A várandós nőknek különösen óvatosnak kell lenniük az öndiagnózissal és az extrém diétákkal. A lúgosító étrend alapelvei - sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona - természetesen támogathatóak, de a szélsőséges savmegvonás (például a fehérjék vagy bizonyos gabonák teljes elhagyása) veszélyeztetheti a magzat fejlődéséhez szükséges makrotápanyagok bevitelét. Érdemes megjegyezni, hogy bár a vér pH-ja stabil, a vizelet pH-ja jól használható indikátor lehet arra vonatkozóan, hogy a szervezet hogyan kezeli a savterhelést. A vizelet pH-jának rendszeres mérése (pH-tesztcsíkokkal) segíthet a kismamáknak nyomon követni, hogy étrendjük milyen hatással van a veséjük munkájára.

Klinikai acidózis és várandósság

Bár a legtöbb ember, különösen a várandós nők, az étrend kapcsán beszélnek a savasodásról, fontos elkülöníteni a klinikai állapotokat a táplálkozási mítoszoktól. A respiratorikus acidózis akkor következik be, ha a tüdő nem tudja hatékonyan eltávolítani a szén-dioxidot a vérből. A szén-dioxid a szervezetben szénsavvá alakul, így annak felhalmozódása savas irányba tolja a vér pH-ját. Terhesség alatt ez ritka, de előfordulhat súlyos tüdőbetegségek vagy légzési zavarok esetén. A terhesség késői szakaszában a megnövekedett méh nyomása a rekeszizomra kissé megnehezítheti a mély légzést, de a szervezet általában kompenzál.

A metabolikus acidózis akkor lép fel, ha a szervezet túl sok savat termel (például ketontesteket cukorbetegség esetén) vagy a vesék nem tudnak elegendő savat kiválasztani. A terhességi diabetes (gesztációs diabétesz) szövődményeként kialakuló ketoacidózis egy ilyen példa, amely azonnali kórházi ellátást igényel. Vér pH < 7,35.

Emésztési kihívások terhesség alatt és a lúgosítás

A várandósság első és harmadik trimesztere tele van olyan emésztési kihívásokkal, mint a reggeli rosszullét, a hányinger, a gyomorégés és a reflux. A hányinger és a reggeli rosszullét, különösen az első trimeszterben, a HCG (humán chorion gonadotropin) hormon megemelkedett szintjével hozható összefüggésbe. Bár a hányás savveszteséget jelent (ami átmenetileg lúgosabbá teheti a szervezetet, ún. metabolikus alkalózis), maga a rosszullét nem a diétás savasodás következménye.

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a refluxot a túl sok gyomorsav okozza. A gyomorégés és a reflux különösen a második és harmadik trimeszterben válik gyakorivá. A progeszteron ellazítja a simaizmokat, beleértve a nyelőcső alsó záróizmát is. Ez lehetővé teszi, hogy a gyomorsav visszaáramoljon a nyelőcsőbe. Ezen felül a növekvő méh fizikai nyomást gyakorol a gyomorra, ami szintén elősegíti a refluxot. Ebben az esetben a lúgosító étrend segíthet, de nem azért, mert megváltoztatja a gyomor pH-ját (amit nem szabad megváltoztatni), hanem mert bizonyos ételek (pl. fűszeres, zsíros ételek) fokozhatják a reflux tüneteit. A lúgosító étrend itt úgy segíthet, hogy a beépített magas rosttartalom és a vízben oldódó vitaminok támogatják az emésztést és a bélflóra egészségét. Az egészséges bélflóra kulcsfontosságú a gyulladás csökkentésében, ami közvetetten javíthatja az általános közérzetet. Az a tény, hogy egyes kismamák jobban érzik magukat, ha lúgosító hatású ételeket fogyasztanak, nem a vér pH-jának változását igazolja, hanem azt, hogy a szervezetük sokkal jobban reagál a tápanyagban gazdag, feldolgozatlan ételekre, szemben a gyulladást okozó, finomított táplálékokkal.

A gyomorsavtúltengés, gyomorégés terhesség alatt nagyon gyakori. Akkor jelentkezik, ha a gyomorsav, illetve a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe jut. Az égető érzés a mellkas alsó-középső részén lép fel, közvetlenül a szegycsont alatt. Terhességben gyakori, mivel a termelődő sárgatest-hormon elernyeszti a gyomor és a nyelőcső közötti záróizmot. Később a megnövekedett méh elmozdítja eredeti helyzetéből a gyomrot, és alulról nyomást is gyakorol rá. A terhelés a rekeszizmot is kimozdítja, ezáltal nő a nyílás, ahol a nyelőcső áthatol a rekeszizmon. Mindez tovább könnyíti a savas tartalom visszafolyását. Mivel a tüneteket részben a savanyú gyomortartalom, részben a visszafolyás okozza, mind a kettőt kezelni kell.

• A gyomorsavcsökkentő szerek csökkentik a gyomortartalom savasságát, de általában csak átmenetileg szüntetik meg a tüneteket, mivel a sok alkáliára a gyomor még több sav termelésével reagál. Ezért célszerű inkább többször, kisebb adagot bevenni a gyomorsavcsökkentő szerekből, mint egyszerre nagy mennyiséget.
• Együnk naponta többször. Mivel két étkezés között is termelődik a gyomorsav, ha gyakrabban étkezünk, rövidebbek lesznek azok az időszakok, amikor az üres gyomrot irritálja a sav.
• Egyszerre csak keveset együnk.
• Kerüljük a folyadékokat és a pépes ételeket, mivel azok gyorsan ürülnek ki a gyomorból, és nem kötik meg a savat. A darabos, szilárd ételek fejtenek ki legtovább savmegkötő hatást.
• A növényi zsírokat részesítsük előnyben az állati zsiradékokkal szemben.
• Ne használjunk erős, csípős fűszereket, és mérsékeljük a sófogyasztást is.
• Külön meg kell említenünk a tejet, mivel sokáig kifejezetten javasolták a túl sok sav ellenszereként. Azonban a tej csak átmenetileg köti le a savat, és később, az emésztése során még több sav fog keletkezni.
• Gyógyvíz-kúra: naponta két-háromszor 0,5 dl Salvus víz fogyasztása javasolt. Oldja a felhalmozódott nyákot, tisztítja a gyomornyálkahártyát, eltávolítja az összegyűlt gyulladásos termékeket.
• Homeopátia: Iris versicolor 9 CH, napi 2×5 golyócska. Étkezés előtt kb. 20 perccel szopogassuk el a nyelv alatt.
• Gyógynövények: gyógyszertárban kaphatók gyomortea-keverékek, melyek jó hatással lehetnek a gyomorsavtúltengésre, gyomorégésre. Hatásos háziszer lehet a frissen préselt burgonyalé: pucoljunk meg 1-2 nagyobb burgonyát, reszeljük le, majd préseljük ki a levét, és frissen igyuk meg. Naponta kétszer, étkezés előtt kb. 15 perccel igyunk 0,5 dl-t.
• A terhesség vége felé gyakran előfordul, hogy az éjszakai nyugalmat is megzavarja a gyomorégés. Ilyen esetekben célszerű az ágy fejvégét kb. 10 cm-el megemelni, vagy 2-3 nagypárnát használni. Utóbbi esetben figyeljünk arra, hogy ne csak a fejünket emeljük meg, hanem az egész felsőtestünket, mivel csak így kerül a nyelőcső alsó vége fentebb a gyomorszájnál.

Lúgosító étrend a várandósság alatt

A lúgosító étrend lényege a minőségi táplálkozás, ami a várandós édesanyák számára különösen fontos. A lúgosító ételek azok, amelyek metabolizálódása során kevesebb savas melléktermék keletkezik, és amelyek gazdagok olyan ásványi anyagokban, mint a kálium, magnézium és kalcium. Ezek az ásványi anyagok a szervezetben pufferként működnek, segítve a savak semlegesítését, mielőtt azok kiválasztásra kerülnének.

• Zöld leveles zöldségek: Spenót, kelkáposzta, brokkoli, rukkola. Ezek igazi szuperélelmiszerek a várandósok számára, mivel tele vannak folsavval, vassal és klorofillal, amelyről úgy tartják, hogy lúgosító hatású. Fontos, hogy a kismamák alaposan mossák meg, vagy főzzék meg a zöldségeket a fertőzésveszély (pl. toxoplazmózis) elkerülése érdekében.
• Gyümölcsök: Bár sok gyümölcs savanyú ízű (pl. citrusfélék), a szervezetben lúgosító hatást fejtenek ki magas ásványi anyag tartalmuk miatt. Különösen ajánlott a banán, a dinnye, a bogyós gyümölcsök és az avokádó. Ugyanakkor fontos a mértékletesség a gyümölcsök fogyasztásánál, mert a bennük lévő cukor erjedhet és savasodást idézhet elő.
• Gyökérzöldségek: Édesburgonya, répa, cékla.
• Teljes értékű gabonák és hüvelyesek: Bár egyes gabonák (pl. zab, barna rizs) kissé savasnak számítanak, tápértékük és rosttartalmuk miatt elengedhetetlenek.

A legfontosabb, hogy a kismamák ne essen abba a hibába, hogy kizárnak minden „savas” élelmiszert. A fehérje (hús, hal, tojás) metabolizálódása során savas melléktermékek keletkeznek, de a fehérje elengedhetetlen a magzat növekedéséhez és az anya szöveteinek építéséhez. A megoldás nem a fehérje elhagyása, hanem annak biztosítása, hogy minden fehérjefogyasztást bőséges adag lúgosító zöldség kísérjen. A várandósság alatt különösen fontos a tápanyagsűrűség, ezért a kismamáknak kerülniük kell a feldolgozott élelmiszereket, a finomított cukrokat és a transzzsírokat, amelyek nemcsak tápanyagszegények, hanem gyulladást is okoznak, ami a szervezet számára savas terhelést jelent.

A terhesség alatti vegetarianizmust és vegán étrendet mítoszok övezik. A vegetáriánus kismamák számára azonos általános szabályok érvényesek, mint a többi nő számára, akik szintén a növényi táplálkozás hívei. Ügyelni kell a megfelelő vas-, kalcium-, fehérje- és B12 vitamin-bevitelre. Ez utóbbit idővel minden vegetáriánusnak ajánlott pótolni. A terhesség raw étrenden is sikeres és problémamentes lehet.

Fontos ásványi anyagok a lúgosításban és terhesség alatt

Ha a savasodás és lúgosítás témáját a tudomány oldaláról közelítjük meg, hamar kiderül, hogy az igazi kulcsszereplők az ásványi anyagok. A kalcium a legbőségesebb ásványi anyag a szervezetben, és létfontosságú szerepet játszik a savak semlegesítésében. Ha a szervezetnek túl sok savat kell semlegesítenie, és a táplálékból nem jut elegendő lúgosító ásványi anyaghoz, elméletileg a csontok kalciumtartalmát használhatja fel. A terhesség alatt a magzatnak hatalmas mennyiségű kalciumra van szüksége a csontváz kiépítéséhez. Ha az anya kalciumbevitele elégtelen, a szervezet a saját csontjaiból vonja el azt. A kalcium megfelelő felszívódásához elengedhetetlen a D-vitamin jelenléte.

A magnézium egy igazi csodaásvány a várandósság idején. Több száz enzimreakcióban vesz részt, segít a fáradtság leküzdésében, enyhítheti az éjszakai lábikragörcsöket, és kulcsszerepet játszik a stresszcsökkentésben, ami - mint látni fogjuk - szintén hozzájárul a savasodáshoz. A magnézium lúgosító hatású, és segít fenntartani az optimális pH-t. Érdemes magnéziumban gazdag ételeket fogyasztani, mint például a tökmag, mandula, banán és a sötétzöld leveles zöldségek.

A kálium az egyik legfontosabb intracelluláris (sejten belüli) kation. Szerepe a vérnyomás szabályozásában és az idegimpulzusok továbbításában létfontosságú. A kálium-gazdag étrend (gyümölcsök és zöldségek) segít a szervezetnek a felesleges nátrium kiválasztásában, és lúgosító hatásán keresztül támogatja a vesék munkáját. A modern, feldolgozott étrend gyakran káliumban szegény, de nátriumban túl gazdag, ami felboríthatja az egyensúlyt.

A lúgosítás tehát a gyakorlatban nem más, mint annak biztosítása, hogy a test megkapja a szükséges ásványi anyagokat a természetes homeosztázis (belső egyensúly) fenntartásához.

Folyadékbevitel és lúgosítás

A víz a várandósság alatt szó szerint életet adó elem. A kismamák testtömegének akár 60-70%-a is víz lehet, és a megnövekedett vérmennyiség, a magzatvíz termelése és a méregtelenítési folyamatok mind extra folyadékot igényelnek. Ha egy kismama dehidratált, a vesék nem tudnak hatékonyan működni, ami a savas anyagok felhalmozódásához vezethet a szervezetben. A sötét, koncentrált vizelet egyértelmű jele annak, hogy több folyadékra van szükség. A bőséges vízfogyasztás segít hígítani a savas melléktermékeket, megkönnyítve azok kiválasztását.

A kereskedelmi forgalomban kapható lúgos víz (amelyet elektrolízissel vagy ásványi anyagok hozzáadásával tesznek magasabb pH-júvá) népszerű a lúgosító étrend követői körében. Azonban, mint már említettük, a gyomorban azonnal semlegesítődik. Azonban van egy természetes módja a víz lúgosító hatásának növelésére, ami teljesen biztonságos és javasolt a várandósoknak: a citromos víz. Bár a citrom savas, metabolizálódása után rendkívül lúgosító hatású ásványi anyagokat (elsősorban káliumot) hagy maga után. Egy pohár meleg víz frissen facsart citromlével reggelente segíti az emésztést, stimulálja a májat, és lúgosító hatású ásványi anyagokkal látja el a szervezetet.

A várandósság alatt a folyadékbevitelnek nem kell kizárólag vízből állnia. A magas víztartalmú gyümölcsök és zöldségek (pl. uborka, görögdinnye) fogyasztása is hozzájárul a hidratációhoz, és egyúttal lúgosító ásványi anyagokkal látja el a szervezetet. Összefoglalva: a vesék a test lúgosító főnökei. Minél jobban hidratáltak vagyunk, annál hatékonyabban tudják elvégezni a munkájukat, stabilan tartva a sav-bázis egyensúlyt.

Stresszkezelés és alvás

A savasodás témája gyakran kizárólag az étrendre korlátozódik, pedig a modern kutatások egyre inkább rámutatnak a stressz és a belső egyensúly közötti szoros kapcsolatra. Amikor stresszesek vagyunk, a szervezetünk készenléti állapotba kapcsol (harcolj vagy menekülj reakció). Ez a válasz magában foglalja a kortizol (stresszhormon) és más hormonok felszabadulását. A krónikus stressz fenntartja a szervezetben a gyulladásos állapotot. Ezen túlmenően, a stressz közvetlenül befolyásolja a légzést. Szorongás vagy stressz hatására sokan hajlamosak felületesen vagy gyorsan lélegezni. A hiperventilláció (túlzott légzés) a szén-dioxid túl gyors eltávolításához vezet a vérből, ami paradox módon átmeneti respiratorikus alkalózist (lúgosodást) okozhat.

A stresszkezelés tehát a lúgosítás egyik leginkább alábecsült, de talán legfontosabb eleme a terhesség alatt. Ha a szervezet folyamatosan stressz alatt áll, az emésztés hatékonysága csökken, a tápanyagok felszívódása romlik, és a szervezet folyamatosan gyulladásos állapotban van. Megfelelő alvás: Az alvás kulcsfontosságú a regenerációhoz. Alvás közben a szervezet hatékonyan távolítja el az anyagcsere-hulladékokat és regenerálja a sejteket.

Terhességi diéta és epigenetikus hatások

A terhesség egy különleges állapot, hiszen az anya táplálkozása erősen befolyásolja a magzat fejlődését és későbbi egészségét. Az új kutatások fényében az anya un. epigenetikus hatásokon keresztül programozza utódját. Az epigenetikus hatások alatt azt értjük, hogy a környezeti hatások, a magzat esetében az anyai szervezet, mint környezet, jelentős hatást gyakorol az utód fenotípusára. Az "alultáplált magzatból" olyan felnőtt lesz, aki jóltápláltság esetén könnyebben elhízik, könnyen alakul ki nála inzulinrezisztencia, cukorbetegség, szívbetegség. Az alultáplált magzatokból kis születési súlyú babák születnek, és a születési súly igen szoros kapcsolatban áll a későbbi inzulinrezisztencia és cukorbetegség kockázattal.

Fontos megkülönböztetni az anya tápláltságát a magzatétól. A születési súly elsősorban az anya terhességi előtti testméretétől függ, nem pedig a terhesség alatti táplálkozásától. Az éhínségek alatt született csecsemőknél tapasztalták azt, hogy a terhesség alatti alultápláltság alig-alig befolyásolta a születési súlyt. A "takarékos fenotípus" kialakulását tehát némileg át kell értelmeznünk: azoknak az anyáknak születik kis súllyal a csecsemőjük, akik már a terhesség előtt tartósan alultápláltak voltak. A terhesség alatt keveset hízó, vagy éppen fogyó nőknek is átlagos, vagy átlagosnál nagyobb gyermeke születik.

A magzati "éhezés" egyik nyilvánvaló oka a mi viszonyaink közt az állandó fogyókúrázás. A másik, rejtettebb ok a nyugati táplálkozásban rejlik. A gabonafélék és a hüvelyesek állandó fogyasztása tartós vitamin és nyomelemhiányhoz vezet, ugyanis az egészségesnek tartott teljes kiőrlésű pékárukban és a hüvelyesekben rengeteg fitát található, amelyek meggátolják a vas, cink, magnézium és a vitaminok felszívódását. A krónikus D-vitaminhiány köszönhető a napkerülésnek és a D-vitamin ajánlott napi adagjának tévesen megállapított alacsony szintjének. A nyugati táplálkozás további ismérve a fehérjehiány és a zsírhiány, ami a szénhidrátok felé eltolódott táplálkozást jellemzi. Márpedig a magzat sorsát az anya testében a terhesség előtt felhalmozódott aminosavak, ásványi anyagok, zsírban oldódó vitaminok mennyisége dönti el.

Magas glikémiás indexű táplálkozás és terhesség

A magzat fejlődését alapvetően meghatározza a placenta fejlődése és mérete is. Meglepő módon mérsékelt alultápláltság esetén a placenta mérete növekszik, kompenzálandó az anyai alultápláltságot. A nyugati táplálkozásra jellemző gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása a terhesség középidejében viszont gátolja a placenta növekedését!

Sok nő aggodalma a paleolit táplálkozással szemben az, hogy majd "éhezik" a magzata, nem fog rendesen fejlődni, mert nem jut elég "szénhidráthoz". Sok ember fejében a szénhidrátok azonosak a gyorsan felszívódó szénhidrátokkal, a növényeket nem tekintik szénhidrátforrásnak. Azonban az újabb vizsgálatok is egyértelműen azt bizonyítják, hogy a terhesség alatti magas GI táplálkozás komoly kockázatot hordoz magában. Ennek oka az, hogy a magas GI táplálkozás magas vércukorszintet okoz, ami "túltáplálja" a magzatot.

Egy vizsgálatban terhességük alatt alacsony, illetve magas GI táplálkozást folytató nők újszülötteit hasonlították össze. Az alacsony GI táplálkozást folytatók gyermekei közt az átlaghoz képest nem volt gyakoribb az alacsony vagy extra születési súlyú gyerek. A magas GI táplálkozást folytatók közt viszont a született gyerekek 33.3%-a extra nagy súllyal született, szemben az alacsony GI-jűek 3.1%-val. A nagy GI táplálkozást folytatók gyerekei nem magasabbak, hanem kövérebbek voltak. Ez lényeges, ugyanis a túlsúlyos csecsemőből lesz a túlsúlyos felnőtt. Ez azt jelenti, hogy mind a magzati alultápláltság, mind a túltápláltság anyagcserezavarokhoz vezet felnőttkorban.

A magas GI táplálkozás számos komoly terhességi és szülési kockázatot vonhat maga után. Vizsgálatok szerint a magas anyai vércukorszint fokozza a magzati fertőzések kockázatát, pl. a belső magzatburok-fertőzést. Amikor a belső magzatburok-fertőzés magas anyai vércukorszinttel párosult, 12-szeres korai vetélési kockázatot találtak. A magas anyai vércukorszint mindenféle észrevétlen fertőzés kockázatát megnöveli, amely vetéléshez vezethet. A nyugati táplálkozással járó magas szervezetszintű gyulladás ugyancsak komoly kockázati tényezője a koraszülésnek és vetélésnek. A vizsgálatokban szoros kapcsolatot találtak az idegcsőzáródási (nyitott gerinchez és hasonló problémákhoz vezető) defektusok és az anyai magas vércukorszint között. A magas vércukorszint más veleszületett abnormalitásokkal is szoros kapcsolatot mutat.

A magzatnak a 7. hétig nincs saját hasnyálmirigye, ezért vércukorszintjét az anyai vércukorszint határozza meg. A magas GI táplálkozás folytatókra az jellemző, hogy evéskor hirtelen nagyon magas vércukorszint alakul ki, majd ez a termelődő nagy mennyiségű inzulinra hirtelen lecsökken. A magzat fejlődése szempontjából mindkét irányú szélsőséges kilengés rendkívül káros. Az alacsony GI-jű paleolit táplálkozás ezzel szemben viszonylag tartós és lassan változó vércukorszintet biztosít.

Reggeli rosszullét és a gyömbér

Az első trimeszterben a nők 50-90 százaléka tapasztal émelygést, hányingert, hányást. Ezt a modern orvoslás és a közvélekedés is terhességi komplikációnak tartja. Az adatok azonban azt mutatják, hogy minél erősebbek a tünetek, annál kisebb a valószínűsége a vetélésnek és annál valószínűbb az egészséges és normál súlyú élveszülés. A terhességi émelygés evolúciós szempontú elemzése arra mutat rá, hogy a terhesség első három hónapjában a fejlődő magzat bármilyen toxikus anyagra súlyosan károsodhat. Az émelygés szelektíven a húsféleségekre, erősen fűszerezett ételekre, különféle italokra és kávéra alakul ki. Sok nő esetében a terhesség első jele a kávé nem kívánása.

A terhességi émelygés és hányás sok nőt megakadályoz abban, hogy rendesen táplálkozzon, s ez aggodalmat kelthet, vajon a magzat nem sínyli-e meg az anya éhezését. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az első három hónapban a magzat tápigényét bőven fedezi az anya terhesség előtt felhalmozott tartaléka, sőt még az egész terhesség alatti alultápláltság sem vezet komoly születési súlycsökkenéshez. Amikor a háború alatti éhínség csak az első három hónapot érintette, az újszülöttek teljesen normális súllyal születtek meg.

Az émelygés pedig csökkenthető gyógyszermentesen is. Számos vizsgálatot végeztek gyömbérrel, amely hatékonyan csökkenti az émelygést. A szokásos adagja 0.5-2 gramm gyömbérpor kapszulában bevéve. Az elemzések a gyömbér terhesség alatti szedését biztonságosnak találták.

Lúgosítás a gyakorlatban várandósan

Pár hete iszom egy Supergreens port LL PrimePH lúgosítócseppekkel együtt. Első héten napi 1,5 litert ittam, utána napi 3 litert. Mellette a táplálkozásomon is változtattam. Próbálok húst nem enni. A Vegafoodtól rendelek direkt lúgosító menüt. Mellette többször fogyasztok zöldsalátát csírákkal és extra szűz olivaolajjal - néha egy kis olajbogyóval, vegapástétomokat, szója- és tofukészítményeket, élesztőmentes kenyeret, tönkölybúza pászkát, zöldségféléket, kis mennyiségben light margarint, BIO zöldség- és gyümölcsleveket, mazsolát, mandulát, banánt, ananászt, almát, sós vizes tonhalkonzervet (néha 1 dobozos mexikói tonhalsalátát) és próbálok sok vizet inni. Amit nem fogyasztok: szénsavas üdítők, kávé (gabonakávét iszom helyette, de azt is heti 1-2 alkalommal), húsfélék, felvágottfélék, tej és tejtermékek, sajtok, tojás (néha 1-1 db főtt tojást azért megeszem), savanyúságot.

Az egészséges táplálkozáshoz a fehérjék fogyasztása is hozzátartozik, emellett nagyon sok értékes zsírsavnak is be kell jutnia a szervezetbe. A sok gyümi, zöldség, és egyéb felsorolt "lúgosító" étel az ok, de ha nem akar hiánybeteg lenni a terhesség alatt, akkor bizony kell a tej, a sajt, a hús, stb. Figyeljen az arányokra, de kihagyni ezeket semmiképpen sem javasolnám. Még a vegetáriánusoknál is gyakran gond a vérszegénység a terhesség alatt! A savanyú káposztával meg végképp nem értem mi baj lenne, tele van vitaminnal, és rosttal.

A szervezet lúgosítását többféle módon érhetjük el, de a legkézenfekvőbb megoldás, ha a megfelelő víz bevitelével biztosítjuk. Egy felnőtt ember átlagos napi vízszükséglete 2-2,5 liter. Törődjön egészségével, és ne szénsavas vizet igyon, hanem lúgos, sőt természetes lúgos vizet. Milyen előnyökkel jár a lúgos víz fogyasztása?

• Kellemes, lágy az íze.
• A szervezet gyorsan hasznosítja, szinte azonnal beépül a szervezetbe.
• A terhesség alatt emelkedik a magzatvíz pH-ja, így egészségesebbek az újszülöttek.
• Az anyatej minősége javul a magasabb pH miatt, a csecsemő immunrendszere is erősödik.
• A méregtelenítési folyamatok felgyorsulnak: több lesz a vizelet a bevitt folyadéknál.
• Természetesen véd a fertőzések ellen.
• A bőr gyulladásai javulnak.
• A szervezet energiaszintje megnő.
• Növekszik az erek oxigénszállító képessége.
• Lelassítja az öregedési folyamatokat.
• Segít a sejt regenerálódásában.
• Szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkenése.
• Daganatos betegségek megelőzhetőek.
• Oxidatív stressz csökken.
• Csökken a visszér képződés.
• Állóképesség javulása (kevesebb tejsav képződés miatt).
• Fokozza a szellemi frissességet, teljesítőképességet.

Kiegészítők és élelmiszer-rizikók

Bármennyire is igyekszik vitaminban gazdag egészséges ételeket fogyasztani, nem képes minden fontos anyagot olyan mennyiségben a szervezetébe vinni, hogy az a baba szükségleteit is fedezze. Ezért a nőknek még teherbeesés előtt étrendkiegészítők fogyasztása, ezeken belül is leginkább a folsav és a vas pótlása ajánlott. A folsav a fejlődési rendellenességek, elsősorban a gerinc-, ajak- és szájpadhasadék kialakulásának, valamint némely szív és húgyúti rendellenesség megelőzésében játszik szerepet. Kiegészítőként szedése legalább a terhesség 12. hetéig ajánlott. A vashiány vérszegénységben nyilvánul meg, amely viszont növeli a korai szülés illetve a baba elhalálozásának kockázatát. Terhesség alatt javasolt a D-vitamin, kalcium és esszenciális zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztásának a növelése.

Terhesség alatt próbálja redukálni az élelmiszerekkel járó rizikót. Margit Slimáková, közismert cseh egészségmegőrzési és táplálkozási szakértő, az alkohol kerülését és kávéfogyasztás csökkentését javasolja. Inkább helyettesítse koffeinmentes cikória vagy rozs kávéval. Szintén kerülje a mesterséges édesítőket (amelyek leggyakrabban a light vagy kalóriamentes termékek összetevőinek egyikéhez tartoznak) valamint a fölösleges adalékanyagokat.

Terhesség alatt rizikósnak minősülnek a tengeri halak is, amelyek nehézfémtartalma, a higanyt beleértve, általában magasabb. Ugyanúgy tabunak számítanak a főzés nélkül tálalt állati eredetű élelmiszerek, melyek potenciális Listeria baktérium forrásnak számítanak. A képzett gyógyszerész és dietetikus javaslata szerint a nemes penésszel érő sajtokat friss parmezán típusú sajtokra váltsa. A kismamák kerüljék a csípős ételeket, mert a terhesség utolsó hónapjaiban nehezebben emészthetőek. A problémás élelmiszerek közé sorolható a földimogyoró is. A Murdoch Gyermek Kutatóintézet vizsgálatai kimutatták, hogy már a kis mennyiségű alkoholfogyasztás is befolyással van a magzat arcfejlődésére.

tags: #lugositas #terhesseg #alatt